Vissza kerestem. Itt már érdeklődtem a témáról. Van egy ilyen békebeli kis szkópom, csak nem értek hozzá. Félek, hogy tönkre teszem az erősítőt. Az tiszta, hogy fűtőszálakból összeállítom ezt a terhelést min két oldalra.
Itt milyen teljesítményű, és hány ohm os hangszóróra kell gondolni, ill. az ellenállás mekkora teljesítményű? Meghajtó jelet internetről tudok levenni?

A testelése véleményem szerint a hűtőfülön keresztül van megoldva.
Ha a kimeneti fesz alacsony, akkor ott zárlat van. Valószínüleg a melegedő chip okozza.

Tekintettel az erősítő teljesítményére, a torzítás lehallgató hangszóró elé köss 470 Ω, vagy annál is nagyobb értékű 5 W-os ellenállást. Az erősítőhöz használt hangsugárzód megfelel ezen vizsgálat céljára.
A gugli széles választékot kínál 1kHz keresésre. Magam részéről ezt a programot használom.

Köszönöm! Gondolkodom rajta hogy próbálkozzak e. Végül is a teljesítményével/hangzásával semmi probléma.

Akkor hagyd ki az erősítőt. Keresd meg a bemenetét és azt vezesd ki kondikkal.

Méricskéltem! Rá lett kötve a saját tápegységére. Ez ±33.5V-os ,ami a pufferek széle között majdnem 90V DC-t eredményez. A munkapont és kimeneti DC be lett szabályozva.
Írásom apropója, hogy elakadtam ,valójában mit is mérek? Szóval rákötöttem 6.9 ohmnyi tekercset, miután kezembe akadt egy 1.5kW-os aszinkron gép. Függvénygenerátorral a bemeneten 1kHz szinuszt adagolva elkezdtem a legkisebb értéktől, végül elmentem teljes kivezérlésig. Közben a FET-ek hőmérsékletét figyelve, melyek huzamos teljes kivezérlés mellett se mentek 60 fok fölé.
Volt mondjuk 1-2 ellenállás 100 fok körül, tranzisztor 80 körül, de egyszerre egy dolgot nézzünk
Szóval szkóppal a kimeneten 84Vpp-t mértem mielőtt torzítana, A a bemeneten viszont 6,4Vpp-ig kellett mennem. Ez jóval nagyobb mint amire számítottam. A 0.8V megadott 0dB érték milyen érték, milyen feltételek mellett? a függvénygenerátor hogyan viszonyul az impedanciájával?
A teljesítményszámításom korrekt? (27,5V^2)/(2*6,9ohm)=55W 27.5V-ot mértem True RMS multiméterrel

Szia! A mérési eredményeid, így futólag áttekintve nem konzekvensek. A ±33.5 V pufferelt szimmetrikus tápfeszültség a pozitív és a negatív pontok között mérve 67 V-ot kéne mutasson. Ezzel a tápfeszültséggel és erősítő topológiával nagyjából 50 Vpp nagyságú jelet tudok elképzelni, ami szinusz jelalaknál 17,5 V effektív feszültség. A végeredményed érdekes módon egészen közel van a becsült valós értékhez (P=U²/R) 17,5² / 6,9 = 44 W.

A 33,5 V effektív érték, melynek a csúcsértékére pufferelünk. Illetve ez a gyári érték, a többi viszont mért értékek. Tkiraaly írása alapján pedig a terhelés kétszeresével osztottam.

A 33,5 V ezek szerint váltakozó feszültség, az előtt nem használható a ± előjel. A 90 V egyenfeszültség így már érthető.
A 27,5 V szinusz az 77 Vpp, magasabb a vártnál, ezt a terhelés jellege indokolhatja.
A teljesítmény számítás képletében az általad használd adatokkal nem értem miért kéne kettővel osztani.

Igazad van, szimmetrikust akartam írni legbelül. Azért osztottam kettővel mert mivel első körben a 110W-ot irreaálisnak gondoltam, második körben láttam, hogy Tkiraaly által ismertetett eljárás szerint 2-vel kell osztani.

