Erdeklodnek, hogy elektroncsovek (ipari RF trioda) felujitasaban van e valakinek informacioja, tapasztalata. Gondolok itt emisszio meres, masodlagos racs sugarzas, karbidizalas, pirografitos racs stb.

úgy emlékszem a Váci úton, áppen Pest határán túl van egy kft, akik javítanak nagy ipari trioódákat, RF generátort, és ujakat is építenek. Egykori Tungsramos társaság.
Üdvözlettel, Tombor J.

Kedves Kollektor,
Ha jól emlékszem, néhány éve a topikot Te kezdted vákuumszipi építésével, mert hidegfúziót akartál csinálni. Szabad érdeklődnöm, hogy mire mentél vele? A hetvenes években számtalanszor jártam Moszkvában, a Kurcsatov intézetben. Ott hidrogén fúziós reaktoron dolgoztak. Ahányszor karácsony táján elbucsuztunk, azt igérték, hogy jövő őszre már biztosan önfenntartóan fog menni nekik. Azóta jött glasznoszty meg peresztrojka, gondolom jó barátunk, O.P. Anaskin talán már nem is él, de nem hallani hidrogénreaktorról. Sajnos, néha itthoni barátunk is ugy megy égi tanszékek felé, hogy nem hagyja itthon a hidrogén vagy hideg fúzió receptjét. Pedig én nagyon szurkoltam nekik. Tombor J. HG5TMB

Koszonom a valaszat!

Dunakeszire gondolt a Pest hataran tullal?

Hali!
Sosem akartam hidegfúziót, én melegfúziót szerettem volna, előbbi nem működőképes.
Amire te gondolsz, azokat tokamak-nak hívják, és működnek, abból a szempontból hogy fúzió létrejön. A jelenlegi legnagyobb ilyen vállalkozás a fúziós erőművek irányában az az ITER, de működő reaktor, ami a társadalom szolgálatába is áll leghamarabb 2040 környékén lehetséges. Igazából a legtermészetesebb energiaforrás, hiszen minden csillag ezzel "fűti" magát. A probléma, hogy nekünk nincs 1 naptömegnyi gravitációnk hogy a ritka plazmát egybetartsuk. A fusor, amit építek egy gömbgyorsító berendezés, amihez igen drága berendezések kellenek, de nekem mindent sikerült olcsón beszerezni hozzá, igaz nincs összeépítve. Találtam azóta olyat, aki üvegessel csináltatott diffúziós szivattyút, de azóta már vettem 2 turbómulekuláris szivattyút, aminek kedvezőbbek a paraméterei, igaz megvan még az olajdiffúziós szivattyúm is amit kaptam. Tehát az én problémám megszűnt, de a topik az itt még jól jöhet sok dologra.
Itt egy 2010-es tdk-s dolgozatom belőle:
Bővebben: Link

Ja, illetve most így visszaolvasva az első pár oldalt, végülis amiket az építése során megtanultam (hegesztés, esztergályos-marós munkák, keményforrasztás, hűtés, vákuumtechnika, fizika, méréstechnika meg még sorolhatnám) sok más helyen tudom hasznosítani, sőt, vannak olyan megbízásaim, amit ezek nélkül el sem tudnék kezdeni. Le nem mondtam az összerakásáról, de még kell egy kis idő hozzá.

szia
A részecskefizikális dolgokhoz nem sokat értek, bár ütközésekkel foglalkoztam; de a vákuumtechnikához, és méréstechnikájához, tömegspektrometriához viszont igen. Kb 35 évig csináltam az MTA KKKI ben . Kissé kevered a pirani, és a termokeresztes mérési elveket. Egy áramgenerátorral meghajtott fémszál vákuumfüggését mérjük, de a piraninál a szálon mérek feszültségesés-változást, a termokeresztesnél termopaar, vagy termisztorral közvetlenül a hőmérséklet változást indikálom.
A nagyvákuumérésnél az ionizációs vákuumérést kihagyni szarvashiba, az egyetlen jól használható mérőrendszer, 1X 10-9 torr-ig tudtam vele jól mérni egyhetes morcos kifűtés után.
üdv
István

Kedves Istvan!

