Sziasztok!
Elnézést a hülye kérdésért.
Ha van egy hosszúkás mágnesem, de kicsit túl hosszú, akkor ha lentebb vágok, vagy csiszolok rajta (27mm helyett 20-22-re), akkor mi fog történni?

Tudom egy nagyjából ugyanolyan erősségűnek használni vagy sem?

Hát mert hogy savat lúggal közömbösítünk... Ha jól emlékszem.... Régen voltam kémia órán.

De jó, akkor simán lemosom, köszi.

De a lúg is maró anyag. Nem kellene rögtön a legerősebbel nekiesni!
Mert átesel a ló túloldalára.

Én úgy tippelek, hogy méretarányosan csökken az "erőssége", mivel kevesebb átmágnesezett "egység" marad.

Ahogy "Simpi" írta: melegedésre vigyázz. A mágnesek kemény anyagból vannak; nem tudom, milyen csiszolásra gondoltál, de ott erősen melegedni fog. Leginkább gyémántos vékony tárcsával, hűtve, szakaszosan vágandó. Az ereje csökkenni fog.

Ez a melegedés - ügy furcsa. A kattogós Weller hegyben erős mágnes van, ami a "Curie" hőmérsékleten elveszti a mágnesességét, de lehűlve ismét mágneses (nekem már cca. 30 éve!).

Az enyémben is kattog jó 30 éve, és kiválóan teszi a dolgát. Az egy speciális mágnes (máshol van "küri pontja"), az egyéb mágnesek érzékenyek a melegre, sőt még a dörzsölésre is.

Sziasztok.
Tudna valaki segíteni, hogy a képen látható kék 3 lábú alkatrészt, hogy kell beépíteni? Sajnos se angol se német leírás, kínaiul pedig nem tudok. A 3 láb közül az egyik hosszabb.
Köszönöm előre is a segítséget.
Üdvözlettel
András

Hol van a kép?

A gugli fordító viszont tud kínaiul.
Bővebben: Link

Sorry, pótoltam...
googli fordítóba érdekes lenne beírni ezeket az ákom-bákomokat...

Ez egyértelműen leágazásos tekercs/autó transzformátor.
Ha tudsz ellenállást mérni akkor a két legnagyobb ellenállást mutató láb, a kapcsolási rajzon lévő két vége. És akkor már meg is van, ha a panelen megkeresed, hogy melyik megy a piezóra. Innentől meg rosszul nem is tudod beépíteni

Ez egy tekercs, van két vége és egy közbenső leágazása.

A rajzok alapján a leágazás az L betűjelhez legközelebbi furatba kerül, a két vége pedig a másik két furatba.

Ha elég nagy a tekercs egyenáramú ellenállása, hogy tudd mérni, akkor műszerrel mérd ki az ellenállásokat a lábak között. A két vége között a legnagyobb ellenállást fogod mérni, valamelyik vége és a leagázás között pedig kisebb ellenállás lesz. Így szerencsés esetben meg tudod állapítani melyik láb a legágazás.

Ezek szerint a szakdolgozatodat nem copy - paste módszerrel írtad. Pedig népszerű módszer.

Köbzoli szerintem jól látja. Ha jól látom, az induktivitás lábai egy egyenlőszárú háromszög csúcsain helyezkednek el, illeszkedve az alaplapon levő lyukakhoz.

Sziasztok!

Van egy régi hifim és a potik recsegnek. Ha befujom kontakt spray-el, akkor megoldom a problémát vagy netán rövidrezárok valamit amit nem kéne.??
Sztereo potirol van szo, 6 lábas.
Köszi

Kicserélni kellene inkább...

Ideig-óráig megoldás, hosszútávon mindenképpen a csere fog megnyugvást hozni.

Mindenképp az lesz, de sehol se találtam még ilyen potikat

Hello! Az elméletedben van egy apró hiba. A pákában a mágnes, a kapcsolórészben van. A pákafejben lágyvas van és ez az ami elveszíti hőre a mágneses vezető tulajdonságát.
Az állandó kemény mágnes egy másik tészta, az bizony érzékeny hevítésre, sőt ütésre is..

Nos, jobbára ezt kérdeztem.

