Szerencsére megvolt a magnó eredeti doboza is, bár bizonyos részei elég megviseltek voltak. Míg a doboz oldala préselt, hajlított falemezből van, az alja és teteje egyszerű, vastag, kartonszerű anyagból készült, ezt eléggé kikezdte az idő vasfoga. Ettől függetlenül mindenképpen rendbe szerettem volna hozni a dobozt is, így az eredeti vinil anyaghoz hasonló műbőrt vásároltam erre a célra. A kárpitosmunkáért külön köszönettel tartozom Nám Vilmos kollegámnak.

Ennél a résznél a legtrükkösebb a barna műanyagperem lefejtése volt, anélkül, hogy eltörne. Szerencsére hajszárítóval melegítve, beadta a derekát és szépen vissza is tudtam ragasztani.

A doboz aranyozott elemeit szintén lecsiszoltam és újrafestettem, bár a lábaival nem vagyok teljesen elégedett, egyelőre rendben lesz így.

A magnó hátlapját is megtartottam, bár modernizáltam egy kicsit. Került rá egy tápcsatlakozó és két RCA dugasz, a bemenetnek és a kimenetnek. A bekapcsoló gomb, amely eredetileg az egyik potméter is volt egyben, szintén átköltözött ide.

A doboznál sokkal több fejtörést okozott a műanyag előlap, amelyen volt jópár repedés, valamint egy-egy darab is hiányzott az oldalaiból.

Az eredeti terv az volt, hogy színezett epoxi gyantával töltjük ki a lyukakat, de természetesen nem sikerült a doboz színét eltalálni, így nem maradt más megoldás, mint minden elemet szépen, finom smirglivel átcsiszolni és újrafesteni.

A festéket egy helyi cég keverte ki, teljesen elégedett vagyok a végeredménnyel. Bár ez a szín egy fokkal világosabb a gyárinál,  az eredeti valószínüleg sokat fakult az évek során. A gombokat szintén úgy igyekeztem kiválasztani, hogy hasonlítsanak az eredetiekre, ezek gyárilag feketék voltak, és szintén festeni kellett őket. Teljesen elképzelhető, hogy hasonlóan díszeleghetett ez a magnó egy kirakatban is, 1958-ban. Természetesen ezen a ponton elengedhetetlenek a szép nagy, 25 centis, korabeli műanyag orsók. Íme a végeredmény:

Itt egy rövid videó is a magnóról működés közben, sajnos csak jogdíjmentes zenével tudom demonstrálni, mert másképp a youtube letiltaná. A hangszorótól nem messze egy kondimikrofont helyeztem el, hogy minél hűebben visszadjam a hangját, hiszen ez már a magnó saját felvétele.

Végezetül csak annyit írnék, hogy nagyon örülök, hogy belefogtam ebbe az egészbe! Néhányszor igencsak elbizonytalanodtam, de azt a pár földhözvert csavarhúzót és elmorzsolt könnyet ezerszeresen meghálája a végeredmény. Bármilyen kérdésre szívesen válaszolok, és minden meglátást, tanácsot örömmel meghalltatok a cikkel kapcsolatban. Ezúttal is köszönöm mindenkinek a segítséget! Izzanak a pákák, és szóljon a jó zene!