A kerámia az annyi amennyinek lennie kell, digitális (márkás) tolómérővel mértem, plusz a kerámiának nem sok a hőtágulása.

A kerámia fűtőelem átmérője valamennyit biztosan változik, hiszen 300°C változást szenved el, plusz a kerámiát nem tudják olyan tűréssel gyártani szerintem.

100% hogy az, ráadásul mindegyikben van egy hézagolólemez a furatban amit nem tudok értelmezni, nem nagy kunszt kifúrni valamit tizeden belül, dörzsárazást már meg sem elmítem az luxus.

A márkásabb, de nevezzük inkább jobbnak, állomásoknál nincs hézag. A pákahegy, a hőmérő szonda és a fűtőbetét szinte egy anyag, pl. JBC pákák, vagy eleve más módon működik a fűtés, pl. Metcal állomások. Cserébe az áruk messze túlmutat a hobbi kategórián.

Nincs kizárva, hogy nem a pákához való hegyet kaptál, ezt katalógusok méretadataiból tudod ellenőrizni.

Egyébként nem tudom egy márkásabb állomásnál milyen "hézagokkal" dolgoznak, ha valakinek lenne megmérné nekem megköszönném, de a papírjain nem ez a méret szerepel.

Bővebben: Link

Sajnos egyelőre még nincs hd verzió, de a lényeg látszik, hestore-ban vettem mindent, az ottani paraméterek alapján 4.3-nak kellene lennie a pákahegynek is.

Üdv!

Levettem a pákahegyet, csak a kerámia fűtőbetét volt szabadon azt elkezdtem fújni, esett a hőmérséklet és szépen kompenzált, viszont amit nem értek hogy a fűtőbetét 4.3mm átmérőjű, a hegyek furatai viszont 4.8mm, 0.5 tized játék minek ide? Értetlenül állok...

Valamilyen oknál fogva nincs jó termikus kapcsolat a pákahegy és a hőmérő szenzor között. Itt a fórumon olvastam ilyet, de hogy melyik pákával kapcsolatban, már nem emlékszem, a hozzászólást sem találom...

Üdv!

Van valakinek tapasztalata a fahrenheit 28013-al? Előtte 28012 volt, teljesen jól működött kiszolgált nagyon sokáig, mivel nem gyártanak hozzá semmi kénytelen voltam az utódját megvenni.
Viszont az a fura hogy beállítok egy hőfokot, és nekinyomom egy nagyobb hideg felületnek nem esik a páka hőmérséklete, ami szerintem nem normális, az elődjénél esett és ki is írta hogy wait heating. Magyarul szépen kompenzálta, itt meg nyákból forrasztanék ki valamit csak várok egy örökkévalóságig mert nem melegít rendesen.

A kb. 3-4000 µF kondenzátorban hozzávetőlegesen 900-1000mJ energia tárolódik 24V-on. A fet adatlapját tanulmányozva az egyszeri energiaimpulzis amit meghibásodás nélkül elvisel az 125mJ. Lehet, hogy egyszer-kétszer kibírja ezt a maflást, de én sem tenném rá az életemet. Mindenesetre sokkal korrektebb, ha van az áramkörbe áramvédelem. Megjegyzem amit én terveztem, abban sincs és még nem is okozott ez problémát. De ha egy tönkretehetetlen készüléket kívánunk tervezni /ami nyilván manapság nem cél/, akkor igen is kell bele ez az áramvédelem. A kondik esr-je inkább a 10mR-hoz közelít mint a 100-hoz, és így már az áramerősség is közelebb lesz egy nem túl hosszú idő után a 1000-1500A-hez. Nyilván az induktivitások a körben ezt korlátozhatják valamilyen szinten, de az 1uH-s vasmagos induktivitás is be fog telíteni. Nyilván az sem mindegy, hogy a vezeték végén van zárlat, vagy a nyák kimenetén közvetlen. Amúgy véleményem szerint, ennek a forrasztóállomásnak a legegyszerűbb része az áramvédelem

Végülis..., minek mérni, ha számolni is lusták vagyunk...?!!

De egyébként nem lényeges valóban az egész, csak az én szememet bántja a szükségesnél 2x bonyolultabb megoldás, egy feltételezett problémára...! De ez az én gondom, valóban...

Elég szomorú lenne, ha a nyákon levő 2200µF/25V vagy a tápban levő 3x1000µF akárcsak külön-külön is 0,1Ω-t megközelítő ESR-el rendelkezne. Együtt pedig... A parazita induktivitásoknak pedig legfeljebb µsec-os tartományban lesz érezhető hatása, ami ms-os tartományban már jelentéktelen. Szóval szerintem sántít kissé az általad felvázolt elmélet.
Persze egy méréssel megállapítható lenne, hogy mennyi lenne az általad említett megoldás esetén a zárlati áram, de annyira azért nem izgat a dolog, hogy itt ezen a felületen bármit is bebizonyítsak (vagy éppen megcáfoljak), hiszen az már a te megoldásod erre a problémára, és nem az enyém.
Az áramkör működik, és benne a védelem is teszi a dolgát, és kb. úgy, ahogy elterveztem.

