Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Inverteres hegesztőtrafó
A lezáró ellenállás ott lesz az áramváltó trafó kivezetéseinek a végén,előtte még van dióda vagy dióda híd.Rajz nélkül kissé nehéz.
Összekalapáltam egy rajzfélét az áramváltó tekercselésére és a helyes felhelyezésére a főtrafó vége kivezetésre,így nem kell külön méricskélni,hogy jó vagy nem jó.Ennél érthetőbben,jobban már nem tudom megmutatni,talán ez így jobban segít.
Nagyon jó, de az utolsó rajzról vedd le a kék pontot. És az összes rajzra a "főtrafótól a vég szál" bevezetéshez tegyél egy pontot. Így a ponttal jelölt kivezetések a kezdetek, a rajzokban a ponttal jelölt kivezetések minden tekercsnél a kezdeteket ( vagy a végeket ) jelentik. A rajzodon, ahogy a tekercselést elkezdjük, az a kezdet ( mondjuk ), tegyünk oda egy pontot. Ha kell még rá tekercs, akkor ugyanabból az irányból befűzve a drótot az új tekercsnek ez a kivezetése is kezdet lesz. Ha valakinek zavaró, hogy egy menetes jelen áramváltó primer tekercse, akkor nem kell áramváltóra gondolni, mert az egy menetes tekercset akár tovább lehet folytatni is, lehet több menet, de ugyanabból az irányból befűzve a drótot az összes tekercsnél, mindegyik egyforma lesz, tehát az összes vagy kezdet, vagy vég. Mindegy minek nevezzük, a lényeg, hogy a ponttal jelölt kivezetések azonos polaritást jelentenek. Továbbmenve: azonos feszültségirány fog bennük ébredni a mágneses tér hatására, tehát, ha bekapcsoljuk. Vagyis, minden ponttal jelölt kivezetésen például pozitív feszültség fog indukálódni. ( vagy negatív, de mindegyiken )
( Hát, ezt tényleg nem egyszerű leírni... )
Fejlemények ?
A javaslatoknak megfelelően végig bogarásztam az elektronikát, de hibás alkatrészt nem találtam. Párat ki is forrasztottam, hogy mérni tudjak. Majd összerakva oszcilloszkópos vizsgálatnak is alávetettem, de szerintem minden jel, jelalak, jónak tűnt. Ezután újra hegesztettem vele és láss csodát megvolt a 100A. Az ív is szép volt. Egyetlen negatívum nehéz az ívfogás, bár nagyon úgy tűnik nem 2.5 pálcára találták ki ezt a gépet. Persze még mindig csak 42V van a kimeneten 63V helyett. Oszcilloszkóppal nézve 56KHz-es, 82V-os közel 50% kitöltésű szabályos négyszögjel van, a kimeneten, terhelés nélkül. Na de legalább a max áram megvan. Feltételezem valami forrasztási hiba lehetet az oka, amiért először csak 75A-rt sikerült kicsalni belőle. Köszönöm a segítséget mindenkinek.
Szevasztok,
én megpróbálnám még az elektrólitokat kicserélni a DC buszon...
Szia!
Egy darab van benne. És hegesztés közben sem eset le a feszültség 308V alá. Szerintem ez jó. De azért köszi a tippet.
Szóval ott keressem...
Ebben diódahíd van diódákból. Mikor rámértem szkóppal és terhelés volt a gépen, semmi nem változott a jelalakon, így gondolom egyáltalán nem is működik ez a rész... Honlap lesz időm, és leülök mellé... 
Köszönöm a hozzászólásodat! Valóban nem egyszerű leírni mindazt amit ........ Arra gondoltam,talán jobban érthető az elkészítés vagyis inkább a helyes elhelyezés a főtrafó vége szálon.Talán zavaró lehet a kék pont a vége felirat mellett,de valahogy szerettem volna megkülönböztetni a szálakat.A főtrafó vége kivezetéshez szándékosan nem tettem pont jelölést.Aki a rajzzal összeveti a mostani áramváltó mellékletet és az az előttit is,szerintem érteni fogja a dolgot,ha nem akkor kérdezzen (vagy ne álljon neki a gépnek
 ).
Már félig kész az inverteres hegesztőm, most tekerem a trafót, a primer 4x1mm selyemszigetelésű huzal a szekunder 3 db 4x1mm E70 magra, a meghajtótrafó gyári 1:1 így 2 darab van benne, remélem jó lesz, a tekercsek közötti kapacitása mindössze 15pF.
