Fórum témák
» Több friss téma |
Sziasztok!
Érdeklődni szeretnék arról, hogy, hogyan kell mérni szimmetrikus táplálású erősítő hatásfokát. Mint tudjuk a hatásfok Pki/Pbe. A bemenő áramot tudom mérni egy söntön, a feszültséget ismerem. A kimenő áramot szintén, ha feltételezünk egy tiszta ohmos terhelést. Az egészet automatizálva fogom mérni egy DAQ kártya segítségével és Labview programmal. Tehát képletekkel számolni tudok. A kérdés az, hogy mindkét tápágat kell figyelnem, vagy elég csak az egyiket? A válaszokat előre is köszönöm.
Szia! Ha eltérő lenne az áramfelvétel a tápoldalak között, akkor egyenfeszültség menne a hangszóróra, ilyet hibátlan erősítő esetén kizárhatunk.
Egyes kapcsolások tartalmazhatnak csak az egyik tápoldalt terhelő elemeket, de ezek áramfelvétele elenyésző.
Szia!
Akkor lényegében nekem elég mérnem a feszültséget egy darab söntön. Azt szorozni a táp feszültséggel, amit pl. fixen belehet vinni a programba. Továbbá mérni a kimeneti feszültséget és az terhelés ismeretében ebből rögtön lehet is számolni a leadott teljesítményt. De talán jobb lenne az RMS-el, mint a csúcsértékkel.
A kimeneti feszültségből kiszámítható az áramfelvétel, csak a nyugalmit kell hozzáadni.
Idézet: „hogyan kell mérni szimmetrikus táplálású erősítő hatásfokát” Csak azt nem értem, miért kell mérni egy erősítő hatásfokát. Ez nem erőmű, nem is teljesítmény elektronikai eszköz, max egyszer megméred, aztán passz. Egy hangtechnikai eszköz hatásfokának semmi jelentősége nincs.
Idézet: „Csak azt nem értem, miért kell mérni egy erősítő hatásfokát.” Csak azért mert ez a szakdolgozatom egyik feladata - D osztály.
Sziasztok!
Lenne egy kérdésem. Van egy csöves erősítő (EL84 SE) Kíváncsiságból megpróbáltam megmérni a kimenő teljesítményét( nem mintha számítana hogy 3,5 vagy 4 W), meg hogy megnézzem mit produkál negatív vissza csatolással és nélküle. 1 kHz, 8 Ohmos műterheléssel, oszcilloszkópon nézve. 0,87 V-nál kezdett torzulni a jelalak. 1,5 V a maximum a kimeneten de ott már torz a jel. Elvileg 4 W körül kellene lennie( 4 V Ac), de a 0,5 W-ot sem éri el. Hangerőben átlagos Hi-Fi hangfallal kb 8-10 Wattnak hallatszik teljes hangerőn. Ez rendben is van így. A problémám a mért adat. Csöves erősítőnél esetleg máshogy kell számolni? Hasonlókat mértem 300 Hz-n és 3 kHz-n is kétféle multiméterrel. Kontrollként TDA 7294 +-33v -on 4 Ohmos ellenállással 94 W. A hozzászólás módosítva: Nov 11, 2015
Idézet: „Csöves erősítőnél esetleg máshogy kell számolni?” Nem kell máshogy számolni. Erősítőd beállítása nem jó, ez jól látszik a méréseden is. Nem szimmetrikusan vág, ezért jóval kisebb a hasznos kivehető teljesítmény is. Magas torzítás miatt érzékeled hangosabbnak.
Az erősítő kimeneti teljesítmény méréséhez torzításmérő szükségeltetik. A névleges kimeneti teljesítményt a névleges terhelésen előre meghatározott torzításhoz rendeljük. (ahogy az érzékenységet is) Tanulmányozd erősítők adatlapjait.
Oszcilloszkópon a torzítás becslése nem igazán korrekt dolog, nagy gyakorlattal lehetséges, de nem az igazi. Mindenképp kellene egy torzításmérő. Ha csak kimeneti teljesítményre, akkor elég 1 kHz -re, de jobb ha az átviteli sávban több frekvencián használható.
Mostmár annyi hülyeséget olvastam hogy valaki öntsön tiszta vizet a pohárba hogy van ezekkel az erősítő kimenő teljesítményekkel?
