Sziasztok!
Szeretnék építeni egy lipo akkumulátor belső ellenállás mérő készüléket Arduino-val.
Úgy gondoltam, hogy először beterhelem a cellát kis árammal (100mA-1A között), megvárom, amíg stabilizálódik a feszültség (természetesen korlátozom az időt, hogy pl. 1mp után mindenképpen tovább lépjen), Ezután pihenhet is az akksi, ha akar, ezt még nem döntöttem el. Majd jöhetne a tényleges kisütés a nagy árammal. Állíthatónak kellene lennie, maximálisan 15A-re gondoltam (azt még a multi is tudja mérni talán). Érdemes lenne több lépésben növelni az áramot, és külön-külön számolni belső ellenállást vajon? Azonosat kapnék minden esetben?
Számolgattam disszipációt. 1S-től 4S-ig mérnék, tehát 16.8V a maximális bemenő feszültség. 15A-rel lesz 252W hőm, viszont arra gondoltam, hogy ezt csak nagyon rövid ideig alkalmaznám.
A kérdés, hogy mennyi lehetne ez a rövid idő, az akkumulátornak vajon mennyi lehet a minimális reakció ideje (gondolom a terhelés rákapcsolásnak pillanatában más a kapocsfeszültség, mint 1mp-cel később a kémia miatt), a FET meghajtásának megfelelően gyorsnak kell lennie, nehogy úgy járjak, hogy még nem folyik csak 10A a 15A helyett, de én már kapcsolom is le a mérést... Nem csak sima ON/OFF üzemmód kellene, hanem egy hipergyorsan be- és kikapcsolható nagy áramú áramgenerátor kellene... Mit gondoltok erről? Van értelme pillanatnyilag 250W-ot elfűteni, ebből lehet igazán szépen számolni belső ellenállást, viszont kockáztatom a FET-eket, ha túl sokáig kapcsolom be őket. Vagy megfelelő eredményt kapok akkor is, ha csak 5A-rel merítek egy pakkot? 4S-nél 84W még nagyjából folyamatosan is kezelhető marad, viszont egy 10-20C-s, netalán 60C-s lipo pakknál 5A semmi, mikor mondjuk 120A-rel is terhelhető.
Köszi a hozzászólásokat.

Üdv

Ekkora áramot nagyon jó kontaktussal kellene csatlakozni, 4 vezetékes méréssel hogy az átmeneti ellenállás ne szóljon bele, hallos árammérő (itt láttam 30A ) .
Elfűteni szerintem nem félvezetővel kéne csinálni , régebben raktam fel képekkel mechanikáról , persze lehet dög nehéz hűtőbordás túlméretezett félvezetőst csinálni , csak nem jobb , sőtt ...
Lényeg : egyszerre méred a feszt és áramot , a cella Rb -jét is tudod folyamatosan számolni és követni .

250W-nyi teljesítményt 100mS-ig eldisszipálok, majd ezt mp-ként ismétlem, akkor átlagban kb. 25W fogja melegíteni a bordát! Nem kell nagy borda. A négyvezetékes feszültség mérés természetes, szerintem söntnél maradok, mert ez nem akkumulátor merítése lesz 15A-rel, hanem pillanatokig tartó terhelés, a belső ellenállás meghatározásához.
A kontaktussal nem lesz szerintem gond, hiszen egy 30C-s akksinál már megoldott a nagy áramú XT60 csatlakozó, a balanszer csatlakozón pedig tudom mérni a cellafeszültségeket.

Én az akku csatlakozásra gondoltam .
Amit 2014 ben raktam fel nincs fél kilós , folyamatosan is lehet terhelni , ugyanez hűtőbordás körítéssel kb 10X nehezebb (legalább) .

Én is. XT60 XT60-nal találkozik, a műterhelésbe fixen bekötött/beforrasztott vezetékkel. Nem ez a probléma, hanem a FET rövid idejű túlterhelése, az akkumulátor kémiai változásának ideje (tehát mennyi ideig kell 15A-rel terhelni, hogy beálljon a cellafeszültség a valósra), stb.

NEM fog beállni , folyamatosan csökken a fesz .
Ezért jobb ha a valós módot szimulálod ,
Önmagad vered át ha nem 4 vezetékesben mérsz , beleméred a cellába a vezetéket is , meg a kontakthibát ...