A 4093 as és 555 köré épült alkatrésztemető egy attiny2313 procival lesz kiváltva hacsak meg nem bolondul. Az IC UC3844 17V ról járatva, szerintem az UC3845 csak FET-hez jó mert a 8V lekapcsolási feszültsége, ez már kevés az igbt-nek, ami nekem van min 12V gate fesz kell hogy kinyisson rendesen. Remélem sikerül már 1996- ban akartam ilyen összedobni de nem sikerült, félhidassal próbálkoztam de mindig tönkrement, akkor még nem ismertem ezt a nyitó 2 tranzisztoros kapcsolást, persze nincs új a nap alatt egyik 1976 os Rádiótechnikában most megtaláltam az elvi rajzot. Akkoriban még nem láttam nem hallottam inverteres hegesztőt azt hittem feltaláltam valami újat, az ötlet onnan jött hogy akkoriban készítettem egy flyback inverteres akkutöltőt amivel ívet tudtam fogni egy rotling grafit bélen. Most újra megpróbálom. Még egy kérdés: A hálózati negatív-ot és a kimeneti egyik pólust nem kéne leföldelni egy 4,7nF körüli kondival? Mint ahogyan a gyári kapcs tápokban is. A segédtápom kapcsolóüzemű gyári ebben benne vannak ezek a hidegítő kondenzátorok, azért választottam ezt mer még 110V hálózaton is tartja a kimenő feszt. Idézet: „Az IC UC3844 17V ról járatva, szerintem az UC3845 csak FET-hez jó mert a 8V lekapcsolási feszültsége, ez már kevés az igbt-nek, ami nekem van min 12V gate fesz kell hogy kinyisson rendesen.” Én,mint tudatlan amatőr,nem egészen értem,mit akarsz ezzel mondani.Mi köze a 8V lekapcsolási feszültségnek az IGBT-k kapcsolásához,hiszen azok kb. 13V kapnak,ezért járatjuk az UC3845 IC-t stabil 12V DC-ről,már ha a Maci kapcsolási rajzáról beszélünk.A mikrovezérlős megoldási elképzelésedet támogatom,hajrá,várom a fejleményeket.
Az a bizonyos 8V az IC tápfeszültségére vonatkozó adat. Mivel a rendszer kapcsolóüzemű, a 8 V bőven elég ahhoz hogy a meghajtó fokozatot működésben tartsa, mivel a meghajtófokozat által működtetett kapcsolófokozat nagyobb feszültségről megy,mint maga az IC. Számtalan gyártó alkalmazza az általad kifogásolt IC-t, és ha probléma van a géppel, az nem a 8V-os tápfesz miatt volt. Egyébként a 8V az az átlag FET.nek is kevés, oda is inkább 12-15V kell, mint az IGBT-nek. 8V-on, vagy alatta csak az "L" jelű FET-ek működnek jól.
Szerintem Peti az IC undervoltage védelmére gondol, nem alaptalanul. Abban a kapcsolásban amit itt építgetnek a teljes meghajtó fokozat ugyanarról a 12 vagy 15V-ról jár. Addig nincs is gond, amíg ez megvan. Azonban ha valami miatt menet közben ez eltűnik, a 3845 (a 3844-el szemben) nem kapcsol le csak akkor, ha ez a feszültség 7,6V-nál kevesebb. Ez ugye azt eredményezi, hogy az IGBT-k egy ideig erről a feszültségről fognak menni (ami a miller plató feszültségét sem éri el). Ha megnézünk egy IGBT adatlapot abból kiderül, hogy ezen a gate feszültségen az IGBT a névleges áramának csak töredékét képes elviselni, és azt is csak töredéke (kb. tizedannyi) ideig. Ehhez képest a 3844 már 10V-nál lekapcsol, ami nem mondom hogy garancia az IGBT-k túlélésére, de az esélyük az sokkal nagyobb. Amennyire tudom (és itt is olvastam), a 3845-el épült gépek rendre tönkre is szoktak menni ha egy pillanatra (pl. egy jó hosszú hosszabbító miatt) elfogy a meghajtás tápfeszültsége. Szóval nem akkora butaság az amiről Peti írt.
Ez így van, de amit belinkeltél, az a rövidzárra vonatkozik. Ha mondjuk a hosszabbító miatt csökken le a feszültség hegesztés közben ( hiszen rendesen terheli a gép a hálózatot ), akkor nincs az IGBT-ken rövidzár, hanem csak folyik az üzemi áram. A kis gate feszültség hatására viszont analóg üzembe kerülnek az IGBT-k, jóval nagyobb lesz rajtuk a feszültségesés és egyszerűen megfőnek. Célszerű lenne egy külön tápfeszvédelmet építeni a segédtápra.
Üdv!
, tehát, akkor célszerű lenne UC3844-t használni vagy nem? - vagy nem rakható csak "úgy a helyére" a kapcsolás módosítása nélkül? ... - talán ez kardinális kérdés is lehet! (ui. régebben feszegettem e kérdést, mert sok tápban 3842,43,44 van a 45 ritkább - már, mint beszerzési forrás- és az adatlapokból én személy szerint nem túl sok különbséget olvastam ki, persze felületesen és hozzáértés nélkül)
Ez így igaz, ahogy leírtad. De viszont pl. a Telwin által oly gyakran használt kapcsolásban amire a kapcsolótranyók feszültsége a biztos kapcsoláshoz szükséges minimális feszültséget felülről megközelítené, már előtte a PWM IC tápfeszültsége kikapcsol egy tranzisztoros kapuzásnak köszönhetően. Én nem konkrétan a Maci kapcsolására gondoltam, hanem gyári alkalmazásra, konkrétan a Telwin gyakorlatára. Egyébként már korábban többször volt szó arról, hogy egy inverteres hegesztő biztonságos működéséhez mekkora értékű legyen a szabályzókör és meghajtókör optimális tápfeszültsége. Akkor hosszas polémia tárgya volt, hogy a 12V;a 15V, vagy esetleg magasabb tápfesz az optimális. Volt érvelés pro-és kontra, de kétséget kizáró megállapítás a szükséges feszültség értékére vonatkozólag emlékeim szerint nem született. Mivel megfelelő mélységig a PWM IC-k lelkivilágát nem ismerem, így nem tudhatom hogy egy-egy kapcsolásba az adott PWM IC milyen megfontolás alapján került. Ilyen szemszögből nézve a Petinek is igazat kell adjak, mert neki a kapcsolótranzisztorok biztos kapcsolásához szükséges feszültség az, ami a 3845-ös típus alkalmazását indokolja.
Köszi!
,ha jól értem, az eddigieket, akkor jobban járok, ha 3844-et használok? ( a gép nem lesz jobb. csak tartósabb?) - a 100 %-os kitöltéssel mit csinálnak? - a TIG welder projektben az írta a manus, hogy ő is 99%-ig állíthatja a kitöltést- talán az ALU-hoz így kell? - , baromságot kérdezek vagy gondolok, akkor bocs --- nem sértődöm meg a kiigzításért, helyretételért.
A 3844 jó lenne, de a tápfeszt meg kell emelni mondjuk 18 V-ra, mert az ic bekapcsolási küszöbfeszültsége 16 V. Persze ez is csak akkor, ha a főkörben IGBT-k vannak. Ha FET, akkor jó a 3845 is.
A Maciba a 3844, 3845 kell, ezek maximum 50 % kitöltési tényezővel járnak, ebben a kapcsolásban nem is lehet nagyobbal. ( A 100 % másra való. )
De azt lehetne csinálni, hogy a 3845 betápjával sorba kellene kötni egy 2,7 V-os zenert. Ekkor a segédtáp ne 12 V legyen, hanem 15. Az ic bemenetén kell egy elkó pluszba szűrésre. Így az ic ha lekapcsol 7,9 V körül, akkor még bő 10 V van a meghajtó FET-en, így az IGBT-k is legalább 10 V-os vezérlőjelet kapnak. Ezt még némi gányolással utólag is meg lehet csinálni. ( azért át kel nézni az áramkör többi részét is, nem okoz e valami problémát a 15V.)
Vagy, át lehet tekerni emelt szekunder menetszámmal a gatemeghajtó trafót.
-alakul a fejemben a káosz...
a maciban fet hajtja gate trafót, az meg fet-t ill. zenerrel vágva az igbt gate-je (karikatúrában), nemde? ..., most, akkor mi és hogyan kell? (mármint vez ic tekintetében) - szóval minek növelni a tápot, ha a túloldalon úgyis 13v-os zenerrrel vágni kell? (vagy butaságot kérdezek?)
Csak egy apró tapasztalati problémát mondanék.Az eredeti orosz rajzon a segédtápfeszültség 14V,minden más változatlan.A bökkenő az,hogy ezen a feszültségen működtetve a vezérlést a meghajtó fokozatban lévő 200 ohm/2W ellenállásokon a szó valós értelmében,palacsintát lehet sütni,a zénerek pedig szépen izzanak és annyi nekik,én megpróbáltam,ráadásul a segédtápból felvett áram kb. 4x,5x annyi mint 12V-on.A zénereket lehet nagyobb feszültségűre cserélni,azzal nem is lenne gond.Én próbáltam 13 illetve 12,6V feszültségen is járatni,végül maradtam a 12V-nál.Nem tudom az orosznak hogyan viselkedett,de nekem ez a tapasztalatom.Ha magasabb feszültségű lesz a segédtáp akkor a meghajtó fokozatot is át kell alakítani vagy más milyet kell alkalmazni.Valamikor írtam,hogy én túlméreteztem a segédtápot a gépemben (hagyományos trafós és kb. 25%),számolva az esetleges hosszabbító problémával,voltak kik azt mondták,felesleges volt.Szerintem meg nem.Írtam a 75 méteres "gazdaságos" kábel végén lógva hegesztésről is,a gépem azt is túlélte minden gond nélkül.Az is igaz,hogy a segédtápban is nagy értékű szűrőkondikat használok nem ok nélkül.A rajztól eltérően nem 1000µF hanem 2200 és 3300µF kondik vannak bent.Volt már hirtelen áramszünet hegesztés közben,nem ment tönkre semmi.Csak a laikus beszél belőlem,mikor azt mondom,van annyi tartalék a tápomban,hogy egy esetleges áramszünet esetén a DC buszból is kifogy az energia mire az UC3845 tápja elérné a kritikus pontot.
