Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum
Üdv!
Van egy napelemem, aminek a paraméterei a következők: Névleges teljesítmény 40W. Üresjárási feszültség 62V, Rövidzárási áram 1.1A. Munkaponti feszültség 45V, Munkaponti áram 0,9A. Ezt 12 V-os akku töltésére szeretném használni (hajón). Azt javallották mások itt a portálon, hogy DC/DC konverter kell hozzá. Az eddigi válaszok alapján jöttem át erre a topicra. Ezeket kaptam eddig válaszként GONDOMRA: "Én 36V-nyi akkut töltenék vele, felhasználáskor pedig párhuzamosan közném őket 12V-ra. Vagy maradhatna sorosan a napelemen, és mindig arról vennéd le a 12V-ot, amelyiken magasabb a fesz (hogy egyformán használódjanak)." "ez is jó megoldás, de akkor neked kell figyelni a töltés folyamatát, és a rendelkezésre álló kb 1 A nem valami sok, sokáig tart a töltés. (addígra lemegy a nap)..." "Szeretném felhívni a figyelmeteket arra, hogy a napelemek általában áramgenerátoros jellegűek. Úgy látom ez okozza a legtöbb gubancot, a felhasználásánál. A 12 V -os akksik (akár zselés, akár ólom) töltését a 20 V körüli üresjárási feszültségű napelem cellákkal lehet tölteni egyszerűen, söntszabályzóval. Ha az üresjárati feszültsége 45 V körüli akkor a módszer egy kellően okos DC/DC átalakító készítése. (kész kapcsolásról nem tudok)" "A csatolt fájl diagramjából kiderül, (csak példának csatoltam, mert a szóban forgó típus nem is mert, de a jelleggörbéi hasonlóak lehetnek) hogy ha egy "üres" akkumlátort ráakasztasz, akkor a rövidzárási áramával tölti amíg el nem éri a szolár cella üresjárási feszültségét. A linkelt dokuból látszik, hogy ez a feszültség nem sokkal több, mint a feltöltött akku végfeszültsége, amit egy viszonylag egyszerű töltőelektronika kezelni tud. 14.4 V nál lekapcsolja a napelemet, és kb 13 V nál visszakapcsolja. Ha az üresjárati feszültség 45 V, akkor kell egy inverter, ami elöállítja a 12 V akkumlátor részére a töltőáramot max 14.4 V ig. Így az akkumlátort kb 45 W-al lehet tölteni (kb 4 A rel) ami persze függ az inverter hatásfokától." - az említett fájlt (pdf) csatoltam. Nos, én laikus vagyok, s az érdekel, hoigyan tudok olyan szerkentyűhöz jutni, amelyet használhatok az említett célra. Építeni kell? Lehet venni valahol? Másból átalakítani? Kérlek, segítsen, aki tud...
A DC/DC átalakító nem trafó!(transzformátor) Bár ez is transzformál elektromos mennyiségek között, de a transzformátor szót általában a váltóáram/feszültség, AC átalakításával kapcsolatban használjuk. Ezt inkább inverternek szokás hívni.
A csatolt fájl diagramjából kiderül, (csak példának csatoltam, mert a szóban forgó típus nem is mert, de a jelleggörbéi hasonlóak lehetnek) hogy ha egy "üres" akkumlátort ráakasztasz, akkor a rövidzárási áramával tölti amíg el nem éri a szolár cella üresjárási feszültségét. A linkelt dokuból látszik, hogy ez a feszültség nem sokkal több, mint a feltöltött akku végfeszültsége, amit egy viszonylag egyszerű töltőelektronika kezelni tud. 14.4 V nál lekapcsolja a napelemet, és kb 13 V nál visszakapcsolja. Ha az üresjárati feszültség 45 V, akkor kell egy inverter, ami elöállítja a 12 V akkumlátor részére a töltőáramot max 14.4 V ig. Így az akkumlátort kb 45 W-al lehet tölteni (kb 4 A rel) ami persze függ az inverter hatásfokától.
