Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Villanyszerelés
 
Témaindító: kumpl, idő: Júl 16, 2008
Témakörök:
  1. A témában tilos, a villamosenergia termelésének, elosztásának, nagyipari alkalmazásának kitárgyalása! A mélyreható szakmai kérdések, magyarázatok kitárgyalása: Szakmai.
  2. A forrasztott / rossz a wago / jó a wago kötés témakörök többször kitárgyalásra kerültek, ezért arról kérjük ne nyissatok új vitákat. Műszaki tény, hogy gyári vezetékösszekötők (pl. rugós/csavaros kapcsok, stb) a szabvány megfelelősség miatt kerülnek alkalmazásra (MSZ EN 60204-1:1995 15.1 szakasza, illetve MSZ HD 60364-5-52:2011 szabvány 526.2. pontjának 1. megjegyzésében felsorolt követelmények/indokok a forrasztott kötés elkerülésére épületvillamosság esetében) mert tanusítottak, míg a forrasztott kötés alapesetben nem tanusított, csak és kizárólag akkor ha külön bevizsgáltatod az adott forrasztott kötést. Ide kapcsolódó általatok írt hozzászólások: #1, #2, #3, #4, #5
Lapozás: OK   214 / 966
(#) ötfelezős válasza abap4 hozzászólására (») Máj 2, 2012 /
 
Ha a védővezetőt 30 éve tekerték a vascsőre, akkor azt a kollégát ne hibáztasd.
Felújításkor viszont szabványos állapotot kell hagni magunk után... Hogy ez a szokásos szöveg egy lakás felújítása esetén ki kell, hogy terjedjen az épület csatlakozási pontjára és a felszállóra is, azt ízlés kérdése eldönteni. Volt már ilyen esetem a nyolcvanasok után, senki sem kívánta azt mondani, hogy jó ez még így, és senki sem kívánta milliós kiadásokba beleverni a bérházat. Tegyük fel, hogy nem.
1. A vas vízvezeték csőnél valóban a javítások a kritikus szempont, mást nem lehet tenni, mint először is méréssel igazolni, hogy folytonos még, s az érték megfelelő, majd értesíteni mindenkit, hogy ha vizet szereltet, át kell hidaltatni a műanyag szakaszokat, különben a felelősség az övé, ha valaki meghal. Ajánlott levél, vagy lakógyűlés jelenléti ívvel.
Ja, a kis baj ezzel az, hogy minden vízcső átszerelés gyengíti a fentmaradás "jogi" biztonságát.
2. A legolcsóbb megoldás a nullavezető PEN vezetővé átminősítése, ha a keresztmetszetek engedik. Tekinteni tehát csak akkor, ha a kritériumoknak megfelel már. A PEN vezető szakadásának a veszélye a nullázás egyik hátránya, 1930-ban ezért volt tilos a nullázás. De az EPH, stb szerelési előírások pont emiatt vannak.
3. Lakásokbban egyedi megoldásokat nem ajánlanék.
4. Ajánlanék viszont addig is egy azonnali boltbamenést, egy max 30 mA kioldóáramú áramvédő kapcsolót, ami a védővezető rendbetétele után sem dobandó ki.
(#) _vl_ válasza abap4 hozzászólására (») Máj 2, 2012 /
 
Idézet:
„2. A két bejövő vezetékből az egyik PEN-nek tekintendő. Ezt én nagyon bizonytalannak érzem - bár indokolni nem tudom, miért. Ráadásul a null szakadás igen nagy bajt hozhat ilyenkor.”


