Elkészült a legújabb kapcsolóüzemű tápom!
Az előző rajzomnál már leírtam mire is
jó egy ilyen táp...
Ez az előzőhöz képest- elsső sorban annyiban módosult,
hogy Tranzisztoros,
és nem Fet-es ebből kifolyólag nincs szükség drága fet
vezérlő IC-re hanem egy
használt esetleg rossz akármilyen számítógéptápot
széttszedve ,annak alkatrészeit
újrahasznosítva megépíthetjük ezt a
tápot,így az olcsó lessz!
Ezt a tápegységet is tettszőleges teljesítményűre lehet
elkészíteni. Ezért bizonyos akatrészek típusát
nem adtam meg csak használható
tanácsokkal szolgálok ezeket illetően a leírásban,amely alapján
ki lehet
válogatni... A rajzot amit leközöltem, én terveztem,és bárki szabadon
megépítheti.
REMÉLEM SOKAN MEGÉPÍTITEK,ÉS LELITEK BENN
ÖRÖMÖTÖKET...
Az előző ATX-jellegű tranzisztoros tápegységem kapcsolási
rajzát leszedtem,mert azt továbbfejlesztve eljutottam egy olyan kapcsoláshoz,
melyhez nincs szükség segéd tápegységre,illetbve az áram-védelem is
lineárisabban szabályozható illetve egyszerűbb,és pontosabb!
További
kérdések:
powerpityu@citromail.hu /skype: powerpityu3000/ Jó
szerelgetést...
Tehát következzen a kapcsolási rajz alatta a
magyarázattal:
Katt a képre a nagyobb felbontásért...
A tápegységmódosulásai a fetes illetve előző ATX-jellegű tápomhoz képest:
A feszültség szabályzásról nem beszélnék,mert azt
már a fetes tápomnál közöltem,és vázoltam ott ellehet olvasni...
A tápegységben a lényeg a power-tranzisztorokat hajtó kis tekercsben van,
hiszen ez kettős szerepet játtszik a működésben!
Most pedig leírom a védelem működését: További tapasztalataim: További kérdésekért az elérhetőségeimen keressetek meg!
Első körben nézzük a
tranzisztorok felöli tekercseket:
Itt megemlíteném a 2db 330K
0.6W-os ellenállást melyek azért felelőssek hogy a tápegység magától
beinduljon,azaz elinduljon az önrezgő folyamat, további funkciójuk
nincs!
Most pedig nézzük a kis vezérlő tekercs vezérlés felöli oldalát:
Ugyebár a
tranzisztorok felöli oldalon előbb említett 3 tekercs végzi el a tranzisztorok
nyitását és az önrezgető funkciókat, azaz ha nem iktatnánk be a vezérlő áramkört
akkor a tápegység beindulna, viszont a frekvencia felfutna egy maximumig,ahol
aztán a tranzisztorok zárlatként viselkednének,és eldurranna a táp. Ezt ki lehet
próbálni úgy, hogy egy 100W-os 230V-os izzót sorba kötünk a bemenő feszültséggel
és azt fogjuk tapasztalni, hogy villog az izzó,és vinnyog a táp, vagyis újra és
újra beindul az oszcilláció,és elér egy olyan frekvenciát ahol zárlatként
viselkedne a 2tranyó,de ilyenkor világít a soros 100W-os izzónk,így nem száll el
semmi. Természetesen a esetleg terhelésképpen a trafó kimenetére izzót teszünk
ellenütembe fog villogni a védő 100W -os izzóval. Természetesen ide nem túl nagy
terhelést értek max 40-50W...(kül. folyamatosan izzana a védő izzó...) A
vezérlés nemcsak a feszültséget szabályozz,vagyis akitöltést korlátozza hanem
maximalizálja is a frekvenciát
A vezérlésben a BD139-es tranzisztorok
gyakorlatilag ugymond rövidre zárogatnak,vagyis egy negatív feszt keltenek a
tranyókat hajtó tekercseknél,ezt értelmesebben megfogalmazva úgy mondanám,hogy
az önrezgés folyamatakor keletkező 50%-os kitöltés tényezőjű indukálódott
feszültséget lecsökkenti akár minimális kitöltés tényzeőjűvé a TL494-es
vezérlésétől függően...
A tranzisztorok körül levő diódák védik a
tranzisztorokat az ellentétes irányú feszültségektől,
DE ITT JÖN A
TRÜKK!!!:
Az ellentétesen indukálódó azaz pozitív feszültség, ami ugye nem
jut vissza a vezérlés tápjába hiszen ott van egy dióda sorosan egy 1Kohmos
ellenállással. Ezt én az áramvédelem céljából kihasználtam. Vagyis ha
elgondolkodunk az 1menetes tekercs a nagy trafó primerével soros, így azon
ugyanannyi áram halad átt, ebből kifolyólag a nagy trafót terhelve arányosan
indukál feszültséget a táp terhelésével,amit ugye nem engedünk visszavezetni a
vezérlés tápjába,de én ezt továbbvittem egy másik diódával ,egy 100nF-es
kondenzátorral a tese lekööttem,és az itt keletkező feszültség tökéletesen
arányos a terheléssel,és ezért nincs szükség külön áram figyelő trafóra, vagy
ellenállásra, hiszen ez egyben azt a funkciót ellátja,csak ezt nem használtuk ki
eddig,sőt eszébe sem jutott az embernek...
És ezt a feszültséget tovább
vezettem 2kis trimmerbe, egyik a durva,másik a finom állítás. Ezekkel
behatárolhatjuk a maximális terhelést,mely fölött letilt a táp beleértve a
zárlatot is!
