Ha az Ic=100mA akkor Ib=~0,7mA környékén már nyit a tranzisztor.
Mondjuk olyan Ib=3-4mA-nél már egészen nyitva van.
A 4-es grafikonon láthatod, minél nagyobb az Ic, annál nagyobb lesz a szaturációs feszültség.
(a görbe vége annál feljebb helyezkedik el a vízszintes tengelyhez)
A szaturációs fesz meghatározza a tranzisztor melegedését is.
Gyakorlatilag úgy képzeld el, hogy hiába van nyitva teljesen a tranzisztor, valamekkora ellenállása ekkor is van.
Ha nagyobb a bázisáram akkor a tranzisztoron nő a kollektoráram. Ez addig működik, amíg nem fut telítésbe a félvezető.

Köszönöm. Hogyan tudom számolni Ib-t Ic függvényében? Gondolom tranzisztor függő is, de szeretném megérteni a hátterét, egyrészt hogy tanuljak belőle másrészt hogy tudjak számolni magamnak.
Ha van egy ilyen csinos kis adatlapom, ebből hogy tudom kiolvasni Bétát, illetve hogy milyen Ic mellett milyen Ib kell hogy elkezdjen kinyitni és hogy mikor nyit ki teljesen? Illetve milyen Ib alatt maradjak?
Illetve ezek függvényében hogy tudom kiszámolni milyen melegedés lesz?

Hello!
- A tranyónál a béta, az áramerősítési tényező. Béta=Ic/Ib. Ez alapján számolható a bázisáram, csak visszafelé.
- A Béta értéke, viszont kollektoráram függő, és nem állandó. ezt figyelembe kell venni, vagy is először a grafikon alapján meg kell határozni adott kollektoráramhoz tartozó Béta értékét.
- A maximális kollektoráramot a kollektor ellenállás határozza meg (ha van ilyen).
- A tranzisztor áramvezérelt, tehát minimális bázisáram mellett is folyik bétászor nagyob kollektoráram.
- Ha van kollektor ellenállás, akkor látszatra a béta szerint lineáris az összefüggés. De nem az. Amikor a tranyó úgymond "teljesen nyitva van" (vagy is a kollektor ellenálláson majdnem a teljes tápfesz esik) nevezik szaturációnak. De a tranvó nem veszteség mentes eszköz, vagy is mindig van maradék kollektor-emitter feszültség. Ez a szaturációs vagy maradék feszültség. Hogy ez minél kisebb legyen, akár ötször tízszer nagyobb bázisáramot adunk, mint amit Béta alapján számolnánk.
- A tranyó disszipációját (hőtermelését), a maradék feszültség és az ekkor mért kollektoráram szorzata adja. A 4-es ábra mutatja éppen, hogy egy adott kollektoráram mellett, mekkora bázisáram mellett, mekkora a szaturációs feszültség. Szemmel látható, hogy nem lineáris a dolog.
- Bázisáramot akármekkorát adhatunk, tetszőleges kollektoráram mellett, csak ne lépjük túl a bázisáram abszolút maximumát. Persze az ésszerűség határain belül tesszük, mert nem pazaroljuk a vezérlőáramot. Hiszen pont áramot szeretnénk erősíteni.
- Minden esetre az adatlapok sokszor táblázatosan adják meg a szaturációs feszültséget, és ekkor látható, hogy bázisáramnak a kollektoráram tizedét választják. Minél jobb eredmény elérése céljából. Innen nézve azt hinnénk, hogy a béta ekkor csak 10. De valóságban is nagy teljesítményű, nagy áramú, gyors tranyónál, nem is sokkal több, jellemzően 20 körül van.
üdv!

Köszönöm, kezdem kapiskálni a dolgokat, de még kicsit emésztem azért.
Ha Ic ~200mA akkor is ugyan ezt a tranzisztort (BC337)javasolnád vagy arra mit ajánlasz?
Mikortól, mihez használunk már mást tranzisztor helyett? Ezeknek hol tudnék utána olvasni?
Köszönöm mégegyszer!
Melegedést hogyan tudom számolni?