Anélkül, hogy megvizsgál(tat)nád a ház hálózatát az utcai betáp és a lakás között, a bejövő nullát nem tekintheted PEN-nek. Ergó vagy felhozol egy tuti védőföldet lentről, egy földelőről (ezt egy társasházban egy emeleti lakásnál egészen nehezen tudom elképzelni), vagy kénytelen leszel a ház közös hálózatát ellenőriz(tet)ni.
Megjegyzem, a mi 100 éves házunkban 1960-ban volt teljeskörű felújítás, akkor az IKV kicseréltette az összes elektromos vezetéket. A teljes elosztóhálózat a házban ötvezetékes, azaz minden lakásba jön fel külön védőföld (igaz, piros színű a vezeték, de ez nem csökkenti az értékét). Nehéz elképzelni, hogy léteznek ennél régebbi, még lakásokba felvitt védőföld nélküli házak.
(#) karaszbandi válasza ötfelezős hozzászólására (») Máj 2, 2012 /
 
" A vas vízvezeték csőnél valóban a javítások a kritikus szempont, mást nem lehet tenni, mint először is méréssel igazolni, hogy folytonos még"
Azért ezt a fajta védővezetőt nem kéne erőltetni semmilyen formában sem!
Az EPH-ba bekötendő, egyébként meg NEM védővezető!
(#) zoliaaa válasza kameleon2 hozzászólására (») Máj 2, 2012 /
 
Hali
Nem tudom honnan halottad ezt ,hogy nem lehet felfűzni a dugajakat. Mikor gyárilag rá van rajzolva a 3 pár vezeték.
Bocs hogy ezt mondom de nagy hülyeséget írtál most.
Meg a tűzveszélyes dolgot sem értem. Esetleg ha nem véded az áramkört megfelelő áramerősségű biztosítékkal akkor tűzveszélyes az biztos. De rá van az is írva hogy milyen áramot bír el és általában olyan áramerősségű biztosíték is védi. Szám szerint 16A szokta abból is a C jelleggörbéjű. Egyszer olvastam egy villanyszerelő könyvben hogy 8-10 dugaj mehet egy áramkörre, a könny 1974 es kiadású volt a Címe pedig Villanyszerelés 3. javított kiadás.
De én úgy tapasztaltam hogy takarító dugajak vannak csak ilyen számban felfűzve.
A többi vagy külön van védve minden áramforrás vagy párosítva vannak. Ezt a németek így csinálják évtizedek óta.
(#) ötfelezős válasza karaszbandi hozzászólására (») Máj 2, 2012 /
 
Nincs igazad.
(#) zoliaaa válasza abap4 hozzászólására (») Máj 2, 2012 /
 
Hiba áram védőt én is ajánlom nagyon melegen.A linken van egy kis okosítás is.
http://www.villanytszerelo.hu/villanyszereles-fi-rele.html
Amúgy a vízvezetéket földelni szokták nem földelésnek használni. Hiba áramnál nem hiszem hogy örülnének neki a lakók hogy rázza őket az áram :S
http://www.erintesvedelem.hu/eph_vl.html
(#) ötfelezős válasza ötfelezős hozzászólására (») Máj 2, 2012 /
 
Ebben a topicban el kéne különíteni a véleményeket, a hiteket, és tévhiteket, valamint a tényeket.
A tény meg az, hogy avillamos berendezésnek a létesítéskor érvényes szabvány előírásainak kel lmegfelelni. Ezt jó ideje hangoztatják, utoljára az MSZ HD 60364-600:2007 szabvány 62.1.2. pont első megjegyzése nyilvánítja ki.
Az egy más dolog, hogy manapság a fém vízvezeték hálózat, mint védővezető, nem egy ajánlható módszer.
De ne közöld már a véleményedet (amivel épp én is egyetértek) abszolút igazságként.
(#) ötfelezős válasza zoliaaa hozzászólására (») Máj 2, 2012 /
 
Amúgy a vízvezetéket földelni szokták nem földelésnek használni.
Új létesítésnél nem használják földelésnek, réginél meg használják.

Hiba áramnál nem hiszem hogy örülnének neki a lakók hogy rázza őket az áram :S
...majdnem ugyanúgy rázza őket, mint a külön szerelt védővezetőnél...
(#) karaszbandi válasza ötfelezős hozzászólására (») Máj 2, 2012 /
 
Ebben igazad van mindaddig, míg hozzá nem nyúlsz a rendszerhez!