Az nekem is világos volt, hogy a dinamikus (papírmembrános) hangszóróban a hangot váltakozó feszültség idézi elő.
Tegyük fel, ezt meg akarom hajtani egy PIC-ről. A PIC-en 0-5V között tudok feszültségszintet kiadni.
A kérdésem arra irányult, hogy elő tudok-e nagyobb hangerőt (pusztán az érzékelt hangerőről van szó, minden más teljesítménybeli paramétertől eltekintve) idézni úgy, hogy a hangszóró pozitív pólusára menő feszültség, a PIC-ről kimenő feszültségszint és annak inverze között váltakozik. Azaz, 0 és 5 volt helyett -5 és +5V között váltakozó feszültségre kötöm rá a hangszórót. (pl. műveleti erősítők segítségével)

Megpróbálom kicsit gyakorlatiasabban kifejezni, hogy mire vagyok kíváncsi:
Van egy mikrokontrolleres mérőrendszer. A mikrokontroller I/O portjaira különféle szenzorok vannak bekötve, plusz egy hangszóró (és esetleg egy kisebb memóriamodul). Mindezek egy fém lapra vannak felrögzítve, a fémlap pedig egy ipari, zárható fedelű fém dobozba van behelyezve.
Szeretném, hogy a mérőalkalmazás a szenzorról mintavételezett/számolt értékeket időnként felolvassa. A program a felolvasást 1-bites mintákból illesztené össze. Ezt úgy kell elképzelni, mintha vennék egy átlagos PCM hangfelvételt, és azt digitálisan "végtelen" mértékig túlerősíteném. A hangminta érzékelhetően torzul, viszont pl. beszéd esetén jó artikulációval, megfelelő hangszínnel és digitalizálással simán érthető marad a beszéd (pl. régi MÁV-os bemondó), még akár alacsony mintavételi rátán is. Ugyanakkor a "végtelen túlerősítéssel" minden mintavételi pont a két szélsőérték valamelyikére került, így a hangminta TTL jelszintekkel - avagy négyszöghullámokkal - leírható.
Mivel a hangminőség csak annyiban kritérium, hogy a beszédérthetőség határán maradjon, így ez 3 szempontból is előnyös:
- Maximális amplitúdóértékekkel nagyobb hangerőt tudok előidézni
- Nincs szükségem D/A konverterre, a hangszórót egyszerű tranzisztoros kapcsolóval meg tudnám hajtani a mikrokontroller kimeneti (digitális) portjairól
- kisebb memóriában is elférnének a hangminták

A fő kritérium az, hogy a hangszóró minél-minél hangosabban tudjon szólni.
A doboz bekötés után le lesz zárva és ki lesz téve a szabadba. Esőt/nedvességet is bírnia kell, így nem hagyhatók rajta nyílások. Emiatt a hangszórónak lényegében a dobozból kell "kikiabálnia", hogy zárt doboz mögül is hallható legyen minden.
Jelenleg 8Ohm-os 8×8 cm-es dinamikus hangszórófejek adottak, "2W" jelzéssel.

Igazából annak a módját szeretném megtalálni, hogy ebből a hangszórófejből minél-minél nagyobb hangerőt tudjak kierőszakolni.

Én úgy gondoltam, hogy a "2W" jelzés lényegében azt határozza meg, hogy max. 4 Volt-ot bír a hangszóró. ([8Ohm * 2W] ^ 0.5 = 4)
Ha ezt túllépem, akkor már megéghet a tekercs? Vagy akár 5V-ot is kibírna a hangszóró?
Ha túlléphető az "elvi" 4 Volt, akkor kb. mennyivel?

A hangszórót tranzisztoros kapcsolón keresztül külön tápegység kimenetéről hajtanám meg, hogy kellő áramerősség legyen biztosítva. (A mikrokontroller portjai csak 10-20 mA-eket tudnak leadni)

Ha arra gondolok, hogy 8Ω a hangszóród, és 5V -ról hajtod, akkor az
U/R képlet alapján 5/8=0.625 A áram fog keresztülfolyni, ebből számolható a P, úgy hogy U*I=3.125W tehát máris kevés a 2W hangszóród.
(De az aranyszabály szerint legalább kétszer ekkora hangszórót illik használni, tehát 6.250W -osat.)

Na már most ebből az látszik, hogy ha te kétszeresére növelled a feszültséget (+-5V azaz 10V) a teljesítmény is kétszeres lesz.

De ha csak józan paraszti ésszel belegondolunk, szerinted egy 2W -os hangszórónak mekkora hangereje van? Kb akkora, mint egy fejhallgatónak, és ebből gondolom belátod te is, hogy ha egy fejhallgatót beteszel egy zárt dobozba, abból sose fogsz hallani semmit, akár hány V -al táplálod.

