Jobb gomb a kondin, és kell lennie ilyennek. Ha mégse, akkor sorbakötsz vele egy ellenállást.

Köszi! Érdekes! Olvasás közben az merült fel bennem, hogy mondjuk ha LTSpice-ban az ESR hatást le akarom szimulálni, azt hogy tudom megtenni. Ma már késő van hozzá foglalkozni vele.

Ahhoz képest hogy úgy tűnik fogalmad sincs hogyan kellene méretezni, akkora az arcod, hogy alig fér el itt. De nem baj, nagy pofával a pofára esés is nagyobb. "Hasracsapásból" nekem csak ennyire tellik, de talán ennyiből is érteni fogod (ha már magadtól lusta voltás utána nézni):

Tehát hogyan határozzuk meg, hogy mekkora kondenzátor kell egy 24V/10A-es kapcsolóüzemű táp kimenetére:
Először is, nem mindegy hogy milyen topológiájú a táp, legyen mondjuk flyback. A flyback primer oldalán a meghajtó félvezető nyitott állapotában mágneses energiát halmoz fel a trafóban, a félvezető lezárásakor a szekunder oldali dióda kinyit, és ez tölti a kimeneti puffert.
Ha a primer oldali félvezető mondjuk 50% körüli kitöltési tényezővel működik, akkor a szkeunder oldalon a dióda az idő 50%-ában beletol egy nagy impulzust a pufferbe (aminek az átlagértéke 20A körüli, ha 10A DC-vel terheljük a tápot), az impulzus szüneteiben pedig a puffer szolgáltatja a kimenő áramot. A puffert terhelő áram hullámosság tehát nagyságrendileg a terhelő árammal lesz azonos. Tehát az első és legfontosabb méretezési szempont az lesz, hogy olyan kondenzátort kell választani, ami ezt kibírja, ellenkező esetben hamar tönkre fog menni. (figyelem, kapacitásról egyelőre szó sincs!)
Tehát elkezjük nézegetni egy-egy gyártó kondenzátor adatlapjait, a 25...vagy inkább 35V-os feszültségtűrésű kondenzátorokat, és lehetőleg kapcsolóüzemhez ajánlott (és lehetőleg nagyobb hőfoktűrésű és LOW ESR tipusokat - erre még visszatérek). Megnézzük melyik az ami elbirja a 10A-t, vagy ha több darabból rakjuk össze akkor 2x 5A-t, vagy éppen 3x 3,3A-t. Azt fogjuk találni, hogy ehhez többezer µF-os kapacitásra van szükség. Ha ennél kisebbet építünk be, akkor hamar meg fog hibásodni.

Hogy alakul emellett a kapcsolóüzemű táp feszültségének hullámossága? Ha a jelenleg használatos tápokat nézzük, akkor 40kHz - 1MHz közötti frekvencián üzemelnek. Már 40kHz-en is a válsztott kapacitás impedanciája nagyon kicsi, a kondenzátor soros veszteségi ellenállása (ESR) ennél legalább egy nagyságrenddel nagyobb. Azaz a kapott feszültség hullámosságát a gyakorlatban nem a kapacitás nagysága, hanem az ESR-je fogja meghatározni. Tehát mégegyszer: a hullámosság a gyakorlatban nem elsősorban a kapacitástól függ!
Emiatt a feszültség hullámosságát további LC szűrővel szokták csökkenteni, mert az sokkal hatékonyabban csökkenti a feszültség hullámosságát mint a kapacitás növelése.

Ha ez nem így lenne akkor a kapcsolóüzemű tápegységek kimeneti kondenzátorát sokkal kisebb kapacitásúra lehetne választani, amire jelenleg az alábbi kompromisszumos megodldások adódnak:
Manapság beszerezhetők polimer kondenzátorok, amelyek azonos kapacitás mellett 5x...10x akkora áram hulámosságot képesek elviselni, mint egy szokásos elkó - vagy másképp nézve azonos áramhullámosságot kiseb kapacitás mellet is elvisel. Cserébe ez az árcimkén is meglátszik...
Hasonlóképpen elérhetők nagykapacitású kerámia kondenzátorok, amelyeknek a veszteségei sokkal alacsonyabbak, a korlátozott nagyságú kapacitás miatt inkább csak nagyobb frekvenciákon használják, illetve elektrolit kondenzátorokkal kombinálják.

Vegyük észre még azt is, hogy a kondenzátor által elviselhető áram-hullámosság, és az ESR között szoros összefüggés van. A nagyobb áram terhelés hatására az ESR-en keletkező veszteség fűti a kondenzátort, a melegedést pedig csak korlátozott mértékben viseli el. Az alacsonyabb ESR, kisebb melegedést jelent, azaz nagyobb áram terhelhetőséget.