Persze, folyamatosan csökken a feszültség, de gondolom ha 1uS-ig megterhelem 15A-rel, nem fog a cellafeszültség a 4.2V-ról beesni 3.9V-ra (nagy belső ellenállású cellánál), hanem folyamatosan csökken, drasztikusan, majd elérkezik arra a pontra, ahonnan már a kapacitás vesztés miatt csökken a cella feszültség, sokkal lassabban! Nézd meg a csatolmányt. 4.2V-ról indul minden terhelés, de rövid időn belül lecsökken a cellafeszültség. Ez az idő nem 0s!
A grafikonokon szépen látszik, hogy a két különböző áramú merítésből számolható a belső ellenállás minden kapacitás értéknél. Nagyjából párhuzamosak a vonalak.

Ha impulzussal méred , leginkább a pillanatnyi áram terhelhetőséget tudod meg , de hogy ez hogy alakul félperc , vagy fél óra múlva azt nem , kicsi a hűtőborda teljesítménye , nem lesz életszerű a mérés , nem tudod meg a használat során kialakuló viszonyokat , majdnem annyi infód lesz mint töltőről lekapcsolva és mérve a feszt.
gondolj bele :10-50C kisütés 5 cella (te hoztad) mekkora teljesítmény , vagy ha csak 10% terhelést adsz rá mi fogja kibírni azt félvezetőben és bordában , mekkora és milyen nehéz alkotás lesz az .
Kilowattot elfűteni akár csak pillanatnyilag is , melegszik a csip .
Csavaros ellenállás jobban bírná , de az impulzus terhelés nem ad sokkal több infót mint a fenti fesz figyelés .
szerintem.

Ha a cella ellenállása az érdekes , van olyan panelméter ami ki is számolja az ellenállást , csatlakozol az akkuval ,meg beállítod a terhelést és figyeled mit ír ki a kijelző .

Végül majd a kérdező eldönti mit akar...

"Önmagad vered át ha nem 4 vezetékesben mérsz , beleméred a cellába a vezetéket is , meg a kontakthibát ... " - ezek szerint a feljebb levő hozzászólásomban levő "balanszer csatlakozó" részt vagy nem vetted figyelembe, vagy nem tudod mi az.

"Ha impulzussal méred , leginkább a pillanatnyi áram terhelhetőséget tudod meg" - ezért kell az impulzusnak olyan hosszúnak lennie, hogy a cella belső ellenállását számolni lehessen, de ne pukkanjanak a FET-ek. Ez az időtartam lenne a kérdés, meg a Lipo akksi reakció ideje. Meg egyáltalán az, hogy van-e valakinek tapasztalata arról, ha egy félvezetővel mondjuk 100mS-ig 250W-ot disszipáltatok el, majd békén hagyom több mp-ig, vajon mit reagál?

Tudom , de akkot te nem érted mit írtam , ha nem mérsz 4 vezetékesen beleméred a vezetéket meg az összes csatit , nagyobb értéket fogsz mérni , önmagadat vágod át, vágod?
Xt csatit emlegettél Mint lenti képen is van , ismerem , ennek is van mérhető ellenállása.

Jó. Akkor elmagyarázom. A balanszer csatlakozó minden egyes cellára csatlakozik, ezeken nem folyik áram. A balanszer csatin pontosan a cellák feszültségét mérheted! A mellékletben láthatod, hogy a terhelő áram a felső két vezetéken folyik, de én feszültséget az alsón mérek. Nem kell négy vezetékes mérés, mert a lipo akksik fel vannak készítve a cellánkénti feszültség mérésre alapból. Egyedül annyit kell tennem, hogy áthelyezem a feszültségeket a uC GND-jéhez képest, így kizárva a negatív kábelen eső feszültséget.

Így van , ne pukkanjanak ...
Mekkora bordával ?
Kell olyan fet amiben van csiphőmérő...

Ne haragudj, de mindent elmagyarázni nincs időm.

Ok
A feszmérés nem azonos az ellenállásméréssel , beleméred az egyébként vékony vezetéket is ,méghozzá kétszer...

Nem is kell , csak azt mondd meg mi nem igaz abból amit írtam ...

Nem kérdeztem meg , most akkor az egész akkut vagy a cellákat akarod mérni?

