Szia!
Még nem volt időm megnézni, de ahogy időm engedi pótolni fogom.
Annyit viszont még tudtam állapítani, hogy DC jelet nem mér sem a feszültség, sem az áram bemenetén. Ebből az következik, hogy nem bemeneti ofszet hiba okozhatja a 0,02A téves kijelzést.
Nem vagyok otthon a mikrovezérlők világában, de amit eddig olvastam a felhasználók írásaiból, valóban szoftveresen trimmelhetik ki a hibákat.
Gondolok a következőre:
A tápfesz bemenetéről az áram mérés bemenetére parazita kapacitív vagy rezisztív úton átszivárog valami. Mivel eredetileg a tápfesz és a feszültség mérés ugyanarról a pontról érkezik, a mért feszültség értékét felhasználva ki lehet vonni valamennyit az áram mérés értékéből.
Átalakított modul esetén viszont a táp bemenet miatt ugyanúgy ott van az áthallás, csak a feszültség mérés nincs vele kapcsolatban, így a kompenzálás hibás lehet.
Ezt meg fogom vizsgálni.

Szia!
Ez bizony kapacitiv/induktiv áthatás miatt van.

A műszer bemeneti ellenállása 1-2-5-10MOhm is lehet. Célszerűen tegyél rá egy kis izzót terhelésnek.(Ne ledeset!!!)

A Műszert mágnesesen is célszerű árnyékolni, (konzervdobozból kivágva , földelve )
S akkor már csak a gyári max.+,- 0,1V eltérést kéne látnod.
Az a 0,02A =20mA Nem a műszer fogyasztása?

Sziasztok! Az elektromos Dacia Sping-em 1 fázisú AC töltőn max. 7 KW töltésre képes. Ehhez ugye 1 fázis kellene 32 A-es biztosítékkal. Nekem azonban 3 fázis 3*16A biztosítékkal elérhető. Igy itt csak 1 fázis 16 A 3,7 KW-os töltést tudok megvalósítani. Jó lenne elérni a 7KW-ot, de a teljesítmény bővítés 32A-re nem olcsó, nem is vagyok benne biztos, hogy lehetséges volna. A kérdésem a következőkben leírt ötletemmel kapcsolatos, hallottatok-e már ilyet, tudtok-e esetleg hasonló megvalósításról, mi a véleményetek?
Az AC töltőkből 230 V 50 Hz-es váltóáram jut be az autó töltésvezérlőjébe, ami ezt egyenirányítja, majd ebből az egyenáramból mindenféle egyedi protokollok alapján feltölti az akkut. Saját készítésű Graetz hidakkal nagyon egyszerű módon lehetséges volna a 3 fázist egyenirányítani, az így kapott egyenfeszültséggel a 3*16 A-ből akár 11 KW-os töltést is meglehetne valósítani, a nekem szükséges 7 KW-os töltésre mindenképpen elegendő volna. A nagy kérdés az, hogy mit szólna hozzá az autó, ha 230V 50 HZ helyett 325 V egyenáramot küldenék be neki, és persze a PWM jellel meg mondanám, hogy mehet a 7 KW-os töltés?
Az autó belső töltőjében ha diódákkal egyenirányítanak, akkor esetleg túlterhelődhet a diódák egy része az egyenáramtól. Ha diódás az egyenirányítás, akkor valószínűleg van benne PFC áramkör, ami viszont pont azért van, hogy a diódák egyenletesebben terhelődjenek, ne legyek hatalmas áram impulzusok. Ebben az esetben talán kibírná a belső töltő az egyenáramot.
Mi a véleményetek? Tudtok esetleg valakiről, aki már kipróbált ilyet?
A DC töltésnek a vezérlése sokkal bonyolultabb, mint az AC töltőé. Állítólag már van DC töltőre is Open megvalósítás, elérhető vezérlőelektronika kapcsolás és program. Ha ilyet tudtok javasolni azt is megköszönöm, mert a Springben van DC 30KW-os töltési lehetőségem is. Oda meg mindenképpen egyenáram kell, meg bonyolult kommunikációs protokoll.