Tibor nem a kimenő, hanem az egyik oldali (fél) tápfeszültségből számol, külön kiemelve, hogy a végtranzisztor maradékfeszültségét elhanyagolhatónak tekinti. A hasonló felírási alak ellenére két teljesen eltérő számításról van szó.
Mivel a terhelésednek az ohmikus ellenállását ismerjük és nem a reaktanciáját így a 6.9-cel való osztás nem ad valós eredményt. Helyezz árammérőt is a kimeneti ágba és számolj a P=U*I képlettel!

A terhelésem valóban nem teljesen ohmikus... Ezt már lehet ,csak jövőre mérem újra.
Tegnap este kipróbáltam élesben is, nagyon tiszta, alapzaj sehol nem tapasztalható. Viszont egy tenyérnyi kis hangszórón simán végig tudtam tekerni a hangerő potit laptop analóg kimenetéről. Impedancia illesztésről sok tudomásom nincs sajnos. Az erősítő tervezője max 1kohm forrásimpedanciát adott meg. R31 viszont még mindig az 500 ohmos módosított érték. Ha nagyot nem tévedek, ezzel csökkentettük a kivezérelhetőséget?! Ha visszamódosítom, kell bármi más változásra számítanom?

Hát lehet, hogy átjön a szomszéd....

Az R31 nem befolyásolja a kivezérelhetőséget. Az érték maradhat így, a 100 Ω irreálisan alacsony az IRF tranzisztorokhoz.
A bemenet érzékenysége megfelel a mérési eredményednek, 2 V körül számolom. Használj előerősítőt!

Hát amerre én lakom nem szokás a lakóközösségre tekintettel lenni. A zajforrást a ház előtt lévő parkoló zsúfoltságában mérni, a falak szerencsére akár egy kastélyé. Falon át még ütvefúrón kívül semmit nem hallottam.

Köszönöm a tippeket! Előfok, védelem és dobozolás után jelentkezem ha maradt kérdésem!

Sziasztok!
Teljesen kezdő kérdéssel fordulnék hozzátok:
Egy hordozható sztereó erősítőt szeretnék építeni, kb akkora hangerővel mint egy nagyobb magnó. Úgy tippelem az nagyjából 2x5-8W lehet. Tudnátok nekem olyan jó hatásfokú ("energiatakarékos") kapcsolást ajánlani aminek viszonylag jó hangja van?
Köszönöm!

Milyen aksiról menne?

Az elképzelés szerint 2 db 12 V-os zselésről (2x7 Ah). Elég elkeserítő kilátások a 2x4 W mellett is, de valahogy a JBL dobozkák is elmuzsikálnak egész sokáig ha nem maximumon járatja őket az ember.

TPA3116 alapú végfok kínából 1500 pénzért. 3 darab li- ion celláról üzemelhet, 2X 4 Ohmon több mint 10W oldalanként. A hozzá való töltő áramkör is 600 forint.

Ha nem tévedek ez is Pirét úr terve, de a lateráris fetekkel is 100 Ohm volt benne. Ott pedig csak 1-1,5V esik rajta. Az pedig 10-15mA meghajtó nyugalmi áramot jelent. IRF fetekkel ez 470-680 Ohm között optimális. Évekig a kedvenc erősítőm volt írf630/9530 fetekkel. Nálam 560 Ohm volt benne, és MPSA42/92 szolgált emitter követőnek.

Wow, van olyan amiben még bluetooth vevő is van! Köszönöm szépen.
Leginkább egyébként az 50W-os kiviteleket látom. Gondolom ez is teljesen jó lenne, főleg ha teszek egy feszültségosztót a bemenő jelhez, hogy ne menjen csak a 10W-os "határig".

