Átneveztem a file-t, próbáld meg így a letöltést:

Link

Köszönöm szépen leszedtem át is olvastam most reggel. Sajnos a vegyszerek miatt nehéz kivitelezni ezeket az eljárásokat.
Mostanában már kicsit modernebben csinálják szerintem. Előre elkészített löttyökbe lógatnak. Na majd ennek is utánna nyomozok.

próbálj direkt linket:
Bővebben: Link

No vegyszer keresésben futottam egy kört telefonon...
A József körúti Azúr vegyszerboltot támadtam be és érdeklődtem vegyszerek után amit a fentebb linkelt könyv leír. 95%-ban nem hozzáférhetőek, mert vagy nincs kereskedelmi forgalomban vagy engedély köteles vagy mert "minek az nekem", viszont a jó hír az az, hogy kész folyadékuk van galvanizáláshoz 25l-es kiszerelésben 36.000 Ft
Személyesen megyek érdeklődni inkább...

Ónozáshoz néztem mit kell venni, on2 kloridot írtak. 14.000Ft 1 kiló. Nem lehet azt valahogy ónból házilag előállítani? Egy kiló ón cirka 4.000Ft! Mégsem 14.000!

üdvözlök mindenkit,és kellemes ünnepeket.remélem jó helyen járok.az volna a kérdésem,önök szerint hogyan tudnám a meglévő krómozott réztárgyról lemaratni a krómot.úgy hogy a rezet ne bántsa.mivel óratokról volna szó,a bevált mód a csiszolás.viszont az elég macerás.szóval van e rá ötlet,esetleg tapasztalat.köszönöm z

Sziasztok!

A következő lenne a kérdésem,lenne egy jó nagy darab "fém" amit meg kellene szabadítani a rozsdától.Elektrolízisre gondoltam,kinek mi a tapasztalata vele? Esetleg ha valaki leírni mit hogy csináljak megköszönném.

Sziasztok!
Rézzel szeretnék galvanizálni.Az elv megvan, hogy : Réz szulfát a vízbe, anód, katód kiosztás, elektrolit, egyenáram.A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy valamit nem csinálok jól, mert az a réz ami megtapad valamellyest az acélon, rongyal letörölhető.Mi lehet a baj?nem jó az elektrolit?vagy a feszültség nagy, kicsi?mi lehet a baj? aki ért hozzá segítsen legyen szíves.Köszönöm előre is!!

Sziasztok
Az lenne a feladatom, hogy egy alumínium lemezt kellene jól forraszthatóvá tennem. Arra gondoltam hogy a lemezre ón réteget galvanizálok, ón-szulfátból próbáltam kiválasztani az ónt de a felületre nem tapadt rendesen és sötét színű szivacsocs szerkezetű masza let csak a végeredmény. Viszont amikor nyákot galvanizáltam a rézre gyönyörű fényes réteg vált ki ami kiválóan tapadt is.( a felületén ennek is volt egy sötét réteg amit lelehetet törölni) Próbálkoztam még azzal is hogy a az alula rezet galvanizálok de a végeredmény sötét színű szivacsos rézréteg let. Valamit nem jól csinálok , kérlek titeket adjatok tanácsot.
Köszi

Az alumíniumot mindig oxid- hidroxid réteg fedi, nem galvanizálható jól.
Láttam olyat, hogy alu alapra cink, rá réz, arra nikkel, aztán króm, de az is vedlett, pedig az egyik legjobb galvanizálóüzemben készült.
A Shimano XTR első váltó kanala szintén alu, a kopásállóság miatt vastag Ni réteggel, de a japánoknak sem sikerült megbízhatóan.
Megfelelő folyasztószerrel az alu is forrasztható, galvanizálás nélkül is.
Paraffin alatt (gyertya) gyanta és forrasztózsír nélkül kapargatva az ón-ólom forrasz is kiválóan tapad rá, de ez lassú eljárás.
Ha muszáj, én a pákahegyre tekert sokeres rézvezetéket bőven ónozva szoktam az előtte frissen, paraffin alatt csiszolt, és vastagon paraffinos alumíniumon erősen dörzsölni. Szilárd kötést ad, jobban fogja mint a rezet, de nagyon hosszadalmas módszer.

Kösz a választ, csak anyi a gond hogy az alut forsztópasztával, kemencében kellene forasztani. Ere nincs alami ötleted? Amúgy nem tudod mi az oka annak hogy még a rézre is csak masza válik ki.
Köszi

Üdv.

