Helló!
2 dobozt tervezz!
1. az erősáramú legyen, kismegszakítók relék stb.
2. az informatikai, ide jöhetnek a routerek, switchek, rpi, ardu stb-k.
a 2 doboz közötti átvezetésekre kell odafigyelni, ferrit gyűrűk stb, így nem lesz baj.

Nem is kell neki, ha jól van megoldva a galvanikus leválasztás...

Semmiképpen sem tanácsos egy szekrénybe tenni. Nagyon kevés csináld magad gyengeáramú eszköz tolerálja az elektromágneses zajokat.
Azon túl pedig biztosan matatni fogsz sokat a gyengeáramú részben, saját érdekedben emiatt sem érdemes kerülgetni az erősáramú részeket.

Nagyon kerülni kell továbbá, hogy együtt fussanak erős és gyengeáramú kábelek a zajok miatt. Persze ha buszos eszközeid lesznek (DALI, KNX, ETH, CAN, RS485), akkor mindenképp együtt kell egy szekrényben laknia pl. egy zsaluzia vezérlőnek, de akkor is szét kell rakni.
Nekem is 800-as szekrényem van, csak magas, és középen osztott DIN sínes, így szétszedhető pl. Fi-k, túlfesz levezetők, szakaszolók, kismegszakítók egyik oldalt, buszos cuccok a másik oldalon, így könnyebb a buszvezetékeket is messze vinni.

PI-vel azért lesznek majd instabilitási gondjaid. Borzasztó (nincs) EMC toleranciája van. Ezen egy műanyag doboz nem tud érdemben segíteni Neked. Mindenképp külön szekrénybe tedd. Ha kevés a helyed, akkor egy fali 19 colos rack például.

Már megbocsáss.. Ez két külön dolog. Az egyik - amiről beszélsz - izoláció. A másik - immunitás. A kettőt én nem keverném. Ha van egy 3,3V-os vezérlőimpulzusod és egy 100V-os zavaróimpulzusod - hiába az izoláció és a limitálás, mindkettő alkalmas téves vezérlésre, mert a jel/ zaj viszonya a zavaróimpulzusnak még jobb is. Tönkre nem teszi az áramkört, de téves vezérlést okoz. Elég ha este alszol, bekapcsol a keringetőszivattyú és felkapcsolja rád a lámpát. Sajnos van barátom, aki így járt. Hába a galvanikus leválasztás. Ami egyébként nem is feltétlenül szükséges. TVS dióda és varisztor olcsóbb és több haszna van. egy izolált táplálás felesleges pénzkidobs, ha nem követelmény. Az én készülékem 4kV-os sokkoló pisztollyal lett lövögetve és nincs rajta galvanikus leválasztás, mégis üzemi állapotban maradt a sokkolások alatt.

Bocs Topi, de ez nem teljesen így van. nem nagyon van választásod sokszor a nyomvonalat illetően, de ha jó a kapcsolástechnika, akár közös védőcsőben is futhat a gyengeáramú vezérlés és az erősáramú erőátvitel. Csak a kábelerek szigetelése legyen megfelelő. De a zavaróimpulzusok mindenképpen meg fognak jeleni. Akkor is, ha csak egy mágneskapcsoló kerül a vezérő közelébe. Azaz védekezni kell a zavarok ellen, mert megszüntetni nem lehet. Az én áramöreim úgy lettek bevizsgálva és telepítve, hogy akkor sem lesz immunitási, vagy sugrzott zavarkibocsájtsi problémája, ha ugyanabban a csőben fut egy erősáram kábel és egy sodrott érpáras (mondjuk CAT5) vezérlőkábel. Csak a CAT5 szigetelése nem a szabványnak (ajánlásnak) megfelelő - De ha kör keresztmetszetű mondjuk MTK kábelen megy az erőátvitel, akkor elegendő a szigetelés is. Könnyebb is a telepítés , a beüzemelés és a karbantartás is, ha az erőátviel - iránykábeleken fut. Akkor egy elosztón belül is haladhat a két technológia. feltéve, hogy a kábelek keresztezésénél is ez a szigetelési metódus valósul meg. Még valami. Hiába teszi az RPI-t másik dobozba, hiszen a a vezetett zavarok a vezetékeken keresztül szépen átsunnyognak oda is. Mérések köben meghökkentő volt látni, hogy rengeteg zavar például a zldsárga védővezetőn közlekedett be az áramköreinkbe. Vagy éppen a tápon keresztül, mivel minden vezeték antennaként viselkedik. A rack sajnos nem jelent megoldást. A buszos rendszereknél maga a busz vezetékezése sem mindegy. Ha sodrott érpáras - az a legjobb védelem a közös módusú elnyomás miatt (ponált, negált impulzustovábbítás, zavarkioldás). Túl vagyok pár száz elosztószekrényen. A tapasztalataimat írtam le.

