Szia !

Azt jelenti, hogy 1M van a bemeneti csatlakozó és a test között (bemeneti osztó)

20pF van a a bemenet és a bemeneti osztó közt.
(AC csatolással leválasztják mérendő jel egyenáramú összetevőjét)

(DC csatolás használatakor a bemeneti csatlakozóról változás nélkül kerülnek a jelek, a függőleges erősítő bemenetére)

Próbálgatni jó a koaksz is.

Ha zajnélkül, és rendesen akarsz mérni, egyszer szerezz egy gyári mérőzsinórt.

Üdv!

Az 1Mohm az stimmel. De ez a 20pF az a föld és a bemenet között van szintén! (a bemenetiu osztónál szokott lenni)
Egy 100nF-os kondival szoktak AC leválasztást előállítani.

Szia !



Nem kizárt, csak azt miért írják ki ?

Üdv!

Gondolom a megfelelő illesztés miatt, a szkópkábel is így van méretezve. Pontosabban nem tudom sajnos, egyszer majd megtanulom a pontos okát. De a 20pF a bemeneti feszültségosztó kompenzálásakor jön ki az ellenállásokkal párhuzamosan kötött kondenzátorokból

Ahány szkópos kapcsolással találkoztam mindenhol 100nF van az AC csatolásnál. (Házigyártmánytól a HAMEG-ig mindenhol) Ki lehetne számolni hogy a 20pF és az 1Mohm alkotta felüláteresztő szűrő viszonylag nagy frekvencián engedné át a jelet. A 100nF és 1Mohm az kb 1.5Hz a törésponti frekvencia. Ezért nagyobb frekvencián elhanyagolható az feszültségcsökkenés amit a kondenzátor okoz

Vannak olyan szkópok ahol a bemeneti ellenállás átkapcsolható 1MOhm és 50Ohm között. A kapacitás a bemenettel párhuzamosan értendő szintén.

A mérőzsinór specifikációját is érdemes megnézni, hogy 1:1 ill. 1:10 állásban milyen bemeneti paraméterei vannak a zsinórnak.

Itt van egy példának....

Én azt nem értem hogy 1x-es állásban miért kisebb a sávszélesség? Valahogy nekem fordítva logikusabb...

Szia !

Jah, néztem most én is szkóp rajzot, 100nF van,
de pl egy régi EMG (4654) szkópban 1M osztó nincs is.

Üdv!

Nem lehet egy nagyon régi szkóp ez. Kétsugaras elektronkapcsolós, biztos meg tudnék barátkozni egy ilyennel itthon.
Amúgy a neten 2*85 MHz-esnek írják. Az "A" bemeneten 1 mV/ osztásnál 15 MHz max.
Tud mindent, amit egy ilyennek tudni kell.
A bemeneti kapacitásnak nagyfrekis méréseknél van jelentősége, az nem egy párhuzamosan kötött 20 pF-os kondit jelent, hanem gyártáskor ennyit sikerült elérni (szerelési kapacitás), szívesebben írt volna a gyártó ide mondjuk 5 pF-ot.
Ha el akarod adni, csak szólj.

Hát ezen még nem gondolkodtam, triviálisnak vettem és elfogadtam, hogy ez van

Megpróbálok keresni valami anyagot róla...

Pedig logikus. Az 1:1 osztásarányú passzív mérőfejnél a bemeneti kapacításhoz (a szkópéhoz) hozzáadódik a koax méterenkénti 50-100 pF-nyi kapacítása és az beterheli így a mérendőt (nagyobb frekin). Az osztással rendelkező passzív mérőfej egy frkvenciakompenzált ellenállásosztó. Itt a mérőfej hegyében lévő kis kapacitás sorbakapcsolódik a szkóp bemenetével, így csökkenti a szkóp bemeneti kapacitását. Persze ekkor az osztás miatt csökken az érzékenység (ilyenkor jön az aktív mérőfej).

Szia !

Nem konkrétan ez a szkóp ami neked van, csak egy áttekintő a szkópok működéséről.

Üdv!

. Szerintem nagyon ritka az 50 Ohmos mérőzsinór a szkópoknál. Általában igen nagy a hullámellenállásuk, vagyis nagyon vékony bennük a melegér. Olyan mint az autórádiók antennakábele. Ez azért van, mert a szkópok döntő többsége megohm nagyságredű bemeneti ellenállással rendelkezik. Van ugyan olyan szkóp is aminek 50 Ohm a bemeneti ellenállása. Ezeknek a bemenetére nem lehet 3V-nál nagyobb jelet adni. A 3V már 200mW ötven Ohmon, ezt még kibira a szkóp bemenete. Ugyanakkor egy hagyományos szkópra adhatsz 300V-ot, mert az 1Mohm bemenetén ez csak 0.3mW lesz. Az alacsony bemeneti impedancia a nagyfrekis szkópokra jellemző, és azért van igy, mert a standard szkópzsinór szonda földje összemérhető a hullámhosszal, és ez meghamisítja a mérést, vagy akár tönkreteheti a bemenetet. Akár hangolt antennaként is tud viselkedni egy rossz szonda. Ezért például egy mobiltelefon a szobában tönkreteheti a bemenetet. Az ilyen szkóphoz speciális osztókat kell használni. aminek 50 Ohm a bemenete és 50 Ohm a kimenete is és eközben nagy teljesítményt is elvisel. Ha egyszer a kezedbe akad egy rossz szkópzsinór, szedd szét, nézd meg. Én ezt többször megtettem, hátha meg tudom javítani, aztán vettem újat.

