Sajnos, süket.

De pont azt mondom, hogy az "azonnal" az egy nullánál nagyobb időtartamot jelent, mert van a járműnek tehetetlensége, a futómű elemeinek rugalmassága. Pont az mond ellent a fizikának, hogy a sebességvektor nulla időtartam alatt változik. Szóval amikor a sín visszalöki a járművet, az valójában "lassított felvételen" úgy néz ki, hogy a nyomkarima nekimegy a sínfejnek, a jármű a tehetetlensége miatt a hossztengelye mentén megbillen (eközben a sínhez érő oldalon összébb nyomja a hordrugókat), majd visszalendül a másik irányba (meg függőleges helyzetbe) és a nyomkarima ezalatt végig kontaktusban van a sínnel. Mellesleg két ilyen "ütközés" között egy hengeres kerekű jármű egyenes vonalon mozog, tehát biztosan nem szinuszos pályán mozog.
A nagysebességű vasút kapcsán szintén valami kavarodás van, az nagyvasút, ott kúposság vezet. Ott valóban szinuszos mozgás jön létre amiatt, hogy a kerékpárt középhelyzetbe visszatérítő hatás nagysága arányos a középhelyzettől való eltérés mértékével és ez (az általad is mutatott csillapító elemek nélkül) nagyon jó harmonikus lengőrendszert alkot.

A villamosnak iskúpos a kereke - újkorában. De amiket a gyakorlatban látok (2-3 cm abroncs vastagság), meg nem mondanám, hogy milyen a geometriája. Erre még rátesz, amikor külön vezérlései a hajtott forgóvázaknak nincsenek összehangolva. Így észre sem veszed, hogy a hátsó kerekeket jól meglapoltad…

Ez nem egészen van igy. A nyomkarima nem ütközhet menetközben egy jo állapotú keréknék a sinnel. (Ha megnézed a kerékprofilt, akkor látni, hogy az átmenet a futofelület meg a nyomkarima között egy iv, azaz a nyomkarima felé az átmérö növekszik, igy a kerék „hegynek“ megy, azaz növekszik az ellenállás, viszont a másik sin felé meg lejtö van, azaz ha hegymenethez igényelt erö nagyobb mint az (keresztirány) irányváltáshoz kell, akkor azonnal a másik sin felé fog gurulni. Azaz a nyomkarima nem érinti egyik sint sem. Innen a sinusz mozgás aminek elméletileg is csak egyetlen pontja van a csucson, a következö már lefelé van felfelé van a görbén. ( Ezt aránylag könnyü szemléltetni egy hordoval sinen. Ha egy kicsit srégen teszik a sinre a hordot, akkor az elkezd gurulni elöször az egyik oldalra majd a másikra majd lassan megtalálja az optimális helyzetet nyomkarima nélkül .)
Ez változik, ha igen nagy a sebesség, mert akkor már a mozgo tömeg tehetetlensége is szerepet kap (azaz a tehetetlenség feltolná a kereket a hegyre egészen a nyomkarimáig), mert a kerék keresztirányu mozgás változásához pl az egész forgovázat is el kell forditani pár tized fokkal. Ekkor jelentkezik a cikk-cakk futás azaz ütéssel változik a keresztirányú mozgás (háromszög). Pontosan ezért kerültek az uj lengéscsillapitok a forgovázakra, hogy az ilyen mozgások tompitva legyenek, azaz a forgováz fordulása csillapitva legyen, hogy a mozgás ne legyen háromszögletü hanem a csucsok le legyenek kerekitve.
A sima futás feltétele a szinuszos mozgás, a karima nem érintheti a sinfejet. Ha érinti (elöfordul) a vonat futása olyan hangot ad mintha finom fogaslécen futna a kerék. Vagy a kerék profilja nem jo, vagy a sin még nincs beköszörülve vagy már nagyon el van kopva. De csak bizonyos sebesség felett jelentkezik. A szinusz mozgás frekvenciája a szakirodalom szerint 1-2 Hz. Pár hónapja egy felujitás alatt levö pályán mentünk kb 160 km/h-val és nagyon érdekes volt hallani a jelenséget. Csak azon a szakaszon adott ilyen hangot a vagon.

A képen megprobáltam jelölni, mikor kezd a kerék az másik sin felé mozgni ( kék nyil).
(Bocs hülyén rajzoltam a kék nyil irányát , természetesen a másik sin felé kell mutatnia.)

Egyik kedvencem a sínköszörű. Sógoroknak állítólag van már olyan is, ami vonatba sorolva 70 km/h sebességgel köszörül.

Már elég sok van üzemben Europa szerte, de még mindig honapokat kell várni, amikor meg tud a vasut ilyet kapni. A gyors pályákon rendszeresen kell a sineket köszörülni, föleg ha push pull vonatok is járnak >=160 kmh-val. Az éjszaka nem is akármilyen látvány.