Igaz amit írsz, nehéz vele vitára kelni.

Amit javasoltam a kérdezőnek, az egyáltalán nem mond ellent annak, amit írtál. Ha esetleg a kérdezőnek nem lenne tapasztalata ilyen téren, akkor a leges legegyszerűbb nem együtt húzni a kábeleket, és külön szekrénybe tenni azt, amivel matatni, forrasztgatni vagy kísérletezni fog.
Félreérthetően fogalmaztam a külön szekrény ügyben, túl közel volt a zavarérzékenység részhez
Amit korábban említettem szekrény matatás miatt javasoltam a külön gyengeáramú szekrényt, így bátran szkópozhat a kérdező például, hogy aztán lássa a brutális zajokat

egyébként nálam 230V-os kábelekkel párhuzamosan megy sok szakaszon Cat6-os SFTP kábelben a CAN. Nem kizáró az együtt vezetés. De ha sok lenne a helye a szekrényben, akkor nem célszerű mixelni a kábeleket az biztos

Topi ! Csak egy tanács neked is. az SFTP semmivel nem fog neked jobb immunitást biztosítani, mint egy sima UTP. A szigetelése vastagabb (ez jó), de az árnyékolás több zavart vezet bele a készülékeidbe. Számítógéphálózat esetében azért tud jobb lenni, mert magasabb sebességű átvitelt képes biztosítani - de csak megfelelő csatlakozók és végberendezés esetén. Én is sokat agyaltam, hogyan lehet korekten elvinni erősramú szekrényben a vezérlő vezetékeinket. Létezik C sínre rakható patch panel. Azzal szebb lehetne a beltartalom, de több a kötési pont. Így nálunk maradt a célirányos - a készülékbe való sorkapcsos bekötés erre is. A sodrott érpárral önmagában többre mész, mint az árnyékolással. Főleg ha be sincs kötve. Engem is megleptek a mérések - de ez van. Ami tényleg segít és it pedzette is kokozo - azok a ferritgyűrűk, vagy a panelre telepített ferritbeadek. Persze szigorúan hangoltan.

Amit egyébként a földelés zajokról írtál, az annyira élő probléma, hogy gyártósori gépeinkben például az AC szervó erőátviteli kábele árnyékolatlan, a jelkábelek árnyékoltak. Mert olyan mennyiségű zajt pakolna rá az AC szervó motor a gépvázra.

Az SFTP-től nem kell csodát várni, csak helyesen kell potenciál kényszeríteni az árnyékolását. Bőven alacsonyabb amplitúdóval van jelen rajta az 50Hz-es közös módusú "moduláció" (mérés, tapasztalat). Illetve nem névleges átviteli sebességen is jobban viselkedett a Cat6-os SFTP (125 kbit/s-en fut). Ezek is mérések.
Nincs szignifikáns különbség egy Helukabel CAN kábellel szemben. Kivéve energialáncban, de az más környezet

Szerk: Nálam sem RJ csatis a CAN. Az UTP azért jó, mert sok féle színű, és olcsó. Sárga, kék, szürke, zöld, teljesen el lehet különíteni a különböző célú alhálókat. Így se-úgy se impedancia helyes a CAN-nel, de akkor már legyen megkülönböztethető.

Az 50hz-et illetően lehet igazad. Én azért meglepődtem néhol. Olyan kapcsolóüzemű táp, ami 500kHz-en működött, 200Mhz fölötti zavarokat hozott létre. Erről a gyártó halgatott, pedig 100%-ban az eredeti javaslat alapján épült (Ti) Ezt rá is szórta az összes vezetékre. Az 50Hz még csak a vezetékben közlekedik, de 150kHz fölött már szépen átcsatolódnak a jelek egyik vezetőről a másikra. A Helukabel CAN kábellel kapcsolatban nincs primer tapasztalatom, mivel nálunk a CAN is utp-n fut. Impedanciában is megteszi és sebességben is bőven elég volt eddig.

Nagyon off itt, de annyit még csiripelek róla, hogy a Helukabel CAN kábel tényleg durva. Nem csak az ára, hanem az, hogy eszméletlenül alacsony reflexiójú. Nem hiába, 120 ohmos buszra a 120 ohmos kábel az csoda. De olyan mint az energialánc USB, könnyeket ejtesz amikor levágod a végét az ára miatt, mert hosszabb lett mint ami kell.

De nincs mese, napi 10-12 ezer oda-vissza esetén nincs más választása az embernek.

Mi is kell hozzá:
Arduino
Protoshield
Wiznet ethernet
5V stabil ipari táp
Triakos kapcsolómodul (saját gyártmány)
3 db termisztor hőmérő
1 db Dht22 hőmérő és páraérzékelő
Ezzel kész a vezérlés gyengeáramú része.
6 db normál relé 250V / 16A
Ez a vezérlés erősáramú része.
Még sok kábel....még még több munkaóra...
De ez egy olyan hobby, amire érdemes volt áldozni.

Aki akarja kikerülheti az Arduinot!


Nem vagyok ellene de tudjátok, anno is megvoltak a nokiások meg az Ericssonsok. Hát én Ericssonos voltam

Én NodeMCU kat használok, jelen pillanatban nincs webserver hanem a "központ" (ami még csak jelképes a TS ről szedi vissza az adatokat!

A következő lépés a duplikálás lesz. azaz hogy küldje TS re is, meg valami házi szervert is használjon... de ahhoz még nagyon kevés vagyok.

Ha már itt vagyunk.... tudnátok javasolni valamit redőnymotornak?
Nem gurtnis redőnyünk van, hanem mint a napellenző ponyvák függőlegesen jön le egy rúd...
6 ablak van ugyhogy valami reprodukálható megoldás kellene...
Tehát a -" bontsak szét egy rossz fúrót"- az nem megoldás

Mondjuk egy fotó sokat segítene... Sokféle kész motor van, amit használhatnál.

jól hangzik!

Akar a felső kardánkersztnél kivehető a hosszú lefelé jövő tengely... akár lent .
Én arra gondoltam hogy fent kiveszem és annak a helyére csatlakoztatom a motor tengelyt.
Jó lenne valami karcsúbb kivitel!

Hát az baj hogy " még csak hangzik ezzel a "házi szerverrel meggyűlik a bajom... nagy valószínűség szerint valami mqtt szerver lesz.
Már csak megkéne tanulnom.... vagy valami egyszerű valamit kitalálni.
Már azon is gondolkodtam hogy esetleg excelbe adatot küldeni és onnan kiolvasni.....
Nodemcu hoz van példaprogram google táblázatba adatküldés

Jaaaaaj nem tudom...

Komoly képzelőerőm van, de ha nem adsz valami vizuális támpontot - nem igazán tudunk segíteni. Mert lehet AC, lehet DC motor, csőmotor, vagy valamilyen tengelyes, kuplungos szerkezet. Vagy láncos meghajtás. Túl általános a kérdésed.

Bocsi!
Másodjara felejtettem el csatolni a képet!

Hétvégén megbontom a kardánkeresztet, és megnézem hogy egy fúrógép meg tudja e hajtani, akkor lesz "viszonyítási alapom"!

Használtam MQTT-t robotoktól (és plcktől érkező adatok olvasására.), Nem bonyolult.
Ha gondolod, vedd fel velem privátban a kapcsolatot, segítek, szoftveres területen dolgozok.

Nézz utána esetleg socket.io-ra is, vagy valami hasonló websocket dolognak, talán egyszerűbb.

https://www.hackster.io/brzi/nodemcu-websockets-tutorial-3a2013

Házi szervernek nem elég valami egyszerűbb miniszámítógép, akár raspberry pi?
Vagy raspberry pi + cloud megoldás, például digitalocean a clusteres megoldásnak?

Szia!
Miért nem veszel egy olcsó 10k huf alatti mini gépet amin windows fut, és az lehetne a házi szervered. Média, torrent, ftp, mysql, php, stb. tudom hogy nem free, de legalább független lennél a külső nettől. Ezeket meg aki nem ért hozzá az is feltelepíti 1 óra alatt.

Szia!

Kicsit rosszul fogalmaztam!

Szerver van itthon! Egy ThinClientet turboztam fel, OpenMedia Vault fut rajta! Nagyon jol szuperál a kis NAS.

Tehat nem antechnikai hátter a bajom!
Hanem hogy :
-nem tudom leprogramozni a szervert,
-nemtudom leprogramozni hogy a Node a szerverre küldjön adatot
-és nem tudom leprogramozni hogy utánna a Szerverről a Node visszakérdezzen!

A ThingSpeak et csak azért használom mert rengeteg példaprogi volt hozzá Node-ra és mind a Field írást mind az olvasást megtudtam "tanulni" és csinálni....

Most néztem egy MQTT "programot" elég barátsagos kezelőfelülete van. De nem tudom hogy mi lenne jo!

Ugyhogy nem az eszköz a kevés, Hanem a tudásom!

Dobj egy üzit, ha úgy gondolod!

Pont ezért kérdeztem. Erre nem a kardán a megoldás. Nem is mindent ajánlott motorizálni. Műanyag redőnyt kifejezetten nem ajánlja senki ara, hogy motorizáld, mert a féderek (fémszalagok amik tarják a redőnyszálakat a csőprofilon, belül a tokon) erősebbek, mnt a műanyag és eltépheti a rdőnyszálakat ha megakad, vagy lefagy. Sajnos láttam én is mennyire igaza volt a redőnyösnek az egyik ügyfélnél, ahol 11 redőnyt szakítotak szét a motorok, mert "jó lesz az!". Amúgy ehhez kifejezetten csőmotor való. Talán ha jól emlékszem 40mm-es. Ezt a motort egy nyolcszögletű profilba kell tenni, ami a redőnypalástot tekeri magára. Vannak hozzá végelemek, beépítőkészletek. A csőmotornak 4 szál vezeték kell: Nulla, védőföld, fel irány vagy le irány. a két irányt egyszerre nem kaphatja meg - reteszelt vezérlés kell neki. Ez a standard megoldás + redőnykapcsoló, vagy redőnyvezérlő modulok (Schalk, Schrack, Kameleon ) és nyomógombok fel-le szimbólummal. Én sokszor elgondolkodtam, hogy érdemes lenne léptetőmotorral megcsinálni, sokkal precízebben lehetne vezérelni, de ott a meghajtás bonyolultabb+ a tápfesz a plusz ápegység miatt (Kb DC 30V max lenne igazán jó), ráadásul egy léptetőmotor 1-3Nm körüli 10-12Nm helyett, tehát még áttétel sem ártana, vagy áttételes léptetőmotor. Mondjuk egy fúrógép is ilyen árban van( vagy olcsóbb), de azt beépíteni mechanikailag elég macera szerintem. A csőmotor ilyen.

Szia!
Hát... köszőnöm a tippet... de sajnos egyik sem jo. a csőmotorokat ismerem, otthon azzal oldottam meg, ott valóban ugy volt ahogy mondtad a sokszögletű tengelybe " és rá megy De...
Ez a redőny alumínium nem műanyag, itt a szerkezet nem kìvül van egy redőnydobozba mint otthon magyarba hanem mint régen az "őskorba" belül van... belülről szerelhető.
Itteni szaki azt mondja hogy ez egy szigetelt dobozba van és nemnolyan szögletes tengely vannrajta mint magyarba ( mutattam neki google képeket )
hanem állítási szerint egy 2 colos cső van benne amit csigahajtással hajt a tengely!

Amugy a kardánnal történő csatlakozást azért gondoltam, mert kapható utólagosan be illetve rá építhető motor kb mint egy tégla akkora a fenti kardankeresztnél kell oldani a stiftet, és oda kell csatlakoztatni!

Ami a bajom vele hogy 290 frank.... és ahhoz most nincs kedvem...

Nem mondom, hogy értem az összes részletet. Gurtnimotort is lehet venni. Igaz nem láom a teljes nyílászárót és gondolom ezt is a kurbli helyettesíti. Neked egy 10-12Nm-es alacsony fordulatú motor kell, vagy áttételes motor, ami 230V-os. Nem tudom 290 Frank épp mennyi, de hasonló motorok vannak azért nem túl vészes áron.

Köszönöm... ez már egy nagyon jo kiindulási alap.
Eddig fogalmam se volt hogy milyen erőkategóriába keressek!
Hát az közel 100 ezer forint! ez azért mar kapásból olcsóbb!


A MQTT szerverre meg a Domoticz programot nézem mosquitto mqtt vel. Elég barátságos a felület!
Mar csak azt kell kiokoskodnom hogy a node hogy tud rá adatot küldeni!

Adafruitos mqtt hez van példaprogramom... megnézem nem e tudom átbűvölni!

MQTT-t használ többek között a facebook messenger is. megbízható, egyszerű a kezelése igazából.
Leginkább nagyon-sokszálú aktív kapcsolatoknál jó, ahol "folyik, áramlik" az adat.

Ha mondjuk 10mp-nél lassabban küldözgetsz, lehet egyszerűbb egy API-t készíteni, ahol POST/GET http kérések formájában küldesz, fogadsz adatot.

Biztonságról mennyire gondoskodtál idáig, tekintve, hogy a nodemcu wifi-s?

Ha hallgatsz a tapasztaltabbakra - RPI alapú eszközöket nem építesz be. De majd meglátjuk Én elsőként mindenképen egy vezetékes alapot csinálnék (ahogya a Kameleonnál) és azt felülvezérelném a csilivilivel.