Azért ha megnézzük mekkora eneriát képes elnyelni az a félvezetőlapka, és mennyi a tárolt energia a kondikban, akkor azért nem vagyok benne biztos, hogy az nem lenne sok ennek a FET-nek.

Korábban egyébként az itthon levő régebbi IRF fetjeim felhasználását terveztem a forrasztóállomásba, csak közben beláttam, hogy nem érdemes... Meg aztán P csatornás fetből nem olyan jó a választék mint N-esből. A kínai Aplha & Omega semicondutor gyártmányú FET-el sem volt tapasztalatom, hogy egyáltalán tudja-e azt, amit az adatlapján írnak róla (kellemes meglepetés volt, hogy tényleg egész jó az a FET). Egy gyors, és hatékony védelemmel pedig szinte biztosra mehettem. Ez csak azért írtam le , hogy lásd, sokféle szempont vezethet az áramkör tervezésekor, és persze utólag mindig könnyebb okosnak lenni.

Ha csak 1 FET-el számolunk, 8mOhm a csatorna ellenállása. Van 1-2 elko a tápban, mondjuk 0,1Ohm ESR-el reálisan. A kettőt összeadva kapod azt az értéket, mely DC-n maximális áramot alakíthat ki! Ez kb 240A pillanatnyi csúcsáram..., lenne, ha kivennénk a körből a parazita induktivitásokat. Az általam felvázolt védelem jól számolt értékekkel, 1kHz-es PWM esetén <2msec alatt lekapcsol. Ennyi ideig 1 FET is könnyedén kibírja ezt az áramot akkor is, ha valami hatalmas puffer érték lenne a tápban, ami nem sül ki ennyi idő alatt!
Ezért gondolom pazarlásnak az általad létrehozott védelmet akkor, ha ilyen hatalmas tartalékokkal rendelkező alkatrészt kell megvédeni. Akkor lehetne értelme ennek, ha csak pár A-es lenne a FET, a minimális szükséges tartalékkal méretezve. De jelen esetben, mindenféle védelem nélkül sem tudnád tönkretenni egy ilyen táppal azt a FET-et ) Pláne kettőt )

Az áramot a söntön mértem, tehát a FET-ek számától függetlenül ekkora. De amúgy csak 1-1 FET van beépítve, mert mint kiderült, nem melegszik fel így sem.
Zárlatvédelem nélkül biztosan sokkal több lenne a csúcsáram, ugyanis a soros 1uH-s tekercs korlátozza a zárlati áram növekedési sebességét, kb 20...40A/µsec értékre (az áram növekedésével csökken a tekercs induktivitása), a mért 50A körüli érték, jelentős részben a védelem lekapcsolási sebességéből adódik. Ha nem lenne az 1uH, akkor csak a körben levő alkatrészek és vezetékek n*10mΩ ellenállása, és a vezetékek induktivitása korlátozná az áramot, ami sokkal nagyobb érték lenne.
Ha van 1uH soros tekercs, de a lekapcsolás a zárlat keletkezéséhez képest később történik (pl. ha nem lenne külön zárlatvédelem) akkor is nagyobbra tudna növekedni az áram.
Ezen felül ha a FET sütné ki a tápon levő kondenzátorokat, akkor már nem elég csúcsárammal számolni, hanem a tárolt energiát, és ebből a FET-re jutó részt kellene figyelembe venni.
Jelen esetben a védelem működési sebessége méretezhető, és a soros tekercs paraméterei is
adottak, ebből kifolyólag a táptól, és a kondikban tárolt energiától szinte függetlenül jól kézben tartható, illetve méretezhető a zárlati áram csúcsértéke.

A zárlatvédelem egy söntön figyeli a feszültségesést, egy-egy kis (SOT23 tokozású) komparátor felhasználásával. Ez méretben, költségben, és áramfogyasztásban is jelentéktelen tétel.
Értem, hogy feleslegesnek érzed, és valóban ugyanúgy lehetne forrasztani akkor is az állomással, de rosszabb biztosan nem lesz egy beépített zárlatvédelemtől. Aki ilyet akar építeni, az vagy beülteti majd ezt a részt, vagy nem, ízlés szerint .

Zárlatvédelem nélkül ugyanannyi a csúcsáram, hiszen nyilvánvaló ekkora áramokat nem képes messze leadni a táp kapcsolástechnikailag sem, csak a kondikból távoznak ekkora áramok mindig! )
A 67A az nálad 134A lesz Hiszen 2 FET-et is párhuzamosan kötsz belőlük, az impulzus áramuk ennek a sokszorosa ráadásul, tehát ha ki akarod nyírni őket, igencsak nagy kondipakkot kellene odapakolni, vagy >2kA áram eléréséhez..., ami esélytelen lehet már a huzalozás miatt is! Ezek a FET-ek jól kinyitva kb a rézvezeték ellenállásával vetekednek...

A tápegység valóban zárlatvédett, de azért van n*1000µF kondi a tápfeszültségen. De abban igazad van, hogy ezek a FET-ek hatalmas maflást kibírnak. Nem szándékosan, de kipróbáltam, hogy zárlatvédelem nélkül mi történik amikor rövidre zárom a fűtést... Jó nagy szikra, fénye és hangja is van, de a FET nem ment tönkre, a táp lekapcsol egy pillanatra, az MCU újraindul a táp elfogyása miatt, stb... Ha van védelem, akkor: nem látszik a szikra, a csattanás helyett, fülelni kell hogy a kis kattanás hallható legyen, a pwm letiltódik, kijelzőn megjelenik az F betű. A másik páka eközben vígan működik. Ez a letiltott állapot resetelhető a nyomógombokkal.
A zárlati áram csúcsértéke 50A körüli, közvetlenül a lekapcsolás előtti pillanatban (azért nem olyan rosszak azok az elkók a tápon), de a FET névlegesen 67A áramot tud vezetni, tehát bőven belül van a biztonságos működési tartományában. Zárlatvédelem nélkül nem mértem meg mekkora a zárlati áram csúcsértéke, de valószínűleg jóval nagyobb lehet, mint amikor a védelem lekapcsol (akár a szikrázás alapján saccolva is).

Ahogy elnézem a videókat, egyre szebb a szabályozás!
Viszont, a zárlatvédelem szerintem felesleges bele! Ugyanis a tápegység nagy valószínűséggel zárlat védett alapban, a kapcsoló FET-ek csatorna-ellenállása brutálisan kicsi, annyi áramot képtelen vagy otthon előállítani kb, amivel kinyírhatnád őket..., így az egész leegyszerűsödik egy detektálás szintjére, ha mégis mindenáron szeretnéd ezt kezelni.
Pl, diódán keresztül, csúcsegyenirányítással, majd 3V-ra leosztással logikai szintet állítasz elő a fűtés feszültségéből. Ez megy egy külső megszakítás lábra. Ha zárlat lesz, ez a log 1-es szint, 0-ba megy át, mire megszakításban letiltod ilyenkor a PWM jelet... Egyszerű és elegáns...

Bedobozolódott a forrasztóállomás: Bővebben: Link

Köszönöm a választ és a részletes indokolást. Nem ez lesz az elsődleges pákám, úgyhogy akkor várok türelemmel...

Mivel még nincs teljesen készem a forrasztóállomás (bár már elég közel áll hozzá) így erre csak saccolt választ tudok adni. A forrásprogramot nem fogom közzétenni, de a .bin fájl valószínűleg elérhető lesz majd. de hogy milyen formában azt még nem tudom. Sok idő, pénz és energia ment el erre a projektre (ami amúgy nem baj, hiszen hobbi, és szivesen dolgoztam rajta), és elég jól működik ahhoz, hogy pl. sikerült elérnem vele, hogy egy jóbarátom újra/átírja a saját pákaállomása szoftverét az enyém alapján , de emiatt lehet, hogy egy jelképes összeget el fogok kérni érte, attól aki szeretné után-építeni, hogy a fejlesztési költségnek egy része megtérüljön. Az is lehet, hogy mondjuk gyártatok hozzá NYÁK-ot (kellő számú érdeklődő esetén) és ezzel kerül egyfajta árukapcsolásba. Persze az a lehetőség is fennál, hogy nem igazán akarják mások is megépíteni (vagy csak nagyon kevesen) és az egész dolog csak egy cikk marad a weblapomon, azon kívül persze, hogy ezzel forrasztok. További lehetőség az is, hogy később változik a véleményem, és az egész projektet mindenestül közzéteszem.

De ezennel itt a lehetőség: aki a későbbiekben szeretné megépíteni ezt a forrasztóállomást, és ehhez esetleg venne tőlem gyári nyákot, és/vagy hajlandó egy jelképes összeget szánni a szoftverre az magánban jelezheti nekem.