Ha pedig túlterheled (úgy ahogy gondoltad) le is égeted, még mielőtt "megszólalna"...

Szóval a megoldás, első körben szerezz nagyobb teljesítményű hangszórót(és ha szükséges használj végfokot is), úgy próbálkozz...

Apró igazítás: kétszeres feszültségnél négyszeres lesz a teljesítmény (az áram is kétszeresére nő), lineáris alkatrészek esetén.

Az a 8 Ohm a hangszóró impedanciája, ha jól emlékszem, 1 KHz frekvencián. Egyenáramon saccra 6 Ohm az ellenállása. Ha négyszögjellel hajtod meg, nagyon hamar meg fogja adni magát, színuszos, illetve zenei meghajtásra vannak tervezve. 2W zenei teljesítmény már egy kisebb szobában is elviselhetetlen tud lenni.
A doboz kialakításánál próbálj rugalmas, vékony felületet kialakítani, legalább a hangszóró oldalán.

Nem a négyszög jellel van a baj, hanem annak az egyenáramú komponensével. Ha a kimenet 0 - 5 V, akkor ennek az átlagfeszültsége (50 % -os kitöltés esetén) 2,5 V. Ez a feszültség ami létrehozza a hangszóró egyenáramú ellenállásán azt az áramot, ami előfeszíti a membránt, ill. fűti a hangszórót, érdemi szerepe csak negatív. Kis teljesítményeknél, és kis kitöltési tényezőjű impulzus jeleknél még csak tolerálható, de nagyobb teljesítményűeknél nem. Mindenesetre nem ártana a jelforrásod után egy egyszerűbb végfok, egyenáramú leválasztással, vagy kettős táppal, nem közvetlenül meghajtani a mikrovezérlővel. Nem kell túl bonyolítani, hiszen a torzítás amúgy sem számít.

Hát nem egészen: a pákafej "belső" végén van a mágnes (kipróbáltam), a mágneskapcsolóban van a lágyvas, ezt is szedtem már szét, valamint van egy tartalékom is, az sem mágneses.

Nem tudom, hogy milyen pákát próbáltál ki, de a Weller páka hegyében nincs mágnes. A pákahegy fűtőszál felőli oldalán van az a speciális ötvözet, ami különböző hőfokokon veszti el a mágnesezhetőségét (5, 6, 7, 8 ... jelölés van rajta). Volt már olyan eset, hogy nem volt olyan alakú és olyan hőmérsékletű pákahegyem, amilyen kellett volna, ezért a régi tönkrement pákahegyről levettem a rásajtolt "7-es" véget, és átraktam egy másik jó formájú, de eredetileg "8-as" hegyre. A mágnes a kapcsolóban van.

Sziasztok.
Egy segitséggel fordulok hozzátok,azt szeretném kérdezni hogy nem-e tud valaki egy nagyon egyszerű kapcsolást ami képes lenne időziteni egy villanymotos inditó kondiját.
Tudjátok van ehhez relé de nem is olcsó és sokszor nem 100%-osan működik,szóval ilyet szeretnék összehozni ha lehet,esetleg potival lehetne állitani a rákapcsolt időt.
Köszönöm szépen a segitséget.

Sziasztok!

A G (fet) és az arduino közé nem szükséges ellenállás? (zöld szakasz?)

Tettem rá említést, hogy nem így akarom - már'ha a tranzisztoros kapcsolót tekinthetjük közvetett meghajtásnak.
A mikrokontroller I/O portjairól nem is nagyon lehet levenni lábanként 10-20 mA-nél többet. Ennél azért gondolom egy dinamikus hangszórónak több kell 4 volt környékén.
Ahogy leírtam, lényegében digitális jelekről van szó - az 1 bitesre digitalizált hangminták egyszerű trükkje révén. Ezért gondoltam, hogy egy tranzisztoros kapcsolóval pusztán csak más tápforrás (pl. 4 voltra stabilizált) áramát küldöm rá a hangszóróra, a mikrokontroller kimeneti portján levehető törpeáramú feszültség(jel)szint a tranzisztor bázisán keresztül kapcsolna.

Vagy ez rossz elképzelés? Ennél bonyolultabb áramkör kéne a gyakorlatban?

Az eddigi útmutatást köszönöm.