Kedves csöves társaim!
Elég sokan vannak úgy, hogy a kimenő számukra csak EI vasra készülhet. Ilyen típusú, jó minőségű vasmagokat ma már használtan sem egyszerű beszerezni, nem hogy újonnan. Némi kutatás után, egy ismerősöm talált egy szlovák telephelyű, de magyar céget. A weboldalukon itt van a nekünk lényeges rész. Ezekből a vasmagokból el is adnak, nem csak kész trafókat árulnak.
Emailben érdeklődtünk pár méret után, és ezeket az árakat kaptuk:

Csévék:
75/20: 1,20.-€/db; 75/25: 1,20.-/db; 84/35: 1,90.-/db; 84/40: 1,90.-/db; 96/35: 2,10.-/db

Trafólemez M111-35N 0,35mm vastag hiperszil:
EI 84 0,059.-€/pár
EI 96 0,081.-€
Erről tudni kell, hogy nem hiperszil geometriájú, azaz tekert-vágott vasmag, hanem EI formájú, de azzal az eljárással készült, amivel a hiperszil trafók anyaga, hidegen hengerelt, irányított szemcséjű, 3,1% szilícium tartalmú vasmag.

Trafólemez M530-50A 0,5mm vastag:
EI 75 0,034.-€/pár
EI 84 0,043.-€
EI 96 0,055.-€
Ezt a kategóriát kimenőtrafónak egyáltalán nem ajánlanám, vastag lemezek, és nem valami jó minőségűek (hidegen hengerelt, nem irányított szemcséjű, és szilícium tartalma 0-2% között van), de érdeklődni kell a kisebb vasakért (EI48, vagy 60), fojtónak jó lenne.
A fenti árakból kiindulva egy EI60-as lemezpár ára úgy 0,025-28€ lehet, ebből a vastagságból egy 25-ös csévét 1,4 euróból teli lehet rakni, ennyiért még régi képkimenőt is nehéz szerezni (meg kár is fojtónak elpazarolni)
Az árakat gondolom sejtitek, hogy egy E és I párosra szólnak, ami nagyon jó szerintem, a hiperszil anyagú trafókkal megérné kísérletezni.

A modiknak üzenném így a végén, hogy ezzel nem kereskedni akarok, mert semmi közöm a céghez, és nem is a reklám helye, csupán megosztottam a hobbitársaimmal, amit találtunk. Mivel a transzformátor a csöves erősítő oszlopos tagja, a transzformátor beszerzése pedig a csöves erősítő készítésének talán a legfontosabb része, így ez ide tartozik, s nem máshova.

Szia! Az irányított szemcséjű OK, vastagság is, van valami adatlap róla? A kimenőnek igazán a visszalágyított lemezanyag lenne jó.

Ezt találtam erről az anyagról.
Ne felejtsük el, hogy ez a cég nem kimondottam kimenő transzformátorokkal foglalkozik, ők sima 50Hz-es trafókat gyártanak, csak adnak el nekünk külön vasat is. A jobb minőségű anyagokat máshol kell keresni, én minden ötletet szívesen fogadok, nem vagyok elfogult sem, ez csak egy lehetőség, és az irányított szemcséjű anyag még jó is lehet. Meg kéne hallgatni.

Nem tudnám megmondani, hogy a laminált-hőkezelt trafólemezek milyen egyéb célokra készülnek, azt hiszem inverterek, hasonlókra is ajánlott és elég keskeny a kínálat belőle.
A hőkezelés arra hivatott, hogy a kiszabáskor a vágási felületekben, környékén keletkezett feszültségek, mágneses egyenetleségeket simítják ki vele. Műszakilag valószínű, nem így határozzák meg, a lényege nagyjából ez.
Az általad ajánlott lemez is minden bizonnyal jó alternatíva lehet, nem valószínű, hogy rosszabb egy általános célra gyártott vágott szalagmagos (hipersil) trafóknál, amiből már sokan építkeztek.