PCB linkje nagyon jó ehhez a szkóphoz, érdemes első körben Bibliaként olvasgatni. :yes:

Milyen szkóphoz? Én ezeket a méréseket blokkvázlatokat ismerem. Valaha, 10 évvel ezelőtt, nem mértél ha a beugró ZH-d nem volt megfelelő Ez a szkópzsinór téma nemigen emlékszem, hogy előkerült volna......de köszönöm a választ.

Bocs, stefinek szántam, csak rossz helyre kattintottam.

ÜDV!

Ajánlom elolvasni az 1996-os RT évkönyv "Oszcilloszkóp praktikum kezdőknek"
című cikkét.
Ez sok dolgot helyretesz például a szkóp mérőzsinórok
felépítésével kapcsolatban ezen fórumon elhangzott félreértéseket is.

Esetleg nem tudnál egy linket hozzá?

Sajnos nem.
Nekem nyomtatott formában van meg, de biztos van itt akinek megvan digitálisan és esetleg felrakhatná az említett cikket.

Hi!

Köszi a válaszaitokat, nagyon sokat segítettetek vele.
Majd próbálkozok vele és remélem előbb-utóbb meg is tanulom használni.

Érdekes fejtegetés, különösen a melegér vastagsága és a hullámellenállás közötti összefüggés nyűgözött le.
Nem is tudok ezzel vitatkozni, ez már kívülesik az általam felfogható dolgok körén.
Továbbra is fenntartom, hogy az oszcilloszkópos méréseknél (kisfrekvencián) elterjedten használatosak olyan mérőzsinórok is, amelyek egyik vége csak egy BNC vagy CAX dugó, a másik pedig egy tapintó, vagy csak forrasztható vezetékvég. Mindez pedig általában 50 Ohm hullámellenállású koaxiális kábellel van megvalósítva (nekem is van pár ilyen gyári kábelem).
Persze az oszcilloszkópos méréseknél használatos kábelek halmaza igen nagy, így más felépítésű mérőzsinórok is elterjedten használatosak.

Kicsit offolom a témát. A közeljövőben oszcilloszkópot szeretnék vásárolni (minimum elvárások: 2csatorna, 100MHz, tárolós) Max fél millát tudnék rászánni. Nemtudom, hogy vannak e itt favorizált gyártók de gagyit nem szeretnék venni. Tehát az a kérdésem milyen márkák termékeit mézzem át, és melyiket ne.

Itt van az említett cikk:

Köszönöm a cikket, nagyon érdekes volt.

Én is köszönöm hogy megosztottad mindenkivel,
sajnos nekem nincs semilyen digitalizáló eszközöm

dB Thunder fél misiért már elég szép szkópokat lehet kapni, ajánlom a Tektronixokat (nekem is ilyen van)
de a többi márkával sajna nincs tapasztalatom.

Vagy akár ott van a LeCroy márka is...

Szerintem nézd meg a Tektronix TDS sorozatát. Nekem bejött, mert kicsi és okos. Az árba valószínűleg belefér, bár nem néztem utána.

Ennyi lével én Tektronix-ban gondolkodnék, nehezen képzelhető el csalódás.

Sziasztok!

Segítségeteket és véleményeteket szeretném kérni. Egy oszcilloszkópot szeretnék vásárolni, és érdekel a véleményetek. Végfokok méricskéléséhez kellene. Nem értek a szkópokhoz! Most tanulnám meg a használatát. Egy újat ki néztem magamnak viszonylag olcsó. 75.000Ft http://www.szmatrix.com/English/product/MOS-620.htm

Érdemes-e szereintetek megvennem kezdésnek, vagy egy olcsóbbal kezdjek elsőre? Igazából azt sem szeretném, hogy veszek egy olcsóbbat, és ha azt "kinövöm" akkor meg még egyet kelljen vennem már csak a lóvé miatt is.
Mit tanácsoltok mire kell feltétlenül figyelnem a vásárláskor? Mi az amit feltétlen tudnia kell? Használttal vagy újjal érdemes kezdeni?

Én is hasonlóban gondolkodom, mint hapro, 50.000Ft alatt.
Mit tanácsoltok a kérdésekre?

Másik kérdésem:
Szkópok egyik jellemzője a freki, mit jelent az, hogy egy szkóp pl. 15MHz-es?

Azt a maximális frekvenciát amit betud fogni a triggerje,
mérőerősítője és bemeneti osztója még nem csillapítja jelentősen, az időalapja alapján még tudsz rajta elvileg 2-3 periódust megjeleníteni stabilan.
(-3dB-es törésponti határfrekije a 15 MHz)
Az efölötti frekiket már csak maszatolással pontatlanul jelalak torzulással jeleníti meg .

Kis szerencsével még a 20-30 megás jeleket is láthatod azért de csak úgy szimbólikusan ... jó amplitudóban már csak sacc méternek amolyan indikátornak jó ... van ott valami jelecske is .