Sziasztok! Végre megépítettem a 2 ledes villogót, de nem teljesen értem a kondenzátorok működésének az elvét ebben a kapcsolásban. Ha úgy nézzük, akkor ha nem lenne ott a 2 kondi, akkor mind2 led egyszerre világítana. Ha berakom a kondenzátorokat, és az egyik led felvillan, majd a hozzá tartozó kondenzátor feltöltődik, és a kisülés pillanatában nyitónagyságú feszt küld a bázisra, ami által világít a másik led. No de, ha próbálok logikusan gondolkozni, akkor több kérdés is felmerül bennem:

a, az áram mért nem halad keresztül mind2 kondin, így nyitva tartva egy ideig a 2 tranziszort=mind2 led világít.

b, ha egyik led világít, így a hozzá tartozó kondenzátor töltődni kezd, aminek negatív lába nyíl egyenesen csatlakozik az elem- lábához (bázis-emitter lábon keresztül), akkor mért tart olyan sokáig a feltöltődése? A 10KOhmos ellenállás ebben játszik szerepet? (gondolom + töltődésű részecskék jutnak a kondiba, ami késlelteti a feltöltődés idejét..)

c, van valami köze a kondenzátorok kezdeti "rövid zárként" működő funkciójának abban, hogy csak 1 led világít mindig?

Remélem kapok választ, amit előre is köszönök.

Nincsenek pozitív töltésű részecskék, csak negatívak (elektronok)alkotják a villanyáramot.
Olvasd el ezt a cikket, és megvilágosodsz: Ping-pong villogó

Bocsi a tévedésért. Ezt a cikket olvastam, de sehogy sem akarok megvilágosodni, talán még túl korai megértenem. Egyébként az a cikk az egyértelmű. De az elődje nem egészen, mert ugye a ping pong villogónál a kondenzátorok gyorsan töltenek fel, és sülnek ki, ami által biztosítják, hogy a led csak felvillanjon. Na de a 2 ledes villogónál, mért marad hosszabb ideig égve? Ha az áram az egyik kondenzátoron és a tranzisztor bázis emitter lábán keresztül áramlik, akkor marha gyorsan feltöltődik a kondenzátor, vmint kevés ideig ég a led, és fordítva... Bocsi ha fárasztó vagyok

Ha nagyobb a kondenzátor kapacitása, vagy ha nagyobb a bázisellenállás, akkor lassabban töltődik fel a kondenzátor.
Olvasd még el ezt is.

Hmm. Köszönöm, igazából googleban is megtalálhattam volna ezt, bár ez egy közismert kapcsolás az elektronikások körében, még is úgy voltam vele, hogy nem biztos hogy találok érthetőbb magyarázatot a működésére. Most már remélhetőleg fény derül mindenre.
Köszi a választ.

üdv.: sromi

Az első találat volt az "astabil multivibrátor"-ra. Az a baj, hogyha még a fogalmakkal sem vagyunk tisztában, akkor tényleg nehéz válaszokat találni a kérdéseinkre, tisztán a Google segítségével.

Igen-igen, de azok már mind túl vannak bonyolítva. A ping pong villogós kapcsolást egyből értettem. Ez valahogy nekem nem érthető, mert hogy értem minden alkatrész elvi működését, csak éppenséggel azt nem értem, hogy ha a kondenzátorok a másodperc törtrésze alatt feltöltődnek és kisülnek, akkor a led mért világít huzamosabb ideig. Ráadásul az áram haladhat szerintem a led-kondenzátor-bázis-emitter útvonalon is, amitől világíthat a led, majd ha feltöltődött a kondi, akkor szakad az áramkör, illetve még ez alatt, a másik lednek is kellene világítania, de ez butaság, mert felváltva villog a led, és hosszabb ideig ég. Az sem világos hogy merre felé sül ki a kondenzátor. Pedig elég egyértelmű a működése. Ebben a kapcsolásban még sem értem, hogy hogyan képes a ledeket huzamosabb ideig égve tartani. Sok a kérdés azért köszi