Csak ismételni tudom magam. Nem tudok mindent elmagyarázni! Ha a vékony balanszer vezetékeken nem folyik áram (és márpedig nem folyik), akkor nem esik rajta feszültség sem. U=R*I. Ha I nulla, akkor a vezetéken eső feszültség is nulla. Úgy tűnik, hogy neked a belső ellenállás mérés sem tiszta (nem bántásból), de így sajnos inkább én tudok neked segíteni, nem pedig fordítva. Pedig én szeretnék tovább lépni, beszélgetni a problémáról.

Ha minden cella feszültségét tudom, akkor cellánként is tudok belső ellenállást számolni.

Én fettel kapcsolnék , ellenállást meg fűtésre használnám.
Tényleg nem láttam a ballanszeres részt , nem frissített vmiért a telóm .

Ehez az ipulzusszerű terheléshez annyit hozzá tudok fűzni, hogy a gyári terhelőműszerem 1mp -ig a beállított áramerősséggel terheli a cellát, majd ez után adja meg a belső ellenállást.
Az áramerősség egyébként pedig manuálisan állítható...

Mekkora a maximális áram? Egy cellánál (4.2V) akár 10A is kezelhető minden gond nélkül. Főleg, ha van még egy soros dióda, meg egy sönt is a FET-tel sorosan. Viszont jó lenne egy olyan műszer, amivel pakkok (2S, 3S, 4S) belső ellenállása is mérhető lenne, a névleges terhelés közelében (felén mondjuk). Ezért kellene 15A maximum. 2S-nél annyira nem gáz, 8.4x15A az 126W, 3-4 FET rövid ideig megbírkózna vele. De lehet 2db is, mivel az adatlap 25fokC tokhőmérsékletnél 125W disszipációt ír. A hő terjedésének sebességéből lehetne számolgatni, de én inkább túlméretezek kicsit.
Egy biztos: ha minden méréa körülménye ugyan olyan, akkor a mért cellák/pakkok értékei egymáshoz képest kiértékelhetőek lesznek, még ha "hibás" is a mérés (pl. írok valamit, a cella feszültség mondjuk 10mp múlva lépi át az első indulási szakaszt, és ennyit kellene várnom, ami nem éppen megoldható).

0-5A közt szabadon állítható, ez a max amúgy, 18650 -esekhez nekem tökéletes.
De egyébként ez a belső ellenállás egy elég relatív érték úgy vettem észre.
Függ a pillanatnyi feszültségtől, ebből pedig adódik, hogy a pillanatnyi terheléstől is.
Magyarán egy teljesen feltöltött cella és ugyanaz a cella lemerült álapotában az Rb értékei közt is eltérés van. Ha még a mérőáramot is változtatom, az Rb szintén változik...

Elméletileg valamennyire hasonló értékeket kellene kapni minden esetben. Minél kisebb az áram, annál nagyobb lehet a hiba. Lehet hogy a te készüléked a terhelés nélküli feszültséget használja fel a számoláshoz, én pedig ha 5A mellett mérném a cellafeszt, előtte 100-500mA-rel terhelném a cellát, és ez a két pont adná meg a belső ellenállást. Lehetne ismételni is egymás után, átlagolni, stb. Ahogy én észre vettem, ha egy jó minőségű akksit lemerítesz 3.7V-ra, az terhelés alatt is ennyi lesz, ha pedig megszűnik a terhelés nem emelkedik sehova. Ez lenne az elméleti tökéletes akksi, de az átlag akksi a terhelés megszűnésekor elkezdi a cellafeszültségét szép lassan visszanyerni. Ugyanez van terhelés nélküli állapotban, 4.2V-ot mérsz, de a legcsekélyebb terhelésre 4.15V-ra esik a feszültség. Ha ezzel nincs számolva, akkor hibát visz a mérésbe.

