Csévét lehet kapni újat. Nekem megtekerve küldték, és a régi eleve sérült volt. Ha vágod a rezet, nem kell kitorni több lemezt, és hajtogatás nélkül több lemezt vissza tudsz fűzi. A régi tekercs amúgy sem ér sokat. Persze értem hogy meg lehet oldani vágás nélkül lassabban, de végeredmény szempontjából irreleváns.

Ha az ember újra szeretné tekerni a trafót, akkor azért jól jöhet a régi cséve. Biztos, hogy lehet kapni új csévét, de ha megmenthető a régi, akkor kár szétszedni. Természetesen vannak helyzetek, amikor ez a legjobb megoldás. Valamelyik trafó "simán" szétjön, valamelyik nem éri meg a vesződést.

Mivel nem akartam 100 V-os trafót, ezért nem sajnáltam. 3 APX-em van, + ATP trafó. Alapanyag volt bőven. Most hogy elkészült a kettő, lehet a harmadikhoz hozzá sem nyúlok. Megmarad alkatrésznek. Vagy kisérletezek rajta.

Üdv Mindenkinek.
Biztos felmerült már, de apx-100 (775mv, 0,22Mohm) bemenete hogyan passzol egy modern CD lejátszóval?
Ha jól tudom, egy CD lejátszó 2v-os kimenettel rendelkezik. De ezt is csak én gondolom, a neten nem találok konkrét adatokat (nekem philips DVP3350-esem van).
manapság már "nem divat" megadni ilyen adatokat.
Van valakinek javaslata?
Ha csak simán rákötöm az egyik csatornát akkor előfordulhat, hogy károsodik az erősítőben valamelyik alkatrész?

Előre is köszönöm a segítséget.

Nem okozol kárt, nyugodtan kapcsol rá.

Kösz a segítséget.

Azt nem tudod, hogy mekkora értékeket visel el az erősítő?
Azért kérdezem, mert a számítógép hangkimetele is megfordult a fejemben, de az ugye "változtatható" 0-tó, valameddig. (Na de meddig?)

Bemenetén fel van tüntetve, 775mv, ez azt jelenti, hogy a max. kivezérléséhez ekkora eff. bemeneti feszültséget igényel. Ha nagyobb jellel táplálod, akkor kisebb poti állásnál már megkapod a maximális teljesítményt. Kárt nem okoz, csak túlvezérelhető lesz , amit hallani is fogsz, torzítás jelentkezik, de kárt nem okoz. Úgysem tudnád elviselni a kapott hangminőséget.

Köszönöm a segítséget, akkor nekiállok fabrikálni.

Ja, még valami.
sehol sem találok sm102b vasmagot. Plachtovics György féle 8ohmos kimenő változtatás nékül feltekerhető az eredeti magra, vagy más lesz az eredmény?

Cséve ablakmérete megegyezik, így megtekerheted az eredeti magra is, azzal az osztással..
SM102B vasmagon valamivel nagyobb induktivitás érhető el, azonos menetszám mellett.
Kimenő hatásfoka is picivel jobb lehet, a rövidebb vezeték miatt.

Az APX-be sikeresen beleépítettem egy JCM 800-at ATP trafóval. Szűkösen, de elfért. Nagyon jól szól. Mivel túl hangos volt, a gyári hangerő potmétert hátra raktam. Még hátra van a feliratozás, és festés.

Sziasztok!
Érdekes módon ma bekapcsoltam az erősítőt és az egyik cső nem működött. Amikor felfűtöttek a csövek búgás hallatszott a hangszóróból. Megnéztem a műszeren a katódáramokat és az egyik csőnél meg sem mozdult a mutató, a másiknál pedig félig kitért. Megmértem ezután műszerrel is, egyiknél teljesen nulla, másiknál 40mA. Na ez így nem oké. Megcseréltem a csöveket és akkor is ugyanannál a csőnél jött elő ez. Semmi áram nem folyt rajta. Felcsiszoltam a lábait is, de semmi. Ezután beraktam egy másik csövet(szerencsére volt itthon) és szépen be is indult. nyugalmi állítás után működik is.
Nos akkor a kérdés az lenne, hogy látható jel nélkül mi a fene lehet a csővel? Semmi nem látszik rajta, kivezetések rendben, szépen fűt is, csak nem megy.

