Fórum témák
» Több friss téma |
Azt honnan gondoltad, hogy az 500mA az áramköröd kimenetén fog kijönni? A "peak inductor current" azt jelenti, hogy csúcsban ennyit hajlandó áttolni a tekercsen az IC. A tekercsen áttolt átlagos áram * a bemenő feszültség adja a bemenő teljesítményt, aminek a hatásfoknyi része (azaz kevesebb, mint 100%-a) fog kijönni a kimeneten, a kimenő feszültségen (magasabb feszültség - alacsonyabb áram).
Amúgy az adatlapban nem véletlenül van a 2. oldalon az a táblázat, ami szerint 2-3V bemenő feszültségből a MAX856 3V-os állásában 0..150mA tartományban lesz 3.3V a kimeneten.
Igen, azt néztem én is, csak úgy gondoltam, hogy a "Conditions" csak arra utal, hogy ilyen körülmények közt ("normál állapot") igazak a megadott feszültségértékek, de bíztam benne, hogy ez nem jelenti azt, hogy nagyobb áramot nem bír ettől még. A másik, amit rosszul gondoltam, hogy a peak inductor current esetén nem a bemenő (1.5V-os) feszültségben kell gondolkodni, hanem a kimenőben... de persze ez a feltételezés is téves, hiszen a bemenő feszültséget töltögeti az induktivitásra, a kimenő fesz. csak a dióda után alakul ki... Röviden teljesen igazad van, csak nem gondoltam át kellőképpen. Tudsz ajánlani hasonló egyszerűségű DC step-up IC-t, amivel 400 mA-t garantáltan kihajthatok 3.3V-on? Ja és lehetőleg kis önfogyasztású kellene, mert sok ideig kéne elemről mennie a cucnak.
Kössz! ádám Módosítás: ...mármint, én is tudok guglizni, csak ha esetleg van valami, amit próbáltál, és jó tapasztalatod van vele kapcs. A hozzászólás módosítva: Szept 20, 2012
Talán ez megfelelhet: LM2623
De ha 1.5V-ról szeretnéd üzemeltetni, akkor jó hatásfokról (80% felett) kár álmodni bármilyen IC-vel... Nem próbáltam, de időnként az értelmesen beszerezhető alkatrészekből szoktam magam kis listákat gyártani, hogy kb. milyen főbb paramétereik vannak... A hozzászólás módosítva: Szept 20, 2012
Értem, köszönöm!
Még ezt néztem közben, ez is ígéretesnek tűnik: MAX1765 Valószínűleg kipróbálok néhány különbözőt és rámérek. Másik: lehet, hogy érdemesebb lenne 2 ceruzaelem bele... persze ezzel nő a súly meg méret meg minden, de nő a hatásfok (3V-ról már sokkal jobbak ezek a cuccok, igaz?), meg 2 szárazelemben több a tárolt energia.... szóval végül is biztos, hogy sok szempontból jobb lenne.. bár akkor már lehet, hogy nem kell step-up sem. Még kérdeznék: Lehet-e baja egy ilyen step up-nak (úgy általánosságban), ha a kimenetén 3.3 V van, és közben ki van kapcsolva a konverter? Csak mert a back up 1F-os kondit a 3.3V-os vonalra tenném (lényegesebben nagyobb energiát tud tárolni U*U*C szerint, mint a 1.5V-os vonalon). Köszönöm! ádám
A belinkelt Maxim data sheetjén nézzed meg a "Max output current vs input voltage" ábrán, hogy 1.5V-ból 3.3V kimenettel mit tud... És kb. 5x annyiból szerezhető be, mint a Texas-féle, ennél többet tudó verzió. Az árazás nem erőssége a Maxim/Dallas cuccoknak...
Én is elgondolkodnék, hogy 1.5V helyett valami magasabb feszültséget adó áramforrás legyen inkább, és akkor nem kell 1.5-2A csúcsáramú konvertert használni, és nem ilyen 60-70%-os hatásfokkal fog menni a konverter se. A ceruzaelemek helyett sokszor jobb tud lenni egy Lítium-polimeres akku. Én ceruzaelemet csak olyasmibe raknék, amiben legalább 1-2 évig bírja elemről, vagy nagy gondot okoz a töltögetés. Bármilyen DC-DC konverter vagy stabilizátor kimenetére kondit rakni, az mindig megfontolást igényel. Egyrészt stabilitási gondokat okozhat, másrészt kérdés, hogy bekapcsolásnál mekkora áram fog kelleni a feltöltéséhez. A backup kondi minek, ha elemről megy a cucc? Ha sokat fogyaszt a ketyere, akkor úgyse tart soká a kondi, ha meg keveset fogyaszt, akkor meg úgy sem fogy ki gyorsan, lesz idő elemet cserélni.