Illetve még annyi a mondanivaló, hogy konkrét csövek ismerete is szükséges. Nem minden típusnál lehet a max. anódfeszt túllépni büntetlenül. Pl. sajnos a TUNGSRAM EL84, ECL86, mint az egyik legjobb hangú csövek, már az előírt max. 300V-ot sem szeretik. Még csökkentett disszipációval sem. Drasztikusan csökken az élettartamuk.

A katódkondenzátor növeli az erősítést, "átblokkolja" AC szempontól a katódellenállást. DE! Értéke -jó méretezés esetén- nem számít. Tehát ha van, nagyobb az erősítés, ha nincs kisebb. Az erősítést -első közelítésben- az anód és katód ellenállás aránya adja meg.

Le van vezetve pár helyen. Katódkondival lehet játszani, de igazából 10µF felett már majdnem mindegy. Megkereshetem a számítását. Egész komplexumot lehet oda betenni, gitárerősítős könyvben van leírás róla.

Üdv! Nem régóta kezdtem foglalkozni csöves témával, főleg gitárerősítő építésben gondolkoztam, pár napja fejeztem be egy ecc83+el84 SE-t. Érdekes amit írtál a maximum anódfeszültségre! Csak a Tungsramra értetted? Jópár gyári kapcsolásnál amiben el84 van 300V felett van az anódfeszültség. Pl:
kapcsolás
Hasonlót építettem én is Tungsram végcsővel, nálam az anódfesz 308V. Szerint ez sok? Hangban szerintem szépen szól az erősítő, bár 1 hibára nem tudok rájönni: Ha az el84 előtti hangerő potmétert félállás fölé tekerem, az erősítő "besípol".(A félállást úgy értem hogy a potméteren kb. 500-500ohm-ot mérek,mielőtt még sípolna) Természetesen az ohmos mérést már kikapcsoltan végeztem. Próbáltam másik Tungsram el84-el de ugyanaz a hiba.
Okozhatja ezt a magas anódfeszültség, vagy ez csak az élettartamát befolyásolja?
Erről a kapcsolásról van szó:

Katód kondival nem kell játszani, pontosan ki lehet számolni az értékét. Az elektroncsövet a vezérlőrács, és a katód közötti feszültséggel vezéreljük. A katódellenálláson eső feszültség kivonódik az erősítő bemeneti feszültségéből. Az anód egyenáram, mivel a bemeneten a csatoló kondi miatt nincs egyenfeszültség, létrehozza a rács munkaponti egyenfeszültségét. Az anód váltóáramú komponense is létrehozza a katód ellenálláson a maga feszültségét, ami szintén kivonódik a bemeneti váltakozó feszültségből. Ha az ellenállás egyen, és váltóáramú szempontból is ugyanaz, majdnem 100 % -os negatív visszacsatolást kapunk. Ha váltóáramú szempontból kisebb ellenállást alkalmazunk, megszüntethetjük a negatív visszacsatolást. Ez a kondenzátor szerepe. Ez azonban frekvencia függő, és azon a frekvencián ahol a kondenzátor impedanciája összemérhető a katódellenállás értékével, attól lefelé nőni fog a visszacsatolás mértéke, ezzel az erősítés is csökken. Az RC tag időállandójának megfelelő frekvencián lesz az erősítés csökkenés 3 dB. Ezzel (is) beállítható az erősítő alsó határfrekvenciája. Ha a bemeneti RC tag (csatoló kondi, Rbe) időállandója is ugyanide esik, akkor ezen a frekvencián 6 dB lesz az erősítés csökkenése.

Az anódfeszültség a cső anódja, és katódja között mérhető feszültség. Az anódtápfeszültség lehet több, de ebből ki kell vonni a katódon eső feszültséget.
Az erősítődben van visszacsatolás, csatoló-, katód kondi. Ezek nem csak az erősítést befolyásolják, frekvencia függővé is teszik, ezzel együtt fázist is tolnak. Ha a fázistolás összegében elér egy bizonyos mértéket, az erősítő egy meghatározott érték felett gerjedhet. A fázistoló kapacitások pedig elég sokan vannak, a láthatókon kívül is, szerelési szórt kapacitások, csőkapacitások, vagy akár a kimenő trafó szórt kapacitásai.