Szerintem a visszatáplálás vagy sziget üzemmód eldöntése nem ilyen egyszerű.Mindegyiknek van elönye és hátránya is.Hatásfokot nézve a visszatáplálásos sokkal jobb,mert egy akksi sosem lesz mégcsak 90% sem,az olcsó inverterek szintén elég nagy veszteséggel dolgoznak.Már itt megközelítően 20% előnye van a visszatápláásnak és nem kell akksik szintjével állapotával törödni.
A visszatáplálos inverter ára tényleg magasabb,hála a magyar kereskedőknek.Nekem egy 1,1 kW van itthon 300 ezer lett volna rendelésre.Ebay en keresztül alku nélkül 156 ezer volt.Az akksis rendszer hátránya még ha megteltek az akksik a többit nem tudod "raktározni."Nem egyszerű a az inverter méretezése sem ha nagyot teszel be és pl mikrot is el tudod inditani róla akkor ismét elmegy a hatásfok a francba,ha kicsit teszelbe annak ellenére hogy teli az akksi nagyobb fogyásztásnál át fog váltani hálozatra.Szemben a visszatáplásosnál pillanatnyilag használsz pl 1 kW ot de 800W ot termelsz meg akkor csak 200 veszel a hálozatbol. Én annak ellenére hogy tároló akkumlátorhoz nagyon kedvező áron juthatnék hozzá visszatáplálásra csináltam a rendszert,mert a szinuszos inverter + mppt-és töltésszabályzok nem lettek volna olcsobbak,mint a visszatáplálos inverter.JHátránya viszont,hogy áramszünetben nem lenne áramom,de erre van két teherautó akksi egy négyszögjeles 1 kw inverterem,csak kézzel kell átkapcsolnom.
Azért kíváncsi lennék hogy a a sok ember akik a visszatáplálást emlegetik (nem csak ezen a fórumon) vajon tisztában vannak e azzal hogy ez milyen sokba kerül a megfelelő inverter és egyéb rendszerfeltételek teljesítése és ha mindez megvan akkor hány fillérrel szúrják ki a szemét??? Mert ha valaki azt hiszi hogy ebből egy biztos megélhetést lehet összehozni, akkor az erre szánt pénzét jobb ha másba fekteti be!
Értelek!
Nyárra a melegvizet megoldom, így kevesebbet kell, hogy menjen a bojler vagy az átfolyós kazán. Esetleg még a mosógépet is rá lehetne kötni az "éjszakai áramra" Beraknia ruhát, beprgramozni és amikor áramot kap, akkor elindul a mosás. Esetleg ha ott is sikerülne megoldani a melegvíz ellátását, ha csak pár fokkal melegebb is, már az is jó, mert a 60%-a a mosógépneka fűtőszálon keresztül megy el, hogy felmelegítse a vizet. Így már jóformán valóban lehetne koncentrálni a világításra és az egyéb kisebb fogyasztókra. De akor 2db 230-as hálózat lesz a lakásban? Egyik az elmű-s a másik meg a saját szélturbinásunk? Lehetne egyben is, de az elmű csak akkor engedi a visszatáplálást ha az ilyen teljes szinuszos inverter van, ami 2-300E Ft és a kiépítés is még elég sok pénz. Tehát ez nagyon sokba lenne, ha vissza is szeretnénk táplálni.
Azon agyaltam, hogy...
A szélgenerátor 12 24 vagy 48V-ot termel... mi ezt 12V-os akkumulátorokban tároljuk, majd egy drága inverterrel feltranszformáljuk 230V-ra. De elég sok fogyasztóban a belső trafó meg a 230V váltót letranszformálja 12-24V egyenáramra. Tehát úgy is meglehetne oldani pár dolgot, hogy átalakítnai, hogy 12 vagy 24V-ról működjönekl így nem kellene feleslegesen inverter - feltranszformálás. Az alábbiak működhetnének 12V-ról, feltranszformálsá nélkül: DVD lejátszó 12V-os Ledes lámpák Asztali lámpák mindenféle akkumulátoros töltők (pl telefon, AAA aksik stb) Modem PC hangszóró Most ennyi jutott eszembe, de várom a lista folytatását, hogy milen fogyasztókban van olyan trafó ami a 230V/50Hz-et 12V egyenre átalakítja, mert akor azokat lehetne használni közvetlen az akkumulátorokról.