Sinköszörü

Ez mondjuk igaz, ezt a rádiuszt én figyelmen kívül hagytam. Leginkább mert úgy rémlik, hogy a nyomkarima tövénél direkt kisebb, mint a sínfej lekerekítési sugara pont azért, hogy kevésbé legyen hajlamos felmászni a nyomkarima a sínre. Hengeres futófelület esetén ezzel együtt is inkább csak "szinuszosított" lesz a jármű mozgása, hiszen amíg erre a rádiuszos részre nem fut rá valamelyik kerék, addig egyenesen megy.
A hordó meg inkább a kúpos kerékre jó analógia, mert a vége felé folyamatosan csökken az átmérője és persze arra már valóban igaz a szinuszos lengőmozgás, amit nagyobb sebességű járműveken csillapítani kell.

Hordó fazon jó, haladó fokozaton két vezető sín már nincsen.

Igen elvben a vasut ugy müködik, hogy a kerék a menetközben soha ne érintkezzen több mint egy ponton a sinnel. Minden nem ilyen érintkezés rángatással, hanggal jár. Természetesen a valoságban az érintkezés sem csak egy pont, hanem egy kis elipszis, mert az anyagok rugalmassága nem teszi lehetövé az egypontos érintkezést. Az ivben ez a kis elipszis átmegy egy 3 dimenzios T alaku formába - a kerék meg a nyomkarima és ez adja az extra hangot.
S miután a villamos messze nem olyan körülmények között müködik, mint a nagyvasut, ezért használhatnak ott sokkal egyszerübb kevésbé igényes kerékprofilokat. Láthattad, hogy a villamos sin is függölegesen (90 fok) van szerelve mig a vasuti sinek befelé dölnek stb. Igy a villamost valoban a nyomkarima vezeti, ezzel jár a rángatás is meg a csikorgás elsösorban a hagyományos tengelyes kerékpárok esetén. Az alacsony sebesség miatt ez nem annyira zavaro a kényelem szempontjábol mint a nagyvasuton lenne.
Az uj villamosok hajtási technologiája az egyedi kerekekkel ezen is nagyon sokat javitott.

A tudomány ujabb nagy dilemmája.
Minden idök legmelegebb nyarát mérték az egész globuszon a gleccserek olvadnak, a sivatag szárad ki, ennek ellenére a jég vastagsága sem az északi sem a déli sarkon egyáltalán nem csökkent

Why Are Rails Shaped Like That? (Véletlenszerűen dobta ki nekem ezt a videót a YouTube.)

Felulrol nem olvad mert extrem mertekben veri vissza a fenyt, alulrol megint nem olvad mert a viz huti a melyben (mar ahol viz van alatta). Olvadni oldalrol tud, ahol a felmelegedett viz erintkezik a jegtakaroval.
Elsosorban nem a vastagsaga csokken hanem a terulete, ami fokrol-fokra gyorsitja a folyamatot..

Ezt mond el a kutatoknak. Ök csodálkoztak.

Most futottam bele ebbe a cikkbe: rókavadászat
Nem vagyok nagy rádióamatőr, legfeljebb a múzeumot nézem meg.

Másnéven rádió irány mérő (RIM) verseny. Egy terepen elrejtett adót (a "rókaadót") kell mielőbb megtalálni, mérik az időt is. Szóval sokat kell futni árkon-bokron, hegyen-völgyön, miközben a kezedben a rókavevő, fejeden a füles és próbálod bemérni a rókaadó irányát.

Gyerekkel tökéletes
Gondolom a múzeum körüli bekerített területen lesz valahol elrejtve az adó. Az meg nem olyan vészesen nagy.

Errefele jo par telepules erdekelt a dolgoban, mivel a tenger mar most elerte az alacsonyabban fekvo utcakat, hazsorokat. Sok helyen az infrastruktura veszelyeztetett (szennyviz/viz/aram csatornak), komoly fejtorest okozva az illetekeseknek.
Az altalad leirt dilemmaval en nem talalkoztam a cikkekben, de velhetoen elkerulte a figyelmemet.
Sokat segitene ha ilyen kijelenteseknel valami forrast is kozolnel.