Sziasztok!
Végeztem néhány tesztet IRLB3034 FET-tel (TO-220 tokozás). 375W maximális disszipációt, 2.5W/fokC derating faktort, 0.5+0.4, vagyis 0.9 thermal resistance-t ír az adatlap.
12V 10A folyamatos disszipáció nem okozott gondot (120W), a szokásos lamellás bordám nem bírt ennyi hőt leadni, 84fokC-nál lekapcsoltam a tesztet (a FET mellett közvetlenül). Ha hideg bordával indítottam egy 12V 14A-es tesztet, átment drótba a FET (168W). Átpakoltam a FET-et egy bika 6 hűtőcsöves bordára. 120W hő 47fokC melegítette fel a réz tönköt. Ismét megpróbáltam 36fokC-os réz mag hőmérséklettel a 12V 14A-t, ismét drót lett a FET-ből. Utána számolgatva:
a FET kristály hőmérséklete maximum 175fokC lehet. 0.9 fokC/W hőátadási tényezővel, 25fokC bordahőmérséklettel számolva: 175-25=150, 150/0.9=166.6W hő tud a tokból maximum kijönni, de amint a borda hőmérséklete kúszik felfelé, drótba fog menni a FET.
Derating faktorral számolva: 120W hő esetén: 120*2.5=300, közel járunk a 375W-hoz. 160W hő esetén: 160*2.5=400W, túlléptük a 375W-ot.
Másik gyakorlati példám: 47fokC borda (tehát a FET hátsó lapja is ennyi megközelítőleg), ezt 12V 10A (120W) teljesítmény eldisszipálásával értem el, 175-47=128, 128/0.9=142W hő tud távozni a kristályról maximum, én pedig kevesebbet disszipáltattam, ezért nem ment tönkre a FET.
Következtetés: nagyon könnyen számolható, hogy a félvezető mennyi hőt tud eldisszipálni, különböző borda hőmérsékletek mellett, így a FET megvédhető a megsemmisüléstől (nagyjából).
Egy FET-tel 100-120W-nál többet nem érdemes disszipáltatni.
Az adatlapi 375W csak az idő tört részére értelmezhető, a tokozás hőátadása hosszabb időkre nézve a korlátozó tényező.
Számomra érdekes, és tanulságosak voltak a tesztek, a legjobban az tetszett, hogy se nyákfólia nem sercent el, se a meghajtót IC-t (LM358) nem kellett cserélni, jól van méretezve ez a része az áramkörnek.
A továbbiakban keresgélni fogok olyan félvezetőket (akár TO247 tokozásút), ami folyamatosan el tud vezetni a kristályról 150-200W-nyi hőt. Ha ismertek ilyet, ami könnyen beszerezhető és olcsó (<200Ft), akkor írjatok kérlek!
Köszönöm!

Szia!
Ebben az esetben a közelítő számításod után én inkább 2 fetet tennék be paralel, olcsóbb és nem ráz. Biztos van egy pont, ahol a számolás már nem segít és az eredményt felesleges megközelíteni.
Gondolom, ezt is nézed az adatlapon: rectangular pulse duration..- te is írtál az "idő tört részéről".
Hiába hideg az elégséges borda kezdetben, ha nincs ideje a kristálynak átadni azt a hőt..

Sziasztok! Fetes műterhelést szeretnék építeni, 5V 10A, és 12V 10A max terheléssel! Pc táp teszteléshez kellene, lehetőleg úgy, hogy szabályozni tudjam az áramot! Van szünetmentesből bontott irfz46n fetem 6db(túl kicsi volt a teljesítménye a tápnak ahhoz hogy érdemes legyen foglalkoznom az eladásával, így bontásra került) 3-3 fet elég párhuzamba kb tenyérnyi bordával megtámogatva? Nem állandó üzem lenne, csak az 5 és 12V ágakat kellene megterhelni, mondjuk max 60 sec időtartamra, hogy valami képet kapjak a táp állapotáról hozzávetőlegesen! Remélem tudtok ebben segíteni! Nem izzós, meg ellenállásos tápot szeretnék, mert az nem kellően rugalmasan szabályozható terhelés, hanem fix értékek.

Bővebben: Link a letöltések menüpontban megtalálod a kapcsolási rajzot. Ez bevált. Ha a FET-ed nem tud ennyi hőt elvezetni, használd az LM358 másik oldalát, vele meg tudod a második FET-et hajtani. Habár azt mondják mások, simán lehet párhuzamosítani is a FET-eket, én nem vállalok rá garanciát.
Adj az I-ref bemenetre feszültséget (mondjuk potival), ennyi feszültség fog a söntön esni. Vagy kösd össze Arduinoval, és lesz egy jó kis műszered.
Én IRF3710-et is használok, vele 150W is menne szerintem (nem tesztelt).