Fűtőszál ment tönkre, és a fűtőszál tönkremenetele nem jelenti azt, hogy látszik is, mert lehet hogy pont olyan helyen szakad el, ahol nem látsz bele! Próbálj ellenállást mérni a fűtőszálon!

Ha fűt is csak nem megy, akkor lehet ám elektróda szakadás mondjuk a segédrácson vagy az anódon. Ha a gettere ép, akkor én a segédrács hibájára gondolnék. Az anódsapkája nem lötyög? Esetleg ott is lehet érintkezési hiba.

A két cső fűtése sorba van kötve, fűtött mind a kettő. Ha jól emlékszem talán az előfesz változásra mintha 1-2mA-es áramot ki tudtam csalni belőle. Lehet, hogy az anód szakadt, bár semmi nem látszik a csövön belül, hogy sérült lenne.

Sziasztok!
APX 100-as erősítőimhez szereztem 1pár Vermona Regent 600/1000-es 8 ohmos hangfal párat.(50/80VA)
Az erősítő kimenője 4-8-16 ohmra lett áttekerve.
Mit gondoltok mekkora teljesítményvesztésre számíthatok ha a 8-as ládákat 4 ohmra kötöm?
A láda ugyanis csak 80-100W terhelhetőségű, és nem szeretném hazavágni.
Üdv.:Csaba

Kell egy 50 wattos 4 ohmos ellenállat, és a kérdés nem kérdés többet

Köszi,továbbra is kérdés marad mert kihúzva a fiókom, nem találok ilyet, de talán még alkatrészboltban sem.

Lehet rosszul tettem fel a kérdést.
Ha az erősítő 4 ohmon 100W-ot ad le akkor 8 ohmon mennyit?Várhatóan nem a felét.
Mire lenne az jó ha 12 ohmra növelném a hangfal elenálását egy 4 ohmos sorba kötésével?
Ugyanott vagyok vele mintha a 4-es kimenetet 8-al terhelem.

Szia.Egyszerű volt csak gondolkodni kellett volna kicsit.
Egy X-M ellenállás és egy kapcsoló segítségével bármilyen teljesítményű hangfalhoz hozzáigazítható az erősítő kimenő teljesítményének korlátozása.
On állásnál a kimeneti teljesítmény a max, Off-nál pedig az ellenállással meghatározott korlátozás.
Esetemben ennek értéke 82kohm volt, ekkor 1KHz-en a kimenőtrafón lévő feszültség 17-18V-ra adódott.
Célszerű először egy trimmert berakni,utána pedig fix értékre cserélni.
Jobb megoldás mint az erősítő belső potiját átállítani mert így megmaradhat az eredeti 770mV-os 1Khz-es beállítás, amit egyébként is nehézkes volt beállítani a két mono blokk összehangolásakor.

Szia Csaba!
Bocsánat a késői válaszért. Nem erre gondoltam, mert ez bemeneti feszültség limiter és nem teljesítmény határoló. Ha az osztó ellenállás ellenére nagyobb bemeneti feszt kap, simán széttolja a hangfalat. Az ellenállást mindenképpen a szekunder oldalra kötném. 12 Ohm kevés mellé illesztettséget okoz, és eleve teljesítmény határoló jellege van, hiszen a nagyobb impedancia miatt kevesebb áram folyik, illetve az ellenálláson is disszipálódik némi teljesítmény. Nyilván lehetne többféle ellenállás vegyes kapcsolásával 8 ohmos teljesítményt imitálni. A boltban 10 Wattos ellenállás simán kapható, de lomiban van 25 wattos is.

