Hali!
Biztos hogy nem jó, a kínaiak sem ezt az olcsó(?) kondit rakják a lámpákba )

Ha nincs megfelelő kúszóáramútnyi távolság a fegyverzetek között - szerintem lehet komolyabb zárlat is az eredmény. Köss sorba 1-2-t. Igaz ez rontja a kapacitást is, de megnő az izolációs távolság.

500 voltosban nem bíznék ebben a funkcióban.
Másik: az adatlapon van egy kis táblázat ( elektromos paraméterek ), a DWV résznél van egy áramra vonatkozó rész is: töltés-kisütés 5+/-1 másodperc max és nem lépheti túl az 50 mA-t.
Nem tudom, nálad ez hogy néz ki, hány mA az átfolyó áram..

Szerintem azok a barna fóliakondik kínában olcsóbbak, mint egy ilyen SMD kondi. 1206-os méretű NPO kondit már használtam félhidas hálózati tápban ZVS kondinak, és bírta a strapát. Az X7R-nak viszont nagyobb a vesztesége. Lehet, hogy csinálok egy próbaáramkört és járatom pár hétig, még ha az áramkörbe fóliakondi is kerül.

100nF/500V-os van itthon 1812-es méretben, egy próbára jó lesz, ellenállást is kötök sorba, ami el tud füstölni ha a kondi zárlatba menne. Gyári nyákon nyilván lenne marás is a kondi alatt.

Kb DC 10mA áramra lenne szükség, de a bemenő nulla közös pont lesz, tehát csak az áram felét tudom a pufferbe tölteni, azaz a kondin kb. 20mA körüli áram folyna. Valamennyi váltakozó feszültséget/áramot biztos, hogy el kell bírnia egy ilyen kondinak, csak az a kérdés, hogy mennyit.

Az adatlap szerint azt még vinni kell neki bőven - úgyhogy teszteld csak le, ahogy írtad.

Ezt találtam:
Bővebben: Link

Az ábrákból tudod azonosítani a te konkrét üzemi szitudat, elbírja-e vagy sem, a melegedés pedig a két pad-től is függ, mennyire tud elszaladni.

Hálózati feszültség esetén a Vpp 650V, tehát a belinkelt oldal alapján vagy 1kV-os kondi kellene, vagy 2db 500V-os sorbakötve

Így van.. tehát akkor maradj a fóliakondinál inkább.

A legtöbb helyen símán 400V-DC-s fólia kondenzátorral helyettesítik a 250V AC-s kondenzátort. ( méretben is hasonló, így valószínűleg belsőleg eggyeznek). Lehet a sok kapacitás vesztett fólia kondenzátor azért van a berendezésekben, mert átütnek és hibajavítás után mennek tovább. Ez a fajta hiba az utóbbi időben nagyon elszaporodott.

Régebben vettem egy doboznyi, barna színű 640nF/400V-os MPP fóliakondit. Elég sokat használtam fel belőle előtétkondinak, ledes lámpákhoz, és még egy sem ment tönkre. Ugyanakkor én is sokszor találkoztam olyan hibával, ahol az előtétkondi vesztette el a kapacitását, viszont ezek zömében éppen AC 275V...300V X2 kondik voltak. Szerintem egyszerűen minőségfüggő, hogy melyik bírja a tartós terhelést. Ugyanilyen barna MPP kondiból vettem 56 és 100nF-os típust is (szintén sima 400V-os) ezek még rezonáns tápban is bírják a 60kHz-es terhelőáramot.
Viszont gyári ledlámpákban sokszor hasonló, barna kondit találtam ami tönkrement.

Sziasztok, egy kis segítséget kérnék tőletek, egy kipróbált kapcs. rajzra lenne szükségem, akár több is lehet, amelyek egy sima ledet kötnek 230V-ra , ez egy működést jelző célt szolgálna , nem világítási célra kellene, találtam itt kapcs rajzokat , de valamiért nem akartak nekem működni, igaz , hogy az ellenállást timmer potival oldottam meg a körben, de ettől még mennie kellett volna, tehát nem power ledhez kell, hanem a hagyományos régi pár mA fogyasztású színes ledhez.

Általában egy 400V os 100-400nF kondi , egy ellenállás , egy dióda , és egy fény dióda van a körben.
Valami rossz volt a kapcsrajzban, vagy én nem megfelelő cuccokat használhattam, pedig ezt a pár alkatrészt igazán nem bonyolúlt össze tenni.
Próbálom mellékelni néhány ilyen kapcsrajzot, hátha valakinek már sikerült ezekből működő kört csinálnia, akkor viszont én néztem be valamit.

Ha nem működnek keress másik ledet, kondenzátort....

Ezen rajzok egyike sem a legjobb, de mindegyiknek működnie kellett volna. Nyilván nem trimmerrel, mert az rövid úton szét fog égni. Olvasgass erről Skori oldalán, korrekten le van írva ennek a módja. Egyedül annyi hátránya van, hogy a LED galvanikus kapcsolatban marad a hálózattal ami életveszélyes ha nem tudod megoldani az érintésvédelmét.
Nekem ami nagyon bejött ilyen szükségvilágítás céljára az a durván alulgerjesztett trafó. Konkrét adatot nem tudok mondani, a lényeg hogy nem 230V-ra hanem nagyobb feszültségre készült primer van a hálózatra kötve, a trafó üresjárati áramfelvétele így az 1mA-t sem éri el. A szekunder feszültsége pedig akkora hogy a graetz-en és egy elkón kívül semmilyen áramkorlátozásra nincs szükség, simán rá lehet tenni az elkóra a LED-et. Nekem egy 1W-os power LED adja így este a botorkáló fényt, ami kellően nagy, veszteség pedig szinte csak annyi van amit a LED elfűt egy apró kis chip hűtőn. Ha lenne a lakásban erre külön kiépített hely a falban, akkor az egész házat be lehetne húzni egy kábellel, és minden helyiségben lehetne egy ilyen éjjeli fény ugyanarról a trafóról, akár alternatív kapcsolókkal.