Szeretnem megkerdezni, hogy hogyan lehetne calibralni az ionizacios vakum merot ( Bayard-Alpert)? Milyen tipusu a legjobb belole ami uveg kubaturaban van vagy ami mesztelen ( nude) es belenyulik a csorendszerbe?

szia
Ha fix beépítésre szánod, akkor a nude, ha flexibilis, akkor a búrás. Sajnos a kalibráláshoz egy komoly vákuumrendszer kell, megfelelő mérőfejjel, műszerrel, és megoldásra vár a kalibrálandó mérőfej illesztése, megfelelő tömítés kialakítása. Nem a kalibrálás nehéz, bár hosszadalmas, hanem a körülmények, a "hardver" megteremtése, kifűtése.
üdv
István

Az igaz, hogy ha csak vákuumtechnikára koncentrálunk, akkor nincs minden létező dolog benne, mert a dolgozat témája sem csak ezzel foglalkozik, ionizációs mérőt pedig igazából sosem használnék egy olyan relatíve kicsi vákuumtérben, ahol -30-50kV-os potenciálkülönbségek vannak. Lehet, hogy működne, de elég lesz ezzel is megbirkózni

Kedves Istvan!

Koszonom a valaszat! Anno en sokat probalkoztam kalibralni az ionizaciost, de eleg nehez, legalabbis szerintem. Abbol is adodoan, hogy a meromuszer se azonosan "hibit" mondjuk a 10-4- nel vagy 10-9 nel. Azt tanacsoltak anno hogy van a McLeod gauge-vel torteno hitelesites talan az a legpontosabb. Az en rendszeremben minden osszekottetes oxigen mentes rez tomitesu volt (2.75 CCF), valamint az osszes szelep kifutheto. En a vegen az ionpumpanak a vakuum mereset vettem figyelembe az ionizacios pontossaganak megitelesenel. Errefele az ionizacios muszert csak "elektromosan" kalibraljak. A meromuszerhez kapcsolnak egy ismert ellenallas erteket, egy adott fesszel (vezetek hosz fuggo) es ha a muszer az indukalt erteket mutatja, akkor hitelesitve is van. Mindig azt kerdeztek milyen vakuum ertekre kalibtraljak, anno en ugy gondoltam hogy a teljes skalan hiteles lesz, de ugy tunik nem egeszen optimalis szeles spektumra.
Arra kivancsi lennek, hogy On mihez hasonlitja az ionizaciost? Egy masik ionizacioshoz? vagy penninghez?
Sajat tapasztalatbol az ionizacios kigazositasa helyett sokkal jobb a kifutes (kivulrol) a buras tipusnal. Ezert gondoltam a "nude" tipus lehet meg jobb lenne, bar nincs vele tapasztalatom. A "nude" -nak kell e masik muszer, vagy ami a burassal mukodik megfelel a "nude"-nak is?

Régen, a hatvanas években amikor még nem komplett saját elő -és nagyvákuum-mérőrendszerrel vásároltunk kémiai elektronikus nagyműszereket, akkor kénytelenek voltunk venni egy standard kombinált műszert. Elővákuum mérés termokeresztes mérőfejjel, nagyvákuum mérés üvegbúrás ionizációs fejjel történt. Először penningeket csináltunk hangszórómágnesekből, majd piranikat, no meg persze a hozzávaló elektronikát, nagyfesz trafókat.... Eleinte üvegrendszeren kalibráltam, ( kitűnő üvegtechnikusunk volt! )majd fémgőzölő építése kapcsán fokozatosan áttértünk a rozsdamentes acélra. Ekkor a "freezing drying kidolgozása elektronmikroszkopos preparációban" volt a téma, nagy versenyben a japánokkal, majd a tömegspektrometriás anyagszerkezetkutatás is előtérbe került
A tömegspektrométer tiszta RM acélból volt felépítve, a 2000l-es diffúziós nyakába volt elhelyezve a "kopasz" mérőfej, tömítés 24karátos 0.5mm-es aranygyűrű, a másik diffúziósnál ugyanígy, és önálló elektronikájuk volt....

Kedves Istvan!

Nagyon erdekes amiket ir. A kerdesem az volna, ha a "nude" ionizaciost egy egyszeru 2.75 ccf keresztbe ( 4way) teszem, az ugy jo, vagy jobb ha a burasat hasznalom ilyen kicsi vakum terben. Az en vakum rendszerem nagyon kicsi osszehasonlitva a 2000l/s hez kepest. A diffuziosnal folyekony nitrogennel volt a "freezing drying"? Miert jobb az arany mint a rez tomites szempontjabol? A rez tomitessel siman megy 10-9. A kalibralasrol szivesen vennek meg reszleteket, ha szabad. A termokeresztes (thermocouple) kalibralasa viszonylag egyszerubb, bar ha 10-4 nal melyebb a vakum es ott nullazom (akkor sajat tapasztalatombol) konnyen felrevezetheto informaciokat adhat a muszer.Erdekelne, hogy On milyen markat preferal meromuszerben.

Az elektronmikroszkópiában a biológiai minták egyik legjobb módszere a " fagyasztva szárítás ( freezing drying )". Mindössze annyi, hogy a mikrostélyra felvitt biológiai mintát nagy sebességgel lehűtjük, majd vákuumban lassan víztelenítjük.
Amit említettél, az a diffúziós csapda (trap) , az más téma, a diff. szivattyú tehermentesítése viz- illetve oldószergőzök ellen, úgy hogy kifagyasztjuk, majd lassan engedjük leszívni azokat.
Az arany sokkal kevésbé lép reakcióba, ellentétben a vörösrézzel, amik oxidjai, hidroxidjai igen könnyen jönnek létre, különösen, hogy az acéltestet időnként 150-200 fokra is felfűtjük.

Amit nem ertek, ha mely vakum van a rendszeren, es bekapcsolom a futest 180-200 C-re, akkor hol van az oxidacio? Anno azt tanultam, hogy vakumban tisztulnak az anyagok. Ha jol emlekszem epp egy oxidalodott femet tettek vakumba, ami elveszitette oxid reteget idovel. Mondjuk ha nem tevedek az oxigen mentes rezet is vakumban vagy hidrogenben hevitik, es ugy erik el a kivant tisztasagot.

A kedvenc vákuummérőm elővákuumban egy orosz (!) termokeresztes, nagyvákuumban egy angol ionizációs vákuummérő. Talán a mérőfejek még megvannak valahol, sajnos az elektronika beépített volt. A piraniban a Leybold a legjobb, A penningjük nem az igazi. A penning különben is egy huncut jószág, mert sajátmaga is szivattyúként üzemel, kvázi leszívja saját magát!!!

A tömegspektrometria az egyik legérzékenyebb műszeres metodika, subpikogram a mérési lehetősége. Ezért szóba se jöhet, hogy néhánytucat kószáló ion meghamisítsa a mérést, márpedig az ionmultiplier detektor, és az ionforrás, valamint a mintabeeresztő rendszer közelében is vannak tömítések......

Ertem en, hogy erzekeny. De ha mely vakumban vagyunk es tetelezzuk fel hogy az a 10-8 skala. Akkor meg mindig oriasi mennyisegu ion, atom, egyeb szennyezode van a rendszerben. Gondolatom szerint attol nem melyebb a vakum egy tomegspectrometerben sem.

Segitsen ki, mert lehet valamit rosszul tudok. Optimalis eset 1 molnyi N2-t szivattyuzunk 1X10-8 ra. Az en gondolatom szerint akkor 10 a 12. en szamu N2 molekula van jelen, ami sztem meg mindig oriasi szam, osszevetve a nehany tucattal....

Mar nem emlekszem pontosan (hogy kitol), de ezt az onmagat szivattyuzza az ionizaciosra hallottam anno. Az angol marka Edwards?

Valóban, az Edwards. A vákuumtérben vannak lokálisan szeparált helyek, ahol a vákuum sokkal jobb, mint az átlag, ilyen az ionforrás, és a tömegszeparátor. Az itt jelenlevő parciális nyomás, valamint ionizációs hatásfok felel a háttérért, ami MINDIG jelen van: H2, He, N2, O2, CH3 Ar,H2O, valamint ezek fragmensei, s egyéb szennyezések, Ezek az ionok tömegszám szerint szeparálva jelennek meg az ionkollektor multiplieren.

