A diagramokból olvashatod ki a különféle feltételek mellett teljesülő áramerősítési tényező értékeket.

Szia! Az áramerősítési tényező jelentősen változik a kollektor áram függvényében, ezért lehet csak egy ábrát találsz róla. A Hfe helyén CURRENT GAIN is szerepelhet.

Nagyon kösz

Nagyon kösz

A tápegység topikon vetettem fel egy sorozatos tranyó elrepülési problémát (L200 vezérel egy BD 249-et)és ott azt válaszolták hogy az L200 nak kéne megvédenie a bd-t.Na nekem erről * sem volt (úgy tudtam az egy külön egység,de mivel az elöző tápba nem raktam rövidzár védelmet,hát ebbe se csak ez rendszeressen tönkre megy,az elöző meg nem na mindegy)van-e valami különleges kötési módja a L200 és BD között?hogy megvédje a bd-t vagy nincs?Mert én egyszerüen az L200 kimenőjét rákötöttem a bd vezérlőjére.Ez müködött az elözőnél is és a rövidzárt is bírta(persze bizti nyekk),de itt nem.Topiktársunk mondta hogy be kell állitani az L200-on a bd áram erösségét,de egésszen pontossan hogy?Ha valkinek van valamilyen rajza vagy egyébb leírása előre is megköszönném.Üdv:M.machinátor.

Mi az a bd vezérlő?

Az L 200 adja a stabilizált feszt.Úgy tünik egy másik topikon viszont megoldották a problémám,csak át kell kötözgetni a dolgokat.Üdv:M.machinátor.

Üdv!

Szeretnék építeni egy fémkereső kapcsolást ami 2N5551 tranzisztorokat használ.
Azt írják 2N5551 helyet lehet BC184B tranzisztort is használni. Én kerestem mind kettőt de nem igazán találtam. Viszont BC182 van ami eléggé hasonlít a BC184 re.
Lehetne használni?
Itt a kapcsolás amit szeretnék megcsinálni:
Fémkereső

Szia!
Az eredeti típus jóval nagyobb feszültséget visel el, mint a BC, ezért nem helyettesíthető vele. De én a fémkereső leírásában nem találkoztam 2N5551-es típussal. Egyébként a BC184B helyett jó a BC182.

Az alábbi egyszerű kapcsolást használva 3,3V->5V szintillesztésre ez az eredmény születik. LV=3,3V, HV=5V Ha lecserélem a 10k ellenállást 1k-ra, lényegesen jobb az eredmény, gyorsabb a felfutás. Kíváncsi vagyok, hogy megtartva a nagyobb felhúzó ellenállást lehet még valamilyen módon gyorsítani a felfutást?

Hello!
Nyilván ha valaki felfelé is "húzogatja" a kimenetet, nem csak lefelé.
üdv! proli007

Ezt a felhúzó ellenálláson kívül más nem fogja felfelé húzogatni. A felfutó él a táv kb. felét teljesen egyenesen teszi meg, utána kezd lassulni a felfutás. Ezt mi okozza? Jelenleg a TX_HV vonalon csak a felhúzó ellenállás és a szkópzsinór van.

Hello!
A 10kohm-mal párhuzamos 10pF is 0,1us-al növeli a felfutást. Gyors jelekhez a 10kohm semmi képen nem elégséges. Egyébként a lassú felfutást, akár a Fet parazita diódájának kiürülési ideje is adhatja. A Fet bekapcsolási ideje, sokkal kisebb lehet, mint a kikapcsolási idő. Ha egy látszólagos kondit képzelünk a DS közé, akkor érthető a jelalak. Amikor a generátor felugrik a 3V-ra, azt a kondi követi. Majd fel kell töltődnie 5V-ra, de ezt már csak az ellenálláson keresztül képes megtenni.
Próbáld meg lecserélni a Drain ellenállást, egy áramtükörre, mennyire javul majd a helyzet.
üdv! proli007

Köszi! Jól sejted ill. tudod a dolgokat.

Kipróbáltam más feszültségekkel is, ha pl. 5V az LV és 12V a HV, akkor 5V-ig szép egyenes a felfutás, utána lassul a felfutás.

Még 2 dolgon gondolkozok:
- van-e olyan FET (SOT23 tokozású), amiben kisebb kapacitású dióda van, talán Schottky
- mennyire befolyásolják a látott eredményt mérőeszközök? 2 féle szkópot és zsinórt is kipróbáltam, nincs nagy differencia de azért látható. Még egy szimulátorprogiba be akarom rajzolni, csak nem ismerem nagyon az ilyen programokat.

Hello!
A szkópok bemenete általában 1Mom és 10..15pF között van. De ennek előfeltétele, hogy 1:10 osztású fej legyen, mert az 1:1-nek biztos sokkal nagyobb a kapacitása.

Vannak busz szintillesztő IC-k, (én nem használok ilyeneket tehát nekem nincs) de ha igényeid vannak, szerintem azt kell alkalmazni. Ha Fet-ekről sebességről szeretnél tudni valamit, fordulj a "kapcsoló üzemű kollégákhoz". Azoknak van tapasztalatuk, és paramétereket is jobban ismerik mit kell nézni. De egy egytranyós "nokedlitől" sokat várni nem szabad.
üdv! proli007

Ennek a nokedlinek vannak roppant jó tulajdonságai az olcsóságán kívül. Pl. nem tudom, hogy feltűnt, de 2 irányú illesztést tesz lehetővé adatirány vezérlőjel nélkül. (drain>source irányba is működik) Tehát olyan vonalon is használható, ahol az adatirány megfordul bármikor és nincs plusz madzag, amin jelzi az eszköz ezt az eseményt. Továbbá gyakorlatilag bármilyen szintről bármilyenre illeszt. (mostanában nem túl gyakori szintekkel dolgozó IC-kel, elektronikákkal is találkozok, 1,8V; 2,5V; 2,7V, ...) Gyári illesztők ritkán univerzálisak. Nagyon kevés helyet foglal, szintillesztőkből általában 1 tokban 6-8db van, ami nem mindig szerencsés és a szintillesztőt ha leteszem 1 helyre, akkor kénytelen vagyok odavinni az összes vezetéket és onnan továbbítani őket -> sok hosszú vezeték, nehezebb nyáktervezés.

Egyébként innen származik az ötlet, nagyon sokan használják, főként az I2C SDA vonalon, de máshol is.
http://ics.nxp.com/support/documents/interface/pdf/an97055.pdf

ez gy biztos igen ahogy Topi idézte! :

"„NPN tranzisztor, akkor kapcsol be amikor a (+) tápra kötöd a bázisát, a PNP meg mikor a földre vagyik a (-) pontra kötöd a lábát.” "

Nekem olyan multiméterem van, amelyiken a diódamérő és az ellenállásmérő ugyanaz, nem nagyon kedvelem ezeket az újakat, mert folyton át kell kapcsolgatni, de az tuti, hogy a kollektor-bázis közt van mindig a kisebb ellenállás. Ezek alapján a feszültségesés is akkor kisebb. Teljesen ismeretlen tranzisztoroknak is így tudom 100% biztonsággal meghatározni a lábkiosztását. Sőt így szoktam megmérni őket készülékben kiforrasztás nélkül. Kivétel nagyobb teljesítményű dolgokban, ahol az E-B közt általában kis ellenállás, vagy trafó van, nem lehet így megállapítani az E-B szakadást, de ez általában (nem mindig igaz) C-E zárlattal együtt, halott tranzisztort jelez. Ilyenkor célszerű kiforrasztva is megmérni.

Mi a különbség a BC547B BC547C között?

Szia!
Pillants bele az adatlapba és azonnal szembe fog tűnni a különbség.

Szia!
Az adatlap 1. oldalán alul az "A" B" "C" jelölések a tranzisztor bétáját jelöli, vagyis az erősítési tényezőt (kollektoráram / bázisáram).
Tehát esetünkben a BC547C nagyobb erősítésű, mint a BC547B.
Viszont ezt csak akkor kell figyelembe venni, ha valamilyen erősítő áramkört építünk vele, ahol fontos a "béta" (vagy egyéb áramkört, ahol fontos a tranzisztor erősítési tényezője).
Sima kapcsolótranyónak (pl. LED-hez) mindegy melyiket használjuk.