Üdv!
Helyettesítője nincs, de elkészítheted sok IC ből 1 db meghajtó op amp 16 db komparátor IC egymás felett 16 db 2X exor kapu 16 db LED meghajtó IC (nyitott kollektoros inverter) és kész. Csak egy kicsit nagy lesz
74HC14 -el probalkoztam nem olyan regen. Az adatlap vegen megtalalod a "kapcsolast". (Semmi tobb az egesz mint egy visszacsatolt smith triggeres inverter)
Visszacsatolo ellenallas 2.2k + 100k heli poti sorban. Kondi erteke 22pf. ~450Khz es ~10MHz kozotti tartomanyban ad negyszogjelet. Erdemes az oszcinak hasznalt inverterrol tovabb vinni a jelet egy masikba. A tobbi kaput parhuzamositani, es a masodik inverterrol a jelet rakotni. Igy nagyobb aramot kepes leadni a kimeneten. Kevesbe torzul a jelalak terhelesnel (...) . A jelalak ilyen lesz Bővebben: Link
Gyakorlatilag fordított bekötésnél záróüzemü helyett nyitóüzemüként üzemelne az inverter. Ebben az esetben, mivel csak a szekunder oldali diódán lévő snubber terhel az igbtnek felfutás alatt, a túlságosan gyorsan emelkedő áramfelfutás tovább nő az igbt kikapcsolási ideje alatt, ami jóval magasabb kikapcsoláskori áramot eredményez az igbt-n (a meredekebb felfutásu áram miatt ; az igbt kikapcsolása jóval lassúbb a fet-nél, ez az idő alatt tovább nő az áram rajta (a fetnél is); nem mindegy, hogy mindeközben milyen kapcsolása van az igbt-nek (vagy fetnek), hogy a lehető legrövidebb idő alatt zárjon). Ez hozzájárul a sokkal erősebb melegedéshez. Ha fordítva van bekötve a trafó, nyitóüzemüként is megy át rajta energia. Ilyenkor a szekunderen a mágneses tér lebomlásából származó energia jön ki (mint a gyújtótrafóból pld, csak itt nincs kondi, mert nem nyitóüzemüre készült). Ha a szekunder oldali alkatrészek bírják (dióda fesz záróirányban, gyorsaság, kondi átütési feszültség), még energia is jön ki belóle, persze kevesebb, mint aminek kéne.
Najó biztos sz@r de amit én tákolnék azmeg biztos füstölne
 Amúgymeg az inverter nemhiszem hogy ipari használatra van kitalálva arra jobb az 50hz-es kétméteres ökölnyi diódákkal. Persze barkácsolni szépdolog de ha csak a félvezető 40ezer és sűrűn füstöl szerintem sok 
Van egy érzésem, hogy még mindig nem mondtál el minden infót ami fontos lehet, ami természetesen nem a te hibád! (próbálj a kérdésekre jobban koncentrálni!)
A rajz alapján két kivezetésed van(nem egy), és a logikai igazságtáblázatod szerint is két vonalon változik a szint. Ezért nem elég egy sima inverter, hanem ahogy már jól megállapítottad, egy (- NOR -) logikai kapura van szügséged. Feltéve, ha elég egy kimenet, mert ha jól megnézed, a táblázatodon egy kimenet van csak, a rajzodon viszont kettő. Ha valóságban is kettő kimenet kell, akkor nem kell logika, csak inverter. Ezt gondold végig! Szücsien által felvetett galvanikus leválasztás is nagyon fontos kérdés lehet, ezt is tisztázni kéne! Az említett "tirisztor" le van választva elektromosan a két vezérlő vonalról? Nehogy visszakerüljön a fázis a szinkronizáló bemenetére a logikán keresztül! A szinkronizáló egységnek logikai szintű bemenetei vannak? Szintén két bemenete van, ahogy a rajzon van, vagy az egyik rajzolt vezeték a közös testpont lenne?
Üdv!