A 304V valóban az anódtápfeszültség. Anód-katód között sajnos nem mértem. Van javaslatod első körben mit módosítsak a sípolás megszüntetésére? A visszacsatoló ellenállás elvileg kivehető, talán kezdjem ezzel?
Valamint a disszipációt is számoltam (remélem jól): Anódtápfesz(304V) *(katódellenálláson eső fesz(8,55V) / ellenállásértéke(220ohm) ) Wa=11,8W Táblázat szerint ez max. 12W lehet.
Vagy ennél a számolásnál nem az anódtápfeszültséggel kell számolni, hanem az anód-katód közti értékkel?

Kiszámolhatod többféleképpen, csövön levő feszültség szor anódáram. Érdemes is. Amúgy jobban járnál, pontosabb eredményt kapnál, ha előszednéd a cső adatlapjáról a kimeneti karakterisztikákat, berajzolnád a disszipációs hiperbolát, a munkaellenállást az egyenáramút, és a váltóáramút is. Mindjárt pontosabb képet lapnál a helyzetről.
A gerjedésre konkrét tanácsot adni nem tudok, jelentősen befolyásolja a hajlamot a szerelés módja. Először ezzel kezdeném.

Ezek szerint nem az anódtápfesszel kell számolnom, hanem anód-katód közti feszültséggel!
Tehát így: katód ellenálláson eső feszültség/ellenállás értékébőlből számolt árammal kell szorozni az anód-katód közti feszültséget.
Elnézést de csövekben kezdő vagyok!

Valahol van nekem egy ilyen kalkulátorom, megnézem majd a konkrét kapcsolást betáplálva, mik a lehetőségek az elmélet szerint. Igazából a bemeneti 200mV RMS-el már nem olyan mély a hó...

Magam is messze állok a mélyebb csőismerettől, a cső disszipációját úgy gondolom a rajta található feszültség - anódtól katódig - és az átfolyó áram szorzata adja...Mint ez feljebb már írva vagyon.
Nyilván ez a vezérlés nélküli, nyugalmi állapotot mutatja.
Nekem 310-340V-os tápfeszültséggel üzemelő, nem egy példányban sikerrel utánépített EL84-es kapcsolásaim vannak előkészületben.
Nem mondom, hogy tízenéves élettartam várható a végcsöveknél, majd a használati idő eldönti, de biztos vagyok benne, nem lesznek kérészéletűek a csövek.

Hallo!

Ha egy PP végfokozat rácselőfeszültségét akarom beállítani, akkor ~ mekkora áramok folyik a negatív előfesznél? Csak hogy mekkora potméterrel kezdjem a megfelelő érték kikísérletezését.
Cirka -55 től -40 ig akarom hogy állítható legyen a bias feszültség, trafón -150V AC ál rendelkezésemre... :/

Negatív előfesznél (szinte) semmi. Azért szokták 1-200mA re választani, hogy a trafótekerő ne "hajszálból" tekerje meg a trafóra. Azt a -150V -ot kell leosztani.

Eddig rendben. Egyenirányítom, kondik, ellenállások, szép stabil, terhereletlen állapotú táp. Viszont, le kéne osztani egy trimmer potméterrel. Pontosabban mondjuk 4 végcsőre 4-el. Mekkora trimmert válasszak hozzá, az a kérdés? Akár 2-3 értéket is megvennék, aztán majd kiderül, melyikkel működik jól... De legalább nagyságrendileg, hol legyenek ezek az értékek? mondjuk 50k, 200k, 500k?

