Fórum témák
» Több friss téma |
Mielőtt kérdezel, a következő két dolgot ellenőrizd!
I. A helyes tápfeszültségek megléte.
II. A kimeneten van-e egyenfeszültség.
Élesztés.
Köszönöm ez nem jutott eszembe... Arra gondoltam, hogy milyen passziv elemmel közösítsem a kettőt? Azért hogy ne egy az egyben csatlakozzanak egymáshoz....
Elvileg jók. Ha érted is a működést, akkor nem lesz gondod a valóságban.
Még csinálj néhány mérést. Most 630 mV effektív ( vagy csúcs ? ) a bemeneti jel amplitudója. kezd el növelni ezt első lépésben mondjuk 5%-kal. Aztán 10-zel. A frekvencia legyen 1 kHz. A kimeneti jelet tedd fel. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy mikor fut vágásba a kimenet, vagyis mikor klippel, mikor kezd négyszögesedni a kimeneti fesz.
Oké. Most már 1V csúcs-ról megy. Ez jobb is nekem mivel a hangszín 3V-ot ad ki max, és így könnyebb lesz leosztanom.
Vannak akik szerint 10 ohm ellenállásal jó "leválasztani" a bemeneti minuszt, de én eddig csak a hátrányával találkoztam. Amúgy pontosan miről lenne szó, mert elég furcsa, hogy a bemenetnek negatívja van külön, ha valami IC-s erősítő akkor azt nem szimplán oda kell kötni valamihez, hanem visszacsatolás szokott történni a kimenetről.
Igazából már a 1,01V-ot átlépve négyszögesedik.
Egész jó.
Na, akkor most kösd vissza az áramkorlát alkatrészeit. Ha jól gondolom, akkor ez a végfok 8 ohmra fog dolgozni. Először nézd meg, hogy 8 ohmos terhelésnél, 1 V-os bemeneti fesznél kijön e belőle ez a +/- 30 V. Egy ilyen hangfal ( doboz ) impedanciája lemehet 6 ohmra is ( ha jól gondolom ) és jó lenne, ha ott sem szólalna meg az áramkorlát. Tehát, nézd meg mit csinál 6 ohmon is. Kapcsolási rajzot tegyél fel.
Ami nekem még nagyon tetszene, egyszer régen, valahol megjelent egy rajz egy végfokról, ahol a nyugalmi áram stabilizálva volt, vagyis nem függött a tápfeszültségtől. Nem emlékszik erre valaki?
10 Ohmnak mi a hátránya?Jön a jelkábel pl a CD lejátszóról. Annak van egy negatívja. És persze van a végfokpanelnek is. A kettő összekötésénél mire kell figyelni? ez volt a kérdés....
Rövid zárnál 1V-os amplitúdójú feszültség van kint. 6ohm-nál még nem csinál semmit, 4ohm-nál 27V-ra viszi le. Az számít hogy a THD változik, ilyenkor?
A hozzászólás módosítva: Dec 16, 2015
Tehát a forrás a végfok összekötéséről van szó.. Ott szigorúan össze kell kötni, minél alacsonyabb ellenállásra kell töerkedni.
Ha rövidrezárod, akkor hogy lehet a kimeneten 1 V?
A THD nem számít, hiszen ez egy védelem, a feladata az, hogy ha lehet megóvja a végtranyókat. Tegyél fel képeket, amikor 4 ohm a terhelés, meg amikor rövidzár. Legyen a kimeneti feszültség, meg a végtranyók árama, meg az eldisszipált teljesítmény.
Sziasztok fel tettem már a kérdésem egyszer de senki nem adott érdemi választ. Jó volna ha valaki tudna nekem segitteni. A kérdésem hogy van egy MIX3001 ic-vel ellátott gyári kis erősitőm külön táppal hogy lehetne egy tranzisztor párossal fel erősíteni a kimenetét úgy hogy nem vagyok biztos benne hogy a kimeneti negatívokat le lehet kötni gnd-re. Be szeretném épiteni egy kicsi hordozható hangfalba és a tápot lithium cellák adnák. Max négyet tudok sorba kötni de jolenne ha aszimetrikus kapcsolásal meg lehetne oldani. Olyasmire gondolok hogy tranzisztor meghajtonak használnám a ki erősítőt. Meg oldható volna? És ha igen akor valaki dobna nekem fel egy kapcsolást hozzá?
Bakker. A bemeneti jelet is mutatja, és az az 1V .
Az emitter ellenállást felvittem 220mOhm-ra. De még így sem csinál semmit 6Ohm-on.
Az áramok lemaradtak.
A hozzászólás módosítva: Dec 16, 2015
Vidd még feljebb.