Kicsit kutakodtam. Ha telepes csövekből készítenénk erősítőt, akkor 4 db DL 91 (1S4T) PPP üzemben ki lehetne csikarni akár 1.2 W-ot is. (a többi sem sokkal jobb, DL 94, 96) Jó lehet az a megoldás hogy 750 W Honda, vagy egy 300 W os 12/230 V inverter, de olyan ami 11,6 V-nál megáll, mert különben nem mentek haza, bár ha lejtőnek lefelé állsz meg akkor még lehet esély.
Sziasztok!
Mostanában kapcsolódtam be ebbe témába, úgyhogy még a full 75 oldalnyi megelőző értekezéseket és az orosz szakirodalmat nem tudtam teljesen átnézni. Itthoni melókhoz gondolkozom egy közepes (max100...130A) inverter építésén a jó öreg Hetra helyett. Arra lennék kíváncsi, hogy a vasmagokat miből termelitek ki, vagy honnan szerzitek be? Mennyire kritikus a főtrafó anyaga? No meg azért a pwr félvezetők se nőnek minden kiszórt pc-tápban. Sokan írtátok, hogy 0HUF cash-outtal bírjátok megépíteni a cuccokat. Hűtőborda, graetz, elkó, telj. ellenállások, relé, doboz, kábelek stb vannak itthon, a táp-IC, RC elemk filléres dolog. De az IGBT-k és a Schottky-k elég húzósak, vasat meg ekkora teljesítményre még sehol nem találtam. Hol lehet bontható nyersanyaghoz jutni? köszi előre is... (bocs, ha ezek már min lerágott csontok 30...40 közötti oldalakon   
A strobe kimenet negált ugye?Mert akkor oda is kell egy inverter.
Hello!
Összerajzoltam neked valamit. Nem próbáltam ki, de elvileg működhet a dolog. Remélem nem értettem félre a feladatot. Működése: - Bekapcsoláskor a C2 kondi törli a 4017-es számlálót. Így a Q0 kimenete magasra kerül, és a START Led jelez. (ezt fel lehet használni indulás előjelzésére, hogy a késleltetés után, ne csak úgy induljon a valami) - Ilyenkor a Q3 kimenet alacsony szintű. Ezért az U1d-vel felépített ütemadó áll. Az U1c ezt a jelet invertálja, tehát kimenetén a szint magas. Ettől az U2 számláló törlődik, viszont az U1b ütemadó jár. - U1b kimenetének felfutó élére lép a 4017 egyet. Q1 kimenete magas lesz, tehát a Q1 tranyó R9-en keresztül nyit és az SR1 húz. A következő órajel ütemnél, a 4017 Q2 kimenete lesz magas. R7-en keresztül az SR2 meghúz, de az R8-on keresztül a Q1 is nyitva marad, tehát ez idő alatt SR1 is húzva van. (R8-R9 egy vagy kaput szimulál) Ub1 következő ütemére a 4017 Q3 kimenete lesz magas, így a két relé elejt. - A Q3 magas szintje, elindítja az U1d ütemadót, és U1c inverter megszünteti a 4040 törlését. Így U1d ütemére a 4040 számlál. Ez a szünetidő. - Amikor a szünet letelik, akkor U2 Q7 kimenete magas lesz, erre a 4017 átlép a következő ütemre. Tehát a 4017 Q4 kimenete magas szintű lesz. Ez letörli a RESET-en keresztül a 4017-es számlálót és így annak Q0 kimenete magas szintű lesz. - A folyamat most előlről kezdődik. A működési (T1) időt a P1 potival, míg a várakozási időt (T2) a P2 potival lehet beállítani. Tekintve, hogy a várakozási idő igen lassú, a tényleges időt Ud1 ütemideje és a számláló frekvencia osztása fogja meghatározni. A D2-D3 dióda "vagykaput" alkot, amin keresztül az ütemjelek bejutnak a 4017 órajel bemenetére. T1 időt a C1-el, a T2 időt a C3-al és a számlánc kimenetének kiválasztásával lehet változtatni. üdv! proli007 üdv! proli007
Hello!