Hello!
- Nem tudom mit nem értesz a 4-es ábrán. Próbálják mutatni, hogy állandó kollektoráram mellett, mekkora lesz a szaturációs (maradék) feszültség, különböző bázisáramok mellett. Tudod hogy mekkora kollektoráramot szeretnél, tudod, hogy mekkora szaturációt szeretnél elérni, leolvasod a hozzá tartozó (szükséges) bázisáram értékét. Használod, és örülsz.
- Miért kell erőltetni a kis tranyót? Meg lehet oldani a 200mA-es kollektoráramot is még vele, de utána elkezded "mi van ha 300,400,500 stb. ?" Miközben számtalan nagyobb teljesítményű tranyó is létezik? A nyálazás itt nem azért van mert egy konkrét feladatot szeretnénk megoldani, hanem hogy értsd meg a kapcsolóüzemmód tervezés logikáját. (Már mint ezen részét.)
- Fogalmam sincs le van-e egyáltalán írva. Azért vannak az adatlapok, mert csak Te tudod az igényeidet, mit szeretnél elérni. Kiszámolod a veszteséget, az ebből fejlődő hőmérsékletet, megnézed hűtéssel vagy nélkül, mennyire melegszik a tranyó,és hogy bírja-e ezt. Aztán döntesz, ez jó, vagy másik típus. Ennyi ez és nem több.
De javaslom a leírtakat újból rágd át, és meg fogsz világosodni. Legalább is hogy elindulj az úton.
üdv!

Sziasztok!
Volna egy kérdésem az alábbi tranzisztorral kapcsolatban: BD 249C. Az volna a kérdés, hogy lehet-e 12V-os feszültséggel és 28kHz-es frekvenciával hajtani. Nem tudom pontosan értelmezni az adatlapot. Előre is köszönöm!

Szia!
Lehet, miért is ne lehetne. Egyéb követelmény? Milyen kapcsolás lenne ez?

Ez egy ultrahangos keverőgép áramköre lesz. Az elképzelés ez: trafó 230 -> 16V - diódák nyitója -> képen látható áramkör -> trafó 12 -> 230V. Mind ez 28kHz-en.

A BDX-ek Darlington-tranzisztorok, ezért a hagyományos BD tranzisztor nem lesz jó.

Hoppá!!! Akkor ezek szerint ezek a tranyók nem használhatók?? Ez nem egy meglévő kapcsolás volt amibe eredetileg bdx tranyót tettek. Csak Én gondoltam eredetileg azzal, sajna 10A-esnél nagyobbat nem találtam belőle. Viszont féltem, ha több tranzisztort kapcsolok párhuzamosan, akkor az IC nem fogja bírni a terhelést.

Szimulátorban nem akadékoskodott a tranzisztorokon.

Nem hiszem, hogy elegendő bázisáramot tudna biztosítani a BD-k számára az a két CMOS flip-flop.

Akkor nincs ötletem. Esetleg meg kellene erősíteni flip-flop által előállított jelet? Nem tudom kitalálni az adatlapból, hogy hány voltot ad le az IC, vagy hogy mennyire terhelhető.

A BDX-ek nem véletlenül kerültek oda, mert azok kisebb bázisárammal is beérik. Ha mégis hagyományos teljesítménytranzisztort használnál, akkor tégy a CMOS kimenetekre egy-egy komplementer tranzisztoros buffert (TIP31, TIP32).

Akkor a TIP41 helyett legyen a BD? Gondolom Vcc elég, nem kell a transzformátor. Egyedül azt a 100nF-os kondit nem értem.

Még annyit szeretnék kérdezni, hogy mi a különbség a TIP és a BD tranzisztorok között? Vagy csak a teljesítmény miatt kell előbb egy kisebb tranzisztorral erősíteni a jelet? Esetleg TIP122 TIP127 megfelelne a BD elé?

A TIP122 Darlington, ezért oda nem lesz jó. A TIP és a BD egy gyártói jelölés és nagyon sok hasonló tulajdonságú tranzisztor van TIP és BD kezdetű típusjelekkel. Én azt mondom (tanácsolom), hogy csináld meg Darlingtonokkal azt a négytranzisztoros végfokozatot. Valamilyen BDX vagy TIP Darlingtont válassz, amely elbírja a kívánt áramot.