Az a) esetet nem értem. Nem látom az 1N4007 diódák szerepét.
A b) és c) eset jó lehet, de inkább b)-t javaslom.
H trimmerkondenzátort raktál az ellenállás helyet, könnyen tonkremehetett, ha szerencsétlen állásban indult. A kondenzátor induló árama tönkretehette. Próbáld ki az alkatrészeket egy 3-6V feszültségforrásról, természetesen kondenzátor nélkül.

Tessék, egy kis olvasni való.

Én kiragasztanám ezt az "írást" a topic tetejére.

Addíg én sem értettem, míg TV háttérvilágítás játék közben fordított polaritást nem kaptak a ledek. Azok a várakozással ellentétben nyitó irányú diódaként viselkedtek. 0,8V esett rajtuk 30mA hatására. ( az újak is ezt csinálják, tehát nem egyedi, és megismételhetetlen hiba volt az ok. Lassan már egyik alkatrészben sem lehet mebízni, kíváncsi leszek mikor lesz az ellenállás is polaritásérzékeny.

1N4007 - 33k - LED sorban. Ez működik évek óta több berendezésben. Vibrál - ez kétségtelen.

Ez működhet, de a 33k kb. 0,8W-ot fog disszipálni (elég meleg lesz). Ma már beszerezhető olyan led ami 1...2mA-el is nagyon jól világít, így akár 56...100k előtét-ellenállás is használható. Ezen felül olyan ellenállás kell hozzá aminek a feszültségtűrése nagyobb mint a hálózati feszültség csúcsértéke (325V), erre azért kell figyelni, mert az átlag 0,6W-os ellenállás csak 200V-os feszültségtűrésű.

Ezért van benne a soros dióda. Egyutas egyenirányítás miatt a színusz fele a kukában végzi - emiatt kisebb a disszipáció 240V helyett 120V-al számolj. Így 42mW a disszipáció és impulzus jellegű a terhelés, azaz nem statikus. A dióda miatt nyilván a kúszóáramút is kisebb lesz, azaz elég az átlagos ellenállás.

Sajnálom, de rosszul számoltál. A 0,8W (800mW) a diódával együtt értendő. 230V-ról 1,6W-ot fűtene, diódával ennek a felét fogja fűteni. A félszinusz effektív értéke pedig nem 120V, hanem kb. 162V.

Az ellenállás feszültségtűrése szempontjából pedig a feszültség csúcsértékével kell számolni, ami a dióda ellenére továbbra is 325V. Tehát az átlagos, 200V feszültségtűrésű ellenállás nem megfelelő.

Érzek némi ellentmondást a két mondatban.

Pedig nincs ellentmondás. Ha elolvasod az effektív érték definícióját akkor rájöhetsz.... (és nem keverendő össze pl. a átlag vagy középértékkel , és az abszolút középértékkel sem). De fejtsd ki szerinted mi mennyi, és hogyan számoltál...

Szerintem:
P= U*U/R Ebből 230*230/33000 -> 1,6W
Ha van soros dióda akkor az egyik félperiódusban nem fűt az ellenállás, tehát 1,6W tejlesítmény helyett 0,8W-al lehet számolni.

Az effektív érték azt a sima feszültségértéket jelenti amire kapcsolva, az adott ellenállású fogyasztón ugyanannyi teljesítményt alakít hővé, mint az adott hullámformájú feszültség, aminek az effektív értékéről beszélünk.
U = GYÖK (P*R) Ez alapján pl. (0,8*33000)^0,5 -> 162V

Ha szerinted ez nem ok. akkor mi hibás a fentiek közül?
Egyébként szomorú, hogy ezt olyan kevesen értik, hogy miért ennyi, hogy erről kell vitázni. Ráadásul nem utánanézek a dolgoknak, hanem utánanézés, ellenőrzés nélkül kétségbe vonják....

A kameleon2 42mW-os eredményére is kíváncsi lennék hogyan jött ki...

Normál váltó esetén az ellenállás 1,6 W -ot fűt el. Diódával a feszültség fele jut az ellenállásra, tehát áramból is a fele. A teljesítmény nem feleződik, hanem negyedelődik. Ha a feszültség fele jut az ellenállásra, akkor a 230 V (effektív) fele nem lehet 160 V körüli.

P=U*I (alapeset)
P=1/2 U * 1/2 I (diódával)

Nem?

Szerintem maradjunk a fél teljesítménynél.

Nem!!!
Nem a feszültség fele jut az ellenállásra, hanem a teljesítmény fele! Abban a félperiódusban amikor a dióda nyitva van ugyanúgy fűt az ellenállás mint eddig, a másikban félperiódusban pedig nem fűt!
Az effektív értéket pedig az ekvivalens teljesítménnyel definiálják. De ha nekem nem hiszel, akkor kapj elő egy elektrotechnika tankönyvet...
Mellesleg megsúgom: az áram effektív értéke sem fele annyi lesz...

Lebuktam, ennyire (nem) emlékszem a sok évvel ezelőtti tanulmányokra.