Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Crystal radio - detektoros rádió
Nem gáz.
Csak nem volt egyértelmű mit akartál ... előzőleg aktív erősítőt is emlegettél már.
Kösszi Zoli !
Mire befejeztem a szólásomat addigra átraktál ![]() Lestem is nagyot hova kerültem ![]()
Modik :ne bántsatok !
Idézet: „Van egy pár ilyen tönkrement órás-rádió, detektorosnak így újra lehetne hasznosítani a KF-eket (is).” Ebben az esetben az újrahasznosításra készülne a kollega.Detektoros rádióba felhasználható-e a bontott ferrit magra tekert huzal ?Amit gyárilag készítettek el és serleget tettek rá és AM KFnek használták eddig. Elvileg közel frekiben ott vannak a KFek 4-500 KHzesek ha AM oldaliak. FMes esetben sokkal nagyobb frekin mennek közel 10-20szor magasabban 10,7 MHz. A KH műsorszóró sáv alsó részét kis hangolással meg találhatod . 540KHzen ott a Kossuth Solton. A KFben lévő kondit ki kell óvatosan venni ami eléggé macerás és kisebbre cserélni. Másik lehetőség a kondi marad benne.4-500 KHz körüli KF frekin vagy. A vasmag fel/kifele tekerésével csökken az induktivitás ezáltal növekszik a frekvencia. Az árnyékoló burát vedd le akkor nem akadályozza a vasmag ki/fel tekerését. Jobb esetben elérhető a közel 100-200 KHz rezonancia növekedés így kb.: 600 KHzig eljuthatsz ezzel az egyszerű módszerrel valahol megtalálod az adót. Nagyon jó antenna és földelés kell hozzá. Új kivezetéseket csak újra tekeréssel tudsz alkotni . Ami nem egyszerű történet. Jobb esetben van már 1 megcsapolás és 1 másik tekercs is mert ezek transzformátorok és így akár 4 5 kivezetésük is lehet. De sajnos a veszteségük is nagy ezeknek a tekercseknek mert hajszál vékony a huzal , nagy az ellenállás. Számoljunk Q-t ~4-500 KHz : 9-10KHz el ~ 40-50 közti jóságot jelent terheletlenül. Azért 9-10 KHz mert ekkora sávszélességet kell beállítani a KH vételhez a KFben. Felsőbb frekikre(1MHz) már kevés lenne a vasmag kitekerése. Ekkor a kondit is cserélni kell benne kisebbre esetleg 1 forgóra. Nem igazán ajánlatos ezekkel a KFekkel próbálkozni. Feltéve ha nerm borul rád 1 KH szivar antenna tornya. Igaz akkor már mindegy raksz-e rezgőkört vagy se . A bontott rádiód ferritantennája hasznosabb lenne. Ha nincs benne ferritrúdas antenna akkor az csak URH rádió lehet ... abból meg csak 10.7 MHz trafók kerülhetnek ki. Akkor azok felejtősek.
Én kérek elnézést
![]() Csupán poénból beraktam egy elvetélt kísérletemről készült fotót és sikerült egész vihart kavarnom. Szerintem a diódák előfeszítése nem lóg ki a topicból, mert anno a perikon detektorokat, meg a karburundum (SiC) detektorokat így használták. Szerintem most is érdemes akár ezekkel, akár szilcium diódákkal kísérletezni. Sőt! én azt sem tartom istentelenségnek, ha valaki cinkit kristályt a negatív ellenállású szakaszon üzemeltetve akár pozitív visszacsatolással is próbálkozik, merthogy ilyen kísérletek is voltak a hőskorban.
Ott a pont
![]()
Szia!
"Szerintem a diódák előfeszítése nem lóg ki a topicból" -szerintem se. Ha egy diódán vagy ellenálláson áram folyik keresztül, attól az még passzív alkatrész marad. (és persze erősíteni sem fog ![]()
Meg van alagútdióda is...