A kimenő teljesítmény megadása nem mérvadó. Az a kivehető biztonságos maximum. A valós érték a tápfeszültség és a terhelő impedancia függvénye. 12V tápfesznél 4 Ohmon 12W a torzítatlan szinusz. Két cellás li- ion akkuról 6W. 26V-on már igazából illik 8 Ohmra váltani, így 30W körül kapunk kimenőt. Azért nem pontos teljesítményt írtam, mert lehet torzításba is vezérelni, és akkor persze még nagyobb. Van akit nem zavar, de azért ez nem egészséges.

Ha nagyjából 6W-on használnám akkor jobb ötlet 2 cellás aksit használni? 4 cellásom van modellhez, de ott a feszültség nagy részét eldiszipálná, jól gondolom?

Lineáris erősítőnél ez így is van, de kapcsolóüzeműnél nem. Azért ajánlottam "D" osztályú erősítőt, mert tipikusan akkus táplálásnál a jó hatásfok miatt keveset fogyaszt. Ideális esetben ez abban valósulna meg, hogy kétszeres tápfesznél fele akkora áramot venne fel ugyanakkora kivezérlésnél. Viszont ne pocsékold el a modell li-po-t erre. Ha mégis, akkor valami balancer, meg valami védelem legyen hozzá. Ha nem gond a nagyobb tömeg, akkor meg a 12V/7Ah. Ahhoz elég valami egyszerű töltöttség jelző, mert nem annyira kényes.

Rendben, köszönöm. Utána is olvasok kicsit az erősítő osztályoknak. Lipo-hoz meg védőáramkört mindenképpen teszek ha az lesz.

Az építendő készülék hangszórójával kapcsolatban ezt is a figyelmedbe ajánlom.

Sziasztok, új vagyok itt a fórumon, remélem a megfelelő topikba írom most kérdésemet.

Egy okostelefon jack dugó kimenetén egy szinuszhullám esetén 1,4V (RMS 1V) körül van maximum kihangosításnál. Csatornánként 30mW ot tud a mobiltelefon. Ezt a jelet szeretném egy tisztán ohmikus (egyszerűség kedvéért) 1 ohmos tekercsre kötni. Ez esetben azonban (I=U/R) 1 ampert venne fel a tekercs és ezt az okostelefon nem tudja leadni.

Kérdés az lenne, hogy a mobiltelefon és a tekercs közé milyen elektronikai eszközt kell tennem, hogy a jack dugón kijövő jel feszültségét hagyja változatlanul és az ampert megnövelje? És milyen frekvenciatartományba működne az erősítés? (5% körüli torzulás elfogadható lenne, viszont 0,5 Hz től kellene 20kHz ig az erősítés.)

Nem az ampert kell növelni, hanem az áramot.
Ha hízol, nem a kilóidat növeled, hanem a súlyod (leginkább a tömeged)
A telefonod 30 mW -ot tud leadni. Az azt jeleni, hogy I=P/U, azaz 30 mA. Ekkora áram folyna át, az 1 ohmos tekercseden, már ha bírná a telefonod. Ezt a teljesítmény 30 - 60 ohmos fülhallgatóra képes leadni. Az 1 ohmos terhelés a mobiltelefon számára rövidzárt jelent, és a mobiltelefon kimenete nem áramgenerátoros.
1 V feszültség 1 ohm ellenálláson az 1 W -os teljesítményt jelent, tehát kell építened egy 1 W -os erősítőt, ami le is tudja adni erre az ellenállásra (tekercsre) ezt az 1 A áramot. Ahhoz az kell, hogy az erősítő kimeneti impedanciája jóval kisebb legyen, mint 1 ohm, mondjuk 0,1 ohm, vagy illeszted az erősítőd nagyobb kimeneti impedanciájához pl. transzformátorral, az 1 ohmot. Ilyenkor az erősítő által szolgáltatott szükséges áram lecsökken, de a P=U*I képlet miatt a az erősítő kimeneti feszültségét kell megnövelni.

Nézz csak át az A osztályú erősítők topikba, találhatsz egy kedvedre való csemegét.