Mi az hogy 8 ohmon ennyi 6 ohmon annyi 16 ohmon meg amannyi amikor elvileg abból indulunk ki hogy a hátlapon van egy teljesítmény felvételi Watt szám ami abszolút maximumot jelöl 300W . A kínai hülyeséget leszámítva hogy 10x annyit írnak a papírra mint amennyi itt az ohmoknál megint felmerül egy kérdés hogy ha nem hazudnak akkor sem értem hogy jöhet ki kisebb ellenálláson nagyobb teljesítmény mint maga a trafó teljesítménye? Tipikusan azzal kezdi a felsorolást hogy 16 ohmon 80w csatornánként és mire 6 hoz ér már 130watt csatornánként. "Dinamikus teljesítmény" 110 130 160 180watt /8 6 4 2 Ohmon . 180*5=900w os trafónak kéne benne lennie ha 2 ohmos hangfalakkal használom? de csak 300w van ráírva, ha egyáltalán rá van írva! Vagy a trafóknak nincs ilyen fix teljesítményük hanem ha rövidre zárom a szekunder kört akkor pillanatra 10 000w ot is le tud adni egy 300w os nak írt trafó? Nem értem ezt vagy újjabban ezért sem látok a gyártó oldalán a lefényképezett erősítők hátlapján fogyasztást feltüntetni? vagy csak direkt kicenzúrázzák mer rájöttek mekkora égés hogy nagy márka és hazudik aztán majd otthon ha kicsomagolod elolvashatod hogy mekkora watt van ráírva? Vagy úgy jön ki ez a dinamikus teljesítmény hogy szuper nagy kondenzátorokat tölt egy kis trafó és a 900w nem valós idejű fogyasztás hanem puffer?
A kérdésed általános, vagy egy konkrét készülék paramétereit feszegeti?
Általános . Minden házimozi erősítőre így adják meg a teljesítményeket. Jól sejtem amit írtam hogy kondenzátorokból veszi ki a többlet csúcsokat? vagyis ezek nem szinuszos teljesítmények?
Egy átlagos, normálisan méretezett, nem kapcsolóüzemű hangerősítő hatásfoka kb. 50-60%.
Ebből már kalkulálható, hogy 200VA-es bemeneti teljesítmény (hálózati-transzformátor) esetén sztereóban kb. 2x 50-60W zenei kimeneti teljesítmény várható el, általánosan használt 8Ohm-os hangsugárzókon. Ha ugyanezt az erősítőt lehet 4Ohm-os hangsugárzóval is használni, akkor a zenei teljesítmény egy kicsivel több is lehet, akár 2x70-80W, ami a tápegység felépítésétől is függ. Üdv!
De itt nem erről van szó ,ezek az új erősítők valszínűleg kapcsoló üzeműek.
Konkrét példát mondok 450w van ráírva a készülékre de a papírjába 6ohmon csatornánként 130w ot tud tehát 910w lesz a fogyasztása. Erre a kérdésre keresem a választ hogy hogy lehet ez az elektronika általános szabályai szerint.
Itt van az adatlap onkyio erősítő
Szerintem nem elég világos, ahogy megadja a kimeneti teljesítményeket és a laikus ember nem érti, illetve csak a "nagyot látja".
Nekifutásból, szerintem, sztereóban, vagyis egyszerre két csatornát üzemeltetve, 6Ohm-terhelésen tudja a 2x130W-ot, ami a bemenő 450W-hoz reálisnak mondható. Ha a sokcsatornás üzemmódját nézzük, akkor csak kb. 40-50W-nyi teljesítmény jön ki 6-csatornát üzemeltetve, 6Ohm terhelésen, egyszerre. Ha csak egy csatorna szól, de sokcsatornás módban vagyunk, akkor lehet akár 80-100W a kimeneti teljesítmény de csak abban az egy csatornában. Valahogy így kellene értelmezni ezen sokcsatornás erősítők kimeneti teljesítményét, de szerintem, ha valaki végignézi a leírását, akkor kb. hasonló adatokat kaphat. Persze a gyártók azért szeretnek kicsit "túlozni". - Nincs itt megtévesztés, csak el kell olvasni, hogy mit hogyan kell értelmezni, persze nem baj, ha az ember érti is az angolt és nem ferdíti félre a leírtakat. Mint sok más helyen olvasható, hogy a fordítónak halvány ibolyaszín fogalma sincs az elektronikáról és írnak mindenféle zagyvaságot. Na ez a megtévesztő. Kellemes Húsvétot! Üdv!
Amikor egy átlagos zenei műsor, adott hangerőn mondjuk 30W-os csúcsokat produkál, akkor az átlag teljesítmény csak 10W vagy még kevesebb. Így lehetséges az, hogy mondjuk egy erősítő ki van vezérelve 2x 30W-ig, és eközben mondjuk csak 25W-ot (vagy még kevesebbet) fogyaszt.
Ha sima szinusszal lenne vezérelve sokkal kevesebb lenne a kivehető teljesítmény (vagy sokkal magasabb a fogyasztás). Azért lehet mégis megengedni azt, hogy mondjuk egy 2x150W-os erősítőben 200W-os táp legyen, mert ritkán hallgatunk szinuszjelet, valós körülmények között meg, az esetek 99,9%-ában elegendő ekkora táp. Nyilván lehetne kivételeket felsorolni, de ezeket a készülékeket nem a kivételekre, hanem az átlagos felhasználásra méretezik.
De megközelíthető a kérdés másképp is. Van egy 200W-os táp, amivel egy erősítőt akarunk táplálni. Méretezhetjük az erősítőt úgy hogy a hatásfokot is figyelmbe véve tudjon mondjuk 2x 80W-ot. Ezt tudni fogja akár szinuszjellel is. Vagy méretezhetjük mondjuk 2x 150W-ra, akkor szinuszjellel ezt nem fogja tudni, csúnyán betorzíthatja, zenével viszont tudni fogja. Ezután jön a kérdés: a gyakorlatban a két erősítő közül melyik lesz a jobb? Melyik fog nagyobbat szólni azonos hangminőséget (torzítást) feltételezve? Kicsi és közepes hangerő melett melyik lesz jobb hangminőségű? Megint csak a nagy átlagot lehet nézni, de az esetek 99,9%-ában a 2x 150W-ra méretezett erősítő lesz a jobb.