Onnantól kezdve a jelenleg érvényes szabványnak kell megfelelni!
Tehát, ha most felújítja a hálózatát, akkor a vízvezetéket elfelejtheti.
(#) zoliaaa válasza ötfelezős hozzászólására (») Máj 2, 2012 /
 
Réginél se használhatták papír szerint.
A másik hozzászólásoddal meg tejes mértékben nem értek egyet.Ha nem megfelelő az ellenállása a vízvezetéknek akkor nem a földön folyik a hibaáram hanem a paraszton.Már csak azért írom mert találkoztam ilyennel.
A tény meg az, hogy avillamos berendezésnek a létesítéskor érvényes szabvány előírásainak kell megfelelni
A vízvezeték hálózat soha nem volt villamos berendezés meg nem is lesz. Esetleg a bojler de az más tészta.
(#) kameleon2 válasza zoliaaa hozzászólására (») Máj 2, 2012 /
 
Kedves Zoliaaa! Mielőtt lehülyézel valakit, ajánlom figyelmedbe a hőkamerát. Nézz meg egy 10 dugaljas felfűzést, azután magyarázd meg a felhasználónak, hogy az utolsóba ne dugjon hősugárzót. A 16 A 1,5m-en biztosan igaz az 1,5mm2-es vezetékre. Időnként nem csak történelemkönyveket kellene elolvasni( 1974 - atyavilág!). Az aki pedig ennyi dugaljat felfűz, az másra is képes. A németeknél pedig nincs csavaros kötés, mert ők a rugósat favorizálják. (Merten stb) Mellesleg 74-ben még nem léteztek olyan elektromos berendezések mint ma. Egy jobbfajta plazmaTV is jeletősen melegít.... Anno 1945 táján apámat a helyi villanyszerelő úgy tanította, hogy 1 vezetéket kell csak végighúzni, azon elmegy a lámpa és a rádió. Ahol nulla kell ott levertek egy vasat. A fázist pedig egy macska talpával ellenőrízte, mert a bundáját megfoghatta - az ugyanis szigetelt. Ha a macska nyávogott, megvolt a fázis. Remélem azért már nem itt tartunk....
(#) karaszbandi válasza zoliaaa hozzászólására (») Máj 2, 2012 /
 
A dugaljak felfűzése és az egy áramkörre tett dugaljak nem ugyan azt jelentik!

A felfűzés az, mikor egymás mellé sorolt dugaljakat kötsz egyikből a másikba.
Az egy áramkörön lévő sok dugalj pedig az, hogy több dugalj szétszórtan elhelyezve, kötődobozban kötve.
A másodikkal semmi gond akár mennyit is teszel rá mert minden dugaljhoz csak 3 szál drót megy. Kötődobozban valamilyen módszerrel megkötve, az elején megfogva kismegszakítóval.

Az első esetnél viszont jön 3 szál drót egy kötődobozból és belemegy az első dugaljba. Innen újabb 3 szál a következőbe és így tovább. Minden dugaljnál egy egy plusz kötés ami kontakt hibára ad lehetőséget és melegedésre is. nem beszélve a védővezető esetleges kontakthibájáról egy csavar lazulás esetén.
De ha a felfűzést úgy meg tudod oldani, hogy a vezetékeket nem vágod el, akkor semmi gond.
(#) abap4 válasza karaszbandi hozzászólására (») Máj 3, 2012 /
 
Sziasztok!

Köszönöm mindenki válaszát. Két dolgot azonban leszögeznék:
1. A világon semmivel nem lettem okosabb. A leírtak alapján:
a) a vízcső használata nem ajánlott (másoknál tilos), bár egy lehetségesen működő eljárás;
b) az EPH-tól a teljes ház átvezetékelésével kellene vinni egy vezetéket (természetesen elegendő keresztmetszettel), feltéve hogy minimum négyesed volt a lottón, mert ez méréssel kb. annyiba fáj;

Különösen érdekes amúgy ennek a jogi része - ti. mi az ami a közös-, mi az ami a magántulajdon akár a vízcsőből, akár a ház villamos hálózatából!

2. Fi relé természetesen van a lakásban. Éppen ezért merült fel bennem a kérdés, hogy a drága villanyos úr (aki szerelt) jót tett-e velem... Ugyanis a védővezeték és a nullvezeték összezárása leoldja.