Ugyebár a trimmereken beállított
fesz. bevan vezetve egy smittriggeres nand-kapuba,mely ből 2db van sorba kötve
így az nem invertálja a jelet. A kapu kimenete pedig bevan vezetve a TL494
hibaerősítőjének nem invertáló bemenetébe,melyre ugye 0-vagy 5V-kerül. A kapu
funkciója, hogy ne legyen áttmenet csak 1-vagy 0 logikai szint ha a trimmerek
kimenete eléri a smitrigger billenési szintjét ami a referencia feszültség fele
azaz 5V fele, 2.5V
De ezzel még koránt sincs vége! Mivel ha beállítunk egy
viszonylag nagyobb vagy közepes terhelhetőségi értéket akkor nem lenne jó még a
működés. Leírom a tapasztalatokat: Bekapcsoljuk a tápegységet úgy, hogy a
védelem trimmerei testre vannak tekerve így a védelem nem csinál semmit,
bekapcsolás után terhelés mellett mondjuk beállítjuk hogy pl.100W terhelésnél
még ne tiltson le a védelem csak felette, aztán kikapcsoljuk a tápot,de az újra
bekapcsolásnál letilt egyből a védelem, vajon miért?
Hát azért mert a
bekapcsoláskor keletkező viszonylag nagy lökés éppen akkora,hogy letilt a táp,de
működés közben ugyan akkora beállított érték mellett meg működik, vagyis
indításkor kisebb határérték mellett marad bekapcsolva mint üzem közben, éppen
ezért ezt kiküszöböltem úgy hogy a TL494-es hibaerősítőjének invertáló
bemenetét,2-es lábát a referencia feszültség felére állítottam, illetve ami a
lényeg hogy a felső ellenállásra párhuzamba raktam egy 47uF-es kondenzátort. Ez
azért jó mert töltetlen állapotban a kondenzátor ugyebár rövidzár jelleget vesz
fel így egy nagyon rövid pillanatra,épp annyira míg beindul a tápegység az
invertáló bemenetet felhúzza az 5V-ra így bekapcsoláskor egy pillanatra úgymond
hatástalanítja a védelmet így az indulási lökettől nem tilt le a táp a
beállított határérték mellett sem! Ezzel az apró dologgal megoldottam ezt a
problémát is. De itt még mindig nincs vége:
Ha a védelem letilt akkor kattogó
hangot a ad a táp,és a hibajelző led villog kiséé,és a táp nem tud bekapcsolni
,csak "szenved".
Ez úgy lehetséges,hogy a vezérlésben lévő kondenzátorok nem
sülnek ki azonnal így mikor letilt a védelem, a hibaerősítő invertáló bemenete,
azaz 2-es lába még mindig fél referencián marad,mert nem sül ki egyből a
47uF,így az indulási löket egyből tiltja is az egész rendszert, vagyis nem tud
teljesen beindulni a működés. Viszont ha a tápegységet kikapcsoljuk,és várunk
pár másodpercet akkor a 47uF kisül a többi kondenzátorral együtt így az újboli
bekapcsoláskor képes lesz indulni a tápegység! :D
Ha a beállított terhelhetőséget meghaladjuk akkor
letilt a védelem, ha rövidzárlatot csinálunk a kimeneten akkor is egyből letilt
meghibásodások nélkül, illetve egy dróttal rövidrezárva a kimenetet
bekapcsolatam a tápegységet,és így sem sérült meg hanem egyből letiltott,nem
indult be, tehát tökéletes!. De ennek sincs itt vége:
Első próbálkozásként a
trimmerek kimenetén levő feszültséget nem kapukba vezettem hanem egy tranzisztor
bázisára melynek C-E-je párhuzamosan volt kötve az 4N25-tranzisztorával azaz egy
áramhatárolás történt vagyis ha a beállított értéket meghaladta a terhelés a
kimenő feszt arányosan csökkentette,így szinten tartva az áram-fesz szorzatát,
ez elég jól működött,hisz ezzel sikerült egy olyan szabályzást létrehozni,mely
nem gerjed és csinál olyan szaggatásokat melyek kinyírják a
tranzisztorokat.........
De viszont itt 1.5Ohmos terhelésnél azaz majdnem
zárlatnál leszabályozta szépen aa feszt elég redikálisan,viszont 5-6másodperc
után elszálltak a tranzisztorok mert a nagy áramok miatt keletkező hőt gondolom
nem tudták eldiszipálni... Ebből kifolyólag a szabályzás helyett kialakítottam
egy tiltó áramkört! De ha valaki pl. egy akkuumlátor-töltőt szeretne létrehozni
ahol egy kis hatásolás is kell nem csak hirtelen tiltás annak javaslom hogy a
trimmerekkel párhuzambe hozzon létre egy másik leosztott feszt,így egy olyan
védelmet tud kialakítani mely bizonyos határig leszabályoz,majd egy másik
kritikus szintet meghaladva letilt,így nem kell drasztisuk fesz szabályzást
létrehozni az áram függvényében,ahol meghalna a tranyó... Vagyis ötvözi a 2-őt
de önmagában a tranzisztoros szabályzást nem ajánlom! Viszont a logikai tiltás
egy határon túl azaz eredeti rajz szerint tökéletes szerintem. A kiegészítést
amiről beszéltem egy kis rajzban bemutatom... a szöveg alatt...Természetesen a
beállítás olyan legyen hogy hamarabb kezd leszabályozni a BC182-es rész és
utánna tiltani a logikai rész... Ja és a CD4093-as másik két kihasználatlan
kapuját testre kötöttem hogy ne okozzanak zavart...