Erre a hosszú-rövid időzítésre, akkor lenne szükség, ha a nyomógombnak nem két, hanem három funkciója lenne. (Még akkor készítettem ilyen áramkört, mikor még nem voltak távirányítós TV-k nálunk. Ha röviden nyomkodtad a gombot, akkor léptette a hangerőt, ha hosszan, akkor irányt váltott.) Ebben az egyszerű kapcsolásban CD40106 IC van használva. Ebben 6db inverter van, amiből csak kettőt használok. Tehát még három fokozatot is lehetne vele készíteni. A 100nF-os kondi, gondoskodik arról, hogy bekapcsoláskor a kimenet alacsony szintű legyen (hogy hálózat kimaradás után, ne égjen a lámpa, mikor megjön a villany) és egyben a zavarérzékenységet is csökkenti. Tápfesznek 3..15V-ig használhatsz bármit. üdv! proli007
Sziasztok!
Szereztem 16Db 65cm hosszú CCFL csövet... Ehhez kéne nekem meghajtó inverter de én nem egyszerre szeretném az egészet hajtani hanem csak 1 csövet.. Valaki tudna nekem segíteni? Valami házilag elkészíthető jó, stabil inverter rajzot szeretnék kérni. (De CCFL csőhöz) Előre is köszönöm! Üdv!
Sziasztok!
Ma került hozzám 16Db CCFL fénycső... Ezeket szeretném meghajtani.. Egy Tv-ből van van hozzá inverter is de ahhoz be kell kötnöm az összes csövet.. Én csak 1-et szeretnék használni.. Szeretnék kérni valami inverter kapcsolást.. Jelenleg úgy van megoldva hogy az összes csőnek az egyik vége össze van kötve majd 1-1 cső másik végéből jön a kábel ki az inverterre... Új témát ezért nem szeretnék nyitni..... Előre is köszönöm! Üdv! 
Szia!
Az hegesztő inverter kimenetén terheletlenül négyszög impulzusok vannak. A gyári gépeknél ennek csúcsfeszültségét adják meg. Az itt tárgyalt gépeknek pedig egy egyszerű multiméter által mért feszültségét adják meg a kollégák ami (kb. az átlagfeszültség 40-45V) valójában a trafó áttételéből adódóan 90-95 V-os csúcsfeszültséget jelent. A hegesztő trafók áttétele általában 3/1 - 3,5/1 között van az elméleti kimenő feszültség terhelt állaptban pedig a fojtós egyenirányítás miatt a szekunder csúcsfeszültség szorozva a kitöltési tényezővel (az egyszerű forward kapcsolásnál ez kisebb mint 50%, hidas üzemmódban 60-70 V szokott lenni a csúcsfeszültség, és a kitöltési tényező 50% fölé is mehet a szekunder oldalon). A gyakorlatban ezt az elméleti értéket a leginkább a trafó szórt induktivitása csökkenti jelentősen az egyéb veszteségek mellett: ohmos veszteségek, diódák IGBT/FET, hálózai feszültség esetleges csökkenés miatti rátartás. Szerintem érdemes jobban utánanézni pl. a neten az invertereknek (forward, híd) és a PWM szabályozásnak, valamint az fojtótekercses egyenirányítóknak, ha ilyesmit akarsz tervezgetni.
Ha eddig nem villogott narancssárgán, akkor nem az inverter miatt fog, arrafelé egyirányú a kommunikáció, vagyis az inverter hibája nem vált ki más reakciót. Az inverter engedélyezése akkor történik meg, ha a VGA-vezérlő felől van jel, és ez az engedélyezés nem feltétlenül a tápfesz rákapcsolását jelenti, hanem egy logikai szintet az inverter PWM-vezérlőjén.
megnéztem,és szétszedtem a kijelzőt.az inverter lehet a rossz,mert a bemeneten,olyan 17V körül van,a kimeneten,meg semmi.
Nem tudom, és nincs időm megnézni. Ami a lényeg, ahogy én leszűrtem, az AWI alacsonyabb feszről és nagyobb áramról megy (10-17V áramtól, elektródától függően (wolfram vastagság stb.)), és az ívgyújtáshoz használnak általában gyújtást segítő cuccokat (mint a plazmánál, gondolom az ívfogás után automatice leállítják). Először is a vezérlést át kell állítani (kisebb fesz, nagyobb áram), és rá kell kapcsolni egy ívgyújtó elektronikát.