Köszönöm szépen!

Sziasztok.Az iskolában most kezdtük el tanulni a bipoláris tranzisztorról, ( a tranzisztor mint négypólus) és szeretném a segítségeteket kérni, mivel az órán a számolásokat nem gyakoroljuk (esti iskolába járok) az elméletet tudom de számolni nem.Tudnátok küldeni nekem olyan egyszerű számolási feladatokat ami segítségével megérteném a tranzisztor működését? Nagyon fontos lenne hogy minél előbb megértsem mert óriási léptekbe haladunk előre és nem sokára az erősítők jönnek, aki tud kérem segítsen. skyp címem h.zsolt1989, email:zsolt1717@citromail.hu vagy itt is jó, előre is köszönöm segítségeteket.

hello!
Szeretnék segítséget kérni tranzisztor választásban, áramerősítési célra szeretném használni 1A áramból szeretnék 3A csinálni. Lehetséges ez avagy butaságot kérdeztem?
Üdv.

Igen, habár az elektronikában, hacsak nem ütközik a fizikai törvényekkel, szinte minden lehetséges.

Hello!
Van olyan eszköz mely erre képes, pld. a transzformátor. Csak közben a feszültség a harmadára csökken. Ugyan is a villamos energia (teljesítmény) a feszültség és az áram szorzata és a kivett energia sajnos nem lehet több, mint a bevitt.
Inkább azt árulhattad volna el, mi a szándékod az áramerősítéssel, akkor talán értelmesebb válasz kapsz. Bár az sem gond, ha közben ezt is megtudtad..
üdv!

Sziasztok! Azt szeretném kérdezni, hogy egy NPN tranzisztor bázisára miért kötnek ellenállást? Sok kapcsolásban láttam már.

Áramkorlátozás céljából. Nem csak az NPN, de a PNP tranzisztoréra is kell.

Hello!
A kérdés így önmagában nem értelmes. Mert nem mindegy milyen kapcsolásról van szó. Meg kell ismerni a tranyók három alapkapcsolását, akkor az ok is kiderül.
De ha arra lennél kíváncsi, hogy kapcsolóként használva a tranzisztort miért kel bázisellenállás, annak oka, hogy a tranzisztor áramot erősít. vagy is ha folyik bázisárama, akkor kollektoráram is folyik. De a tranyó bázisát az emitterhez képest vezéreljük. Itt viszont a két láb között, egy diódát találunk. Ha arra feszültséget adunk tönkremegy, mert az áramot nem korlátozza semmi. ezért kell a soros ellenállás, ami korlátozza a bázisba befolyó áramot..
De alapismereteket el kell olvasni, hogy tudd használni a tranyót. Minimum a három alapkapcsolás működését, jellemzőjét kell megismerni. Pld. itt a He-n, vagy a hálón, sok leírást találsz.
Egyébiránt nem csak az NPN-nél van ilyen, és nem csak a bázisba kötünk ellenállásokat.
üdv!

Sziasztok! Még az 555-ös IC kapcsolások témában felmerült pár kérdésem, de mivel ez már nem 555-es hanem tranzisztorokra vonatkozó téma így itt teszem fel inkább.
Legyen konkrét tranzisztor talán azon keresztül jobban megértem az egészet, amit proli007 ajánlott nekem egy kapcsoláshoz: BC337.
Az adatlap 3. ábráját azt hiszem értem. (köszönet érte proli007-nek)
A 4. ábra nagyon nem tiszta, elvileg ebből lehetne a Bétát is megtudnom, erről szeretnék kérdezni.
A szaturáció mit takar itt pontosan, miért jó ha alacsony?
A melegedés mértéke mitől függ?
Mikortól nyit ki teljesen a tranzisztor, mitől függ? Jól értelmezem hogy 100mA kollektor áram esetén 50 es Béta mellett 2mA bázis áram kell hogy nyisson? Ha igen akkor ettől kezd kinyitni vagy ekkor nyit ki teljesen? Ha ennél nagyobb bázis áramot kap az mit okoz?
Előre is köszönöm!