Így van. A kivétel az amikor az ember magának épít, mert az ilyen "2x150W-os erősítőben 200W-os táp" elv szerint készült végfok hangjában gyönyörűen meg lehet hallani ezt a "tervezési filozófiát". Csak ki kell vezérelni rendesen, és szinte hallható ahogy összeesik a táp, és emiatt nyögdécsel a végfok.
Sosem felejtem el, amikor régen a legutolsó Quad-omat is eladtam egy srácnak aki alkalmanként kisebb helyiségekben bulizott hétvégente. A végét járta az erősítője ami 2x200W-os volt, illetve ekként vette. Mikor mondtam neki hogy vegye meg a Quad-omat akkor kiröhögött, mert hogy az csak 100W-os. Aztán bele néztem az erősítőjébe, majd mondtam neki hogy menjünk el a terembe egyik este, és kipróbálhatja, összehasonlíthatja a 200W-os erősítőjével. El is mentünk, és ott rögtön meg is vette, mert olyan hangerő jött még élvezhető módon a ládáiból mint a saját 200W-os erősítőjével még soha. 
Köszi , tehát akkor lényegében a csúcsjeleket érti dinamikus teljesítmény alatt és ezt a kondenzátorokban tárolt áram szolgáltatja ,nem a transzformátor?
A hangosítás szerintem kicsit más kategória, mert sokat megy csúcsra járatva az erősítő. Az átlagteljesítményre méretezett tápnak pedig csak akkor van hátránya (mint ahogy írtad is) ha hallani lehet ahogy összeesik a táp. Viszont létezik egy szerintem elég jó középút. Lehet olyan tápot építeni ami ugyan átlagteljesítményre méretezett, de "nem esik össze" csúcsoknál, azaz nem csak a pufferekre lehet támaszkodni, hanem a táp is tudja szolgáltatni a teljesítményt a csúcsok idejére.
Egy barátom dolgozik 4x4kW-os erősítőkkel, abban a táp szintén átlagteljesítményre méretezett, de kb 10 másodpercig folyamatosan is tudja tartani a 16kW-ot. Ez így már teljesen jó, Zenélni is szokott, és azt mondja az az erősítő jobban szól mint bármi amit eddig hallott. A hozzászólás módosítva: Ápr 15, 2017
Az úgy rendben is van. Csak a gyári olcsó megoldások olyanok, hogy van az alul méretezett trafó, meg némi puffer, és a csúcsokban esik 10-15%-ot is a tápfesz. Ezért szoktam olyan kapcsitápot építeni egy végfokba ahol mondjuk csak 2% feszültségesés van ilyenkor, és költségben sem annyival több, mintha nagy mennyiségű puffert kellene alkalmazni.
Na, ez a félreértelmezés.
Én ezzel nem értek egyet, lehet akárhogyan is magyarázni. Kellemes Húsvéti ünnepeket! Üdv!
Ez nem félreértelmezés, már csak azért sem, mert nem is értelmezése semminek, hanem egy önálló állítás. És mellesleg helyes állítás.
Csak tippelsz mérés helyett. Nem 10-15 %, hanem 30-40 %-ot is csökkennek az alulméretezett tápok csúcsban tökig kivezérelve. Ilyen mértékű csökkenés (és brutális túlvezérlés) vezet a fulladozó hanghoz. 5-10 % már gyakorlati szempontból teljesen stabilnak számít.
Már évtizedekkel ezelőtt minden profi felismerte, hogy értelmetlen olyan üzemre méretezni az erősítőt, ami a gyakorlatban soha nem fordul elő, helyette a reális használat igényeire koncentrálnak. Ez pedig relatív alulméretezést jelent a tápra vonatkozóan. Az más kérdés, hogy egyes gyártók a felhasználó tudatlanságára építve egyszerűen hamis vagy értelmetlen adatokat adnak meg. Ez már nem a mérnök, hanem a marketinges hibája. Meg a jogi környezeté.
Hogy tudnám megmérni hogy hány kimenő voltnál éri el a 100W ot a teljesítmény?
A hangfalam elvileg 8ohmos de ha műszerrel megmérem akkor 3,9-4 et mutat. Egy lámpát akarok csinálni ami felvillanna 100W terhelés után. Elvileg 28,3V on lenne 100W ha 8 ohmos a fal ,de ha megmérem akkor 4 ohmos . Kérdés hogy mivel kell számolni ?
Nem az egyenáramú ellenállásával.
Szerintem nagy hibát nem követsz el, ha a 28.3Veff feszültséggel számolsz. Egyébként ha nem szinuszos jellel, valós teljesítménnyel és nem ohmos terheléssel számolsz, akkor bonyolultabb lehet a képlet  |
Bejelentkezés
Hirdetés |