Most ahogy elnézem, 130W disszipáció van egy tranyón mondjuk 500us ideig. Ez a tranyó ezt biztosan nem bírja ki. ( Nyilván, nem ezzel a tranyóval kell megépíteni. ) Ez így biztosan nem jó, hiszen a tranyóknak van egy olyan tulajdonságuk, amit a SOA ír le. Ez a biztonságos működésű terület. Ez a görbesereg azt írja le, hogy hány volt mellett, hány amper lehet a tranyón és az mennyi ideig. Minél rövidebb ideig tart ez a stressz, annál nagyobb teljesítmény maradhat a tranyón. Ez összhangban van azzal, hogy egy félvezető attól megy tönkre, hogy túl meleg lesz a chip a tokozáson belül. Lehet, hogy mondjuk 1 kHz-en egy adott tranyó kibírja az adott pofont, de már egyáltalán nem biztos, hogy ezt elviseli mondjuk 30 Hz-en... A dolgot másodlagos letörésnek nevezik, lényege, hogy a tranyó nem bír ki nagyobb feszültségen akkora disszipációt, mint kisfeszültségen. Ezért aztán lehet, hogy igaza van annak a kollégánknak, aki azt mondta, hogy ezek a védelmek hosszú távon nem védik meg a tranyókat. Ennél jobb a helyzet ebben a kapcsolásban, hiszen ez egy visszahajló védelem, ami azt jelenti, hogy ha elment áramkorlátba, akkor lecsökken az áram. Hogy most, itt miért nem csökken le, azt nem tudom. Az biztos, hogy én sosem csinálnék bele ilyen védelmet, csak olyat, ami kikapcsolja az egész végfokot, aztán néhány másodperc múlva visszakapcsolja. Legfeljebb egy kimeneti zárlat esetén ki-be kapcsolgat a végfok, de biztos, hogy nem fog megdögleni. ( Elgondolkoztató, hogy mitől van még ezen a fórumon is annyi javítani való végfok, amik többnyire valami nevesebb gyártótól származnak. Mitől szállnak el a végtranyók? Hm... ) Más a helyzet, ha csak túl van terhelve, vagyis túl kicsi impedanciával van terhelve. Akkor azért nem az egész tápfesz fog esni egy tranyón, vagyis kisebb lesz a disszipáció. Persze, ettől még túlmelegedhet a hűtőbordával együtt... A legjobb megoldás, ha nincs benne semmilyen védelem. Ekkora teljesítményű erősítőt nem nagyon cipelnek sehova, le van telepítve egy szobába, a hangszórókábelek el vannak dugva, nehezen képzelhető el egy zárlat.
Én is erre gondoltam. Biztosíték amúgy is lesz benne. Védelem nélkül maradhat a mostani emitter ellenállás, nem?
A bizti elég arra, hogy ne okozzon természeti katasztrófát... Az emmitter ellenállásokat hagyd benne.
Oké, az értékükre gondoltam hogy azok maradhatnak. Akkor holnap ki is próbálom. Köszönöm szépen a segítséget .
Nincs mit, sok sikert! Ne felejtsd el, a nyugalmi áram tranyója az első bekapcsolásnál legyen teljesen kinyitva. Vagyis akár fel is emelheted a bázis-emmitter közötti ellenállást. Ekkor grizes lesz a hangja, de működni fog. És nagyon nézd meg, hogy a tranyók lába hogy van bekötve... szóval, ne legyen benne elkötés, mert ez nem szimulátor és nem olyan egyszerű a javítás...
El ne felejtsem, a visszahajló áramkorlátba ez alkalommal fordítva rajzoltad be a diódákat, de egyelőre maradjunk az emitter-ellenállásoknál.
Az már ugye tisztázódott, hogy termikusan nem stabil az áramkör, melegedés hatására felfut a nyugalmi áram. Némi késéssel stabilizálja ezt az állapotot, legalábbis nem engedi megfutni a végtranzisztorokat a termikusan csatolt nyugalmiárambeállító tranzisztor, de erre a késedelem miatt nem alapozhatunk, csak a végtranzisztor emitterellenállásaira. Mint azt Katt kolléga is említette a nyugalmiáramállító helyén fix feszültséggel kell futtatni a termikus analízist. A S.O.A. ábra megmutatja meddig lehet az értékével lemenni. Az emitterellenállás a végtranzisztor tranziens viselkedésére is hatással van, az elhagyását semmi esetre sem ajánlom. Mikor sikerült meghatároznod a az emitterellenállás értékét, abból eldönthető, hogy mely topológiájú visszahajló áramkorlátot előnyösebb választanod. Ennek a nullátmeneti rövidzárnál megengedhető, illetve tervezetten megengedett legnagyobb áram lesz a kritériuma.
Jól jönne egy kapcsolási rajz esetleg a végfokról,és máris tudnak segíteni.
Szia.
Idézet: Kaptál választ, rögtön a kérdésed után.. Szerintem elég "érdemi" válasz, a lényeg benne van: nem lehet megoldani. Ez nem analóg végfok, hogy plusz két tranyóval még lehet rajta erősíteni, ez D osztályú. „..de senki nem adott érdemi választ..”
Nagyon szépen összehoztátok, épp ezért csak offolva, halkan, ünneprontás nélkül jegyzem meg, hogy szerintem még mindig lassú a végfok.
A hozzászólás módosítva: Dec 16, 2015
Volna még mit csinálni rajta, de inkább egy kicsit az volt a célom, hogy mások is lássák, mire képes egy szimulátor. És ez csak a töredéke.Nem nagyon érdemes a sebességgel foglalkozni, ha nincs a modellkönyvtárban rendesebb tranyó. A valóságban kell majd ezt megcsinálni, bár nem tudom, miért jobb, ha mondjuk 500 kHz a sávszélesség. Egy rendesebb D-class legfeljebb 25...50 Khz-es sávszélességet tud, mégis klasszissal szebb a hangja.
A hanghullámok kombinációjának eredőjeként meredekebb felfutású jelalak is képződhet mint akár egy jelentős amplitúdójú 20kHz-es szinuszé és erre pakol még rá az analóg erősítő azon problémája, hogy a nem kellő linearitású fokozatok hibáját a visszacsatolásnak időben kell korrigálnia. Nem irreális azt elvárni egy erősítőtől, hogy 200kHz-cel is megbirkózzon.
150-200 kHz körüli felső határfrekvencia szerintem már megfelelő.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |