Fórum témák
» Több friss téma |
- Ez a felület kizárólag, az elektronikában kezdők kérdéseinek van fenntartva és nem elfelejtve, hogy hobbielektronika a fórumunk!
- Ami tehát azt jelenti, hogy a nagymama bevásárlását nem itt beszéljük meg, ill. ez nem üzenőfal! - Kerülendő az olyan kérdés, amit egy másik meglévő (több mint 17000 van), témában kellene kitárgyalni! - És végül büntetés terhe mellett kerülendő az MSN és egyéb szleng, a magyar helyesírás mellőzése, beleértve a mondateleji nagybetűket is!
Hello! Én nem vagyok egy kontaktus professzor, de hidd el, le lehetne belőle doktorálni. Egyébként a váltó és egyenáram kontaktusok nagyban eltérnek egymástól. Amit Te egy réz szegecsnek látsz, arról fogalmad sincs (nekem sem) milyen ötvözetből van. De vannak akik ezzel töltik egész pályafutásukat. Természetesen "nem minden arany ami fénylik" jeligére készítenek mindenféle vacakot is és nagyon komoly gyártók is vannak, akik nem kötik az orrunkra a tudásukat. Tehát komoly dolog ez, bármennyire egyszerűnek is látszik, mint minden más, a műszaki életben..
Köszi!
A hozzászólás módosítva: Júl 2, 2016
Köszönjük szépen... Az internet explorer csak nálam jeleníti meg hibásan
(bal oldalra helyezve, az első betű(k) nem látszanak) az oldalt? Nighty 64bit középen jeleníti meg tökéletesen...
- Nem azt mondtam, hogy nem jó, hanem meg kell mérni, hogy az opto biztosítja-e a GPIO előírt bemenetei szintjeit. Mert ha azt neccesen teljesíti, akkor bizonytalan lehet a működése.
- Igen van antiparallel opto is, alapvetően váltóra. De mivel itt nálad áramgenerátor van, az nem járhat fordított polaritásról. Ha egy hídegyenirányító hídátlójába kötöd az egészet, akkor polaritás független lenne. De ha a relék feszültségét szeretnéd referenciának használni, akkor eleve kötött a polaritás, hiszen az galvanikusan csatlakozik a relék tápfeszültségéhez.
Legegyszerűbben szerintem azt érdemes referenciának használni, mert rendelkezésre áll, így nem kell bonyolítani az áramkört a referenciák előállításával, illetve terhelni a felhasználót a megfelelő referencia szint kiválasztásával, beállításával.
Jövőhéten akkor méregetek még és meglátjuk mi a helyzet, addig is köszönöm a rám szánt időt!
Sziasztok!
Szeretném a segítségetetek kérni egy relé tápfesz problémával kapcsolatban. Konkrétabban egy Candy mosogatógép fűtéskapcsoló reléjével küszködök, de a kérdésem teljesen elektronikai alapszintre vonatkozik, nem mosogatógép specifikus, ezért ebbbe a topikba írok. A masina tökéletesen működik, csak a víz fűtése nem kapcsol be amikor be kellene. Addig eljutottam, hogy az SMD szerelt vezérlőpanelen van egy relé, ami a fűtőszálat kapcsolgatja, ez a relé nem húz be. Egy OMRON G5LE-1-VD 24Vdc reléről van szó, ami adatlap szerint 24V * 75% = 18V-tól húz be. A kontroller IC egyik DO lábáról megkapja a kapcsolójelet, viszont amikor a kapcsolójel aktív, akkor a relé lábain csak 9V DC-t mérek 24 V helyett. Feltérképeztem a vezérlő tápáramkörét. A 230V AC-ből közvetlenül egyutas egyenirányítással és zener diódákkal két tápot állít elő. Az egyik az -5 V DC a kontroller IC számára, ez rendben van. A másik DC feszültséget csak a relé használja, ez gondolom 24V DC kellene hogy legyen, ezt Vcc-vel jelöltem a rajzon. Elnézést a Móricka rajzért, remélem áttekinthető. A kékkel jelzett feszültségeket úgy mértem, hogy a 0 ohmos átkötést megszakítottam kísérletezésként. Így igaz puffer kondi nélkül, de csak 10,1 V DC (illetve 12,4 V AC) a feszültség, ez már itt nagyon nem jó szerintem. Tudnátok tippet adni, hogy melyik alkatrész lehet a lúdas? Az 1 µF-os soros kondi gondolom még rendben van, mert különben a -5V DC kontroller táp se lenne jó és nem menne a vezérlés. Lehet, hogy a Vcc tápkör zenerje lesz a bűnös?
Az 1 µF kondenzátortól függ a tápfeszültség értéke. Ha csökkent a kapacitása, erre jó esély van, akkor nem lesz meg a kívánt tápfeszültség. Rajzod alapján ez a helyzet. Cseréld ki a kondenzátort, ügyelj arra, hogy X2 kondenzátort tegyél bele. A javítás után valószínűleg működni fog.
Jaj de lüke vagyok, tényleg, ha kisebb a feszültség a kondi után, akkor az 5V-ot még simán megcsinálja a zenerrel, de a 15V-nál nagyobb feszültséget már nem tudja...
Nagyon köszönöm a tippet, akkor megpróbálom a kondit kicserélni!
Nekem egy hűtőszekrényben egy hasonló soros kondenzátor ment tönkre. Elhalványodott és vibrált a kijelzője, kevés táplálást kapott a mikrovezérlő és a kijelző. Hasonlóan nem volt megfelelő a táp. A helyedben megpróbálnám a soros 1 µF-os kondit kicserélni. Nekem csak kisebb kondit sikerült találnom a fiókban, mint ami eredetileg benne volt, de rögtön minden jó lett (és azóta is a kisebb kondival megy).
Szerk: Most látom, hogy vargaf is ugyanezt írta... A hozzászólás módosítva: Júl 3, 2016
Köszönöm neked is!
Ez jó jel, akkor elég nagy a valószínűsége, hogy tényleg a kondi lesz a gond. A hiba jelensége is ezt erősíti meg, eleinte úgy kezdődött, hogy csak néha nem kapcsolt be a fűtés, később bekapcsolgatott, de csak rövid időkre, nem tudta melegre felfűteni a vizet, csak langyosra, végül pedig már egyáltalán nem kapcsol be a fűtés. Nyilván ahogy idővel ment tönkre a kondenzátor egyre jobban esett a feszültség, és amíg a relé behúzási határán volt még működgetett, majd utána már azt sem. Amúgy közeli rokonoké a masina, látta már hivatalos szervíz is, ott azt mondták, hogy tönkre ment a vezérlőpanel, vegyenek új panelt bele 40e-ért, vagy dobják ki a gépet...  Kár lenne érte, ha tényleg csak ez a kondi lesz a gond, mert amúgy tökéletesen működik, végigcsinálja a programokat csak hideg vízzel, fűtés nélkül.
Sziasztok! Valaki tudna nekem írni pár mondatot az integrált áramkörökről?
Gondolom keresőd Neked is van, Te is beírhattad volna.
Saját tapasztalatait néhány mondatban? Erről könyvtárnyi anyagot írtak már. Milyen tapasztalatra gondolsz?
Ui.: Hova tűnt az, hogy saját tapasztalatunkat írjuk le pár mondatban? A hozzászólás módosítva: Júl 3, 2016
Idézet: „Valaki tudna nekem írni pár mondatot az integrált áramkörökről?” Szerintem jók azok arra, amire kitalálták őket. Van hogy én is ráfanyalodom a használatukra.
Átolvastam még egyszer a hozzászólásaidat nyugodtabb körülmények között, megnéztem az adatlapokat is és valóban el kell felejteni ezt a megoldást. Holnap veszek alkatrészt és megnézem a valóságban is amit javasoltál. Elsőre a 4N25 opto adatlapját kezdtem el nézegetni és 3. oldalon meg is találtam a sötétáram hőfok függését, viszont nem értem az áram hogyan van megadva. A táblázatban 10V 25°C esetén 100nA, a diagramon ez a pont az 1-re mutat, ha azt feltételezem, hogy arányosan kell gondolkodni, akkor 60°C-nál már 2uA lenne?
Esetleg a lineároptos kapcsoláshoz van valami ötleted?
- Az adatlapon oda van írva, hogy a görbe normalizált. Tehát 10V kollektor-emitter feszültségen és 25°C-on mért áram a viszonyítási szint. Ezért ekkor egyszeres a szorzó..
- Az analóg csatolónál Elsőként az IC tápfeszéből kell kiindulni. Ha ez pld. szimpla 5V, akkor Rail-to-Rail erősítőt kel választani. Részben mert a bemenet feszültségének a 0V-ra kell lemenni, részben pedig a kimenetnek le kell tudni zárni a Led-et. A Led áramának 10mA-t "ajánl" az adatlap (erre vannak megadva a paraméterek). - Tehát R3 előtét ellenállást ez szerint kell megválasztani. A Led nyitófeszültsége (Vf) 10mA mellett 1,6V. ÉS hogy az OPA-nak is legyen "mozgástere", annak is érdemes mondjuk 400mV-ot tartalékolni. Ez így összesen 2V. Ezt kell levonni a tápból és ez jut R3-ra. 3V/10mA=300ohm. (Persze az OPA kimenti maradék feszültségét is illene megnézni 10mA mellett) - Eztán meg kell nézni az OPTO (K1) CTR paraméterét, ami 0,5%. Vagy is 10mA Led-áram estén ennek 0,5%-ára számíthatunk fotodióda áramaként. Vagy is 10mA Led-áram esetén 50uA diódaáramra számíthatunk. A traszfer erősítés (K3) 5nA..50uA között átlagosan 1. Tehát a két dióda árama azonos értékű. - A kapcsolás úgy működik, hogy a bementi feszültség az R1 ellenálláson áramot hoz létre, és a PD1 árama ezzel ellentétes. Az A1 addig tekeri felfelé a Led áramát, míg a dióda árama nem egyenlő a bementi árammal. Ekkor az A1 invertáló bement feszültsége nulla. Tehát a bementi áramot az Vin/R1-el számolható. Mivel a kimenet is azonos működési elven működik. A PD2 által termelt árammal lesz azonos az R2-őn folyó árammal. Ekkor lesz nyugalmi helyzetben az A2 és az invertáló bemenete zérus. - Tehát pld. ha tudjuk, hogy a maximális bementi feszültség mellett a kimenti feszültségnek pld. 3,3V-nak kell lenni és a PD2 dióda árama ekkor 50uA, akkor R2=3,3V/50uA=66kohm. Ekkor az R1 ellenálláson is 50uA áramnak kell folyni. Ha ekkor a maximális bementi feszültség pld. 24V lenne, akkor R1=24V/50uA=480kohm. Vagy is az áramkör 0..24V bementi feszültségre ekkor 0..3,3V kimenti feszültséget ad. Nos, én legalább is így látom a működését az adatlapból..