Manapság az ember rengeteg hirhez jut. Ezt is valamelyik német online lapban olvastam. Nem azzal a szándékkal irtam ide, hogy ezt mélyebben vizsgáljuk, a hirügynökség is csak a kutatás eredményét közölte.
Ez az átka a mai online hirforrásoknak. Mindent ugyanazon képernyön lát az ember. Nincs semmi viszonyitási lehetöség. Ha nyomtatott lapban lett volna, azt elö lehetne keresni az on-line világban meg eltünik (eltüntetik) a nirvánában.
Tegnap pontosan egy másik online lapban az orrom elött töröltek egy cikket. Végig sem tudtam olvasni, pedig érdekelt volna.
Érdekes volt az is, hogyan kezelik egyes (komoly?) hirforrások a tényeket. Pl a német közmédiában az esti hirekben Krausz Ferenc Nobel dijárol beszámoltak, söt el is magyarázták, hogy mi az az attosekundum, de egyetlen szoval sem emlitették, hogy magyar. Az osztrák TVben (ORF) egyenesen a monarchiáig mentek vissza , és hangsulyozták, hogy Krausz felvette az osztrák állampolgárságot is, meghogy a bécsi egyetemen (TU) kezdte mélyebben kutatni a témát.

Valamikor komoly rokavadászatok voltak a gyerekek meg szüleik számára. Én is futkároztam gyerekkoromban ilyen antennákkal.
Ahogy komoly rádioamatör barátom mondja, mai is komoly nemzetközi versenyek vannak ebben a témában.

A kinai ürlabor. Mint ismeretes a kinaiakat kiszoritották az ISS-ről. Igy épitettek maguknak egy ujat es arrol rendszeres előadásokat tartanak a kinai egyetemistáknak meg a köztVnek, ráadaásul olyan kiserletekről, amit az ISS-n nem lehet megcsinálni. Pl. Hogyan néz ki a gyertya lángja a sulytalanság állapotában, vagy hogyan lehet egy vizcseppel ping-pongozni. A videok az X -n ( Twitteren) elérhetők.

Hello! Egy csoda, azaz egy teljesen zárt akriltömb belsejében egy mécses...
Ez ugyan már kihúnyt, de szeretnék többet kideríteni róla:
Hogyan éghet benne a láng, milyen néven kereshető a neten (angol/magyar) ?

Elemről? https://www.hestore.hu/search.php?filters=&q=gyertyaf%C3%A9ny

Ne mááá!

A LED világít, nem ég!
Azt azért látnám...ebben csak viaszféle van, a kanóc is elégett már...és nyom/füst nélkül.
Olyan mintha egy csepp alakú üvegbuborékot akrilba öntöttek volna, még a tetején az összeolvasztott üveg lezárás is látható...

Nekem az a gyanús (de lehet, hogy tévedek), hogy Oxigén nélkül nem nagyon van égés és egy zárt buborékban véges az Oxigén mennyisége.

Ha majd kiderül hol kapható ilyen cucc, kiderülhetnek a részletek.
Lehet csak egy buli ideje alatt ég, de lehet "örökké"... Meg aztán a láng meggyújtása is kérdéses.
Lehetne a viaszba is belekeverve valami O2 képző anyag.
De még a cucc megnevezése is talány...

Láttam már olyat, hogy bezártak egy átlátszó fiolába egy gyufaszálat és színtelen műgyantába ("resin") öntötték. A meggyújtásához egy erős nagyítót használtak, amivel a gyufaszál fejére fókuszálták a napfényt. Pár másodperc alatt ellobbant, mivel elhasználta az igen kevés oxigént ami bent volt. Bár az igaz, hogy a gyufaszál égése fekete nyomot hagyott a fiola belsején.
Nekem a két kép alapján úgy tűnik, hogy valami anyagból ‒ lehet, hogy üvegből? ‒ készítettek egy üreges formát, melynek aljában valami viasz szerű fehér anyagot helyeztek el és ezt színtelen műgyantába öntötték, amiben nem látszik semmi, még kanóc sem.

Ezt láttad "égni"?
Szerintem lánggal égő viaszmécses nem lehet. Sacc 5 másodperc alatt elfogy az oxigén, hiába jönne utánpótlás a viaszból, az égés során CO2 keletkezik. (Jó, azt meg elnyeli a viasz egy másik titkos komponense
De lehet pl. ledes mécses, ami QI töltőről kapja a naftát, vagy elemes ledes mécses, amiben lemerült az elem.
Vagy ilyen időjós eszköz akrilba öntve, csak a folyadék valahogy elpárolgott belőle. Nincs valami repedés rajta?

Amit el tudok képzelni: elkészítik a csepp alakú üveg tárolót úgy, hogy a tetején maradjon egy kis rés. Ott beleöntik a még folyékony viaszt, belehelyezik a kanócot. Meggyújtják a gyertyát és egy idő után lezárják a nyílást. Estleg segítik az égést úgy, hogy amíg még megvan a rés, levegőt pumpálnak a belső térbe.

Ezen kísérleteket mind megtették már sokszor ISS-en (Youtube -> fire in space).
Youtube-on számos példát láthatunk, hogyan készíthetőek epoxigyantába öntött lángolni, égni látszó tárgyak (epoxi resin - égő<nek látszó> gyertya, csillagszóró, cigaretta, stb).

Igen egy elzárt tüzállo dobozban, de nem az emberek között a munkatérben.