Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Sziasztok!
Van egy erősítőm, ami EZ alapján készült egy az egyben. Nagyon szép mély hangokat ad, de a magas hangok nem jönnek át. Szerintetek milyen alkatrészek módosításával kísérletezzek? Vagy ez ilyen??
Rendes kimenőtrafót kell hozzá csinálni (ez itt csöves topik, tehát gondolom az EL84PP-ről van szó).
![]()
Igen, EL84PP! A kimenőtrafó egy régi gyári, 4, 8 és 16 ohmos kivezetésekkel. Lehet, hogy az a baj, hogy mind össze van tekerve (tehát egyesítve vannak) és úgy megy a hangfal felé? Ez okozhatja a magas hangok hiányát?
Ez nem világos. Mi az, hogy a 4-8-16 ohmos trafókivezetések össze vannak kötve (akkor a 4 ohm fölötti tekercsrészek zárlatban lennének, ha tényleg így van, szét kell bontani) ? Miről gondolod, hogy azok, azok a kivezetések, nem pedig három egforma szekunder rész párhuzamosítása. Feszültség áttételt mértél beszerelés előtt (terheletlenül, majd beterhelve is)?
Az erősítőt nem én készítettem, így vettem. Az eladó azt mondta, hogy 4-8-16 ohm-ra is jó. Ebből gondoltam, hogy valaha mindre volt trafókivezetés, míg valaki össze nem kötötte.
Ami biztos, hogy az áramkör tudja megfelelő kimenőtrafóval. Így igazad is lehet, hogy három egyforma szekunder rész párhuzamosítása valamelyik impedanciára.. Hogyan tudnám ellenőrizni, hogy milyen kimenőtrafóm van? /Gondolom, akkor feszültségáttétel mérésével kellene kezdenem?/
Én a 100nanós csatolókondikkal kezdeném... Legalább 470-esre cseréld.
Tegyél fel egy képet a trafóról a kivezetésekkel.
Ezt csak viccnek szántad? Nehogy már 820 K rácslevezetőhöz kevés legyen a 100 nF csatolókondi.
![]()
Van az erősítőben egy frekvencia korlátozó tag (R6/C3), ezt egy kicsit "durvának" találom (3,9K/330pF inkább basszus erősítőnek való). Legelső lépésben ezt cseréld ki olyan 22K/220pf-ra, aztán hallgasd meg, hogy alakulnak a magasak...
Mérésekhez mid van ( színusz oszcillátor (20 KHz-ig), négyszög oszcillátor (10Knégyszög)/ oszcilloszkóp, multiméter milyen típus?
Csatoltam a képet, remélem látszik a lényeg. 4-4 kivezetése van.
Ránézésre 4 szekunder osztása van, és nem 4-8-16 ohmos hanem csak egy a 3 közül. Persze lehet hogy 4 ohmos, arra rá lehet kötni a 8 és 16 ohmost is, gond nem lehet belőle, csak akkor nem adja le a névleges teljesítményt és nem lesz optimális a csövek terhelése.
Esetleg meg lehetne mérni, ha biztosak akarunk lenni a dolgunkban. Az egyik 4-est szétbontani és mérni rajtuk feszültséget, mindegyiken tized voltra egyforma értékeket kellene kapni.
Kipróbáltam az R6/C3 cserét 22K/200pF-al. Többször oda-vissza próbával nem igazán tudok különbséget tenni a hangfalamon keresztül. Olyan, mint ha eleve 16kHz-től szűrő tompítaná a hangokat. (A mindennapokban használt erősítőmmel egyértelműen nincs ez a "szűrő hatás", tehát nem hangfal hiba lehet.)
Méréshez egy lakás kompatibilis Maxwell MX-25 303-am van pusztán..
Ezt pontosan hogyan kellene mérni? A kimenőn van 3 primer és 2 * 4 szekunder. Fizikailag már szétválasztottam a képen látható fekete 4-es (bal) oldalt. Ekkor a bal és középső primerre menjen a ~U? Szekunderen mit mihez mérjek? (Nem látom át, merre mennek a rézdrótok..)
Mivel nincs semmilyen jelgenerátorod, ezért egy kis 6-7 V-os trafóról (váltóáramú) feszültséget kötsz a szétbontott (hangszóróra menő) tekercsek mindegyikére külön külön (persze előtte ellenállásmérővel meg kell mérni hogy melyik kivezetés melyikkel van kapcsolatban) és mérsz az trafóról az anódokra menő kivezetéseken. Addig húzd ki a csöveket.
Ugye mind a 4 méréskor ugyanakkora feszültségeket kell(ene) mérned minden esetben. Lényeges, hogy ne kézzel fogd a mérőcsúcsot a kivezetéseknek mert 2-400 V körüli értékeket kell mérned áttételtől függően. Pontosan mérd meg, hogy mekkora volt a rákötött feszültség és mekkora a feltranszformált feszültség. Ebből már számítható lesz az áttétel is.
