R1
Advanced Schematic Capture
(Elvi tervező)
Amikor először vesszük használatba az elvi tervezőt érdemes kikapcsolni a
Project Manager-t (nem valószínű, hogy több rajzból álló kapcsolással fogjuk
kezdeni az ismerkedést és így több helyünk lesz a szerkesztéshez). A ki- és
bekapcsolást -val végezhetjük el. A mellette lévő ikon
a
Component Browser kapcsolója, ez legyen bekapcsolva mert ezt folyton használnunk
kel.
Hozzunk létre egy új dokumentumot (File/New)!
Először meg kell mondanunk a tervezőnek, hogy milyen alkatrészkönyvtárakból fogunk dolgozni (többet is használhatunk egyszerre). Mivel a Component Browser-ben (baloldali form) a Library alatti sor üres, adjunk (Add/Remove) hozzá könyvtárakat. Az alap könyvtárakat a ...\ADVSCH\LIBRARY mappában találhatjuk meg. Innen vegyük fel a DEVICE.LIB-könyvtárat (alap könyvtár általános eszközökkel mint pl. kondik, ellenállások, diódák stb). A hozzáadott (Add) könyvtárak a jobboldali Corrent File List ablakban jelennek meg. Ne adjunk sok alkatrészkönyvtárat hozzá csak amiket ténylegesen használni fogunk (van lehetőség konkrét alkatrész keresésére az összes könyvtárakban és így csak az adott alkatrészt ténylegesen tartalmazó könyvtárat kell csak hozzáadatni)! Az én általam létrehozott könyvtár egy szinttel feljebb lesz elérhető (ha a telepítést jól végezted). Ha megvagyunk OK. Most már ha lenyitjuk a Component Browser Library alatti fület látnunk kell a hozzáadott könyvtárak neveit. Alatta a Components In Library ablakban a kijelölt könyvtárban található alkatrészek neveit láthatjuk. Az ablak alatt látjuk az Edit, Place, Find gombokat. Az Edit már rántja is be az alkatrészkönyvtár szerkesztőt (Advanced Schematic Library Editor) a kijelölt alkatrészkönyvtárral együtt. Itt belenyúlhatunk vagy létrehozhatunk alkatrészeket. A Place-vel helyezhetjük le a kijelölt alkatrészt a rajzra (dupla kattintás az alkatrész nevén is ezt eredményezi). A Find-el kereshetünk egy adott alkatrészt MINDEN könyvtárban is, de a kereső formot helyesen kell kitölteni mert az alap útvonal és szűrő rossz! Az alkatrész lehelyezése előtt SPACE-szel forgathatjuk, x-el, y-al tükröztethetjük. Az alatta lévő ablakban (Browse) a már lehelyezett alkatrészekről kaphatunk majd információkat (sokat segít májd az alkatrészek elnevezésében pl. R1, R2, R3, stb).
A képernyőn találunk valahol két repülő menüsort . Ezek a rajzeszközeink. A Wiring Tools a villamoskötések és címkék
eszközei, a Drawing tools pedig az egyébb rajzolási eszközök (segédvonalak,
feliratok, képek, stb.). Helyezzük el őket valahova ahol kéznél vannak, de a
legkevesebbet takarják a rajzfelületből.
Helyezzünk le (ismerkedés képpen) a DEVICE.LIB-ből RES2 ellenállást (RES2-őn
kettő kattintás vagy PLACE). Lehelyezés után álljunk az egérrel az alkatrészre
és nyomjuk meg a CTRL+2 (Zoom 200%) (a CTRL+1=100%, a CTRL+5=50%). Egy ilyet
látunk . A J? mező az un. Part Designator (alkatrész azonosító).
Ezt később át fogjuk írni nekünk tetsző formára (pl. R1). Ezzel a jelöléssel
azonosítja a nyáktervező majd az egyes alkatrészeket és a hozzá tartozó
kötéseket, Ezért nagyon fontos, hogy az elviben megadott alkatrész lábszáma és
lábjelei eggyezzenek meg a nyák tervezőben lerakott ilyen azonosítóval jelölt
alkatrésszel! Semminemü eltérést nem dotál a rendszer! A RES2 az un. Part Type
(alkatrész fajta/érték pl:47K). Ezt a mezőt a rendszer nem használja semmire
(bármit írhatunk ide, ez csak nekünk van tájékoztató jelleggel fenntartva). Ide
tartozó téma a Part Type szűrés a Netlistából lásd itt! A mezőket átírni két
féle képpen tudjuk: vagy az egyes mezőkre kettőt kattintunk, vagy az alkatrészen
kattintunk kettőt. Az első esetben csak az adott mező űrlapját kapjuk meg, míg a
második esetben az alkatrész részletes adatlapját is. Itt sok hasznos dolgot
lehet megtenni (érdemes kisérletezgetni)!