Sziasztok!Epitettem egy detektoros radiot,mukodik is rendesen,viszont lenne par kerdesem vele:
egyik az,hogy nem birok rajonni,hogy hol uzemel(kb hany khz-n).Ezt ki lehet valahogy talalni? Masik,hogy valahol 500-1500 khz kornyeken megy (elvileg).Valahogy fel lehetne tornazni 7mhz kornyekere?A tekercsel valamit csinalni,vagy GE dioda helyett berakni valami mast esetleg? UI:full kezdo vagyok,ez az elso radiom,szoval legyszi igy irjatok le,hogy en is ertsem! ![]()
A legegyszerübb megprobálni kideriteni melyik adot hallod. Ha nem érted, akkor jól jön egy világvevö és azon megkeresni ugyanazt az adot. Azon le lehet olvasni a frekvenciát. Innen meg már gyerekjáték a dolog.
7 MHz környékére kisebb tekercs kell (vagy leágazások). De ez már a rövidhullámok tartománya, igy a vétel elég bizonytalan lesz.
A detektoros működéséhez olyan adó szükséges, ami a vételi helyeden nagy térerősséggel van jelen. Ilyenek csak a közeli nagy teljesítményű műsorszóró adók. Az RH sávban nincs ilyen. A detektorosnak ebben a sávban egyszerűen nem elég az érzékenysége.
[/OFF]Légyszíves a prefixumokat helyesen használni. kHz, MHz stb. Ha nem tudod, a gugli segít[OFF]
Legegyszerűbben úgy tudod kideríteni mit hallassz , hogy megpróbálsz mindig egész órákban vagy kissé előtte (legyen időd a halk / zajos hangokra hangolódni) figyelni a rádióddal.
Ekkor általában rövid híreket mondanak 1 2 óránként egész körül. Ilyesmi a műsor rendjük általában. Ekkor minden rádióban elhangzik a neve, ami alapján már beazonosíthatóak. A névre rákeresve a google-ban akkor több infót is kaphatsz, telephely , teljesítmény, frekvencia. Lehet többet is találsz adott de leginkább a KH sávba eső frekvenciák és a tőled kb.: 50-100-200 km re lévő állomás telephelyek jöhetnek számításba. Sok sikert a vadászathoz! Esetleg ha kívülről ráfütyülsz 1 generátorral aminek a frekijét közel 1Khz pontosan tudod mérni, és kb.:500-2000KHz közt lehet hangolni. Sugárzónak elég a kimenetére rá 1 mérőzsinór vagy 1-2 méteres darab drót, mellé rakva a tekercsednek. Amelyik vett állomás vételében sípolás jelentkezik akkor éppen annak a környékére hangoltad a generátorodat.
Valami ilyesmi fog lenni.
Több rádió sajátos szignálját adja majd bemutatkozik és mondja a híreket. Ezt hajnali 1 körül sikerült rögzítenem 2 hónapja. Ekkor több külföldi hallható , mivel a Kossuth Kb.: fél 10 körül kikapcsol 540KHz-en.Utána nagyobb esélyed van távolabbi állomásokat is venni.
Értem,köszi a válaszokat!A másik rádióval megkeresést már próbáltam,de úgy nem sikerült megtalálnom...ezt a hírek előtti adóinformációt megpróbálom valamelyikből kiszedni.Én egyébként elég nagy tekercset csináltam neki,elképzelhető,hogy lejjebb van középhullámnál?Mert mondom nem sikerült középhullámon megtalálni ugyanazt az adót.Nappal szinte nem hallható semmi,este viszont terjedésnél feléled a rádió,és csomó adó jön.Ezért szerintem 7MHz-en is működne valamennyire terjedés esetén.Ja igen:frekit nem lehet mondjuk a dióda cseréjével,vagy valami más trükkel módosítani?Mert a tekercset nem nagyon tudom babrálni.
Ez ugyan URH, de sokáig nem esett le hogy mi az a "Vijjójjéjéjúróp"
Sajnos kihalt már a felíratos filemkkel egyetemben ![]() Aztán kiderült hogy "Voice of America Europe" Szóval a rádiózás nem csak elektronikailag tesz jót ![]()
Neem URH ez detektoros !