Anódtól -anódig kell rákapcsolni a feszültséget, tehát a primer két szélére. Ide ráköthetsz ennél a trafónál simán 230 V 50 Hz-et is. A szekundereken mérsz egyesével (20 V-os állásban). Ha ez a mérés megvan (pl. a primerre A-A 230 V kötve, a szekundereken tekercsenként 7 V mérsz), összekötöd megint a szekundereket és újra megméred a feszültséget, az nem változhat (a példánál maradva ekkor is 7 V-ot kell mérned). Ezzel megvan a feszültség áttétel mérés (230/7=32,8, Á=32,8:1). Ebből számolható, hogy mekkora Raa-ra szánták eredetileg (32,8*32,8*8=8600 ohm 8 Ohmos hangszóró esetén. Ha ezaz érték 5000-8000 közé jön ki, akkor 8 ohmos a szekunder, ha 5000 alatti érték jön ki akkor valószínűleg 5 ohmos a szekunder, ha 8000 fölötti érték jön ki akkor vagy 15 ohmos a szekunder, vagy 100 V-os a trafó, amennyiben eredetileg is EL84, vagy hasonló végcsőhöz tervezték.) A primer szimmetriát is állapítsd meg úgy, hogy a szekunderre kötsz pl. 6,5 V 50 Hz-et, és a primer tekercsrészeken külön -külön azonos feszültséget kell mérned (a példánál maradva ez 2*106 V lenne). Ezután a mérést és számolást terhelten is csináld meg (8 ohm 25 W ellenállást kötve a szekunderre, ha nincs (illetve ne tudod kikeverni), akkor más (nagyobb) érték is megfelel (mondjuk 22 ohm 10 W). A terheletlen és eközötti értékből következtetni lehet a trafó minőségére is. Ha ez megvan tovább tudunk lépni, amennyiben szükséges (a trafód sejthető ekrendezése alapján jónak kellene lenni a frekvenciamenetének, jó illesztés esetén)...
![]()
Mivel nem tudjuk, hogy ténylegesen mi van a trafóban, ezért nem lehetünk 100 %-ig biztosak, hogy tényleg elbírja-e primer oldalon a 230 V-ot. Ezért célszerűbb óvatosabb méréssel próbálkozni. Ha az általam felvázolt mérésnél 230 V feletti értéket mér akkor már mehet a Te módszered. Szerintem.
Elvégeztem a méréseket.
Ahogy gyanítottátok, a 4-4 szekunder kivezetés párban ugyanakkora menetszámmal készült. 8,7V-ból (csak ez állt most könnyen rendelkezésemre) rendre 334V-ra transzformált, ha a szekunderre kötöttem a 8,7V-ot. (Pontosabban a műszer 334-334-330-334V-okat mutatott.) Ez után a primerre kötöttem 228V-ot (ennyi jött a műszer szerint a konnektorból). A szekunder feszültségek 4,87V-ra alakultak. (4,87-4,87-4,96-4,87V műszer szerint). Összekötve ez az érték terheletlenül 4,89V lett. 8 ohm-os terhelést kötöttem rá (0R33-5W okokból raktam ki, bő 100W-ot is elviselt volna ![]() Tehát 228:4,89=46,63. Á=46,63:1 46,63*46,63*8=17395 (Nem tudom, hogy a műszerem-e a ludas, de ha a pontos mért értékeket nézitek, akkor az általam harmadikként jelzett szekunder kivezetés mintha egy kicsit kevesebb menetszámból állna.) Most akkor hányadán állok? ![]()
Inkább mintha 1 menettel több lenne az a 3. tekercs. Tehát 0,09 V az 1 menet ebből a primer kb. 2533 menet a szekunder meg kb 54 menet (ill: 55
![]()
Sziasztok! Most ezt a kapcsolást építettem meg,amit pár hozzászólással ez alatt supralaser is. A sturbi által javasolt módosításokkal.. 1-es lábra 1Kohm,ez utána a rácslevezető,amely esetemben 270Kohm. A csatoló kondi értékét pedig növeltem (47nF/400V). Betettem még egy 120K-s potmétert is,a szabályozhatóság kedvéért.
Nos rompanelekből bányászott alkatrészekből dolgozom,így vannak eltérések.. 7es lábon 150 ohm helyett 120.. 2-es lábon 560 ohm helyett 470.. illetve 22pF-ot sem találtam sehol. Egy KF serleg alatt leltem 33p-t. Gyorsan összedobtam így,mert érdekelt az előző próbálkozások sikertelensége után is.. ![]() Meglepetésemre megszólalt!!! ![]() ![]() Az alkatrészek szórásából adódhatnak a hibák?
Sziasztok!