Itt emelném ki azt, hogy aki első körben kapacitás értéket akar számolni, az nagyon el van tévedve,mert ez egy kapcsolóüzemű táp kimeneti elkója esetében sokadrangú szempont.

Még annyit hogy a kérdező stílusa nem érdemel meg ilyen részletességű választ, vagy hogy ennyit gépeljek, de talán más is tanul belőle valami hasznosat.

Nosza, rajta )) Igazán kíváncsivá tettél, hogy te mi szerint méreteznél egy kapcsoló üzemű táp kimenő kondenzátor igényét?! ) Még időt is hagyok neked, hogy utánaolvass, és ne csak ahogy szoktad, hasracsapás-választ adj!

Ezek szép elméletek, és elméletileg akár jó is lehetne, de a gyakorlathoz semmi köze. Elárulom, hogy kapcsolóüzemű tápoknál sosem a feszültség hullámosságra méreteznek. Az okát és a méretezés módját is elmondom ha érdekel (nem bonyolult, Te is érteni fogod), de akár utána is olvashatsz a dolognak, sosem szégyen tanulni valami újat...

Én meg szoktam nézni. És értelmezni is szoktam, sőt számolni is, nem csak ész nélkül követni valamit, ok nélkül! Ezeknél az eseteknél a cél a névleges terhelő áram melletti 20-100mV hullámosság elérése! Ehhez kell a relatíve nagyobb puffer. Ha 1-2V-ot engedünk meg, azonnal drasztikusan csökken a szükséges kapacitás értéke is....!

Én az általad tervezettet boncolgattam, így arra vonatkoztatottnak láttam a válaszát. Nem ismerem az általa elkövetett állomást... A tiéd meg tudtommal 1kHz-en megy, még ha állítható is ez!
De teljesen mindegy, 1Hz, vagy 1MHz PWM a terhelés szempontjából itt. Ha a táp nem tudja kiszolgálni a páka által felvett (csúcs)áramot, akkor van jelentősége csak a nagyobb puffernek, egyébként, ahogy írtam, izomból meghajtja! És ekkor sem a tápban kell lennie az impulzust kiszolgáló puffernek, hanem a kapcsoló elem mellett, minél rövidebb áramutakat biztosítva ezzel.
Ahogy emlékszem, felfűtve talán 10%-os kitöltésű volt a PWM jeled, de hőterheléskor sem érte el a 25%-ot. Nem tudom mennyi konkrétan ennek a pákának az ellenállása, de van egy olyan érzésem, hogy a 25%-hoz tartozó áram sem éri el a 2A átlagot...
Tehát a 10A-es táp simán meg tudja hajtani a pákát, kitöltéstől függetlenül is, akkor is, ha minimális kondenzátor van csak benne. Hogy ez mennyi lehetne, az pedig erősen függ a kapcsoló üzemű táp frekvenciájától! Ebből, és a terhelő áramból lehet számolni egy hullámossági tényezőt, ami alapján kapacitást lehet számolni. Nem tudom mekkora frekvencián jár a táp, de nyilvánvaló, hogy 1-2V hullámosság eléréséhez töredék kapacitás is elég! Ide pedig ez bőven elég, hisz csak a páka kapja meg a nyers feszültséget, az összes többi rész külön stabilizált....

A 100Hz gondolom tothtechnika2 forrasztóállomására vonatkozik, az enyémben meg állítható a pwm freki 100Hz-től 7,2kHz-ig, de alapértelmezetten 1kHz-en működik. Az áramfelvétel felfűtött állapotban effektív értékre valóban nem sok, de ugye továbbra is pwm hajtja a fűtést, azaz nagyáramú impulzusok átlagaként jön ki az áramfelvétel.
A kapcsolóüzemű tápok pedig általában impulzussokkal táplálják a kimeneti puffert, az impulzusok közötti szünetben pedig a puffer adja a kimeneti áramot. Tehát a pufferek áramterhelhetőségének el kell érnie a táp terhelhetőségét. Ehhez pedig kellő mennyiségű kondenzátor kell. Egyébként szerinted pl. egy kínai gyártó beletenne feleslegesen 3x1000µF-ot a táp kimenetére, ha kevesebb is elegendő lenne? Nem bizony, akkor kevesebbet rakna be.
A táp amúgy névlegesen 6A-es (csak kicsit tuningoltam rajta), a gyárilag rajta levő "konditelep" is erre van méretezve. Ha egyszer kicsit jobban megnézel néhány kapcsolóüzemű tápot, akkor észreveheted, hogy mindegyiknek van a kimenetén, nem kevés pufferkondi, méghozzá jó okkal.

Közben leesett, hogy a másik hozzászólása már másnak szólt, más témában...