Azért szívesen. De a tranzisztort ne felejtsd ki. Azon át is tud töltőáram folyni. A kondenzátor pedig nem a másodperc tört része alatt sül ki vagy töltődik fel, hanem olyan gyorsan amilyen gyorsan az őt töltő vagy kisütő ellenállás meghatározza. Azt is könnyen beláthatjuk, hogy egy nagyobb kapacitású kondenzátor feltöltődéséhez több időre van szükségünk, azonos töltőellenállást feltételezve. De ha az ellenállást növeljük, akkor is lassabban töltődik a kondi. Egy új fogalom: időállandó.

http://www.sromi.tar.hu/konditoltes-tranyo_vez.GIF
http://www.sromi.tar.hu/masik_valtozat.GIF

Na az első esetben led-kondenzátor-tranzisztor, illetve a második eset is az, csak ott nyitott a tranzisztor.

Van itt egy Java-s szimuláció. Alul átválthatsz a monostabil és a bistabil multivibrátorra. Vidd az egeret az áramkör tetszőleges részéhez, és így megnézheted az áramok és feszültségek alakulását is.

Húúú, ez nagyon nagy segítség volt nem pont erre gondoltam, de ez nagy megvilágosodás volt számomra. Végül is jó volt az elképzelésem, csak a kisülést nem láttam merre történik. A legnagyobb segítség az volt, hogy látom hogy az 1K-s ellenállás miként befolyásolja a kimenetelét a dolognak. Nagyon köszi.

ui.: jó ez az oldal, kár hogy nem volt telepítve a java így nem is láttam, hogy van ilyen jó lehetőség megismerni az alapkapcsolásokat. Köszi még1x

Szívesen!

sziasztok!

Egy bc303-as tranzisztor: pnp, ucb:90v, uce65v, ic 1ampere.

Avr 5v-ot ad, ezzel szeretnék kapcsolni egy 12v-os áramkört.

hogyan kell bekötni a tranzisztort?

Na már csak 1 dolgot nem értek a tranzisztoroknál, vagyis az alapokból nem értek valamit. Méghozzá, ha minden rétegen 0,6 V esik, és a képlet szerint a kollektor és a bázis feszültségének az előjeles összege adja az emitter feszültséget, akkor hogy határozom meg, hogy a bázis emitter, illetve a kollektor bázis rétegein mV pontosan mekkora feszültség esik? Mert egy java-s programban kiírja hogy 657 és mondjuk 627 mV, akkor az emitter feszültség az 30 mV. Na de én csak azt tudom, hogy rétegenként 0,6 V esik, hogy lesz ebből pontosabb érték, honnan tudom én azt kiszámolni?

Megkérdem itt is, mert ahol eredetileg feltettem a kérdésem nem érkezett válasz.

Szóval: Adott egy ST gyártmányú B237-es tranzisztor, ennek az lenne a feladata, hogy ledeket villogtat zenére. Ezt a funkciót simán el is látja, de a ledek nem világítanak teljes fényerővel.

A ledek: 12V-ról megy a cucc, 3db led van egymás után kötve, ha közvetlen a tápra kötöm tökéletesen működnek.
A kék ledek előtt 160 a pirosak előtt pedig 330 ohm-os ellenállás van.
Mekkorára cseréljem ezeket az ellenállásokat, hogy jól működjön a dolog?

Hello!
A rajzot is feltehetted volna, hogy mit elkövettél. Mert így csak a levegőbe beszélünk. De el tudom képzelni, hogy semmi nincs az áramkörödben, hanem csak a "zenéről" hajtod a tranzisztorodat.
A zene alapvetően egy váltófeszültség, így van pozitív és negatív félperiódusa. A tranyó, meg csak a pozitív félperiódus alatt vezet (ha NPN). Így, az idő közel felében nem folyik áram, ezért a fényerő csökkenés.
Másik lehetőség, ha a tranzisztornak nincs elég bázisárama, akkor nem tudja teljes árammal meghajtani a Led-eket, ezért is lehet fényerő csökkenés.
Az első esetben, ha eredetileg jól méretezted az előtét ellenállás, egyszerűen a felére kell venni.
A második esetben a bázisellenállást kell csökkenteni. hogy a tranyó, jobban kinyithasson.
üdv! proli007