Kedves Istvan! Orulok, hogy sok hasznos informaciot oszt meg elem, nagyon koszonom. Van e tapasztalata ion-getter szivattyukkal?

Mindössze annyi, hogy hobbiból próbáltam gázos elektroncsöveket ( EM 80, EM 84 ) megreparálni, nem túl jól. Nem volt sikeres cső getterének aktíválása sem. Egyéb helyeken
lehet, hogy jó valamire, de nehezen kézbentartható, főleg lokálisan alkalmazható. Nálam -általában egy nagy szívássebességű rendszer volt a cél, lásd diffúziós, ill turbomolekuláris. Az utóbbival sajnos élettartam problémák adódtak; mivel folyamatos volt az üzemigény, kb 4 évenként turbo csere, ill. felújítás volt szükséges

Azt szeretnem megtudni, hogy kalibralast egy masik merohoz hasonlitva vegzete, vagy "elektromosan" egy ismert ellenallassal teszteli a muszert?

Attól függ. Ha arról az elektronikáról van szó, ahol 2 komlett mérőrendszerem volt, akkor egyszerű eset, egymáshoz.
Valahol láttam kérdésedet diff. szivattyú olaj-igényről, 150-es Edwards, kb 90-100ml polifeniléter.
A kedvenc mérőfejeim orosz termokeresztes, Vacuum Generators pirani, és egy ionizációs nagyvákuummérő, rozsdamentes: NUDE. Egyet fölteszek ide, majd a többi kép megtalálható az apróhirdetésben

A 3 mérőfej:

Az ionizációs vákuumérő fej bolondbiztos, mivel a tömegspektrométerbe zsilipen keresztül jut be a minta, előfordul, hogy elbambulnak a vegyész kollégák, és ráeresztik a levegőt a nagyvákuumtérbe, ( persze a vákuummérőt se kapcsolják le), igy a szegény volframkatód kiég. 0.12 wolframdrótból 10 perc alatt kialakítható egy új katód. Az aranygyűrű kb 3 - 5 szerelést kibir. ( a vörösréz nem ! )

En ezert hasznalok iridium szalas ion-gauget Az ujabb irodalom keri, hogy minden bontasnal uj tomitest tegyen a technikus, regebbi irodalomban azonban ujra hasznaltak a regi tomitest. Azert a buras ionizacios szal-csere gondolom kicsit macerasabb....nem lehet megoldani egy logikai reteszelest a minta beengedes engedelyezesere? Az en ionizacios merom nem engedi 10-3 nal rosszabb vakum eseten a futoszalat bekapcsolni. Illetve ha hirtelen nyomas eses van kikapcsol. Pedig jo 30 eves

Nyugalmi állapotban 10-7....10-8 torr a vákuum, levegőbetörésnél nem tud lehülni a szál, hiába kapcsol le az elektronika. Negyedévenként nem ügy szálat cserélni.
A cégből nyugdíjba mentem, itthoni vákuum dolgaimat felszámolom, Pár mérőfej, meg egy 150l -es kisdiffúziós a maradék.Már csak hébe hóba tanácsadással foglalkozom, nameg elektronikával.

Üdv.

Van egy eladó roots vákuumszivattyúm (roots blower), Aerzen.

Az apróhirdetés rovatba feltöltöttem róla minden infot és képeket.

Meg tudja e valaki mondani, hogy mivel jár az, ha a diffúziós szivattyú hűtővize(elmenő) túl hideg.

Konkréten a bejövő 15 fokos az elmenő meg max. 25 ,de inkább 21-22 fokos.

Illetve a gyártó által ajánlott átfolyási sebességnél nagyobb átfolyással hűtjük. Túl lehet e hűteni?

Ha igen, miben nyilvánul meg. Kisebb szívássebesség(tovább tart a vákuumozás), vagy nem lehet leszívni a kamrát megfelelően alacsony nyomásra?

A válaszokat előre is köszönöm!