Sziasztok! Az elektromos Dacia Sping-em 1 fázisú AC töltőn max. 7 KW töltésre képes. Ehhez ugye 1 fázis kellene 32 A-es biztosítékkal. Nekem azonban 3 fázis 3*16A biztosítékkal elérhető. Igy itt csak 1 fázis 16 A 3,7 KW-os töltést tudok megvalósítani. Jó lenne elérni a 7KW-ot, de a teljesítmény bővítés 32A-re nem olcsó, nem is vagyok benne biztos, hogy lehetséges volna. A kérdésem a következőkben leírt ötletemmel kapcsolatos, hallottatok-e már ilyet, tudtok-e esetleg hasonló megvalósításról, mi a véleményetek?
Az AC töltőkből 230 V 50 Hz-es váltóáram jut be az autó töltésvezérlőjébe, ami ezt egyenirányítja, majd ebből az egyenáramból mindenféle egyedi protokollok alapján feltölti az akkut. Saját készítésű Graetz hidakkal nagyon egyszerű módon lehetséges volna a 3 fázist egyenirányítani, az így kapott egyenfeszültséggel a 3*16 A-ből akár 11 KW-os töltést is meglehetne valósítani, a nekem szükséges 7 KW-os töltésre mindenképpen elegendő volna. A nagy kérdés az, hogy mit szólna hozzá az autó, ha 230V 50 HZ helyett 325 V egyenáramot küldenék be neki, és persze a PWM jellel meg mondanám, hogy mehet a 7 KW-os töltés?
Az autó belső töltőjében ha diódákkal egyenirányítanak, akkor esetleg túlterhelődhet a diódák egy része az egyenáramtól. Ha diódás az egyenirányítás, akkor valószínűleg van benne PFC áramkör, ami viszont pont azért van, hogy a diódák egyenletesebben terhelődjenek, ne legyek hatalmas áram impulzusok. Ebben az esetben talán kibírná a belső töltő az egyenáramot.
Mi a véleményetek? Tudtok esetleg valakiről, aki már kipróbált ilyet?
A DC töltésnek a vezérlése sokkal bonyolultabb, mint az AC töltőé. Állítólag már van DC töltőre is Open megvalósítás, elérhető vezérlőelektronika kapcsolás és program. Ha ilyet tudtok javasolni azt is megköszönöm, mert a Springben van DC 30KW-os töltési lehetőségem is. Oda meg mindenképpen egyenáram kell, meg bonyolult kommunikációs protokoll.

Letisztogattam a panelt, nincs változás, maradt a 0,02A-es megjelenés. Bekötöttem a leválasztó trafót is a körbe, ami szintén nem hozott változást.
illetve találomra még kipróbáltam egy sűrített levegővel való ráfújást (hűtésként) és egy hőlégfúvós melegítést. Ez sem hozott változást. Adtam egy kis feszültséget a kimenetre, így kaptam áramot és teljesítményt is. Így is melegítettem a mérőegységet, és teljesen stabil, rezzenéstelen értékek a kijelzőn. A környezeti hőmérséklet változása nem okoz értékváltozást, ebből a szempontból is nagyon ellenálló.

Ne számíts nagy áramkörre, de a teszteléshez jó volt, mert hűen tükrözi a későbbi bekötést. A kis kezemmel lerajzoltam az első állapotot, ahol mutatta a 0,02A-t. Ehhez képest a második állapotnál Az "A" jelzésű mérőegységet kivettem, és egy sorkapcsot használtam helyette.
Most utólag olvasva Béla gondolatait, azt nem figyeltem meg, hogy esetleg fordítva bedugott villásdugóval csatlakoztam-e a hálózathoz, ezért ezt sem lehet kizárni.
És ha már ceruza volt a kezemben (és előrébb hoztam az ebédidőt), lerajzoltam a mérőegység érintett részét is az eredeti állapotában, majd ebbe pirossal belepiszkáltam a módosítás utáni helyzetet.

Összedrótoztam a szabályozható toroiddal a mérőegységet, mert látni akartam minden terv szerint alakul-e.
Működik, de felszínre került egy olyan sajátosság amire nem számítottam. A mérőegység feszültség változása (frissítése) lassú, kb. 1 másodperc, és még akkor sem áll be mindig, van egy köztes érték, és a következő másodpercben (újabb frissítés) mutatja a tényleges értéket. Például ha nulláról feltekerem egy mozdulattal valameddig, akkor elsőnek mutat egy 120 V-ot majd utána mondjuk 190-et. A gyakorlatban ennek nem hiszem, lesz jelentősége, de attól még ilyen.
Sajnos van egy másik anomália is, amire nem találom a magyarázatot, ezért kérdezem mi lehet a kiváltó ok? Ha nullára tekerem a kimenetet, akkor 0V-ot és 0W-ot mutat, de közben 0,02A áramot is. Ellenőriztem multiméterrel is, a feszültség valóban 0 V, és áram sem folyik a kimeneten. Első gondolatom volt, hogy talán mégis folyik ott valami apróság, ezért kivettem az izzót, tehát akármekkora feszültség is lenne a kimeneten, áram biztosan nem folyik (még mindig 0,02A-t mutat). Ez után fizikailag kikötöttem minden egyéb vezetéket a mérőegységből, csak a tápfeszültség ellátást hagytam meg (így is 0,02A-t mutat). Pontosan ebben az állapotban a tegnapi tesztek során (előző hozzászóláshoz mellékelt kép mutatja) 0,00A-t mutatott az egység.
Ismét kérdezem, mi okozza ezt a változást, honnan jött be mára az a 20mA-es érték?