Most kerestessünk meg egy összetettebb alkatrészt a rendelkezésre álló összes könyvtárban pl. egy 7400-ás TTL NAND kaput. Kattintsunk a alkatrész böngésző (Component Browser, aki még nem jegyezte volna meg, a baloldali szürke form) Find gombjára! Előjön a kereső:
Így kell kitölteni, hogy eredményre vezessen a keresés (természetesen a Path
a telepítési mappa legyen)! Használhatunk helyettesítő karaktereket is pl *7400
, ekkor kicsit több találatunk lesz (SN7400, ...). A talált alkatrészt
tartalmazó könyvtárakat egyből hozzá is adhatjuk az Add To Library List gomb
segítségével. Adjuk hozzás és Close! A böngészőben a D_TTL.LIB könyvtárban
megtaláljuk a kívánt 7400-át is. Pakoljuk le a 7400-át. Ezt látjuk: . Mint látjuk az IC-ből csak egy kaput látunk és táp kivezetéseket
sehol. Az azonosítónál (U?A) látunk egy plusz betűt (A) amit mi közvetlenül nem
tudunk átírni (a Part Type-nál). Ez a betű jelenti az IC-n belüli kapu számát
(7400-nál 4 db. van és így rendre A, B, C, D). A kapupozíció módosításához elő
kell hoznunk az alkatrész teljes adatlapját (a kapun kettő kattintás). Itt a
Part
(1) átírásával (pl. 2) adhatjuk meg a kapu pozícióját az
IC-n belül! Írjuk átt 2-re majd OK! Vegyük észre, hogy az azonosító átállt
U?B-re és a lábszámok is megváltoztak! Persze az U? azonosítónak nem jő, az
ismert módon írjuk át pl. U1-re.
Ha az alkatrészt az Edit gombbal betöltetjük szerkesztésre (Library Editor) és a Hidden Pins-t bekapcsoltatjuk, látni fogjuk a két rejtett tápfesz lábakat! Ezek szerint a lábak megvannak csak rejtettek (nem láthatóak) és a nevük VCC (+5V), valamint GND (föld). Ha a rajzon kialakítunk két táp pontot (ld. később) aminek a nevei rendre VCC és GND lesz, automatikusan összekötődnek névhelyesen majd ezekkel a rejtett lábakkal és a netlistában is szerepelni fognak, így a nyáktervező is megkapja ezeket a kötéseket. A továbbiakban nem kell nekünk foglalkoznunk velük.
Az alkatrészeket egymással villamos kötésekkel (Electrical Wires) kötjük össze (nem Line)! Bekapcsolt villamos kötésnél a lehetséges
kötési pontokat a rendszer piros pöttyel jelzi (vezetékek elágazását kisebb,
alkatrészek lábainál nagyobb pöttyel jelzi).
Figyelem!
Ha a rendszer nem jelzi piros pöttyel a kötés érvényességét, akkor az nem is
történt meg! Alkatrész lábat csak végénél lehet kötni (oldalát nem)!
A nem kívánt kötést törölhető a kötésen kattintva ki kiljelölni (így
mozgatható is) és DELETE gomb megnyomásával. Ugyan így törölhető a vezetékek
keresztezésénél lerakott esetleges nem kívánatos kötések (piros pöttyök), de mi
is rakhatunk le utólag kötés jelet az
ikonnal. Helyezhetünk a kötésre címkét is (Net Label) amivel nevesíthetjük az
adott potenciált. Ennek buszoknál van nagy jelentősége, de azért is jó mert a
nyáktervezőnél ha egy ilyen huzalozásra ránagyítunk, mutatni fogja a nevét is
(könnyű lesz beazonosítani az adott potenciát).
Helyezzünk le egy táppontot az ellenállás szabad végére, mondjuk +5V-ra
köttessük! A táppontok az ikonnal helyezhetők le.
Helyezzük le így
. (a tápfeszjel vége
csatlakozzon az ellenállás lábvégével!) Kettőt kattintva a tápjelen elő jön az
adattáblája. Itt átírhatjuk a nevét, beállíthatjuk a jelét (a pozitív tápokat én
körrel szoktam megkülönböztetni a földtől). Ez a pont (az ellenállás vége) így
majd a nyákon össze lesz kötve az IC VCC (14) lábával és minden egyébb VCC
ponttal! Ha a táppontot most nem VCC-nek neveztük volna el, akkor ez az
összekötetés nem valósulna meg (vigyázzunk a pontos elnevezésekre)! Ha most
leraknánk egy másik táppontot az IC 4-es lábához és GND-nek neveznénk el, akkor
ez a láb az IC más GND (7) nevű lábával is összeköttetésbe kerülne majd a
nyákon! Így az elvi rajzon az azonos táppontokat csak elég azonosan elnevezni és
nem kell külön villamos összekötéssel összeköttetnünk (a nyákon összekötésbe
lesznek). Az egyszerű kapcolásunkból
készítsünk netlistát (File/Create Netlist). Az Output Format-ot állítsuk Protel
2-re, a többit hagyjuk alapbeállításon és OK. Az SCH_1.NET-listát (ha esetleg a
kapcsolásnak nem adtunk más nevet) zárjuk be. Ezzel az elvi kis kapcsolásunkhoz
legeneráltuk a kész kötéslistát és le is mentettük (alapesetben oda menti le
ahová az elvi rajzot mentettük).
Még számos szolgáltatás van az elvi tervezőben amit most nem részletezek (pl: buszok köteget vezetése, linkelt rajzok, rajz ellenőrzése, feliratok, képek, stb.).
Most készítsünk nyákot a rajzból!
C 2002. Magi István