Meg lehet csinálni lemezből is, csak a két lemezt össze kell fogni és biffilárisan kell tekerni. Köztük persze szigetelésnek kell lennie. Vagyis, egyszerre kell tekerni két rézlemez fóliát, meg két szigetelőfóliát. És nem baj, ha nem lesz zárlatos... Nem egy leányálom ilyet csinálni, de nem lehetetlen. De a litze sokkal egyszerűbb.
A mostani álláspont szerint 2 db. 1,5V-os áramforrásról fog menni a cucc sorba kötve, mert a PIC, a RAM, az SD kártya, az USB és minden egyéb, kevésbé feszültség-érzékeny dolog is elmegy 2,7V-ig (sőt, a PIC még 2,4V-on is eljárt), mint az a mérésekből kiderült. Egyedül az LCD logikájának kell betenni egy DC/DC konvertert, mert nagyon elhalványulnak a pixelek, ha nincs meg a 3.3V, de az alig eszik valamit és csak akkor lenne bekapcsolva, amikor ki kell jelezni valamit (ritkán).
Az akkumulátor kérdése engem is foglalkoztat, de ezzel kapcsolatban az a bajom, hogy tudomásom szerint nem túl egyszerű a töltésük, védőáramkört kell neki építeni és - ha egyre gondolunk - egy cellának 4V-os a cellafeszültsége, ami a panelen lévő dolgok egy részének már sok lenne... De nem vagyok otthon az akkumulátor témában egyáltalán, úgyhogy ha tudsz valami olyan akkumulátort, aminél ezek nem annyira állnak fenn, vagy a fent említett dolgok viszonylag egyszerűen megoldhatók, akkor adj tanácsot, légy szíves! Köszönöm!
Nem lenne egyszerűbb egy lítiumos akkumulátort betenni? Egy egyszerű telefonakkumulátor is megteszi. Az 4.2-3.0V tartományban működik. Ha mindenáron építeni akarsz, akkor inkább egy lítiumos töltőt építs. Anyagilag még jobban is jársz...
![]() Nem olvastam el minden választ, ezért szóltam bele... A hozzászólás módosítva: Szept 24, 2012
Az MCP73812 olcsó, egyszerű töltő építését segíti. Ha telefonakkut használsz, abban mindig van védelmi elektronika.
A hozzászólás módosítva: Szept 24, 2012
Ez nem is tűnik rossznak! Köszönöm a tanácsot! Egyenlőre még van egy kis gondom a panel analóg részével is, de ha azt megoldottam, foglalkozom majd a tápellátás kérdésével. Akkor valószínűleg még lesz kérdésem.
Nekem is a telefonakksi jutna legelőször eszembe. Nagy a választék, és a nagy forgalom miatt az árak sem rosszak, plusz benne a védelem, nem kell azzal se foglalkozni.
Töltésre a Microchipnek nagyon helyes chipjei vannak, érdemes végignézni a választékot (hint: választáskor én azt szoktam csinálni, hogy először megnézem a Chipcadnél, mi az, ami raktáron van nekik). Ha sok valakinek a 4V, és relatíve kicsi (<100mA) az áramigény, akkor lehet keresni valami low-dropos (mondjuk 0.1-0.2V) szabályzót, vagy lehet építeni is egyet egy L-es FET-ből (pl. IRLML2502) meg egy TL431-ből. De létezik az MCP1601 is, ami szintén jó megoldás lehet a problémára.>
köszönöm!
foglalkozom majd a tápellátás kérdésével, csak később, jelenleg egyéb problémákkal küzdök ![]()
Köszönöm !
A tekercselést én is így gondoltam, már csak lemezt kell beszereznem szigetelőanyag az van. Azt viszont nem értem mitől mehetnek tönkre a fet-ek amit a lemezelt tekercs okoz ?
Ha nem úgy tekered, ahogy fentebb leírtam, akkor nagy lesz a szórási induktivitás a két tekercs között. Ez túlfeszültséget okoz a tranyókon, amit vagy lenyelnek ( eldisszipálják azt az energiát ), vagy ha túl nagy ez az energia, akkor a tranyók túlmelegednek és nagyon gyorsan tönkremennek.
Egy két fet halála belefér a fejlesztésbe szerintem.