Ez jóféle hangszínszabályzó? Vagy mást ajálnalátok helyette? Mire kell figyelni egy ilyen jellegű kapcsolás kiválasztásakor?
Pl ezt...
Sztereo előerősítő... (Én úgy tudom a hangszínszabályozó (angolul equalizer) általában több csatornás...) 7 csatornás mono hangszínszabályozó... Amit te linkeltél az csak egy sztereo előerősítő, panelt kell készíteni, alkatrészt beszerezni, összerakni... Amit meg én linkeltem, ugyan azt tudja, csak meg kell venni... Ha valami kapható készen, versenyképes áron, szerintem nem érdemes görcsölni vele. A hozzászólás módosítva: Júl 4, 2016
Kösz a választ!
Azt hisze megépítem amit linkeltem. Lecseréljem az 5532-t valami komolyabb műv. erősítőre?
Az építés öröme, mint olyan? Egy horgásznak is hiába mondod, mennyibe kerül a hal a sarki fűszeresnél.
A hozzászólás módosítva: Júl 4, 2016
Erre az opamp fanatikusok tudnának válaszolni, én nem vagyok ennyire elvetemült...
De ha valamit cserélsz az áramkörben (főként a legfontosabb alkatrészt), lehet hogy más alkatrész módosítása is szükséges hozzá (de ez nem biztos)... Építsd meg úgy ahogy van. Ja de csak akkor kezdj hozzá, ha van egy kiforrott panelkészítési technológiád, mert ahogy elnézem a panelt, vannak rajta szép vékony vezetősávok és forrpontok... A hozzászólás módosítva: Júl 4, 2016
Először én is így voltam vele, aztán megelégeltem.
Ha Dada4143 koléga is ezen az állásponton van, úgyis megépíti... A hozzászólás módosítva: Júl 4, 2016
Azt még megkérdezném, hogy az erősítő teljesítményének a mérésénél, a kimeneti feszkó effektív vagy csúcsértékének a négyzetét kell a terheléssel elosztani?
Szia! Természetesen az effektív feszültséggel számolunk. A hangszínszabályzó ügyében melegen ajánlom keresd fel a témáját, mert amit kinéztél annak a rajza már a bemeneti csatoló kondik polaritásánál hibádzik és elvileg sem egy eltalált áramkör.
Lemértem az áramkört amit javasoltál, jól látható a minőségbeli különbség, köszönöm!
Nos, nyomon vagyok. Kicseréltem az 1 µF-os kondenzátort, sikerült pontosan ugyanolyat kapni, a gyártó is ugyanaz. Így most fűtés nélkül megvan a 23,4 V a Vcc-n. A biztonság kedvéért kicseréltem a két pufferkondenzátort (100 µF és 1000 µF) is.
Most elindítottam egy próba mosogatást. A fűtés bekapcsolt, relé behúzott, fűtőszál melegít!  Viszont annyi van, hogy amikor a relé be van húzva, a Vcc feszültség (és így a relé lábain is a feszültség) leesik 13,9 V-ra. A relé behúzva marad, működik minden, csak leesik ennyire a feszültség. Szerintetek ez így OK lesz, ennek így kell működnie, vagy van még valami hiba amit jó lenne megoldani? Közben megnéztem a relé adatlapját, azt írja, hogy a Must release voltage az 10%, tehát 2,4 V alatt enged el. Ezek szerint akkor bőven elég neki a 13,9 V tartásra. Lehet, hogy így van megtervezve ez az áramkör, ez akkor nem is hiba? A hozzászólás módosítva: Júl 5, 2016
Szia!
Mérd meg a 100 Ω ellenállás értékét, lehet, hogy megnyúlt. Ha több 100 Ω-nál cseréld ki. Üdv.: Feri A hozzászólás módosítva: Júl 5, 2016
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