Azt sem árt figyelembe venni, hogy nemcsak a katódellenálláson esik majdnem 10V, hanem az anódkörben is. Ugyanis a kimenő primerjén, az Rdc egyenáramú ellenállásán átfolyó anódáram is ejt feszültséget. Ennek nagysága a trafó kialakítástól függ, általában minimum párszor 10V, de lehet több is. Így már nem is olyan sok az a 340V tápfesz...

Nos, ez attól függ, mennyi áramot választasz. Én potinként 1mA -t választok.Tegyük fel, hogy -50V -od van, és ebből -20 - -30V -ot akarsz szabályozni, akkor 10K -s potit választok. -50V -ból el kell veszteni 20-at, tehát, oda beteszek egy R=U/I=20/4=5,1k-t, és alulra is, mert ott is annyit kell ejteni. Ez a környezet ráveszi a potit arra, amit igazából nem akar.

Az osztódat max a rácslevezető ellenállás terheli. Ha az előfeszültség beállító potméter értékét ennek tizedére válsztod, akkor már észrevehetően nem fogja terhelni az osztódat bárhova is állítod a potmétert.

Biztosan ki tudnám nézni valami katalógusból, ha tudnám, mit nézzek...
Van egy rakasz ilyen szépséges trimmerem, ami jó-e negatív előfeszültség beállítónak? Ugyanis 470k Ohmos, kicsit nagy talán az értéke.
Főleg EL84-es cső a főszereplő.

Valószínűleg jó, de azt jó lenne tudni, mekkora a terhelhetősége.

A neten nincs meg pontos típus szerint, de a hasonló küllemű, értékű VISHAY az 0.5W-os.

P=U²/R Számold ki, általában a réteg trimmerek 0,5 W -osak.

A teljesítménnyel összességében nincs baj, mekkora áram folyhat egy negatív előfeszültséget beállító ellenálláson pl. -60V esetén?
Ha a csúszkát és egyik poti véget áthidalom pl. 47k Ohmmal a maradék rész teljesítménye elég lehet-e, ehhez lenne tudni jó a rácsáramot, amivel a negatív előfeszt állítom.

A rácsárammal ezesetben nemigen kell foglalkozni, jó cső esetén 1 uA alatt van. Hanem a poti egyik vége földön, a másik -60 V -on van. Ez akkor is így van, ha áthidalod.
A rácsáram akkor problémás, ha a bemeneti fokozatban átfolyik a poti csúszkáján, aminek azért van átmeneti ellenállása, és tekerés közben változgat is, amit aztán jól fel is erősítünk. Prímán fog (előbb utóbb) recsegni.

Üdv!
A gerjedés(sípolás) hiba megszűnt miután kiiktattam a visszacsatoló ellenállást. Köszönöm a tippet! A hangzása minimálisat változott.
A disszipácíót is újraszámoltam most már anód-katód közti feszültséggel(295V), amit szoroztam az anódárammal(9,46V/220ohm). Így Wa értéke 12,68W ami kicsit több mint a max megengedett 12W! Ez még belefér vagy növeljem meg a katód ellenállást pl:270ohmra? Ez esetben a katódon lévő 25u kondenzátor értékét is módosítanom kell vagy az maradhat?

Inkább csökkentsd a disszipációt. Teljes kivezérlésnél a csúcsokra is gondolni kell.
Ha növeled a katódellenállást, csökkenthetnéd is akár a kondi értékét, de ha hagyod, az is jó.

Ezeket az egyenleteket Merlin Blencowe könyvéből szemeztem ki.

Az alsó egyenlettel a mintapéldában egy sima ECC83 anódkövető fokozatnál ,ahol Rk=1,5K és Ra=100K, 5Hz-re 21µF adódott. Hifi erősítőknél ennyi elég, de gitárerősítőkben lehet a különböző frekvenciák erősítését ezzel befolyásolni és ezután van még egy két bekezdés, ami ezeket a lehetőségeket taglalja. Nyilván élethű visszaadáshoz ezekre nincs szükség.