Azért erőltetem ezt a lemezes dolgot mert a sodrat alkalmazásánál nagyon problémásnak tartottam a kivezetések környékét. Nem tudtam tökéletesen megcsinálni még elméletben sem. Erre a fogtam rá a túllövések miértjét. Ha "lágyítottam" a vezérlésen akkor jobban melegedtek a fet-ek, de ez nem is volt furcsa, csak az arany középúttal nem voltam megelégedve (lehet bennem van a hiba). Azért teszek egy próbát hátha jobban sikerül mint a litze alkalmazásával.
Sziasztok.
Egy horgászlámpához szeretnék feszültségátalakítót,mert az összes lámpa ledes izzóval szerelt az pedig már 3v-os..... 6v-ból kellene 3v csinálni. Valahol lehet készen kapni átalakítót? Köszi
LED működtetéséhez nem átalakító, hanem áramgenerátor, áramkolrátozáskorlátozás kell. Ez a LED típusától, és az áramforrástól függ. 1W és nagyobb teljesítmányű LEDhez lehet készen kapni ilyen áramkört, kisebb teljesítményre elegendő ellenállás használata.
Pontosítok: fehér LEDek nyitófeszültsége inkább 3.2V - 3.6V.
Egy izzónál a fontos paraméter a feszültség, aztán áram folyik rajta amennyi akar. A LED -nél a fontos paraméter az áram, aztán feszültség esik rajta amennyi akar. Ezért kell a LED et áramgenerátorral hajtani, aminek a táplálásához a 6 V pont jó. És a LED nem izzó, abban nem izzik semmi, ha már izzik, kidobhatod.
1 dollár körül kapható a kínai ha jól emlékszem, a bemenő feszültsége max. 28V lehet, és max. 1,2A-re állítható be, kb. 5Ft-os nagyságú. Ha nagyobb áram kell, 555+FET (nézz szét Skori oldalán), vagy UC3843 + FET. Utóbbival most kísérletezem, 10-45V között kell működnie max. 5-6A-en. A légszerelt darab úgy néz ki teszi a dolgát, de a helyén (éles bevetésen) még nem volt.
Erről az 1 dollárosról érdekelne további információ...
Szerintem, ha nem is pont egy dollár, de mindenesetre olcsóbban, jobbat, nehéz egyedi ic-k-ből, diszkrét elemekből, összerakni, mint amit ezzel a kis tokkal lehet.
Nekem nagyon bevált, és nemcsak játéklámpákat építettem segítségével.
Ez az, de pontos típust és árat nem tudok mondani. Hasonló, vagy ugyanolyan IC-vel megy mint amit mex linkelt.
Sziasztok. Szeretném a segítségeteket kérni egy buck-boost konverter tervezésében. Igazából egy bicikli agydinamójához(generátor) csatlakozna. Egyenirányítva a generátor kimenetét, szűrőkondenzátor után egy dc-dc konvertert kapcsolnék. U(be): 0-15v I(be): 0-700 mA-ra. U(ki): 3-3.3V. A kimeneti áram a bemeneti kétszerese lenne (1A) , ha U(be): 6V I(be): 0,5A U(ki): 3V vagy a kimeneti áram megegyezik a bemenetivel (0.5A) ? Esetleg a linkelt kapcsolás megfelelő lenne-e nekem?Bővebben: Link Powerledet hajtanék meg a stabil feszültséggel, mert a ledem (CREE XML-T6) akár 3A-t is bír, de annyit biztos nem kap majd.
Segítségeteket előre is köszönöm!
Sajnos agydinamóhoz nem értek, de ez így elég életképtelennek tűnik.
Például, ha még csak 5V-od van és 1-200 mA, abból a büdös életbe nem lesz 3V 1A. Ha nem hajtod sacc legalább 2/3 gőzzel a cangát, akkor nem lesz pilács. Szerintem inkább elemben gondolkodj, meg egy kisebb áramú ledben. Nekem két ceruzaelem hajt egy powerledet egy zseblámpában, de olyan fénye van, hogy betojsz.
Válaszodat köszönöm! Pontatlanul fogalmaztam. Nyilván a kimeneten max akkora teljesítmény jöhet mint ami bement. Tehát az általad vett példa esetén 5V és 200mA be, kimeneten: 3V és 0,33A? Vagy egy másik példa: Be: 9V 500mA és Ki: 3V 1,5A?
Eleve nem számoltál a hatásfokkal, szóval "max. akkora teljesítmény" helyett "max. a bemenő teljesítmény 50-70-90%-a" a helyes mondás.