Találtam itthon fél kg rézgálicot, és azon gondolkodtam mi lenne ha nyákot ezzel valamilyen úton mondom meg lehetne vastagítani konkrétan felhizlalnánk a vezetősávokat.
Valakinek van ötlete, tapasztalata ?

Az a pár mikronnyi réteg, amit felvinnél, nem igen számítana. Inkább ónozd be pákával. Gyorsabb és hatékonyabb is.

Jónapot. A következő a kérdésem:
Van egy megfelelő formájú alumínium elektródám, amivel vizet bontok, és ez ugye hamar elfogy, eloxidálódik. (egyébként cső alakú)
Be tudom-e galvanizálni házilag ezt az elektródát valamilyen fémmel úgy, hogy kb végtelen legyen az élettartama, vagy vegyek zsáknyi pénzért rozsdamentes acélt inkább? Előre is köszönöm.

Szia!
Az alumíniumot elég nehéz akármivel is bevonni, mert azonnal oxidréteg keletkezik rajt és nem áll meg tartósan semmi se rajra. Ha figyelembe vesszük még azt is hogy menyi munka lenne vele és az eredmény is kétséges akkor azt mondom , hogy nem is olyan drágák azok a korrózióálló anyagok, próbáld meg a pénzt összespórolni rá, azokkal az eredmény sokkal biztosabb.
Üdv : Dani

Nem hinném, hogy a rozsdamentes acél sokkal drágább az alumíniumnál.

Sziasztok!

Bocsi, hogy offolom az offtopicot, de lenne egy "kis" kérdésem: Forrasztóónnal lehet galvanizálni?
Szóval ha feloldanám sósavban (amennyiben oldja) a forrasztóónt, és utána tennék hozzá annyi hipót, hogy enyhén lúgos legyen az oldatom, majd ezzel megpróbálnék NYÁK-ot galvanizálni, akkor milyen eredményre számíthatok?
(az ellúgosítás csak azért kéne, mert a NYÁKon már vannak olyan vezetősávok, amiket lefuttattam ónnal, és nem szeretném, hogy azt a részt megmarja)

Ha a bevonandó rézfelületre tenném a negatív pólust, akkor ott mi válna ki?
a) ón
b) ólom
C) ón+ólom?

Rendesen ráragadna a rézre a bevonat? Utána az még forrasztható lenne?

Szia.EZ lehet hasznos olvasnivaló neked is.Én is most tanulmányozom...

Köszönöm!

Amúgy ez a könyv 1 oldallal visszább is linkelve van.

Közben kisérleteztem egy kicsit.

Sajnos csak sósavam volt itthon, amit -talán vesztemre- behigítottam kicsit csapvízzel. Sósavba tettem egy jó nagy darab forrasztóónt (feltekertem spirálba), és mellé egy darab NYÁK-ot.
A nyákra kapcsoltam (azt hiszem) a pozitívot, az ónra a negatív pólust. Szépen el is kezdett buborékozni.
Rárakódott egy szürke réteg. Kivettem, megdörzsöltem, és alatta világos szürke- fémes színű réteg alakult ki. Gondolom ón vagy ólom, vagy mindkettő. Aztán mikor újra visszatettem jó sokáig, akkor azt tapasztaltam, hogy egy nagy lepedő, egy porózus sötétszürke "kula" rakódott a nyákra , és ott lógott rajta. Ekkorra már meg is álta pezsgés.
Kivettem, letörölgettem, és viszonylag szép lett a bevonat. Jól forrasztható, de elég vékony réteg lett ott. Aztán szétszedtem egy ceruzaelemet, és a házát -ami reményeim szerint cink, vagy inkább cink-klorid- tettem az ón helyére.
Hasonló képen folytattam a galvanizálást, de ekkor már csak sötét szürke réteg ment rá. Nem próbáltam forrasztani, de szerintem minden tekintetben rossz tulajdonságai vannak.

Megjegyzés: mikor utóbbi esetben növeltem az áramot, akkor sárgás színű lé képződött a cinklemeznél. Gondolom azért, mert cink-klorid volt a lemez. Vagy nem? Mi lehetett a baj..? Miért alakultak ki azok a porózus, puha undorító sötét rétegek/trutyik? Talán a vízben lévő ásványok a hibásak? Vagy egyszerűen nem lehet ezt a folyamatot sósavval megcsinálni?
Ha tiszta ónt tudnék szerezni, azzal könnyebb dolgom lenne? Kénsavval ugyan ezeket a folyamatokat meg lehetne csinálni szépen?

És még egy kérdés: a bádogos ón taratlmaz olmot?