Najó valahogy mégis rögzíteni kellett ... előző HSZeimben ott van a lényeg az egyik csatolmányomban. Hangkártya mikrofon bemenet lett téve a hallgató helyére. ![]() ![]()
Eléggé el nem ítélhető módon a rezgőkör rezonancia frekvenciája határozza meg a vételi frekvenciát. Ezt pedig vagy a rezgőköri induktivitás, vagy a rezgőköri kapacitás változtatásával tudod megtenni. Mással nem.
Nem semmi, ebből is hallatszik, hogy a középhullám napnyugta után, még detektorossal is felébred. Ennek tükrében később lehet, érdemes lenne egy hangolható hullámcsapdát is konstruálni hozzájuk, ha mondjuk van egy két figyelemre méltóbb adó.
A Kossuth nem kikapcsol 9 után,hanem átkapcsol URH-ra
![]()
??? Ezt hogy gondolod? Két teljesen külön adóról van szó, ráadásul az URH sávú Kossuth műsorsugárzás nem is egy adó, hanem egy adóhálózat.
Helyesen: A Kossuth rádió műsorát középhullámon a solti adó sugározza 540 kHz -en, ezt bizony kikapcsolják, De a Kossuth URH adóhálózaton tovább folyik a műsor sugárzása.
Pucuka:ertem,es azt hogy lehet megoldani?Mindenkepp a tekercset kell piszksllni,nem lehet valamit berakni koze?Bocsi ha hulye kerdes,de mondom meg kezdo vagyok
![]()
Bocs, hogy beszállok a diskurzusotokba, de a legegyszerűbben úgy tudsz átváltani rövidhullámra, ha a tekerccsel párhuzamosan kapcsolsz egy másik tekercset, aminek a menetszáma kb. tizede a középhullámú tekercsnek. Így azután, ha a forgót a két szélső állás között tekered, valahol meglesz a 7 MHz is.
Ki kell számolni a vételi frekvenciára a meglévő forgókondenzátorhoz szükséges tekercs induktivitását. Ezt megteheted Thomson képlettel, internetes számoló programmokkal, nomogrammokkal. Ilyeneket mind mind találsz ennek a fórumnak különböző rádiózással foglalkozó topikjaiban, (hadd ne én keressem meg, addig is tanulsz) vagy a guglival is kerestethetsz.
Mikor ez megvan, kiszámolod a tekercs fizikai méreteit (menetszám, tekercs, és huzal átmérő) és elkészíted a tekercset. Ezen mindenkinek át kell esni egyszer.
Miért kell a két tekercset párhuzamosan kapcsolni? Egyszerűen csak a nagy menetszámú helyett a kismenetszámút kell betenni.
A tekercsek párhuzamos (de soros is) kapcsolása eléggé kétesélyes dolog. Ti. a tekercsek érzékenyek a közelükben elhelyezett dolgokra, és a tekercsek között könnyen lehet csatolás is. Akkor pedig már nem érvényes az egyszerű képlet.
-és még, két induktivitás páhuzamos kapcsolásának van egy eredője, de a körjóságnak is ami nem lesz jobb mint a két tekercs bármelyike. Akkor meg minek variálni?
Azért gondoltam erre a megoldásra, mert akkor nem kell szétszedni a már működő középhullámú detektorost, plusz - amennyiben a kh tekercsen leágazások is vannak - a leágazásokkal a változtatható a detektor csatolása is.
Az más dolog, hogy a két tekercs csatolása különböző "csodálatos" jelenséget okozhat, de hát a kísérlet az ugye azt jelenti, hogy megkíséreljük és vagy sikerül, vagy nem.
Ok értem. Nem vetem el a megoldásodat, szó se róla, működhet. A kisérletezésnek ebben az értelemben, csak haszna lehet. Ráfordított idő, munka nem sok. üdv. sz_f
|
Bejelentkezés
Hirdetés |