Sziasztok!
Szeretnék egy dual labortápot építeni, amit sorosan vagy párhuzamosan össze tudok kötni.
Van egy 2x33V os toroid trafóm ami jó lehet hozzá, csak az lenne a kérdésem, hogy hogyan lenne célszerűbb megcsinálni, külön-külön trafóval, vagy esetleg ezzel a kettőssel?

Köszönöm előre is a segítséget!

Ahogy szimpatikusabb.
Csak olyan rajzot valasz ahol eleg az egy szekunderes megtaplalas.

Feltetelezem, hogy a 2x 33V az nem kozep megcsapolasos! Hanem 4 kivezeteses.

Köszönöm!
Persze, külön van tekerve, csak egy vason vannak.

SZia!
Én két trafóval csináltam, de inkább azért, mert ha az egyik trafóval történne valami - ne vigye magával a másik csatornát is, legalább egy menjen. Így megy 22 éve, hibátlanul mindkettő

Az egyik kapcsolásban(0-40V) szerepel egy 300VA-es toroid trafó mint alkatrész. Ez mindenképpen kell?Mármint gondolom nagyobb lehet csak kisebbnek nemkéne hogy legyen. És miért is fontos az, hogy toroid legyen? Csak hogy okosodjak is kicsit .

Sziasztok!
Egy kis segítséget szeretnék kérni tőletek, Bővebben: Link ezt a labortápot szeretném megépíteni 50V 5A-es "verzióban". A kérdésem az lenne, hogy miért szerepel 4db TO-3 as tokozású tranyó a nyákterven mikor a kapcsolási rajzon csak 3 van? Ha beépíteném a negyediket is akkor nem melegedne annyira vagy miért? A másik kérdésem a kis DC kapcsolóval kapcsolatos pontosabban, hogy annak mi szerepe van? Nem elegendő a trafó primer oldalán egy kétsarkú kapcsoló? Aztán az utolsó kérdésem a túláramvédelem, hova és mekkora biztosítékot kéne tenni?Segítségeteket előre is köszönöm szépen.. További szép estét!
Üdv.: Peti

Minél több tranyó van (és oszlik el a kimenő áram), annál kevesebbet kell disszipálnia egy-egy tranyónak.
A primer oldali kapcsoló jó dolog, kell is. De sokszor van olyan, hogy le kell venni a kimenő feszt egy szerelés idejéig. Amikor bekapcsolod a tápod a primer oldalon, az elektronikának időre van szüksége, hogy beálljon. Hatalmas tranziensek belengések jöhetnek létre. Ez kijutva, könnyen tönkreteheti a táplált áramkört.

Azért írtam hogy 300VA-es toroid, mert az általam megépített készülékben 300VA-es toroidot használtam. Természetesen más trafót is lehet használni.

Értem. Tehát akkor nyugodtam mehet bele a 4. tranyó is... köszönöm a gyors segítséget.Jah még valami, nem kaptam 5k-s trimmert csak 4k7-est ez gondot okozhat? Tegyek a trimmer elé és után egy-egy 150 Ohmos ellenellást?

Én is itt tipródom, hogy hogy legyen.
Van egy teljesen új 2x33V 8A trafóm amit felhasználnék rá, de ugyanakkor összeakadtam itt a topicban Alkotó eszmefuttatásával, miszerint miért kell(ene) több trafóból összerakni a tápot, ami engem teljesen meggyőzött.
Lenne is rá 2-2 db (4db teljesen egyforma trafó).

Méretben kb. hasonló lenne, így ami helyet vesztek a trafókkal, azt megnyerem a kevesebb tranyóval, hűtőfelülettel.

Izgalmas kérdés számomra.

Szia Webinas!

Ezen eszmefutatassal nem az eloszabalyzos labortap leirasanal talalkoztal veletlenul?

Az en ertelmezesemben azon projectben egyetlen egy darab toroid dolgozik, csak tobb szekunderrel.
[a muszerek; a segedtap, a hofokvezerles es a fotap feszultsegeit allitja elo]
A feszultseget igeny alapjan aztan az eloszabalyzo kapcsolgatja a szabalyzo bemenetere a szukseges ertekeket.

Hello!
Szükségtelen. A trimmer változtatható ellenállásként van alkalmazva az áramkörben. Feladata, egyéb alkatrészek pontatlanságának kiküszöbölése, vagy is a maximális kimenő feszültség/áram beállítása. Értékét általában úgy tervezzük, hogy középállásban legyen a várható beállítási pontja.
De a 4,7kohm az 5kohm-hoz képest, csak 6% eltérést jelent, de a trimmerek gyártási pontossága típustól függően 5..20% között mozog. Ha ennek fényében nézed a problémát, nincs is miről beszélni..
üdv! proli007

Hello!
A transzformátor az egész áramkörben a legmegbízhatóbb alkatrész. Maximum a két szekunder oldalt kel külön biztosítani, ha azt szeretnénk, hogy egyik oldal teljes zárlata ne vigye magával a trafót is. De hogy hány trafót alkalmazunk az hely, költség, célszerűség és már meglévő eszköz kérdése, de semmi képen nem biztonsági kérdés.
üdv! proli007

Háááát, most had ne keressem meg a leírást, de valószínűleg abban a leírásban volt. Ha jól értelmeztem, akkor a lényege az volt, hogy ha nagyobb feszültségű trafót alkalmazunk de kevesebb feszültséget veszünk ki a labortápból, akkor ugye a különbség hővé alakul. Ezért ha kevesebb feszültség kell, akkor célravezetőbb kisebb trafót használni, pl. kettő darabot, és azt igény szerint kapcsolgatni sorosan vagy párhuzamosan igénytől függően. Persze ezt egy tápegységen belül.