U.i: Annak aki nem hiszi, hogy van régebbi szerelés üzenem, hogy 1920-30 közötti szerelés a még akkor használt, valódi vörösréz vezetékekkel. Jobb ez, mint a 1960-as évek alumínium dolgai, mert ahhoz is volt már szerencsém.
(#) proba válasza abap4 hozzászólására (») Máj 3, 2012 /
 
Idézet:
„Fi relé természetesen van a lakásban. Éppen ezért merült fel bennem a kérdés, hogy a drága villanyos úr (aki szerelt) jót tett-e velem... Ugyanis a védővezeték és a nullvezeték összezárása leoldja.”

Ez egyáltalán nem baj ,sőt ennél jobb szinte nem is lehetne (ahol van FI relé ez legtöbbször bekövetkezik.) Szerelésnél is előfordul néha-néha automata lekapcsolva ,de az összeérintett nulla-védővezető lenyomja a FI relét (üzemszerűen)

A cső/nulla összekötés pedig lehet cső-nulla összekötés (Cső a védőföld) illetve lehet nulla(EPH) -cső összekötés ekkor a cső van leföldelve az összekötéssel.Ezt szerintem ránézésre nem nagyon lehet megkülönböztetni.
(#) zoliaaa válasza kameleon2 hozzászólására (») Máj 3, 2012 /
 
Hali én csak példakép hoztam fel de ha figyelmesen végigolvastad volna a többi részt is akkor értenéd a lényeget.
Meg 1.5mm2 vezetékkel csak világítást szokták szerelni de azt is sok helyen 2.5mm2 csinálják.
A dugaj meg alapból 2.5mm2 úgy hogy nincs miről beszélni.vannak olyan dolgok hogy, vezeték méretezése feszültség esésre meg hasonlókra. Általánosságban 80m útán szokták növelni a keresztmetcetet .Nem fog neked olvadni a kábel nem nem tűzveszélyes ha normálisan megcsinálja a paraszt. Meg hiába az okoskodás ha megmondják hogy kell csinálni úgy is úgy kell. Akárki akármit is mond.Szorítós kapocsnál nem szokott lenni kontakt hiba. Nem tudom a lámpa sineket hogy kötözgetnétek össze ha gyárilag fel kell fűzni. megnézném hogy kötözgetitek azokat. Csak nézzél szét egy tescoba.
Ott is fel vannak láncolva a lámpák, csak három fázisra van elosztva. Meg a flat kábeleket is hogy kötnétek nem értem :S
(#) zoliaaa válasza proba hozzászólására (») Máj 3, 2012 /
 
Őszintén én még mindég biztosabbnak látom a bejövő nulládat mint a vízvezetéket.De vannak tőlem okosabbak is szerintem akik nem villanyszerelők majd mondanak ők is véleményt.
(#) dumboo válasza zoliaaa hozzászólására (») Máj 4, 2012 /
 
Helló mindenkinek!
A földelés szabványi részét az MSZHD 60364-5-54:2007 tartalmazza mi szerint:
Szabvány szerint a következő típusú földelőket szabad alkalmazni:
? rúd vagy csőföldelők,
? szalag vagy huzalföldelők,
? lemezföldelők,
? földbe ágyazott vasbeton fémszerkezete (betonvasalás),
? fém vízvezeték-rendszerek (a közmű üzemeltetőjének hozzájárulásával, illetve arra vonatkozó nyilatkozatával, hogy amennyiben a csőhálózatot műanyagra építik át, erről értesítést küld).
(#) proli007 válasza dumboo hozzászólására (») Máj 5, 2012 /
 
Hello!
Bocsánat, hogy gyengeáramú létemre bele beszélek, de..
Szabvány ide-oda, részemről egy érintésvédelmi földelést paraszt ésszel csak akkor tudok elfogadni, ha annak földelési ellenállása megfelelő értékű, az alkalmazott biztosító áram szerint. Ezért is van bevezetve a "nullázott védelem", mert hitem szerint mai fogyasztó teljesítmények mellett nem lehet értelmes, megbízható és érintésvédelmileg kielégítő földelést megvalósítani.

Második, elvárásom lenne, hogy a földelő ciklikusan mérve és bizonylatolva lenne.