A segítségeteket szeretném kérni. Nemrég (tavaly novemberben) vettem egy garnitúra csövet az EAG AE-782/A erősítőimbe. Vettem bele két EZ81-es egyenirányítót, és 4db EL84-es csövet. Ma menéztem milyen állapotban vannak a csövek, és azt tapasztaltam, hogy az egyenirányítók eléggé bekormolódtak, és felgőzölődött belülről valami fényes bevonat (talán a getter). Nem értem a dolgot, mert Tungsramot vettem bele, mert tudom, hogy ezek jó minőségűek. A gépek nem mentek sokat, inkább egy tranyós erősítőt hallgattam. Szerintetek mitől lehet ez? Kezdenek tönkremenni az egyenirányítók? Esetleg gázosak? A régi csöveket sokat használtam, és azoknál nem tapasztaltam ilyet. Mi lehet az oka ennek? Feltettem néhány képet az egyik egyenirányítóról, a másik is kezd így kinézni. Az a kormosabbik, ez a fényes.
Most megmértem a másik trafót. 312,4-313-313,2-312 ez egy átlagérték, mert kb. 20-szor megmértem és pontosan egyező értéket nem mutatott a multiméterem. (Legelső méréskor 295V-ot mutatott!!)
Aztán újra megmértem az előző trafót is. 330-330-328-331,3 (Első méréskor 3 szekunderre kötve a 8,7V-ot stabil 334V-ot mutatott pedig.) Lehet hogy nem a legjobb ez az automata méréshatárváltós multiméter, de talán a nagyságrendet mutatja. Ha feltételezzük, hogy a multiméterem téved (márpedig téved, mert sosem mutatja ugyanazt az értéket), de elhisszük a nagyságrendet, mire lehet következtetni az értékekből?
A méréseidből eléggé egyértelmű következtetések vonhatók le a trafó felépítésére, illesztésére és menetszámaira is (mivel a harmadik szekunder 1 menettel több, ahogyan azt Mayky sporttárs ki is számolta). A trafó 4 ohmos hangsugárzóhoz illeszkedik EL84 PP esetén AB osztályban, felépítése minden bizonnyal magtól kifele haladva: 55 menet szekunder/1266 me. primer/55 me. sz/55 me. sz./1266 me. pr./55 me. sz. Hacsak nem valami nagyon ledurrant dinamólemezből van jónak kell lenni a frekvenciamenetének a HF sávban. 310 V táppal legalább 14 W-ot kellene leadni az erősítődnek 4 ohmos hangsugárzóra jó hangminőséggel (kár, hogy nem tudunk generátor/szkópos mérést csinálni). A primer szimmetria hogy áll, azt nem mérted (a közép kivezetésnek felezni kell a 334 V-ot)?
![]() Nincs gond a multival, ugrál a hálózati fesz (pl. mert valaki heggeszt a környéken), az első mérésed jónak látszik kiindulásnak.
Ha két-két párhuzamosan kötött szekundert fázishelyesen sorbakötsz (megduplázódik rajta a mért fesz), nagyjából jó lesz 8 ohmos hangsugárzóhoz az illesztés (terhelt áttétellel saccolva 5 K körül). Mindenképpen érdemes megpróbálni, mert romlani fog a mélyátvitel valamennyit a magasakhoz viszonyítva. :yes:
Amíg fényes, addíg aggodalomra semmi ok. Ha bemattul, akkor már gázos. Ez a jelenség akkor keletkezik, ha a gyártás során a vákumozás nem túl jó, és ezért eleve több gettert tesznek bele. Aztán a működés során a még le nem kötött gázokat is elnyelve kicsapódik a búrán. Valószínűleg a csőgyártás végnapjaiban készülhettek.
Értem, köszi szépen a segítséget. A kormolódás is ettől lehet a másik csőben? Annak a lábainál is elég fényes már az üvegbúra, de az oldalán csak sötétebb, feketés bevonat képződött, mintha kormos lenne.
Ne lény negatív, óvatosan kell a 230-at rákötni (lábújjhegyen).
![]()
A kicsapódott getter színe sokféle lehet, nem hiszem, hogy kormolódás lenne, mert szén, az igen minimális ami a vas (anód) elektródákban van. Amíg működik a cső, nem kell törődni vele, a működésre nincs hatással. De ha már bemattul, akkor gáz van.
Rendben nagyon szépen köszönöm a segítséged.
![]()
Kipróbáltam ezt is.
![]() Radikális változást nem okozott, gyakorlatilag, mire az egyik erősítőről (eredeti kötés) átkapcsoltam a másikra (sorbakötött), már nem hallottam különbséget. Viszont, ha 8 ohm-os hangfallal terhelem, jobb a csöveknek a 2-2 párhuzamosan kötött szekunder fázishelyes sorbakötése (amit utóbb teszteltem)? Mert akkor így hagyom. Egyébként ha a hangforráson equaliserrel a 16kHz-et kicsit feljebb tolom, már számomra tökéletes a magas is. Tehát nem szűri ki, csak halkabb lehet. Lehet, hogy olyan jó a mélye, hogy ahhoz én máshogy szoktam meg a magas viszonyát?! ![]() |
Bejelentkezés
Hirdetés |