Megkerestem a leírást, egy részlet belőle:

2) Előválasztó egység. Ez nem szerves része a láncnak, de nagyobb feszültségek
mellett, szinte nélkülözhetetlen. A "kapcsolgatós" változat azt tudja, hogy a
kimeneti feszültség függvényében, bizonyos lépcsőkben kapcsolja a bemeneti
fezsültséget. Ezért lényegesen kisebb lesz az a teljesítmény többlet, amit
majd hővé kell alakítani.

Erre gondoltam én, hogy esetleg két darab toroidot használnék.

Szia!

Ez bizza onnan van, Alkoto leirasabol.
Ha a leiras 20.oldalara lapozol, ott talalsz egy abrat a trafo lehetseges feszultseg ertekeivel es elrendezesevel.
17V-17V-34V 4A; 12V 1A; 12V 1A; 8V 0.5A; 8V 0.5A

Ezert is irtam, hogy nem szukseges a TOBB trafos megoldas, de az is egy alternativa lehet.

Ugyanannak a leírásnak a 2.3 pontjában, kimondottan a trafóról írok. Azt is olvasd el.
Az átkapcsolási "módszer" miatt, mindenképpen olyan trafó (vagy trafók) kell(enek), amin a feszültségek 1:1:2 arányban vannak, és ezek a rajz szerint kapcsolgathatóak.

Onnan ideztem megtisztelo mondataidat.
20.oldal 2.3 pont /trafo es erintesvedelem/

Igen, közel egyidőben írtunk, ezért nem tudtunk egymásról.

Hello!
Köszönöm a segítséget, így márt érthető a helyzet. A túláramvédelemről tudnál mondani valamit? Hova és milyen biztosítékok kellenek, egyenirányítás elé vagy a kimenetre vagy mindkettőre? A 2N3055-ös tranyókat szigetelten kell a hűtőfelületre szerelni? Előre is köszönöm
Üdv.: Peti

Hello!
Mit szeretnél tudni, a túláram védelemről? Alapvetően egy labor tápban áramkorlátozás van. Ha a terhelőáram meghaladja a beállított szintet, akkor az áram már nem nőhet tovább. Ha a terhelés még is nőne tovább, akkor a feszültség kezd esni. Ezzel biztosítva, hogy a áram ne nőjön tovább.
Biztosíték a táp kimenetére szükségtelen, De a trafó primer és szekunder oldalára lehet rakni. Nyilván nagyobbat, mint a maximális áram, és T (lomha) típusút, mert a nagy kondi kiveri a gyorsat. De ez csak "katasztrofális hiba" esetén véd meg a tűztől.
A tranyókat szigetelten kel szerelni a bordára, vagy a bordát kel szigetelten elhelyezni a dobozban. Az előző jobb hőelvezetést biztosít,míg az utóbbi könnyebb szerelést. De T2-trnyót mindenképpen szigetelten kell a bordára tenni. 50V/5A hatalmas hőt termel, ha rövidzárban megy a táp, így könnyen eldurrannak a végtranyók, még ha a hűtés tökéletes is lenne.
üdv! proli007

Értem. A válasz teljesen kielégítő volt, most már megvan minden információm a megépítéshez kivéve a panelmérőket...Bővebben: Link Ezt a panelmérőt ill. kettőt (áram-fesz.) szeretném megépíteni a labortáphoz, de itt van pár dolog amit nem értek...Pl.: a tápellátásuk a két áramkörnek külön trafó kell vagy elég egy középleágazásos? egy 2*12V-os 2*0,3A-es trafó jó lehet? Illetőleg nemegészen értem azt a táblázatot ami a feszültségosztóra vonatkozik...

Hello!
Középleágazásos nem lehet, mer a cél a műszeráramkör elválasztása mindentől. Ekkor fog kielégítően mérni. De ha Alkotó munkáit építed után, akkor miért nem olvasod el azokat, amit leír? Elég részletesen taglalta valahol. Keresd meg!
üdv! proli007

Értem! Elolvasnám szívesen de nem találok részletes leírást... tudnátok adni egy linket? Köszönöm...

A 2x12V-os trf jó, de csak abban az esetben, ha a két tekercs galvanikusan szétválasztható! A középkivezetéses nem! A két 12V-os tekercs (műszerek tápja) akár a főtrafón is lehet.

Szia!

Remelem ezt keresed
Menj a "ICL7106/ICL7107" című topicra es keresd Alkoto #475940 szamu hozzaszoalsat.

Alkoto #475940

Tehát ha jól értem akkor, 50V hoz Rx1-es ellenállás értéke 100 Ohm Rx2a 100 kOhm Rx2b nincs Feszültség mérő panelen a DP közös pontot csak a 199,9-es ponttal kell összekötni? Hány amperes trafó kellene a műszernek?

Igen.
Igen.

Ha a kijelzes az "188.8" kepet mutatja, akkor az 24szegmens (2+7+7+7+1) segitsegevel valosul meg.
Ha 20mA aramigennyel szamolunk szegmesenkent akkor az 480mA, azaz kb~0.5A.
ez azert eleg szelsoseges ertek
Mondjuk a 7805 1A-s, igy annal nagyobb aram igenyt nem feltetlen tud kielegiteni

Értem! és árammérésnél?