Fórum témák
» Több friss téma |
Az áramkör NYÁK-ját a szokásomtól eltérően úgy alakítottam ki, hogy a komplett áramkör elférjen rajta, ezért viszonylag nagy mérete lett. A hálózati zavarszűrőnek már nem is maradt hely, csak egy fóliakondenzátor van ott. Nálam ez nem jelentett problémát, nem észleltem különösebb zavart a környező áramkörök, vagy készülékek működésében, de természetesen aki szükségét érzi az tegyen elé egyet. Itt fontos megemlítenem, hogy a 2-3 cm átmérőjű porvas magra feltekert néhány menetes tekercseket tartalmazó zavarszűrő elkészítésébe, amit itt-ott lehet a világhálón is látni, bele sem érdemes kezdeni. Hogy a hálózati zavarszűrő elláthassa a feladatát, több tíz mH induktivitásúnak kell lennie, és olyan vastag huzalból kell készülnie, ami elviseli a tápegységünk primer áramát. Egy porvasra ebben a formában (megfelelő huzalkeresztmetszetben) maximum néhány μH értékben tekerhető fel huzal, tehát nagyméretű ferritmagra van szükség. A felhasznált alkatrészek javarészt furatszereltek, egyedül a vezérlőpanel NYÁK-ja készült zömében SMD alkatrészekből, illetve a főpanelen is van belőle néhány. Az IGBT típusától lehetőleg ne térjünk el, ez egy kellően gyors, és nagy áramú típus, nincs értelme néhány száz Ft-ot megspórolni, és utána bosszankodni, hogy javítani kell az áramkört. Az IGBT-k melletti snubber áramkör (RC tag) kondenzátora lehetőleg fólia legyen, a kerámiakondenzátornak a feszültség hatására is csökken valamelyest a kapacitása, a hőmérséklet emelkedésével pedig rohamosan. A primer és a szekunder puffereken is van egy 2 W-os ellenállás, ami a kikapcsolás után lassan kisüti őket, ezek értéke nem kritikus, a lényeg, hogy ne keletkezzen rajtuk akkora disszipáció, hogy tönkremenjenek. A NYÁK-on a teljesítménytrafó primer tekercséhez menő vezetősávban két átkötés is van, mindkettő okkal. Az egyik alkotja az áramváltó trafó 1 menetes primer tekercsét, és egyben mechanikailag rögzíti is a gyűrűt a helyén. A másik felül kikerüli a gate-ek előtt lévő meghajtóáramkör alkatrészeit, hogy a trafó nagyobb impulzusáramai véletlenül se zavarhassák meg a meghajtóáramkör működését, ne indukáljanak abban zavarfeszültséget. A MUR diódák ugyanilyen megfontolás alapján kerültek a nem éppen esztétikus helyükre. Természetesen lehet olyat is csinálni, ha valaki nem akar nagyméretű NYÁK-ot építeni, hogy a vonallal jelzett helyen elvágja a NYÁK-ot és a primer részt a pufferekig, illetve a két segédtápot egy külön NYÁK-ra helyezi el. Ekkor lehet picit alakítani a diódák elrendezésén is, viszont ebben az esetben ügyelni kell arra, hogy a primer pufferek és az IGBT-k között ne legyen nagy távolság, mondjuk csak 3-4 cm vezeték a két NYÁK között. A fóliakondenzátor értékét ilyenkor nem árt megnövelni, sőt az sem baj, ha beteszünk mellé még egyet párhuzamosan. A képen bejelöltem egy piros vonallal azt, ahol az egy nagy NYÁK két, kisebbre bontható, csekély átrajzolás mellett: Minden kapcsolóüzemű tápegység szekunder részén van némi zavar, amit el kell vezetni onnan, ahogyan az a segédtápok kapcsolásában is látható. Ha rendelkezik a hálózati aljzatunk védőfölddel, akkor ez elég egyszerű, a tápegység kimenetének negatívját - ha nem okoz gondot - közvetlenül, vagy egy ellenálláson keresztül, esetleg egy Y kondenzátoron keresztül kössük a védőföldre. Ha olyan aljzatunk van, amiben nincs védőföld, akkor csak az a lehetőség marad, hogy egy Y kondenzátorral a kimenet negatívját rákötjük lehetőleg a hálózat nullájára. A tápegység mellett található két kis segédtáp is a NYÁK-on. Az egyik a 14 V-os feszültségével a vezérlőáramkört táplálja, a másik pedig a 11 V-os feszültségével a lágyindítás reléjét, valamint a 12 V-os ventilátorokat. A segédtápok gyári trafót tartalmaznak, ami a Lomexben és a TME-nél is megvásárolható (V50213 típusjelzéssel). Természetesen, aki nem akar kapcsolóüzemű segédtápot, az tehet a helyükre egy hagyományos, 6-10 W körüli NYÁK-trafót is, és építhet köré stabilizátort a két feszültségre. A hűtést úgy alakítottam ki, hogy az IGBT-k és a szekunder diódák hűtése is megoldható legyen kisebb-nagyobb processzorhűtőkkel, illetve pluszban tehetünk egy 8 cm-es ventilátort a tápegység dobozába is, ami a dobozban keletkező meleg levegőt kihúzza onnan. A tesztek során több órát üzemeltettem az áramkört, de nagy terheléssel csak rövid ideig, ez annyit jelent, hogy elhegesztettem vele 2 elektródát, majd kikapcsoltam és megnéztem, hogy melyik alkatrész mennyire melegszik, de a rövid ideig tartó nagyobb terheléseket ventilátorok nélkül is elviselte az áramkör, különösebb melegedés nélkül. A szekunder oldalon található átkötésnek tápegység üzemben a helyén kell lenni, hegesztő üzemmódban az egyik végét ki kell emelni. Aki mindkét üzemmódot szeretné használni, illetve azok között gyakran váltogatni, annak érdemes az átkötés helyére egy erősebb, sarus kötést tenni, vagy egy relét beiktatni, ami elbírja a tápegység néhányszor 10 A-es áramát. A cikk még nem ért véget, lapozz! |
Figyelő
Saját menü Hirdetés Frissek 2017. Feb, 02. Csü
15:55:51 Jelenleg 504 fő olvassa az oldalt
Online tagok:
|
• Médiaajánlat • Bannereink & logóink • Hiba jelentése