Nem tudtam megfejteni,minek tett oda az orosz 13V zénert,mikor ott nyugodtan lehetne 15 vagy akár 18V zéner is.Biztosan van valami magyarázat rá.
Az UC3842 UC3843 egyáltalán nem jó ebben a kapcsolásban, pl step-down konverterben használható ahol megengedett az 50% feletti kitöltési tényező itt nem, az alu hoz a 99% a DC-AC inverterre vonatkozik de ennek vezérléséhez nem jó az UC384... mert két ellenfázisú kimenetes használható (SG3525, TL494 stb), ez tud meghajtani H hidat .
Szóval kész a trafó bekötöttem (a graetz-cel sorban még ellenállás fűtőtest) de az a gond hogy magas a nyugalmi áramfelvétel kb 3-400mA. A trafó E70 21 menet primer 0,1mm körül légrés. Szerintem az IGBT-m nem jó bele, igaz 150A-os de szerintem túl lassú: turn-off delay time: 450ns Összehasonlításképpen a BUP304 230-310ns IRG4PC50U 170-260ns. Az IGBT katalógusban ezek az értékek +-15V -ra vonatkoznak, tehát az adatok úgy értendők mikor a gate fesz +15V-ról -15V-ra vált, a kapcsolásban viszont egy zener van tehát itt +15V -0,7V. Nem lehetne-e szembekapcsolni két zenert hogy az igbt gyorsabban kapcsoljon ki? Egyáltalán ekkor gyorsabban kapcsol ki? Meg úgy nézem hogy ez a fet-es gate meghajtás nem is alkalmas negatív gate feszültség előállítására. A trafós kapcsolás csak ellenállás + 2 szembekapcsolt zener tudom alkalmas. Nem tudom mit nyerünk ezzel a meghajtással, mikor teszteltem a meghajtó áramkört szkópon nézve nyitott meghajtó kimeneten szép négyszög jel volt, a gate kapacitást utánozva leterheltem 10nF kondival, ekkor a négyszögjel lefutó éle meredekebb lett, de a felfutó sokkal lassúbb. Elvileg így a bekapcsolási veszteség nő, ez nem baj szerintem ha tisztán induktív terhelésünk van (pl. flyback inverterben).
Hát,ja!
már csak arról beszélhetnénk, hogy mennyi a max gate feszültség,- gondolom az miatt kell egyáltalán a zéner... - az jutott eszembe a fenti elmélkedések kapcsán, hogy egyáltalán "minek a fet gatetrafós hókuszpókusz", ha vez. ic kimenetén elég nagy fesz.van, - lehet ez is balgaság...
IGBT, FET általában +-20Volt.
A trafós meghajtás a galvanikus leválasztás miatt kell, meg a tápoldal igbt-hez ami nincs határozott potenciálon.
A válaszod első felére megcsillantak agytekervényeim. Nos már érdeklődtem, a mellékelt rajzon lévő végfokot tehát az sg-s és tl-s ic-kel meghajthatnám? Örömmel venném, ha rákattannál egy kicsit a témára (én kevés vagyok), megköszönném, ALU hegesztésre vágyok...
A galvanikus leválasztást értem, OK! , de végül is nincs rá szükség megfelelő szigetelés mellett... ( csak a poti forg.gombját fogdossuk... ( csak elméletileg, gyakorlatilag egyetértek a leválasztással)
Addig-addig, hogymég a végén a MACI-t rábírjuk egy kis alu fogyasztásra...vagy legalább segítségül hívjuk
Azért nem mindegy,hogy egy esetleges balhé után mi marad a gépből,a csupasz váz vagy némi elektronika is.
Persze,IGAZ! ,de ha nem beszéljük meg mitől döglik a légy,akko sose fújunk chemotox-ot!
, vagy tapétázzuk ki vele a falat... |
Bejelentkezés
Hirdetés |