Sajnos nincs akkora teljesítményű darlington tranzisztor. Nekem legalább 15A terhelhetőségű kellene. Ahogy elnézem marad a komlementer tranzisztoros besegítés. Csak nem sok helyen lehet ilyen tranzisztort találni. A lomexben meg HE-ban sem találok. Nekem a szükséges terhelhetőség 125W 12V feszültségnél.

Nem kell pontosan olyan típusú meghajtó-komplementert használni, mint ami a rajzon van. Keress 2-3 A-es típusokat, azok már jók lesznek. Egyébként könnyen találsz 15-20A-es Darlingtonokat is, csak keresni kell őket. Még annyit, hogy ilyen kis feszültségnél sokkal jobb hatásfokú lenne egy FET-es végfokozat.

FET-es inverterrel nem boldogultam, mert nem sikerült megfelelő trafót találni. Ilyen magas frekinél már nem jók a hétköznapi trafók. Egyébként nem is találok kifejezetten komplementer tranzisztort csak Darlingtont, de akkor első körben megcsinálom BDX-el. Remélem azt meghajtja a flip-flop.

Trafót? Mert trafó is lesz? De miért kellene a FET-hez másmilyen trafó? Ezt a kapcsolást ki tervezte? Működik egyáltalán? Van pár kérdés, amire választ kellen kapni.

Igen lesz a végén egy trafó is, mert a piezo 230V-ról üzemel. Csak kell neki a 28khz. Ezért kell a 15A. A kapcsolást én terveztem több kapcsolásból. Eddig még csak szimulátorban játszottam vele.

Akkora frekvenciára már ferritmagos trafó kell. De ez már így is nagyon off, úgyhogy keress egy ultrahangos topikot ehhez a témához.

A trafóval minden renben van. Nekem most csak a tranzisztor meghajtàsàt kell valahogy megoldanom, de ez a komplementer tranzisztor megtalàlása feladja a leckét ezért inkább próbálom darlingtonnal a sima BD helyett. A ferrit mag nem jó egyébként mert hamar telítődne, ide már minimum silícium-vas ötvözet kell vagy hypersil, de ez tényleg off. Köszi.

A komplementer tranzisztor az nem egy alkatrész, hanem két tranzisztor, hasonló paraméterekkel, de az egyik NPN, a másik meg PNP.

Akkor a TIP32 és 33 milyen tranyók? Az oké, hogy npn és pnp. Nekem is ilyen komplementer megoldásom van csak teljesítmény tranzisztporokkal.

Hogyhogy milyenek? Ha arra vagy kíváncsi, hogy Darlington-e, akkor az a válaszom, hogy ezek a típusok nem azok. De az adatlapból azonnal kiderülne. Még annyit a témádhoz, hogy lemezelt vagy tekercselt vasmagokat ekkora frekvencián nem érdemes használni több okból sem.

Ha azok a tranzisztorok nem darlingtonok, akkor azt hogy tudja meghajtani a flip-flop? Bocsi a sok kérdésért, de nincs készleten sok anyóm és nem akarok olyanokat beszerezni amelyek nem megfelelőek. Ha jól értem akkor egy kisebb teljesítményű tranzisztor párral "komplementer" hajtsam meg a nagy teljesítmény tranzistort.

A TIP31 és TIP32 egy maximum 3A kollektoráramot elviselő típus, amelynek nagyobb az áramerősítési tényezője, mint például a BD249-nek. Tehát ezeket a tranzisztorokat kisebb bázisárammal is jól ki lehet vezérelni, amit akár az a CMOS-IC is el tud végezni. Tehát ugye itt az elektronika alapjaitól kellene kezdeni. És ugye erősítőnek van kötve, nem végfokozatnak.

Akkor már értem! Vagy hasznánlak egy kis teljesítményű buffer komplementer erősítést a nagy BD tranzisztornak vagy simán cseréljem ki őket darlington típusúra. Vajon az mennyire zavarja majd a rendszert, hogy ha én egy komplementer párral hajtok egy másik, de nagyobb teljesítményű komplementer párt. Majd otthon mgrajzolom, hogy mire gondoltam.