Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Nekem ezen file-k vannak keznel hozza.
Remelem jo lesz es senki nem haragszik meg erte. Valahol koze is lett teve ugy emlekszem.
itt van pl. egy nyákterv.
A hőfigyelő közben átalakult, amihez a panel is változott egy kicsit.
Köszönöm a segítséget.
Pedig átnéztem egész idáig. Valahogy átugrottam felette.
Üdv!
Lenne egy kérdésem: Proli táp rajzába a MOSFET védő zener diódájának nem kellene valami áramkorlátozás? Nem lenne jobb ha minden MOSFET-nek külön Zener diódája lenne és úgy menne a Gate-re 1-1 soros ellenállás?
Hello!
Érdekes kérdés.. - Miből gondolod, hogy nincs a zénernek áramkorlátja? - Mennyivel lenne jobb, ha minden tranyónak külön zénere lenne? (Mondjuk nem írtad, melyik tápról van szó, csak a több Fet-ből lehetett sejteni.) üdv! proli007
Én egy tápról tudok amit te csináltál, ezt a topic-ot nem nagyon követem nyomon.
 De így utólag már észrevettem a 470ohm-ot. Csak máshol már láttam, hogy nem tesznek a védő zener elé ellenállást, hanem mögé teszik (pl. H-hídnál), ezért gondoltam megkérdem, hogy jó van-e az úgy. Egyébként úgy gondoltam (ha nem lenne a 470ohm), hogy a 100ohm-os ellenállások után kellene be tenni közvetlenül a G-S közé. De ebben az esetben tényleg nem lenne jobb.
Hello!
Akkor elárulom neked, hogy a 470ohm, kizárólag biztonsági okból van az áramkörben. Ugyan is a Q2 tranzisztor áramgenerátorként működik, mikor a feszültség szabályzó túl van vezérelve. (Pld. mikor a táp nyers feszültsége kevesebb, mint amit be szerettél volna állítani a potival) Ugyan is ekkor az U2a kimenete alacsony szinten (közel a -12V-ton) van, az U2b pedig magas szinten (közel a plusz tápon) van. De ekkor a Q2 és R9 egy egyszerű kb. 10mA-es áramgenerátort alkot. A 470ohm azért van, hogy ne lehessen eljutni kizárólag PN átmeneteken keresztül az egyik táp ponttól a másik táp pontig. A H-híd teljesen más tészta. Ott a Fet gyors kapcsolása érdekében (a Gate kapacitások gyors töltése-kisütése miatt) nagyáramú meghajtót alkalmaznak (főleg ha PWM is van). Ha a zéner a Gate ellenállás előtt lenne, akkor a meghajtóban áramkorlátot is kellene beépíteni, mert ha a zéner megszólal, mind a zéner, mind a meghajtó tönkremenne. De ez növelné a meghajtó maradék feszültségét... A lényeg, hogy ott a zéner, csak hiba esetén, vagy induktív lökés esetén "szólal meg". A védelem mind két esetben azért szükséges, mert a tápfeszültség v. feszültség csúcs nagyobb lehet, mint a Gate-Source maximális 20..22V feszültsége. A tápban pedig beállítás és feszültség szerint a zéner is vezethet. üdv! proli007
Sziasztok
Az volna a kérdésem hogy kapcsoló tranzisztort lehet használni tápegységben? Rengeteg van bontott tv-k -ből pL. buy69 stb.. Miben lenne rosszabb? Esetleg jobban melegedne?
Hello!
Egy kapcsoló tranzisztor alkalmazása lehetséges, de nem szerencsés egy tápban. A 100V feletti tranyók általában más struktúrával készülnek, így paramétereik is másak. De más célra is gyártódtak. - Ha megnézed az adatlapot, akkor láthatod, hogy az áramerősítési tényező 2,5A kollektoráram esetén, tipikusan 15. (DC Current Gain (VCE = 10V, IC = 2.5A) hFE=15) - A szaturációs (maradék) feszültsége 8A esetén 3,3V (Collector-Emitter Saturation Voltage (IC = 8.0A, lB = 2.5A) VCE (sat) - 3.3V) Vedd észre, hogy 8A kollektoráram mellett, 2,5A a bázisáram és így jön ki, a 3,3V.. Vagy is ha 2,5A-es tápot készítesz belőle, akkor a meghajtó tranyónak 166mA-t kell vinni. Kapásból kell, vagy 2V plusz feszültség a nyers tápon, mint egyébként kellene. Gyors működése viszont esetleg gerjedést okozhat. Tehát gyors kapcsoláshoz, és nem analóg áteresztő szabályozáshoz készülnek. üdv! proli007
Ha jól értem akkor itt a probléma a nagyobb disszipáció, nagyobb tápfeszültség igény és a gerjedés.