Bejött leb@szott mindenkit elment, ez ilyen, valahol ki kell élnie magát

Mindenki a saját pénztárcájában nyúlkáljon, 30k az állomás, az elődje jó volt ennyi, nincs 60 ezrem egy használt wellerre, holott én sem sajnálok szerszámra pénzt kiadni.

Hát...khm...már bocs, de egy kattogós weller és egy ilyen állomás közötti különbség ég és föld!

Először is 1kHz-en jár tudtommal a PWM! Másodszor a páka 2A-t jó ha fogyaszt felfűtött állapotban! Harmadszor, mivel kb 10A-re van állítva az áramkorlát, azt az áramot leadja az elektronika izomból, ahhoz nem kell kondenzátortelep, hogy tizedvoltokra simítsuk ki a nyers 24(ami 22 ugye)V-ot!

Legközelebb talán te is megtanulsz olvasni, mielőtt kötözködni támad kedved

Vagy venni kell normális pákát és nem játszadozni ilyen filléres használhatatlan direkt nem mondom hogy pákával. Egy amatőr is meg tud venni magának akár egy kattogós wellert is (néha nagyon nevetséges árakon vannak ilyenek az apróba is), aztán örök darab neki. Persze ha valaki 10-15e ft-ot nem tud áldozni a hobbijának az egyik legfontosabb kellékére a pákára, akkor megérdemli, hogy szenved ilyen vackokkal.

Azért, hogy nagyjából ki tudja integrálni a 100Hz-es PWM-et. Továbbá a páka kb. 6-8A áramot vesz fel, ha megnézed, hogy a jobb kondenzátorok tudnak 1-2A ripple current-et, akkor könnyen belátható, hogy nem elég 1db 100µF-os kondit rárakni a kimenetre, mégha az egy flyback táp is. Remélem legközelebb a 100Hz-es PWM-be kötsz bele

Ha van esztergád és rezed akkor ez a legjobb megoldás ...

Jók ezek a bevonatos csúcsok, de azért ha igazán jót akarok magamnak, akkor befogom az esztergába a réz rudat és pörgetek egyet magamnak. Leég, oxidálódik, pucolni kell, megint hegyet esztergálni neki, de lehet vele forrasztani. Ja, és abban még a furat is jó lesz, ha rendesen megéleztem a fúrót. De ez OFF.
Sok selejtes pákacsúcs hegye szinte teljesen a bevonat anyagából van. Azzal nem lehet semmit sem megforrasztani.

Nekem a neodym mágnes fogja 170 kilót emel, inkább a hegye ami vonzza, de ha tömör vas lenne nem így húzná nagyon erős a cucc.

Ez vas. A bevonatosat is kissé fogja egy erős mágnes. De nem ennyire.

Ha kíváncsi vagy a rejtvény megoldására akkor reszeld meg a csúcs hátulját . Látni fogod hogy a z egész réz csak van rajta egy vas +kadmium bevonat ami a réz elégését (ónba oldódását) hivatott megakadályozni .

Én a mágnest fogom, a mágnes pedig a pákacsúcsot.

Most vagy én nem vagyok a topon nem tudom, de mit is kell látnom?

Így már én is jártam, de rájöttem a turpisságra.

Csak halkan kérdezném meg, miért is kell 3-4000µF kapacitás egy kapcsolóüzemű tápegység kimenetére?!! Ha szándékosan vágjuk magunk alatt a fát, nem csoda hogy acélállványra kell váltanunk - feleslegesen!

Amúgy az elődje, a 28012 nagyon sokáig kiszolgált, smd-t is szépen forrasztottam vele, azért vettem az utódot ilyen bátran, hogy lehet ilyen apróságon elcsúszni ha minden más jó nem értem.... Mert aki két vezetéket összetaknyol, meg nincsenek nagy igényei lehet fel sem tűnik neki a dolog, gondolkodtam weller-en sokáig használtan de nem ismerem a típusokat no meg még használtan is jó áruk van.

Ebben igazad van. Sajnos az enyém is ilyen, de alufólia hézagoláson kívül nem sok mindent tudok tenni vele. Az öntapadó alufóliák között van olyan, ami 2 menettel befogja. Persze, ha sűrűn cserélgeted a csúcsokat, akkor macera.

Akkor már hézagolólemez, megoldok sok mindent de egy termék ami 4.3-as furattal rendelkezik leírása szerint az ne legyen 4.8, az ember nem azért vesz új dolgot hogy otthon fúrja faragja hogy jól működjön. Majd hétfőn rá kérdezek az ügyfélszolgálaton....

A levegőnél mindenesetre sokkal jobban vezeti a hőt.

Most megmértem 330 fokon, 4.31 század a kerámia betét, szinte semmit nem tágul, az alufólia meg elég jó szigetelő itt szerintem, ha a pákahegy visszahűl kétlem hogy az alufólia olyan jól vezeti a hőt.

Szerintem egy kis alufólia hézagolás segíthet a problémán.