Fizikai kialakításánál, "mindössze" a vezetési folytonosság, a megfelelő felület és a korrózió állóságnak kellene megfelelni.
Általában előírás, hogy a talajvízszint alá kell a földelést tenni. De hol van a talajvíz, a mai változó "monszunt és sivatagot" időző időjárás mellett?

A mai (szolgáltatótól függő eltérő igényű) gyakorlatot én csak parádénak tartom. Olyan mint a Mátyás mesében az "okos leány", "hoztam is meg nem is.."
Általános észrevételem, hogy megfelelő műszaki megoldás hiányában, "papírral takargatja mindenki a seggét", nehogy belerúgjanak.

Írni, előírni, bármit lehet. Mert megvalósítani már általában nem annak kell, aki előírja.

Elképzelhetetlennek tartom, főleg ezt az utolsó pontot, miszerint:
"fém vízvezeték-rendszerek (a közmű üzemeltetőjének hozzájárulásával, illetve arra vonatkozó nyilatkozatával, hogy amennyiben a csőhálózatot műanyagra építik át, erről értesítést küld)
Én nem tudom, de tapasztalatom az, hogy nem értesítést nem adnának, de halvány gőze nincs a vízműveknek, hol mivel szerelt, szerintem még a nyomvonalról sincs semmi információjuk. A tudásuk kb. annyi, hogy "jé itt jön a víz a földből, valahol itt lehet a lyuk".
(De villamos hálózatok nyomvonalánál, terv szerinti megvalósításánál sem lenne semmi különbség a "vizes és villanyos" cégek között, ezt bizton állíthatom, 37 év erőműves tapasztalatom alapján..)
üdv. proli007
(#) fulcsii válasza proli007 hozzászólására (») Máj 5, 2012 /
 
TN hálózatban a földelés nem az élet védelmére van kitalálva, hanem alátámasztani. Vagy is! Nincs is meghatározva a mértéke, hanem csak annyit írnak elő, hogy számottevő földelésnek kell lenni. Ez azért van, ha esetlegesen mégis elszakadna a (nulla) pontosabban PEN vezeték, akkor sem csaphatna agyon az áram, főként ha az EPH is rendesen meg van csinálva. És nem véletlen ám, hogy a KLÉSZ alá tartozó épületeknek, helységeknek 30mA-es Á.V.K-t írnak elő! A vÍzvezeték földelőt meg csak a régi vízvezeték rendszereknél engedték meg. A vízórát és egyéb bontható helyeket, pl. tolózár, stb. meg át is kellet kötni, ha a mester cseréli, kiszereli, közben meg jő a hibafeszültség, meg áram, ne bizsergesse! Nos a probléma ott, van, hogy ezeket az átkötéseket, a csövesek nem igen szokták vissza szerelni, vagy ha útban van, levágják és ámen!
(#) llaci56 válasza proba hozzászólására (») Máj 5, 2012 / 1
 
Idézet:
„Szerelésnél is előfordul néha-néha automata lekapcsolva ,de az összeérintett nulla-védővezető lenyomja a FI relét (üzemszerűen)...”


Azt meg hogyan??? Fázis nélkül mi okozza a hibaáramot???
Bekapcsolt fázissal is csak akkor kapcsolhat le a FI a nulla és föld rövidzárra, ha valamilyen fogyasztó be van kapcsolva. Különben nincs hibaáram.
(#) fulcsii válasza llaci56 hozzászólására (») Máj 5, 2012 /
 
Ez így igaz!
(#) proli007 válasza fulcsii hozzászólására (») Máj 5, 2012 /
 
Hello!
Én méréstechnikával töltöttem a fél életemet, így ezek a meghatározások "hogy számottevő/régi vízvezeték rendszereknél" engem mindig a Duracel nyuszira emlékeztet, aki "akár kétszer addig..". De hogy meddig az addig, arról már szó nem eshet., mert esetleg egy kapacitás adat, (mint az aksinál szokás) már kellemetlen lehet, mint vaknak a néma film..
Az A.V.K-t én is díjazom, talán egyetlen értelmes találmány az utóbbi "Duracel időkben".
Az EPH számomra már nem oly egyértelmű, mert ennek ellenére is lehet néhány volt, és mint olvastuk is a kádból vizesen kilépve, meglepetést okoz. Ekkor, meg nincs mit tenni, mint tárogatni a kezünket.
De egyáltalán nem kötözködni akarok, és továbbiakban "maradok a kaptafánál"..
üdv! proli007
(#) fulcsii válasza proli007 hozzászólására (») Máj 5, 2012 /
 