Köszi! Ez részben a Te érdemed is

Igen, lehetne ilyesmit csinálni, de a gyakorlatban a valós forrasztási hőmérséklet tartományában kell jól működnie. A 100°C-ra beállítás csak egy teszt volt (mert szeretem a határokat feszegetni, vagy legalábbis ismerni). Amúgy a kissé imbolygó pwm ellenére még ilyenkor is stabilan tartja a hőmérsékletet. Azóta pedig talátam egy apróbb hardver tervezési hibát, amit elkövettem, de szerencsére pillanatok alatt orvosolható. Bizonyos pwm frekvenciák esetén a környezeti hőmérsékletet mérő MCP9700 összeszedett egy csomó zajt, ami a mérésre, és egyúttal a szabályzásra is kihatott. Tehát kapott egy SMD kondit az MCU erre használt bemenete. Mondjuk az MCP adatlapja azt írja, hogy nem szükséges további kapacitás a kimenetére, de úgy látszik ezt nem kell elhinni.
A fenti hiba is úgy derült ki, hogy kísérletképpen állíthatóvá tettem a pwm frekvenciáját, és bizonyos frekvenciákat "nem szeretett" a szabályzókör.

Jók ezek a szkópvideók!

Szerintem egész szépen szabályoz, főleg magasabb hőmérsékleten....
Esetleg megpróbálhatsz hőmérséklet függő paramétereket alkalmazni táblázatból, vagy közelítő képlet alapján, ha azt szeretnéd, hogy hőmérséklettől kevésbé függjön a szabályozás jellege...

Hozzáértőknek biztosan sok infót adnak ezek a videók. Én csak azt kérdezem, hogy kb. mikor lesz publikus a szoftver ?

Csiszolgattam a JBC-herz tervezett forrasztóállomásom szoftverét, majd megnéztem oszcilloszkópon, hogy úgy működik-e, ahogyan szeretném. Az első video, felfűtés, majd forrasztás nagy rézfelületen. A második videóban 100°C-ra van állítva a páka, ehez már igen kicsi kitöltésű pwm kell, ami nagyon instabil tud lenni. Az impulzusok µs-os tartományban vannak.
1. Csatorna (sárga) a termoelem erősítő bemenetét engedélyező (és mérés idejére a pwm-et tiltó) jel.
2. Csatorna termoelem erősítő kimenete, amikor az 1 csat, magas szintű, akkor itt a hőmérséklettel arányos a feszültség (kb. 100µs a beállyási idő)
3. Csatorna: a pákát fűrő 1kHz-es pwm jel.
Bővebben: Link
Bővebben: Link

Az offset hiba gyári szórásból ered, fix az értéke, jól kompenzálható egyszeri alkalommal is! Akár szoftveresen is meg lehet ejteni, semmi akadálya nincs, ízlés és lehetőség kérdése az egész...
Mondjuk, ha negatív irányú, és egytápfeszes a rendszere, akkor az elég kellemetlen lenne fizikai kompenzálás nélkül...

Én innen: Bővebben: Link. Ez jó 10 évvel újabb revízió.

Nekem "kattogós weller" pákáim voltak régebben. Ahhoz képest a T470/T245 is nagyon kicsi, nagyon könnyű, és sokkal közelebb van a fogáspont a pákahegy végéhez. Érdemes kipróbálni, egész más ilyennel forrasztani. Nekem a T245-ös azért tetszik mert nagyon univerzális, és nagyon nagy a teljesítménytartalék benne. Normál forrasztáskor 10W alatti a teljesítményigénye, de ha egy hatalmas rézfelületen kell forrasztani akkor sincs gond, simán megy az is, csak akkor nagyobb teljesítményt vesz fel (névlegesen 50W-al mehet tartósan, de ennyi szinte sohasem kell, felfűtéskor pedig kb. 150W a csúcsteljesítmény). Az univerzálisságát tovább növeli, hogy nagyon sokféle pákahegyet lehet venni hozzá.

Munkahelyen használtunk weller csipeszpákát. SMD ellenállást, kondit, és minden "kétlábút" nagyon gyorsan és ügyesen lehet kikapni vele. A soklábúakhoz meg inkább hőlégfújó, vagy speciális pákahegy kell.

Amúgy valószínűleg nálam sem lesz általános az, hogy két pákával forrasztok, vagy hogy mondjuk állandóan cserélgetem a pákákat, de azért az nem baj ha a lehetősége adott.

Nem tudom, mennyire hatásos a 2 páka, meg a csipesz, ha többlábú alkatrészről van szó. Amúgy volt ott még valami pneumatikus is, meg ugyanolyan képpel elektromos. Hát nem viszik túlzásba e téren az ismertetést. De gondolom valami levegő fújóval lehet csak rendesen leszedni a dolgokat. Ezek meg csak pár lábas dologra valók. Bakman Szerintem a furatszerelhez se jobb a nagyobb.