És akkor elvileg működne vele csak nem egy stabil jó megoldás. Köszönöm a segítséged
72v lesz a nyers feszültségem, elég lenne hozzá a 90v os CE feszültség vagy nagyobbat kéne ráhagyni?
Bocsánat, hogy belevau, de nem egy tranyón kell átengedni azt a 2,5A-t, és máris sokkal barátibb a helyzet! Eredetileg 4 db tranyó van a kapcsolásban, talán 5A-re, ha jól emlékszem.
Így már annyira nem rossz választás a kapcsoló tranzisztor sem, főleg, ha már megvan, és nem kell venni másikat!
Esetleg egy próbát megérne a kapcsolótranzisztor?
Vagy felesleges lenne kipróbálni is? Mert ha van rá esély hogy kis módosítással jó lenne akkor nem kéne 4e ért vennem tranzisztorokat a 2 csatornához.
Sziasztok!
Egy labortáp építésében vagyok, de kicsit elbizonytalanodtam. Átnéztem a labortáp építése topic mellékleteit, és úgy látom, hogy az esetek vagy 90-95%-ban TO-3 tokozású tranzisztort használtak az építők. Miért? Én TIP35C vagy TIP142 vel váltanám ki a 3055-öt. Véleményem szerint lényegesen hatásosabban lehetne hűteni ezeket. Mi a véleményetek róla?
Tévedsz, a TO3-at lehet igazán hatékonyan hűteni, ezért célszerű ezt használni. De ez nem jelenti, hogy Te ne próbálkozhatnál más megoldással.
Arra gondolsz, hogy az alsó oldala érintkezik egy hűtőbordával? Az kevesebb mint a fele felület.
Nem. Arra gondolok, a TO3-as tokozás fémtömege, amivel kimondottan jó termikus kapcsolatban van a félvezető lapka, képes lehet a hirtelen hőmegfutás okozta megsemmisülést féken tartani.
Egyetértek veled ami a fémtömeget illeti.
De, ha már ezt a töketlen formát alkalmazzák, akkor miért nem szögletes a kupola? Egészen jól lehetne hűteni minden irányból.
Az ellendarabot ,amibe belepasszolna a kupola,nehezen tudnák passzentosra kimunkálni,az illesztésről nem is beszélve...
Ez nem lehet probléma mai technológiával.
100 évvel ezelőtt kitalálta valaki ezt a formát, csak azóta elfelejtettek változtatni rajta.
Ha jól tudom ezeket a lemezeket a TO3-as tokon hidegalakítják azaz sajtolják. És a fémnek sajtolás után kevesebb feszültséget kell birnia, hogyha le van kerekítve ráadásul nehéz lenne négyzetes formát kialakítani. Ezt CNC-s megmunkálással lehetne csak elérni, de akkor meg kb. 3x ennyibe kerülne a millió anyagfelesleg miatt.
Felesleges minden irányból hűteni, meg nem is lehet. A tranzisztor chip az alaplemezre van felerősítve, ezzel van jó termikus kapcsolatban. Ez az alap egy nagyméretű, meglehetősen vastag (fellületkezelt) réztömb, ami igen jó hővezető. Ezt kell a hűtőbordával jó termikus kapcsolatba hozni. A búrája (teteje) csak a környezeti hatásoktól védi a tranzisztor chipet, mivel közvetlenül nem csatlakozik a félvezetőhöz, alatta levegő, vagy védőgáz van, hűtés szempontjából ezért nem sok a szerepe.
Szia!
Nyugodtan használhatsz ilyen tokot is, a nagy fém burkolat még nem jelenti azt hogy jobb a hővezetése. Konkrétan a 2N3055-nek 1,5C°/W, az általad említett TIP142-nek pedig 1C°/W. Ami azt illeti kíváncsiságból megnéztem egy mezei TO220-as tokú IRF540 adatlapját is, annak meg 1,15C°/W a hőellenállása. Még ez is jobb mint a 2N3055! Őszintén szólva ez engem is meglep, de jó hogy így van. 
Köszönöm mindenkinek a válaszokat!
Tudom, hogy egy nagyon bevált tranzisztorról van szó, én is sokat használtam már, de mindig lehidalok a kialakításától.
Sziasztok!
A labortápomnál (1.4.2) a csatlakozást szeretném megoldani a potmétereknek illetve a trafó helyének ki milyen csatlakozást szokott használni (a forrasztáson kívül)A mellékelt képen lévőket használjátok-e passzol ennek a furatja?
Azért illik elhinni azt amit az adatlap ír. A réteg - tok hőellenállás azért sok mindentől függhet, pl. a lapka, és a tok érintkezési felületének nagyságától, az áramút (FET -nél csatorna) távolságától az alaptól (tok), a félvezető belső hővezetésének minőségétől.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
