Ha segít valamit:
sárga pc táp toroidra
24 menet
2 x d=0.7mm
Ics: 15A

Ez működik rendesen.

Köszi szépen, segített.

Valamikor régen méregettem ilyesmit, kb 300....350A-nél kezd telíteni. (Tehát 40 menettel már valahol 10A alatt). Persze azóta változhattak a PC tápok is (pl. teljesítményre)

Pontosabban: ampermenet!
Az áram és a menetszám szorzata.

Max. 2-3 hete.

Köszi, albinolynx hozzászólásából is kb ez derül ki (360A, ha kiszámoljuk).
Amúgy hogyan mérted a magot?

Igen igen.
Hogy mérted a magot, hogy hány ampernél telít?

Egészen a 80. oldaltól néztem idáig és nem találtam meg.
Te raktad fel? Mert a neved alapján kerestem a hszek között.

Bocsi, a 494-es topikot nézd.

Megvan végre. Amúgy ez benne van a Tietze-Schenk Analóg és digitális áramkörök című könyvben? Mert akkor megkerestem volna benne. Úgy látszik még nem vettem észre benne valahogy elkerülte a figyelmem.

Ge Lee: "A PC táp szerintem jó kiindulási alap. A Tietze-Schenk Analóg és digitális áramkörök című könyvben írnak erről, vagy keresd meg SPafit ha szerencséd van elmagyarázza." Ő is onnan másolta be.

ER42 mag-bol mekkora tapot lehet csinalni ? Hany wattosat?

Hát az én mag keresztmetszetem 2.11. A tied 1.94cm^3
Az enyém 800w-ra van méretezve, szerintem ebbő azonos freki mellett 500w kihúzható.

Ebbe a kapcsolasaba szeretnem betenni , szerinted erdemes ezzel a rajzal foglalkozni ?

Több fettel igen.

A frekit 50khz-re allítom be, es eddig negy fetet terveztem bele.Szerinted ez eleg lesz ? IRF3205 , vagyIRFZ44 et rakok bele , amelyiket kapom.

Pc tápból bontott maggal (11.8x11.8mm = Ae = ~140mm^2) 512W stabilan, 4db FET-tel.

Bőven

Bocsánat, jól értelmeztem?? A PC táp trafóján át lehet vinni 500W fölötti teljesítményt?

Miért? Egy 42 mm külső átmérőjű M2TN-C toroidon 1 kW megy át. Igaz, ez hálózatról jár, tehát kisebb a trafó típusteljesítménye.

Ezt kifejtenéd bővebben? Mi az a típusteljesítmény?

Igen, jól, de ez nem EI33-as 200W-os AT tápból kitermelt vas. 43x43x11.8mm a fizikai méretei, keresztmetszetét meg leírtam már.

Legyen egy szigetelő transzformátor ( vagy nevezzük erőátviteli transzformátornak ), ennek a primer- és szekunder oldali jellemzői egyformák, tehát, egyforma fesz, egyforma áram. ( tekintsünk el attól, hogy nem ideális a trafó ) Ekkor Sp =Ssec. A típusteljesítmény a két tekercselés teljesítményének átlaga, ami jelen esetben legyen S.
Legyen egy push-pull trafó, egy-az egyes áttétellel. Ekkor, a primer és szekunder feszültségek effektív értéke maga a betápfesz. ( tekintsünk el a droppoktól ) Legyen a szekunder áram csúcsértéke I, ennek effektív értéke szintén I, ha a kimeneten állandó áram folyik. ( mondjuk egy jó nagy simítófojtó biztosítja ezt. ) Mivel, félperiódusonként a primer oldalon más-más tekercsen folyik az előbbi áram ( legyen 50-50 % a kitöltési tényező ), így azok effektív értéke I/gyökkettő. Mivel két primer tekercs van, így az összes primer oldali teljesítménye a trafónak: 2 x U x I/gyökkettő, azaz U x I x gyökkettő. Ugye, azt várnánk, hogy a primer, szekunder oldali teljesítmények egyenlőek, de ez csak az átvitt teljesítményre igaz. A valóságban így a típusteljesítmény: (Sp +Ssec)/2, azaz U x I x (gyökkettő +1 )/2, ami kb. 20 %-kal nagyobb, mint egy sima erőátviteli trafónál. Ez ugye azért van, mert két primer van és az áram nem egyezik meg a szekunder oldali árammal. A típusteljesítmény végül is azt adja meg, hogy az adott kapcsolásban mennyivel kell nagyobb trafót használni, mint egy azonos teljesítményű erőátviteli trafó. Az is látszik, hogy a primer oldali gombolyításnak ennyivel több hely kell, tehát, itt nem igaz, hogy a primer és a szekunder oldal megtekeréséhez azonos ablakkeresztmetszet kell.
Elsősorban nagyteljesítményű egyenirányítóknál jelent ez problémát, illetve ott kell figyelembe venni.

Kérdeznék még. Hogy jött ki az, a gyökettő?

A push-pull tápok primer árama is négyszög. Ideális esetben. Nem? Akkor ideális esetben az egyik primer árama I/2 nem?

A többit értem, de ez nekem új volt.

Bocsánat, hogy belekotyogok, de a push-pull tápok primer oldali árama nem négyszög, hanem háromszög(höz hasonlító) alakú. A szekunder oldali áram is háromszöghöz hasonló kell legyen (a folytótekercs miatt), vagy jobban mondva fűrészjel alakú.

Hát, egy primer árama úgy néz ki, hogy ( 50-50 % kitöltésnél ), hogy fele ideig az áram nulla, fele ideig meg annyi, amennyi a szekunderen folyik. Ennek az effektív értéke I/gyökkettő.
Az I/2 az áram középértéke, de az itt nem kell sehova. Ugye, a huzalt nem az áram középértékére méretezzük, hanem az effektív értékére, hiszen az melegíti.

Azért írtam, hogy ideális esetben. Ha egyébként elég nagy a simítófojtótekercs a szekunder oldalon, akkor nagyon jól megközelíthető a négyszögáram a primeren, hiszen, ha elég nagy a simítófojtó, akkor az nem enged meg áramváltozást ( vagy csak nagyon lassan ) tehát, a szekunderen nem háromszög, hanem négyszög áram fog folyni. Az oldalmeredeksége, - amitől egy kicsit trapézos lesz, - az meg a szórási induktivitástól függ. Ha neked ott háromszög alakú áram folyik, akkor vagy nagyon kicsi a fojtó, vagy nagyon kicsi a terhelőáram és még szaggatott az áramvezetés a kimeneten. Esetleg mindkettő egyszerre.

Na hát ez nem tiszta nekem. Megpróbálok keresni róla valamit.

Marti Sándor: Erősáramú Elektronika

Hogyan tekerjem meg a trafomat? milyen iranyba, vagy ez mindegy?