Köszi nem kétlem, de mégsem értem. Az RMS mérés alapja a termelt hőmennyiség, tehát teljesítmény alapú. 50% kitöltésű 0V talpú négyszögjelnél folyamatosságban pont a fele hiányzik a csúcsérték DC-hez képest, fele hőmennyiséget kellene adnia.
Ha a gázkazánt félóránként ki - be kapcsolom, fele gázzal több mint a fele meleget kapom.

A teljesítmény a feszültséggel nem lineárisan nő, hanem négyzetes arányban van. (P=U^2/R)

Hát teljesítményalapú, de inkább energiát, sőt, munkát mondanék.

Köszi, már értem.

Illetve mégsem. A -RMS- termelt hőmennyiségnek mégis csak a felének kell lenni 50% fűtésidőnél ha U állandó fűtésnél.

TRUE RMS mérés

A TRUE RMS mérése, digitális módszerekkel úgy megy, hogy:
1, veszünk adott időközönként mintát a jelből (minél sűrűbben annál jobb) a kapott mintákat a AD konverter fogadja.
2, minden egyes mintát négyzetre kell emelni
3, az összes négyzetre emelt mintát összeadjuk
4, az összeget elosztjuk a minták darabszámával (négyzetes átlag)
5, a kapott átlagból négyzetgyököt vonunk.

_{(Szoftveresen kacifántosabb, mert ahhoz, hogy jó felbontásunk legyen, még az osztás előtt vonunk gyököt, és a minták számát úgy választjuk meg, hogy könnyen lehessen gyököt vonni belőle. Tehát pl. 10.000 minta esetén 100-al fogjuk osztani az összeg négyzetgyökét.)}

Ebből az első pont a lényeg. Amiben egy digitális oszcilloszkóp sokszorosan jobban teljesít, az a mintavételi sebesség. Az A/D felbontása ugyanakkor általában jóval kisebb, mint egy digitális multiméter esetében. Azonban TRUE RMS mérésekor olyan mennyiségű mintát kell feldolgozni, és átlagolni, hogy a magas minatvételi sebesség bőségesen kompenzálja a kisebb bit felbontást.
Összefoglalva: ha a multiméter és a szkóp jelentősen eltérő értéket mutat, akkor az esetek 99%-ában a szkópnak lehet hinni jobban...

Igen inkább munka ebben az esetben mivel nem pillanatnyi, hanem időbeli dolog. Ha erre gondolsz.

Igen, a fele, de az a DC, ami ugyanekkora teljesítményt ad le folyamatosan az 0.71 szerese a félperiódusú csúcsnak.

50% kittöltésű Upeak amplitúdójú 0V talpú négyszög az idő felében végez munkát. A második felében nem. Az első szakaszban a teljesítmény:
P = Upeak^2 / R

A végzett munka fél periódus ideig tart:
W = Upeak^2 / R * 0.5 * T

Ennek megfelelő egyenfeszültség a teljes T alatt munkát végez:
W = Urms^2 / R * 1 * T

Ezek megegyeznek.
Urms^2 / R * 1 * T = Upeak^2 / R * 0.5 * T
Urms^2 = Upeak^2 / 0.5
Urms = sqrt(Upeak^2 / 0.5) = Upeak * sqrt(0.5) = 0.707 * Upeak

Igen, mert a gázfűtésről volt szó. Egyébként meg a teljesítmény az egységnyi idő alatt elvégzett munka. Ez hatásos teljesítmény. Mindegy, hogy mondjuk forgómozgás, légellenállás legyőzése, vagy éppen hőenergia. Még az ember is termel energiát, még akor is, amikor alszik, hiszen fenn kell tartania a testhőmérsékletét. Tehát ez hatásos teljesítmény, nem meddő ( ami a generátor közt ide-oda leng ), nem látszólagos, aminek egy része meddő, egy része hatásos teljesítmény, vagy energia.
Ha lehetne csinálni perpétum mobilét, az csak meddővel működne.

Csak azzal egesziteném ki ( ugyan már irtam, de igy együtt lesz). Azokban a müszerekben ahol képmegjelenitö van szinte automatikusan adja ezt a funkciot, mert ott mérési adatokat (A/D kimenet) egy közbülsö videoRAMba rakja a müszer, amiböl majd a BMP kép jelenik meg a displayen. Es valoban azt teszi a müszer, amit a milliméter papiron teszel, hogy számolja pixeleket illetve a memoria helyeket a videoRAMban ami természetszerüen megfelel a jel teljesitményének. A sima voltméterekben nincs közbülsö memoria, ezért ott a Skori eljárását kell használni.

NEM! A szkóp szoftvere is azzal a mószerrel számol RMS-t amit leírtam, és a komolyabb multiméterek is (csak azokban nincs sok Ms/s mintavételi sebesség). A "mezeibb" multiméterekben meg RMS konverter céláramkör van, amin belül lehet analóg- vagy digitális jelfeldolgozás is.

A feszültség görbe alatti területe pedig a feszültség integráljával egyezik meg , és nem az RMS értékkel!

Jó lenne nem kiegészítened semmit ebben az RMS témában, mert sok fals dolgot írtál le.

Ez a hozzászólásod pl. jól meg is zavarta nagym6-ot, aki a területek alapján próbálta meg először értelmezni az RMS-t.

Látom téged is. Nézz utánna.

Ilyen lehet, nálam így kezdődött ez a mostani mérés igen furcsa mért értékekkel, nem látható -csak "peakdetect" módban látható- felfutó tüskéket kellett "leszedni" ezután lett jó. Konkrétabban "Histogram" mérésre kapcsolni.

Ami a milliméter papíron a négyzetek száma az a egyszerű középértékkel (AVG) azonos és nem a négyzetes középértékkel (RMS). Ez a két érték egy nullára szimmetrikus négyszög jel esetén megegyezik, de általában nem. Például szinusz esetén a RMS = 1.11 * AVG (itt a 1.11-et hívják form factor-nak)

Légyszives te nézz utána, például exabit által feltett táblázatban, ha nem derogál a 15 éves tanári tapasztalatoddal, és ne próbálj másokat félrevezetni.

Ez lehetett a vak vezet világtalant tipikus esete.

A milliméterpapiros " eljárás " valóban a középértéket adja meg, de ezt egy félperiódusra értjük. Teljes periódusra már nem igaz, hiszen a Pi és 2Pi közötti terület már negatív ( feltéve, hogy pl. egy szinuszról van szó ) Ez azt jelentené, hogy a középérték zérus. Erre találták ki az abszolút középérték fogalmát, mert akkor csak pozitív területek vannak. Egy rendes szinusznál nem probléma, mert ha azt mondjuk, hogy a hálózati feszültség középértéke 207V, akkor mindenki tudja, hogy ez mi. De ha van egy szinusz, aminek van egyen összetevője, ott már nem nulla lesz a középérték, hanem a negatív területet kivonjuk a pozitívból. Tehát 0-2Pi-ig kell integrálni az adott függvényt. ( Az integrálás ebben az esetben területszámítást jelent.)

Nem!

A középérték a szinusznak

Vav- 2Vp/3,14

(3,14 az meg a PI)

Vp meg a csucsertek

Az RMS értéke meg

Vrms = Vp/1,41

(1.41 az a gyök 2)

Látom, fogalmad sincs mi az a középérték. Az ábrádon ott van, hogy egy 100%-os csúcsértékű szinusznak a középértéke 63,7%. A középértéket hívhatod átlagértéknek is. Vagyis a szinusz görbe alatti területét ha egyenes vonallal határoljuk be, akkor kapunk egy téglalapot, aminek a területe megegyezik a szinusz görbe alatti területével. Csak ez nem szinusz, hanem egy téglalap. Ha eddig megértetted, akkor miért nem jó a milliméteres megközelítés? Minél kisebb kockákra bontjuk a szinusz görbe alatti területet, annál pontosabb eredményt kapunk. Matematikailag már az előbb leírtam.

HM!
Valami nálam nem OK. A Sinus fgv csúcsértéke +/-1. A félperiódus alatti terület 1 egység. Én így tanultam. Lehet megváltoztak az integrálási szabályok amimalapján ez kijött.

Hát, ha 1 a csúcsérték, akkor a középérték csak kisebb lehet! Valamivel kevered.

Nicsak…. ( azt a példát, képet az egyik legjobb tankönyvböl másoltam be, mert lassan már elszomorito mi mindent produkáltok itt, egy alapvegöen primitv kérdésröl).

Ezzel ezt a témát befejeztem.

A számtan+ órán hallottam a Villamosmérnökin.

Nem tudok mit mondani. Massawa betett egy képet, ami teljesen jó. Ez alapján indulj ki.

Utánajártam, mégiscsak jól mér a multiméterem (Keysight) csak nem RMS, hanem RMS+DC módban. Itt pontosan a szkóppal azonosat mér minden jelformában, dc eltolásoknál is. Kár, hogy ez van eldugva legalulra több gombnyomással jön elő, alapból AC-ra kapcsolva a "csalós" mérés állás van.

Most látom, hogy tegnap a telon nem láttam az elütést. = helyett - volt az elsö képletben.

Azaz helyesen

Vav. = 2Vp/3,14


Egyszerübb megjegxezni a szorzokat.

Az átlag Vav szorzoja a 0,637

Az RMS Vrms szorzoja meg 0,707

Természetesen ezek matematika értékek s kizárolag szinusz jelre használhatok.

Elnézést az elütésért.

Fejezzétek már be!
Két napja ezen lovagoltok! Aki nem érti így járt, aki rosszul tudja az meg főleg! Aki meg tudja az örüljön neki, csöndben!

Én már befejeztem, csak a betühibát javitottam ki, mert meg abba is belekötnek.