Sziasztok! Ólom anyagra, vagy alumínium anyagra szeretnék réz bevonatot, már vettem rézgálicot, úgy olvastam az kell hozzá. Van kézi galvanizálóm is. Valaki aki ért hozzá leírna lépésről lépésre, hogyan csináljam, mert sajna tanácstalan vagyok. Köszönettel: János

"alumínium anyagra szeretnék réz bevonatot" ilyet se hallottam még! Az alumíniumot általában eloxálni szokták, és azzal színezik.

Üdv.
A téma adott.
Van egy műanyag tárgy amit befújtam áramvezető grafit sray-vel, elektrolit fürdőbe merítem, áramot kapcsolok rá és várok.
Hát az eredmény minden csak nem tökéletes pedig én magam csináltam tiszta oldatokat.
Próbáltam rézgáliccal és cink-kloriddal is.
Nagy a grafit ellenállása és valahol felizzik és elolvasztja a műanyagot.

Valaki akinek van ebben tapasztalata, tudna adni segítséget az áramerősségről és körülbelüli feszültségről?

akinek kínai erről van szó:Link

Műanyagot nem galvanizálnak.

Csak porózus műanyagot lehet fémmel bevonni, pl. PS, ABS.

Nagy feszültséggel vákumban elporlasztják az alut ami lecsapódik a műanyagra, majd a végén ezt lakkozzák, de lehet, hogy előbb a lakk és abba ragad bele a fém por.

a link szerint viszont létezik az általam említett technika, + még van más igazoló irodalmam.

Elhiszem, hogy működik a te felvetésed.
Azonban mivel itthon nem tudok vákumot létrehozni maradnék az én megoldásomnál és arra várok választ.

Hi!

Egy nem kifejezetten jól vezető réteg esetén, mint amit a grafitspray ad könnyen előfordulhat, hogy a felület mentén kialakuló potenciálgradiens miatt nem lesz egyenletes a réteg. Ez ellen úgy lehet védekezni, hogy az áramot az elérhető minimumra kell beállítani. A réteg megolvadása is arra utal, hogy túl nagy áram szaladgál a rétegben.

Az áramerősség galvanizálásnál nem jelent sokat, felületi áramsűrűség adatokat szoktak megadni a különböző fürdőkhöz.

Mit takar a "nem tökéletes" jelző?

Önmagában a rézgálic és cink-klorid oldatok nem jók galvanizáláshoz, megfelelő összetételű fürdőket kell használni, amik a fémsón kívül pH-beállító, felületaktív, komplexképző, stb. adalékokat is tartalmaznak.

Mellesleg a grafitspray nem tiszta grafitréteget eredményez, mindenféle szerves komponens is van a grafit mellett. Könnyen lehet, hogy nem alkalmas a folyamathoz...

örülök, végre találkoztam egy szakértővel.
mind a két oldatba tettem szalmiákszeszt, próbáltam teljesen semlegesíteni az oldatot.
sokkal jobban vezeti az áramot.
a rézgálic egy kicsit jobban is mint a másik.
egy viszonylag jó spray-t vettem.
n77
valamelyik oldalon azt is írták, hogy alkalmas erre a műveletre.

nemtökéletes alatt azt értettem, hogy "szörös", rücskös lett meg ugye foltos vagyis nagy az áram erősség.

mitavasolsz mekkora feszültséggel próbáljam?

Nem látok a spray biztonsági adatlapjában olyan összetevőt, ami zavarhatna.

A galvanizált felületre vonatkoztatva 1 mA/cm² fölé nem érdemes menni első körben. A feszültség nem lényeges, az adott áramerősség beállítása mellett a cellán eső feszültség meghatározott lesz.

Az oldatokat inkább recept szerint kell elkészíteni, nem feltétlenül a semleges kémhatás a cél. Minden anyaghoz, áramsűrűséghez, hőmérséklethez, stb. más-más összetétel tartozik. Kiindulásnak van egy könyv fentebb a topicban, amiben van pár recept és részletes leírás.

Megvan a fenti könyv.
Egy kis pár decis celláról lenne szó.
Egyenlőre csak kicsiben csinálnám a dolgot, hogy, milyen lesz az eredmény.
Huh.
Úgy látszik kapcsolást kell építenem mert nem gondoltam, hogy ilyen kicsi áramerősségről lesz majd szó.

Az oldat szerintem jó, mert bármilyen fémre rámászik a réz.
Próbáltam lakáskulcsra, meg csavarra.
Egy valami érdekes volt némelyik fémnél és a grafitnál az ellenkező polaritásra kell kapcsolnom, mert csak úgy válik ki a réz.