Megjegyzés: Az ívgyújtó feszt azért is nyomják rá nagyobb frekivel a plazmára és az AWI-ra is, mert a folytóval választják le az inverter teljesítmény részéről. Az AWI-nál és a plazmánál is a diódák és a folytó között tudtommal használnak kondit is. A folytó + puffer, ha elég magasra választják az ívgyújtó frekit, megakadályozza a nagyfesz visszajutását a teljesítmény egyenirányítóra (mivel az azonnal átütne és a lapka elolvadna, mivel több kW-os teljesítmény megy át közben rajta  ).
Hali!
Jobb későn, mint soha.  Nos a rajzot sikerült azóta megkeríteni. P_I-vel próbáltuk a meglévő adatok alapján megmagyarázni, hogy vajon milyen üzemmódú az inverter. Én a félhidas PUSH-PULL-ra tippeltem, P_I pedig, ha jól emlékezem, akkor a forward / flyback kombinációra mutatott. A fő problémát a trafóval soros kondi értéke adta, mivel az egyik variációhoz sok, a másikhoz kevés volt. A rajz azért tetszett, mivel kompakt. Én a vezérlőt felhasználva teljeshidasra módosítva csinálnám meg, ha majd futja...
Ha feltudok képet tenni akkor az építőknek segítség lehet:
Az építőknek és fejlesztőknek NEM ! a képek fognak segíteni, hanem az, ha visszarajzolod, és a rajzot teszed fel. Egy pár órás munka, presze precíz munkát kíván ! Akkor lesz rajzod hozzá neked is. Csak te tudod megtenni, én is visszarajzolnám, de nálam nincs egy inverter sem ! (lenne kettő visszarajzolni, de a tulajoknak tele van a liberójuk a szétszedéssel. Majd amikor meghalnak, itt fognak pitizni, hogy csináljam már meg, "mert te megtudod csinálni"(nem garanciális egyik sem már !).)Mellesleg megnéztem neked a neten, és nincs rajz róla (más is kereste már ), pedig szívesen megnéztem volna én is. Az új 1705-ös pld. 135A-nál 100% ED-s, annak a méretezésére nagyon kíváncsi lennék. Mindössze képeket találtam, egy úgy leolvadt lágyindító relé, mint a csernobili reaktor. Relé1 Relé2 Relé3Egy gyári gépet mindenképp sokkal egyszerűbb megjavítani, mint készíteni egy teljesen újat (persze ha nem hiányzik a fele ). Nem is értem, mit kell ezen gondolkodni ?
Helló mindenki!
Van egy IBM Thinkpadom, aminek hibás a képernyő invertere, és nem világít  . Már nem elöszőr van javítva ezokból!!! egyszer már egy 50-esben volt az inverter javítás. Látszik is hogy nem eredeti a cucc, mert egy 150nF-os kondi lett cserélve benne (nem SMD kondit raktak be a helyére) egy darabig működött, de most megin szarozik nem tudom mit csináljak vele. : :nemtudom: . Már a képernyőt kibányásztam, másik fénymásoló inverterrel kipróbáltam, a képernyő hibátlan. Az inverteren amikor bevan kapcsolva viláít alul egy SMD LED zölden, de ettől ugyan úgy nem működik .A képen a pirossal jelölt kondi az ami cserélve lett, Segítsetek!!!
Így van! Ezek a kisteljesítményű végfokok már eleve hidalt üzemben mennek és nem lehet a két csatornát hidalni. Sajnos ezzel nem lehet csinálni semmit. A nagyobb végfokokban már inverter van és nagyobb tápfeszről hajtott tranzisztoros, vagy fetes végfokok vannak bennük, amiket már lehet hidalni is. De ezt ezzel a végfokkal nem lehet megcsinálni.
 akkor a 35e Ft-os OBI-s inverter lehet, hogy csak akkutöltő, csupán elcserélték a céduláját! |
Bejelentkezés
Hirdetés |