Másfelől "U(be): 0.." szintén nem létezik, mivel ~0 Voltról kb. semmi se üzemel. A legtöbb kapcsolás 1..3V körüli minimum bemenő feszültségről tud csak menni, ráadásul 2-2.5V alatt általában nagymértékben leromlik a hatásfok. A linkelt kapcsolás pedig teljesen másra való, mint amit szeretnél (az konkrétan nem DC-DC konverter). Ha meg tudod fogalmazni pontosan, hogy mit is szeretnél a kimeneten kivenni (hány Volt, hány Amper), akkor lehet nézelődni a különféle kapcsolóüzemű IC-k között, hogy melyikből lehet kb. valami olyasmit kihozni, mint amit szeretnél.
Sziasztok!
Megépítettem Skori egyik NE555-ös kapcsoló üzemű tápját, erről lenne szó: Bővebben: Link Működik megfelelően (szerintem), csak egy kis magyarázatot szeretnék kérni. A legutolsó verziót építettem meg, T7 és D7 nélkül, P1 poti pedig a KI-1-re csatlakozik, erre azért volt szükség, mert mikor szabályoztam a kimenő feszültséget, akkor belengett, bekapcsoláskor ugyanazt tapasztaltam. 8V-ra volt beállítva a kimenő feszültség, az ON/OFF kapcsolóval kapcsolgattam, 5K volt a terhelés, és 12V-ig is simán felment a kimenő feszültség egy pillanatra. Ezek nélkül szépen lehet szabályozni, rossz szó nem érheti. A söntöm 0.47ohm, elővigyázatosságból. Egy példával magyaráznék: 24V 21W-os izzó a kapcs. táp kimenetén, és 12V-ra beállítva. Labortápról táplálom a kapcs. üzemű tápot. 14V-ról indulok, és tekerem felfelé a feszültséget, eközben a felvett áram csökken, és minimum 82% hatásfokkal üzemel a kapcs. táp, az izzó azonos nagyságú feszültséget kap. Elérek egy bizonyos feszültséget a labortápon (pl.22V-ot), ha ettől feljebb tekerem a feszültséget, akkor elkezd csökkeni a kapcs. táp kimenő feszültsége. Erre én azt gondolom, hogy az áramkorlát életbe lép? Ha csavargatom az áramhatárolást beállító potit, akkor szépen változik az izzó fénye, de csak ilyen magas bemenő feszültség esetén. Alacsonyabbnál nem változik semmi. Ennek így kell működnie? Szükséges 2000µF a kimenetre a kapcsolástechnika miatt, vagy kevesebbel is ugyanilyen stabilan működne? Köszi!
Üdv,
újra építeni akarok egy LM2576-oson alapuló stepdownt, de most már variálhatóbb kimenettel és szeretnék valami igazán stepdownba való tekercset beszerezni ami talán nagyobb hatásfokot produkál mint az eddigiek. Amiket eddig találtam azok ránézésre sem hasonlítanak a gyári stepdownok ban lévő tekercsekre pl. ha rákeresek legalább 100uH és 3A-re képes indujtivitásra ilyet kapok: 150 uH / 3A, 120 mOhm DPT 150 A3 fojtótekercs, toroid Amit a gyári áramkörbe tesznek annak a közepén van a vasmag és mint a horgászdamil a pecaboton a vezeték körbetekerve van rá, amit meg én eddig találtam és eddig használtam az meg egy fánk alakú vasmagra tekert tekercs.... Mire kellene rákeresni hogy a megfelelő tekercset megtaláljam? Már arra is gondoltam én tekerek egyet de tudni kellene akkor milyen vastagság és menetszám jó a stepdownhoz.
Milyen tekercset használsz most?
A toroid - fánk-alakú - jobb mágneses paraméterekkel rendelkezik, mint a sima, rúd-alakú magra készített tekercs (horgászdamilos pecabotos hasonlat), mert a sima tekercs két végén a mágneses tér körbe kell menjen, míg a toroid végtelenített, így a környezetébe sokkal kevesebb elektromágneses zavart fog kisugározni. Ez mondjuk egy érzékenyebb áramkör környékén nagy különbséget tud okozni. Amúgy szerintem a DPT 150 A3 jó lehet az LM2576-hoz - persze nem 3A-es terhelésnél, hiszen ahhoz 3A-nál nagyobb max. tekercsáram tartozik, ez a tekercs pedig max. 3A-ig jó. A hozzászólás módosítva: Nov 1, 2012
|
Bejelentkezés
Hirdetés |