Szia!
Igen, igazad van, nem biztos hogy a srácok nem vezérlik túl a gitár pedállal, vagy bármivel....
Mondjuk jó lenne tudni hogy általánosságban hány mV a pedálok kimenete.
Az én verzióm csak abban az esetben működne rendesen ha a bemeneti vezérlő feszültség 770mV, vagy kevesebb lenne.
Mérjek 1Khz 770mV-al kimeneti feszültséget a 8ohmos kimeneten 12ohmos műterheléssel?
És mi van ha ebben az esetben is túlvezérlik a bemenetet?
Üdv.:Csaba

Szia! A limiter csővel vissza lehet fogni, max. hamarabb kezd el torzítani. Az ideális megoldás jóval nagyobb hangfal telepítése, vagy olyan ellenállásos vegyes kapcsolás, ahol 8 ohmos ellenállásokból készített osztó negyedén van a hangfal. Na akkor tuti nem hajtják szét.

A kimenőtrafó pontosan arra való, hogy a csövek nagy impedanciás kimenetét illessze a hangfal kis kimeneti impedanciájához. Nemtudom miért akartok mindenáron mindenféle határoló hülyeségeket beleépíteni. A kimenőre pont azért tekercselünk 4-8-16 ohmos leágazást, hogy bármilyen hangfalhoz illeszteni tudjuk az erősítő kimenő teljesítményét. tehát, ha a 4 ohmos kimenetet terhelem egy 4 ohmos hangfallal, akkor is lejön a max teljesítmény, vagy ha a 8 ohmosra teszek 8 ohmos hangfalat akkor is tudja a 100W-ot és így tovább. Azért van 4-8 ohmos megcsapolás a kimenőn, hogy optimális legyen az illesztés. Különben a kimenő teljesítmény és a torzítás is romlik. Méréseim és tapasztalataim szerint, ha pl egy 8 ohmos kimenetet terhelek 4 ohmmal, akkor a kimenő teljesítmény kb 60%-ra esik vissza és torzítani is hamarabb és jobban fog. Megoldás egy dupla hangerő poti egymás után, mint ahogy az eredeti APX ben is van, vagy úgy méretezni a kimenőt, ha még nincs áttekerve, hogy ne adjon le a szekunderén 100W-ot, csak 60-at. Kevesebb réz kell, ergo olcsóbb megoldás és még jobban is szól. és a csövek is kímélve vannak.

Nem értem miért nevezel egy párhuzamos-soros osztót, ami 3 db 8 ohmos ellenállásból és egy 8 ohmos hangfalból áll, hülyeségnek, amikor id. Jim Marshall gyárilag használja ezt a megoldást a fejegységében. A lényeg pont az hogy virtuálisan hangfal teljesítményt generál, a végfokot kihajtja, ahogy üzemi körülmények között, és a hangszínezet teljesen azonos marad a szomszédok zavarása nélkül is egy stúdiófelvételen. A bemeneten lévő poti oszt ugyan de az erősítő széthajthatja a kisebb teljesítményű hangfalat. Az eredeti javaslatom, miszerint egy ellenállást köt sorba a hangfallal két módon limitál: Egyszer a melléillesztésből, 12 Ohm, másodszor a disszipációs teljesítményből. Írtam, hogy nem a legkorrektebb megoldás, de működik. Azért mert egy műszaki tartalmat nem preferálsz még nem hülyeség, csak más...Ideális megoldás értelmes méretű hangfal használata.

Megvan az oka, hogy miért nem tartom korrekt megoldásnak. Ha nem jól illesztem az erősítőt, akkor megnő a torzítása, még kisebb hangerőn is. Másrészt, felesleges az erősítő kimenőteljesítményét "csak" elfűteni egy nagyteljesítményű huzalellenálláson. Erre a legkorrektebb megoldás, amit írtam is, hogy a kimenőt úgy tekerem, hogy legyen rajta pl egy 15-20W-os 8 ohmos leágazás, esetleg külön tekercs, a 100W os kimenet mellett.
Az egyszerűbben kivitelezhető megoldás, de nem a legkorrektebb, ha a bemeneti jelet lekorlátozom, hogy a külső hangerő potival ne lehessen túlhajtani a hangfalakat még maximum állásban sem.

A legjobb megoldás a kimenő megfelelő tekercselése lenne, de ha a kimenő már adott, akkor a bemeneti jelen korlátoznék. Ez az én személyes véleményem. És igazad van, bocsi, hogy hülyeségnek írtam, amit mondtál. Ez nem volt helyénvaló. Utólag is elnézésed kérem ezügyben, mert működőképes, csak szerintem túlságosan veszteséges megoldás.

A potis megoldást természetesen mindig az aktuális jelforrás (CD-játszó, számítógép hangkártya) kimeneti jeléhez kell méretezni, és akkor semmiképp sem hajthatod szét a kisebb hangfalakat sem. És a hangszínezet minden marad eredeti, csak ugye az ellentmondás, miszerint először leosztok egy jelet, majd újra erősítem... De ha jó minőségű potit használok, akkor ez a legjárhatóbb út, ha a kimenő már kész, és nincs rajta leágazás, csak a 100W os szekunder. Az én kimenőimre újabban mindig tekerek egy ilyen "szobai használat" leágazást is a nagyteljesítményű kimenet mellé

Sziasztok!
Megkérdeztem Muszbek Attilát aki a kimenőimet készítette, a következő volt a válasz:

"Ha a 4 ohmos kimenetre kapcsolod a 8 ohmos hangfalat (és fordítva) csupán annyi történik, hogy a nem lesz ideális terhelése a végfok csöveknek. ez minden esetben a kimenő teljesítmény csökkenésével jár (tehát fordított esetben is ).
A hangfalra tehát nagyobb teljesítmény nem juthat.
Ez a teljesítmény csökkenés azonban olyan kis mértékű, hogy füllel nem érzékelhető.Ha generátorral hajtod az erősítőt és méred a teljesítményt csak akkor fogod látni a változást. Mivel általában a csöves erősítők kimenő teljesítménye akár a kétszerese is lehet a névlegesnek ez a mérés nem egészen meggyőző, mert a torzítást is mérni kellene közben. Így ugyanakkora torzítás mellett a legnagyobb teljesítményt az ideális terhelő impedancián kapod. Mivel a kimenő trafó impedancia áttétele nem lineáris hanem négyzetes, ezért a csövekre nézve nem jelent különösebb változást.
Valóban nem szerencsés 100w-os erősítőre 50-es hangfalat kötni!
Az ideális eset az volna , ha a 100-as erősítőre 200-as hangfalat kötnél.
A legcélravezetőbb az, ha az APX bemenetére csinálsz egy külön csatlakoztatható előosztót amivel beállítod a kívánt kimenő teljesítményt (tuchel aljzat-tuchel dugó és közte egy 100K trimmerpoti.
Vagy a hangfalba beépítesz egy 18V-os zennert egy 100 ohmos ellenállást és egy ledet sorba. A led 50 watt körüli teljesítményen kezd el villogni 70 w- nál már folyamatosan ég. Erre azonban oda kell figyelni!"

Sziasztok,
Valaki meg tudná mondani hogy a gyári APX-ben mekkora a távolság a két PL509-között?
A készülő E130L PP-m (az APX-el ellentétben ez nyitott kivitelű lesz) átdolgozott tervén csak 35mm maradna a két végcső között és gyakorlati példákat keresek a létjogosultságára...
köszönöm.

Több gyári alkalmazásban RF technikában is kerül közel ennyire cső. Összességében nyilván távolabb jó, de ha 35 mm megvan az még megfelelő, főleg ha nyitott a konstrukció.