Köszi! Gondoltam arra is, hogy ha lenne áramszabályzó, akkor nem kellene semmit állítgatni. Az a tervem, hogy ha egyszer tölteni teszem, akkor 80%-ig nem veszem le. De azért havi 2x 100%-ra tölteném. 16A nem tudom, hogy jó ötlet-e, úgy 22 óra lenne a töltés. Ha nem is megyünk sehova, nem biztos, hogy jót tesz a kocsinak, ha egész nap tölt lassan.
Szerintem azt csinálom, hogy felszereltetem a Tesla falit a 32A mellé szabályozóval, aztán meglátom. Csak ha nyáron mondjuk megy a klíma véletlen, meg a medence fűtés (az maga 8A-t megesz) akkor nagyon karcsú, az tényleg 16A-s töltés, de kitapasztaljuk.

Ha mindig tudsz a töltő mellé parkolni, akkor szerintem 16A elég kell, hogy legyen. 1000km-re kb havonta háromszor kell teletöltened. Ha rendszereben rátöltesz, akkor még a 10A is elég. Ha tudod, hogy egy hosszabb út várható akkor már előző napokban elkezded növelni a töltöttségi szintet a kocsiban, (több este is csatlakoztatod), így ha este mennél hosszabb útra, csak az aznap kiautózott töltést kell pótolni.
Ha már megvetted a fali töltőt, akkor azt szereltesd fel, olyan kábellal, ami a szerinted szükséges teljesítményhez kell (akár 32A-ra méretezve), a kismegszakító tetszés szerint akár gyengébb is lehet, a cseréje gyorsan és olcsón megoldható.
Én elsőre 16A értékre szabályoznám a töltőt, és meglátod pár hét alatt a tapasztalatokat.
Ha lekapcsol a főbiztosító, akkor csökkents a töltést (sokat használsz a házban), ha túl gyorsan feltölt, akkor is csökkentheted. Ha valamiért sürgős, tudsz gyorsítani a töltésen, de akkor kevesebbet használsz a lakásban. Ha pár hét tapasztalat, próbálgatás után is rendszeresen leveri a fő biztosítót, akkor érdemes csak a bővítésen gondolkodni.
Helyedben napi ingázásra 85-50% között használnám az autó akkuját, csak hosszabb út előtt tölteném 100%ra.

Kevés adatot adtál meg és még sok adatot valószínűleg nem is tudsz.
Nincs villanyautóm, viszont két PHEVet töltünk rendszeresen otthon.
Milyen autód van te tudod (nem érdekel), de hogy segíteni lehessen azt kell tudnod megmondani, milyen töltője van az autónak, csatlakozó típusa (a teljesítményhez nem lényeges, de bekorlátozza a dolgokat), 1 vagy 3 fázis és töltési teljesítmény 1 és 3 fázis esetén. Az autóban lehet-e állítani a töltést és menyire?
Menyit fogsz utazni (megtett kilométer egy út alatt), mennyit áll otthon az autó (menyi idő van a töltésre)?
Mielőtt bármit szereltetsz kezd el használni, hogy legyen tapasztalat. Tölts párszor utcai oszlopon (megtudd milyen csatlakozókon és milyen teljesítménnyel tudsz tölteni), és a mobil töltőjével (EVSE) is (otthon vagy máshol).
Alap esetben egy sima konnektor 10A terhelést visel el, egy 10A értékű automatával biztosítva mondható biztosnak, megfelelő vezeték esetén. Így közel 2 órát lehet 16A körül terhelni mielőtt lekapcsolna, ennél többet egy mezei konnektor nem visel el!
Autó töltés 16A és felette csak is ipari csatlakozókkal lehetséges (kék vagy 3 fázis esetén piros), az autó töltőcsatlakozója már ennek az igénybevételnek megfelelő.
A mobil töltőt 10A áramig biztonságosan lehet használni, 12-13A 2-3 órára lehet, ha utána lehúzod és megnézed (a csatlakozó és mellette a kábel tapintásra menyire meleg, kicsit lehet langyos).
Egyetlen kivétel, ha a villamos hálózat amin a konnektor van tökéletes állapotú, az egyetlen csatlakozás az a konnektor, ahova a töltő dugója van téve és a dugóban van hőmérő beépítve, de ha csak a gyár nem írta ezt le neked papíron a töltő utasításába, hogy bizony a töltő méri a konnektor hőmérsékletét akkor a folyamatos 10A terhelésnél többet nem szabad engedni.

Minden híresztelés ellenére lehet az autót 3x2,5mm2 gumi kábelből gyártott hosszabbítón keresztül tölteni, érvégezett és jól szerelt csatlakozó végekkel, a fent írt folyamatos 10, rövid ideig 12-13A terhelés mellett biztonságosan. (Ha a villanyóránál van megfelelő feszültség, akkor a szükséges hosszúságú kábel kell csak. Ha eleve alacsony a bejövő feszültség, akkor mindenképp az órától és vastagabb vezetékkel kell menni.)

Hívj egy szakembert, akinek van megfelelő műszere, hogy kimérjen neked egy konnektort. Felülvizsgálóknak van erre műszerük, de villanyszerelőknek is lehet. (Hurok ellenállás az óránál (bejövő), a kiválasztott konnektornál, a kettő különbsége megmutatja a konnektor vezetékezésének minőségét, földelési ellenállás a konnektornál, FID működőképessége és megfelelősége) (Ha biztosra akarsz menni 1-2 hónap után újra méreted a hurok ellenállást, kimutatja, hogy volt-e olyan gyengébb kötés, ami használatlanság hiányában nem látszódott elsőre)
Ha van egy jó konnektorod, onnan hosszabbítóval (de megfelelő anyagból készülttel) vigyél áramot oda ahol parkolni tudsz és töltsd a meglévő töltőddel. Én elsőre nem fektetnék bele többet, majd ha lesz tapasztalatod és adsz adatokat akkor lehet tovább lépni. Mi a mai napig hosszabbítókon keresztül töltünk, az egyik autóhoz 50m kábel megy.

Érdemes gondolkodni rajta, hogy a telken, ha jártok oda rendszeresen, ott töltsétek a kocsit, ott kiépíteni előre a töltő helyét (ha a föltételek adottak).
Hiába bővítesz 40A-re ha az autó csak 3kW-al tud tölteni egy fázisról, felszereltetni egy töltőt, aminek a csatlakozója nem illeszkedik a kocsival, és hasonló hibákat kerüld el.
(32A főbiztosíték neked ~1,5 óráig 46A áramot átenged, ha nincs alapból 25A felett terhelve, biztos szükséges a bővítés?)

Van ugye a 32A feletti rész 8 amperre vetítve, de ha elkezdik esetleg a mantrát, hogy a meglévő méretlent cserélni kell a bővítés miatt, akkor sokba is fájhat.
Én simán kipróbálnám a 32A-el először, szerintem elbírja, ha túl is terheled valamennyivel, nem fog lecsapni rögtön, órákba telik, mire a hőkioldó megszólal, pláne télen a hidegben.

Köszi. Át fogja vezetni. Tesla töltő lesz felszerelve. A 32A-40A váltásnak mennyi a költsége kb? Én laikusként 100+munkadíjat számoltam.

Krups

Egy kis segítség a KRUPS gépekhez.
Szétszedésben is segít.

Bővebben: Link KRUPS 1

Krups 2

Esetemben a Triack típusa T1250-600G. 12A 600V Ig 50mA

Van a műszernek egy offset hibája is, ami ilyen kis áramnál összemérhető a mérendő mennyiséggel. Nálam ez pozitív, 1 legkisebb digittel többet mutat mint amit a multiméterem mér. 10mA-nél 0.02A. 20mA-nél 0.03A, 30mA-nél 0,04A-t mutat. Feltételezem nálad negatív ez az offset hiba.

Közben figyeltem a teljesítmény kijelzést is, és ott például nem tudtam 0,1W-ot beállítani, 0,0W és 0,2W között billegőre be tudtam állítani.

Jogosak a felvetéseid, éppen ezért tervezéskor a szélsőségekre szokás tervezni: legrosszabb együttállás, maximális terhelés, stb...

És igen, általában feszültségre szoktunk tervezni, mert többnyire nem az a cél, hogy a szekunder oldalon kapjunk 2A-t, hanem az, hogy ott kapjunk 10V-ot, és ha a rákapcsolt áramkör fel akar venni 2A-t, akkor felvehesse. Meg általában nem érdekel, hogy a trafónk a hálózatból 0.11A-t vagy 0.12A-t vesz fel, amíg az messze van a lakás teljes fogyasztásától, illetve ipari környezetben alatta marad a rendszer terhelhetőségének. (Amellett, hogy szeretnénk minél jobb hatásfokot elérni, minél olcsóbban, vagyis kisebb fogyasztást reális anyagi ráfordítással - keressük a haszon-költség optimumát.)


És mindezekhez van még egy általános elv: Ha valamire van gyakorlati képlet, akkor azt használjuk és nem kezdünk mindent az elméleti alapoktól számolgatni. Ha kell egy műterhelés huzalellenállásból, akkor előveszem a fiókból az ellenálláshuzalt, amire rá van írva, hogy hány Ω méterenként és lemérek belőle adott cm-t, ahelyett, hogy a fajlagos ellenállásból, a huzalátmérőből és a szükséges ellenállás-értékből kiszámolnám a megfelelő hosszt.
Pontosan így van ez a trafók méretezésénél is! Előttünk már több millió hálózati trafót méreteztek, és vannak remek képletek rá: csak bedobálom a fontos paramétereket és megkapom az elkészítéshez szükséges adatokat (vagy bemegyek a boltba/elmegyek egy trafókészítőhöz és megveszem a megfelelő trafót... ).
Ez egészen addig működik, amíg "általános" dolgokat kell csinálni, vagy amíg nincs valahol valami hiba, amit a kész cuccban meg kellene találni. Mint pl. a mostani levélfolyam esetében is... Akkor viszont fontos az, hogy tisztában legyünk az elmélettel is, különben butaságokat kezdünk terjeszteni (pl. hogy a mágneses erővonalak nem a vasban, hanem mellette a levegőben haladnak leginkább...). A huzal-ellenállásos példámnál maradva: Nem értjük, hogy annak a 12cm-es drótnak miért nem annyi az ellenállása, mint amit a spulnira írt érték alapján produkálnia kellene. Ja, hogy -15°C-on használjuk, és figyelembe kell venni a réz hőfokfüggését is?
De ehhez már tudni és gondolkozni is kell.

Compozit kolléga bizonyára sok trafót készített már a gyakorlati képletek alapján, és azok általában működnek is. De azt nem tudom megítélni és nem is szeretném!, hogy az ő esetében az elméleti tudás-alapok vagy a gondolkodásra való hajlandóság hiányzik. Ami egyértelműnek tűnik számomra, hogy a végkövetkeztetése (amit fennen hirdet) téves...
Karesz 50 által bemásolt lapok nagyon jól megmutatják az alapokat! (Én is kerestem ilyeneket a neten, de nem találtam és nekem nem volt további türelmem a kereséshez...)
Gyanítom, hogy Compozit kolléga nem fogja azokat megnézni, vagy ha igen, akkor is keres valami mondvacsinált kifogást (pl. végtelen permeabilitás)...

Bár talán mégis van remény az ő esetében is: Tehát mégiscsak az áram a fontos, ami meghatározza a továbbiakat.


Azt tanácsolom neked és Ge Lee kollégának is, hogy ne foglalkozzunk Compozit megjegyzéseivel... Egy lapos-Föld hívővel sem érdemes vitatkozni (kivéve, ha szórakoztat a téveszméje )...

Szia!

--Ide kell a 40A s tipus. mert előtte 32A-s a túláramvédelem .

--másik megoldás több FI/RCD relénél mindegyik elé teszel egy megfelelő kismegszakitót ,
s akkor tehetnél akár 6A -s Fi relét is.

Azért én úgy olvastam, hogy nem olyan régóta van ez így. Szóval mondjuk 21-ben, mikor szabványosították nálam, mikor kitalálták ezt az ingyenes bővítést, lehetett volna bővíteni külön, és a kiszállásra is valami 8e-re emlékszem, és azóta találták ki, hogy ne lehessen. De nekem most lett volna ügyintézésem amibe akkor már alapból beírtam a 32A igényt, de így már akkor inkább kihúztam. Mikor szabványosították, kicserélték az alu kábelt az oszlopról, de nem tudom, miért nem alapból 32A-re szabványosították, utólag kérdeztem, és mondták, hogy nem 32A lesz, arra majd megint ki kell cserélni a kábelt, meg mindent. Pedig arról volt szó, hogy 32A kell.

Én 2017-ben csináltam a szabványosítást, akkor még külön lehetett feltolni "ingyen" a 32A-re a vezéreltet és a normál mérőt is.
Nem olyan régen változtattak ezen, 1-2 éve talán. Most perkálni kell keményen, amint túlléped a 32A-t összesen.

Mikor változott a szabály? Nálunk a 32A+10A vezéreltet fillérekért adták, az áramszolgáltató részéről. ( jó persze új földelést kellett csinálnom, a tetőtartónál egy csavaros kötöelemet feltenni, mert az összetekerés nem volt jó, meg a szakértőnek párezer forintot leperkálni, hogy igazolja a hálózat megfelelő.. ) de csak azért nem hagyták meg a vezérelt 16A-t mert a bejövő vezeték keresztmetszete kicsi volt hozzá. Nem kellett hálózatfejlesztést, bővítést semmit fizetni. Talán az automaták árát elkérték, de abban sem vagyok biztos. ( 2020)

Mint regisztrált szerelők, nagyon szeretjük az "ingyen van a 32A" kifejezést. Először is, semmi sincs ingyen.
A 32A be bele kell számolni a minden napszaki és a vezérelt tarifát is, tehát ha neked 16-16A van, akkor ezt a keretet "kimaxoltad". A teljesítmény bővítéshez a 32 feletti Amerekre 3900Ft + Áfa csatlakozási díjat kell fizetni.
A bővítést a következőképpen képzeld el:
-Keresel egy a közeledben levő Regisztrált szerelőt ITT. Ő kimegy, felméri a jelenlegi helyzetet és megállapítja, hogy az igényelt bővítést elbírja-e a jelenlegi hálózat, rendben van e a méretlen és mért fővezeték, a mérőhely, stb.
- Amennyiben a jelenlegi dolgok megfelelnek a szabványoknak, előírásoknak abban az esetben a reg.szerelő beadja az igénybejelentést.
- Amenniyben nem megfelelő a helyzet úgy szabványos mérőhelyet kell kialakítani, földeléssel, stb. (ennek költsége súlyos százezrek is lehetnek)
- A beadott igénybejelentésre a szolgáltató válaszul küld egy Műszaki Gazdasági Tájékoztatót (MGT) amiben leírja hogy mit biztosít ő és mit kér a felhasználótól, valamint ebben az összes felmerülő költség felsorolásra kerül. Ennek elfogadására 3 hónap áll rendelkezésre.
- Ha minden jó volt és nem kell a mérőhelyhez hozzányúlni, akkor az MGT-t elfogadva és a Csatlakozó Műszaki Dokumentáció (CSMD)-t kitöltve visszaküldve és a felmerült csatlakozási díjat befizetve a folyamat majdnem véget ért, a szolgáltató küld egy szerződést azt szintén alá kell írni, vissza kell küldeni, ezután pedig jön a szolgáltató és elvégzi a bővítést. Ha benne van a dolog a szumma 32A keretben, csatlakozási díj nincs, ilyenkor egy kb 20.000 Ft-os összeg kerül felszámításra az áramkorlátozó cseréje, zárópecsét elhelyezésre. Szóval ez sincs ingyen.
- Ha szabványos mérőhelyet kell létesíteni, ennek rengeteg kritériuma van, ezeknek mindnek meg kell felelni, ezeket ki kell építeni, ezután kell a megfelelő dokumentumokat visszaküldeni, és utána jöhet a szolgáltató elvégezni a bővítést.
Sajnos a mérőhely készre jelentését (még ha hozzá se kell nyúlni) csak minősített vagy regisztrált szerelő végezheti, neki is van egy munkadíja, szóval akkor sincs ingyen, ha minden rendben van a jelenlegi mérőhellyel, bár ez az esetek igen kevés százalékában szokott úgy lenni, hogy ne kelljen hozzányúlni semmihez.

Valaki tudja, hogy milyen változtatásoknak milyen díjai vannak? Nem találom sehol. Most 16A A1 és 16A B van. Úgy tudom lehet bővíteni 32A-re ingyen, de az azt jelenti, hogy mindkettő lehet 32A? És ha 3 fázist szeretnék azt is lehet? És akkor 3*32A ingyen, plusz a vezéreltre is?

Szia, a típusszám alapján nem kínai, hanem egy ST gyártmányú t1235t-6i triak.
Adatlap: Bővebben: Link
12A 600V. Helyette például BTA12-600
Ha szerencséd van akkor csak ez ment tönkre, ha nincs akkor itt szerintem egy mikrokontroller vezérli és annak a gate-re menő portába lehet, hogy nem élte túl.

Én nem vagyok szerelő, de azt fogják mondani, hogy az alut cseréld le mindenhol, mert tűzveszélyes, és az a toldást is megoldja. Meg amúgy már igénylik ezt kivitelezők is, hogy csak akkor kötnek be valamit, ha minimum réz vezetékek vannak, meg esetleg 32A. Egyébként máshol is vagy sorkapoccsal, vagy roppantóval szokott minden összekötve lenni, és utóbbi valószínűleg jobb, ezt meg úgysem akarod bontani. A kérdés a szigetelése szerintem, ha csak így cső nélkül be van vakolva. Legalább arra a részre tennék valami csődarabot mielőtt bevakolom, ha esetleg nedves lenne a fal, ne szivároghasson bele.

A nullába nem kell kismegszakító. 4-es vezetéket legalább tegyél ! 6-osat kellene, de úgysem lehet akkorát bekötni a tűzhelybe, (arról nem is beszélve, hogy a tűzhely belső vezetékei meg csak 1-esek, esetleg másfelesek.) Én most havernál 5*2,5-est viszek a tűzhelyhez. Egyelőre egy fázisa van, összekötök két-két eret, egyik lesz a fázis, másik a nulla. Úgyis kevés lesz neki, így ha bővít 3 fázisra akkor is jó lesz a kábel. Ezeknek a tűzhelyeknek a használata 230V-on úgyis kompromisszumos. Mindent nem kapcsolhatsz be egyszerre, mert a 32A kevés, le fog oldani, úgy, hogy a lakásban/házban más is üzemel közben róla. A tiéd is 8305W-os, ez 230V-on 36A!!

Szia! De neki csak egy fázisa ( !!!) van, 32A. Azt szeretné elosztani több áramkörre. Így a nullán is 32A mehet.

Szia! Neked csak az első ábra a jó! A harmadik 230V vonali feszültségű, háromfázisú hálózatra vonatkozik, ahol a fázisfeszültség 127V. Magyarországon nincs ilyen.
Az első ábra szerint kösd be! Esetleg az 1,2 és 3. csatikat külön veheted és kötheted külön kismegszakítókra. De a 2,5-es vezetékből négy ér így kevés lesz! Ha odaviszel két ( vagy három fázisvezetőt 16A-ral biztosítva, ezek árama mind a nullán megy át. Ott mehet 32A, ha annyid van. Oda mindenképpen vastagabb vezeték kell!

Ha szerencséd van, az olajkapcsoló fedelében még benne van a kapcsolási rajza, abban le van szépen rajzolva, hogy hogyan lehet bekötni. Ezeket lehetett külső indítás/leállítással is bekötni, nem feltétlen kell belül mindennek bekötve lennie. Alapvetően motorvédő szerepe van, amit a motor névleges értékre kell beállítani. A jelenleg beállított nem stimmel a motor áramával, tehát vagy a motort cserélték kisebbre, vagy a motorvédőt nagyobbra. Ez így ebben a formában maximum ki-be kapcsolás szerepet láthat el, ha működik, védelmet nem feltétlen. Azt, hogy a motor szabadon forog-e meg tudod nézni, ha kikapcsolt állapotba csavarhúzóval meglököd a ventilátor lapátot a hátulján. Ha nem, akkor vagy a motor vagy a szivattyú be van állva, mechanikus hiba lesz. Ha szabadon forog, de feszültség alá helyezve mégiscsak búg, de nem indul, valószínűleg nincs meg egy fázis a motornál. Ez vagy kábel, biztosíték vagy a motorvédő hibája. A jelenleg nullázott bekötési mód nem szabványos, és életveszélyes is lehet.
Az hogy a biztosítékok miként hogyan vannak sorba kötve így képekről elég nehéz kivenni, ha lerajzolod, lehet hogy magad is megérted a logikát benne. Az, hogy a diazed biztosító foglalata mekkora, nem állapítja meg, hogy mekkora áramú, azt a beletekert szűkítő és a beletett betét adja meg. Az óra előtti kismegszakító általában (vannak kivételek, társasházak, ipari létesítmények, stb) az MSZ 447 szabvány szerinti "első táláramvédelmi készülék, a felhasználói berendezés első zárlat- és túlterhelésvédelmi eszköze. Névleges áramértéke a csatlakozási teljesítménynek megfelelő" Viszont ez a készülék a fogyasztásmérő berendezéshez tartozik (MSZ 447 4.3.4). Az ezek után következő zárlat és túlterhelés védelmi eszközök az elmenő áramkörök külön-külön védelmére szolgálnak. Gondolok itt arra, hogy ha az óránál 32A van, a nappaliban a lámpához pedig 1,5mm² vezeték megy, akkor oda bizony megfelelően méretezett védelem kell. Alapvetően a fogyasztóhoz méretezünk kábelt, ahhoz pedig biztosítót. Tehát ha az óránál van neked 3*25A, akkor mondjuk a lakás felé elmegy 2 fázis 20-20A-rel, a műhely felé 3 fázis 16-16-16A-rel. Alapvetően az így sorba kötött biztosítók szerepe a villamos hálózat szelektivitása hiba esetén.

Sziasztok,
Vásároltam egy használt elektromos tűzhelyet, és annak a bekötéséhez kérem a segítségeteket.
Típus, Elektrolux LKR560000X.
Egy fázis áll rendelkezésemre, 32A . A hátfalon lévő adattábla szerint beköthető 32A re vagy 16 A os osztásban is.
Ami zavar a hátfalon lévő bekötés sémában, hogy a 16 amperes osztásban, a nullát nem jelöli a 400 voltos bekötésnél feltüntetett ' N' , mint nulla jelzéssel, hanem a fázisbekötési pontokon szereplő, L1, L2 jelöléshez hasonlóan az L3 jelölést alkalmazza.

Ide mehet a nulla, és 2 szál fázisvezeték (vezetőnként 16 amperes kismegszakítóval), plusz értelemszerűen a 6. bekötési pont a földelés?

Remélem sikerült feltöltenem a bekötési séma képet.

Köszönöm előre is a segítséget a bekötés megértéséhez.

Szóval célszerű megismerni az áramvédő (FI relé) és a kismegszakító működési elvét, ezek közötti különbséget.
Ha csak egyetlen fázisra nézzük:
- áramkört indítsuk technikailag a fázis felől. FÁZIS -> áramvédő -> kismegszakító -> fogyasztó -> NULLA.
1. Zárlat lehet a fázis-nulla között. Azaz az áramkörben lévő kismegszakító leold, ha nanank értékét (pl: 10A) átlépi (a mennyivel és mennyi ideig az pedig a kismegszakító típusának, áramkörnek a függvénye, de most lényegtelen részlet).
2. Zárlat lehet a fázis-föld között. Kismegszakító ismét leold, leoldhat az áramvédő is (ki a gyorsabb).
3. zárlat lehet nulla-föld között. Erre az áramvédő oldhat le, bizonyos körülmények között (most nem részletezem).

Az áramvédő a fázison elmenő és nullán visszajövő áram közötti különbséget figyeli (Delta I, ez lakossági áramkörökben 30mA-es áramkülönbségnél old le). Az áramvédőn ez rajta is van. A másik paraméter (pl: 25A, 40A, 16A) azt jelzi, hogy mekkora áram folyhat át ÜZEMSZERŰEN és MAXIMUM az áramvédőn (lásd a fenti zárt áramkör leírását). Attól, hogy a 24 (ami 25 lehet inkább) 16-ra lett cserélve, csak arra volt jó, hogy kevesebbet tud az áramvédő elviselni. Ha például lenne 32A-es áramszolgáltatói kismegszakító (az a plombált) felrakva, akkor a 16A-es áramvédő gyenge oda. De még 25A esetén is határeset a 25A-t tudó áramvédő.

Persze lehet rosszul bekötve az áramvédő, lehet rosszul vezetékezett mértoldali főelosztó, hiányzó vagy nem jó értékű földelőszonda is. Azért ez több mint 3 vezeték, meg kellene tudni hogy miként is van.
De mindentől függetlenül lehet rossza az áramvédő is, ezt ki lehet mérni. Tesztgombra meg alapvetően működnie kell.

Röviden egy háztartásnál mit védjen egyetlen, vagy akár külön-külön több készülék:
- minden dugaljáramkört 32A-ig
- minden világítási áramkört
- "vizes, párás helyiségekben" mindent
- minden gázkészüléket/gázkazánt

Bővebben:
MSZ HD 60364-4-41:2018 Áramütés elleni védelem
411.3.3. Csatlakozóaljzatok és szabadtéri használatú, mobil fogyasztókészülékek további követelményei:
Legfeljebb 30mA névleges kioldóáramú áram-védőkapcsolóval (RCD) kiegészítő védelmet kell biztosítani:
- a képzetlen személyek által használt és általános használatra szánt legfeljebb 32A névleges áramú váltakozó áramú csatlakozóaljzatok, és
- a szabadtéri használatú, legfeljebb 32A névleges áramú váltakozó áramú mobil fogyasztókészülékek esetében.

411.3.4. TN- és TT-rendszerek világítási áramköreinek kiegészítő követelményei
Az egyedi háztartások váltakozó áramú világítási végáramköreit legfeljebb 30mA névleges kioldóáramú áram-védőkapcsolót tartalmaz kiegészítő védelemmel kell ellátni.

MSZ HD 60364-7-701:2007 Helyiségek fürdőkáddal vagy zuhannyal
701.415.1. Kiegészítő védelem: áram-védőkapcsolók
A fürdőkádat vagy zuhanyt tartalmazó helyiségekben minden áramkört egy vagy több, legfeljebb 30mA névleges kioldóáramú áram-védőkapcsolóval (RCD-vel) kell védeni. Kivéve: villamos elválasztással és SELV/PELV-el védett áramköröknél.

701.30.3.a) Azokra az áramkörökre, amelyek csak rögzítetten szerelt vízmelegítőket táplálnak, a legfeljebb 30mA névleges kioldóáramú áram-védőkapcsolóval megvalósított kiegészítő védelem alkalmazása nem előírás.

Utóbbi egy buta átvett összeurópai elgondolás, bekötéstől függetlenül minden vízmelegítőhöz erősen ajánlott áramvédőt alkalmazni, hiszen a többé-kevésbé vezetőképes vízzel könnyen veszélyes állapot állhat elő egy felhasadt fűtőszál esetén, főleg a sokkal kisebb ellenállású vizes bőrfelülettel érintkezve ill. az asszony/gyerek fürdése közben. Vízmelegítőkhöz elegendő a legolcsóbb AC típus, minden másra minimum A-t tennék, vezérelt hálózatnál a bojlerhez megoldható akár a kombinált kismegszakító+áramvédő beépítése az éjszakai főáramkörbe. Többek között ezért vannak tiltva minden erővel hazánkban is az "ionkazánnak" nevezett ruszki? csodák.

7/2016. (II. 22.) NGM rendelet, 4.2.7
a) Olyan gázfogyasztó készülék, amelynek villamos hálózati csatlakoztatása van, és áram felvétele nem éri el a 30 A áramerősséget, a villamos hálózatnak csak olyan részéről táplálható, amelyet testzárlat esetében (a tápláló áramkörbe, a tápláló elosztóba vagy az azt megelőző táplálásba iktatott) 30 mA érzékenységű vagy ennél érzékenyebb áram-védőkapcsoló önműködően lekapcsol.

Nem szabvány szerinti ösztönzés, hogy minden lakásba bekerüljön végre az áramvédő:
40/217. (XII.4.) NGM rendelet, 1.13.3. - Lakóépületekben lévő, bérleménynek nem minősülő lakások villamos berendezésén az időszakos villamos biztonsági felülvizsgálat elhagyható, ha a következő két feltétel együttesen teljesül:
a) fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem van, és
b) 30 mA-nél nem nagyobb érzékenységű áram-védőkapcsolóval védettek a felhasználói berendezések.

Tehát ha az első áramvédőt a lakáselosztódban egyből a mért fővezeték után építed be, úgy hogy az elosztódban lévő minden áramkört védi (kivéve a melléképület betápkábelét, ha innen ágazik le) és a második ÁVK a melléképületedben is minden aláramkört védeni fog, akkor nagy vonalakban szabványos lesz (az áramvédők szemszögéből).
Ezen kívül ha van vezérelt csatlakozásod, akkor még egy harmadik áramvédő is szükséges lesz.