Gyárilag van előtétezve, mivel ez egy led szalag

Csatolom a rajzot, ami alapján megépítettem a rendszert. Csak nálam annyi a változás, hogy az egyes ledek helyére, egy 3 ledböl álló ledsor került, és párhuzamosan lettek kapcsolva nem sorba.
Meg mivel a boltban nem kaptam TIP31-es tranyót, így lett belőle B237

Ugye jólértem, hogy a piros ledeknél 165 körülire, a kéknél pedig 80 körülire csökkentsem az ellenállást?

Hello!
Jól sejtettem, hogy erről az inkorrekt kapcsolásról van szó. De azt mindig vegyétek figyelembe, hogy egyetlen tranzisztortól nem lehet csoda dolgokat elvárni. Szóval ez a hogy mondani szokták, "vagy valami, vagy megy valahová.."
Egyébként jól érted. Fele akkora ellenállással a diódák, kétszeres túláramot kapnak, viszont nem gond, hiszen csak a fele időben égnek. Viszont így már ne próbáld közvetlen a tápra kapcsolni őket.
üdv! proli007

Köszönöm válaszod, nem várok csodákat tőle, csak hogy zenért villogjon

Akkor azthiszem, a kékre veszek új ellenállásokat, a pirosra, pedig átforrasztom a 160ohm-os ellenállásokat.

Sziasztok!
Egy olyan kérdésem lenne,hogy ki-e lehet mérni multiméterrel egy 2n3055 ös tranzisztort,hogy jó-e?Ha igen,akkor hogyan?Előre is köszönöm a segítséget!

Szia!
Igen, ki lehet mérni. Hagyományos multival, amin nincs tranzisztor áramerősítés mérési funkció megállapítható, hogy a tranzisztor működőképes-e. Amin van tranzisztor mérő funkció azzal az áramerősítési tényező is kimérhető.
Bővebben: Link

Szervusztok! Én azt szeretném kérdezni a témában, hogy mi is az a munkapont, hogyan kell/érdemes beállítani, stb. Köszi!

Ebben a doksiban is találsz leírást a munkapontról a 6.2-es fejezetben: Bővebben: Link. Egy kicsit lassan töltődik az anyag.

Sziasztok
Nemrég, összefutottam a neten egy wikipedia-s, vagy hamwiki-s oldallal, amin volt egy elég nagy gif animáció a tranzisztor működéséről, áram helyett víz és zsilipek voltak, 3-4 képkockából állt az egész. Elég érthetően szemléltetett, most ezt az animációt keresem, mellé a jelmagyarázat magyar volt, csak sehol sem találom, nem látta esetleg valaki ? Nagyon jó lenne !!

Üdv!
Lehet , hogy nem teljesen ide tartozik , de nem találtam jobb topicot.Az lenne a kérdésem , hogy van egy IRL 530 típusú MOSFET tranzisztorom és , hogy tudnám ezt leellenőrizni , hogy működik - e még?

Kösz a gyors válaszért!

Probalj meg beszerezni egy alap elektros konyvet, es abbol megerteni az alapokat (amugy altalanos iskolai fizika). Talan nezz szet a konyvesplocon.

Sziasztok.
Lenne egy nagyon kezdő kérdésem, ami már nagyon idegesít. Leírom röviden, és tömören:
Hol találom meg egy tranzisztor adatlapján a Bétát?
Most lehet rajtam röhögni is, de egyszerűen nem látok sem h21e-t, sem a görög Béta jelet.
Nagyon sokat segítenétek, ha egy PDF-ből (például ebből) bekereteznétek pirossal, hogy hol találom meg, már hetek óta ilyeneket keresek, de egy bétát sem találtam.
Köszi mindenkinek.

Üdv!

Az áramerősítési tényező a hFE rublikábn található.

És ha különböző értékek is vannak (a minimumnál pl. 3), akkor melyiket kell olvasni?
Bocs ehhez hülye vagyok