Nos! Le van ám írva az is, hogy pl annak a földelő szondának milyen hosszúnak kell lennie, vagy ilyen, olyan anyagból van akkor milyen keresztmetszet stb. A lényeg, szerintem sokkal biztonságosabb a rendszer, mióta nullázás van. Az EPH-n meg ha voltok vannak, akkor bizony rosszul van az megcsinálva. Nullázás, EPH, Á.V.K. persze ez sem 100%. sajnos. 100% a 1,2V-os elemlámpa. Tudod mint a fogamzás gátlásban. Ne csináld és akkor nem lesz gyerek!
(#) mps válasza llaci56 hozzászólására (») Máj 5, 2012 /
 
Azt úgy, hogy ha a föld és nulla közösítése után van fogyasztó, az sem baj ha másik áramkörön, vagy fázison. A közösített pontól két irányban fog a nulla árama folyni, egyszer a rendes helyén, egyszer pedig a közös pont - föld-nulla körön, visszafelé az ávk.-n, mivel pedig a fázison nem, így lesz hibaáram. Lehet egy kicsit leírva zavaros, de ha magad elé képzeled az egész kört, ami a kapcsoló előtt van azt is, egyből megérted!
(#) zoliaaa válasza llaci56 hozzászólására (») Máj 5, 2012 /
 
Hali
Látom sok Fit kötöttél be hogyha ilyen nagy a tapasztalatod benne. Amúgy csak megsúgom hogy úgy is leold ha a nullát és a védőföldet érinted össze. mivel a Fi a kismegszakítók után van kötve így a fázist ugyan úgy megkapja a Fi.Kivéve ha a nullát is bontja a kismegszakító.Meg a másik Én otthon PL: 3 Fázisú Fit kötöttem be 1 fázisra akkor az sem jó ezek szerint.
(#) zoliaaa válasza dumboo hozzászólására (») Máj 5, 2012 /
 
Hali én nem tudom hogy te mit olvastál meg hol de szerintem ezt nézd meg tisztábban fogol látni talán .
http://www.mszt.hu/news_downloads/2364_korszer.pdf
(#) llaci56 válasza mps hozzászólására (») Máj 5, 2012 /
 
"Le van kapcsolva az automata..."
Persze minden kismegszakító automata, de "AZ AUTOMATA" számomra a fő biztosító, és nem az "egyik kismegszakító".
(#) mps válasza llaci56 hozzászólására (») Máj 5, 2012 /
 
Ez ok. De ha megnézel pl. egy 10 emeletes társasházat, ott külön jön fel a fővezetéken a nulla és a föld, így hiába kapcsolod le a lakás főbiztijét, a szomszédon keresztül is záródik ez a kör. Egy kis "rajz":

névtelen.JPG
    
(#) _vl_ válasza llaci56 hozzászólására (») Máj 5, 2012 /
 
De az nem elég, ha csak az ő lakásában van lekapcsolva az automata.
Ha jól van szerelve a ház, és csak a főelosztóban van a föld összekötve a nullával, akkor mire felér a nulla az emeletére, addigra már más lakások fogyasztása miatt a nullán lesz feszültség a védőföldhöz képest. Akkor is, ha nála pont nincs semmi fogyasztás. Így viszont hibaáram is tud lenni a nulla és a védőföld között.
(#) llaci56 válasza zoliaaa hozzászólására (») Máj 5, 2012 /
 
Ne haragudj, de ebben nem kívánok vitát nyitni.
Ha akkor is lekapcsol a FI, amikor a FŐ biztosító le van kapcsolva, vagy egyetlen fogyasztó sem működik az illető "0" -ról, és ehhez a "0" -hoz a földet érinted, akkor ott valami baj van.
Következő: »»   214 / 966
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem