Fórum témák
» Több friss téma |
Tehát akkor a szekunder oldalon pedig szűrjem le?
És mi a helyzet a zajokkal? Nem lesz így "rádióadó" a tápból?
"Nem lesz így "rádióadó" a tápból?"
De igen  Egy trafóval párhuzamos RC vel szűrhető (primeren) . Az értéke 1w100ohm ; 2n 1Kv Félhídasnál!!! Amikor ezt kivettem a tvkártyámon becsíkozódott a kép  Viszont az ellenálás trafó nélkül is melegedett, veszteséget okoz 
Meg tudnád mondani, hogy ezek az értékek miből adódnak?
Most nézem amit írtál... A félhidas mit jelent?
Nálam két primer van, illetve egy, félúton megcsapolva.
Tehát akkor a kérdés még áll: Hogyan tudom megszüntetni a trafó rezgését?
helló mindenkinek
Most szereztem egy régi AT-s tápot és ezt szeretném átalakítani egy erősítőhöz. Az a bajom vele hogy nem találtam benne vezérlő IC-t. Nem tudom hogy mi vezérelheti a tápot. Amik benne vannak:STR81145, BUV48A, LM339, meg még egy pár kisebb tranyó. Valaki nem tudja hogyan működik ez a táp?
Elsőnek én iserre gondoltam, csak ez egy külön nyákon van és 3 vezeték megy rá ebből kettő a bejövő váltó fesz. A harmadik meg a kijövő. Majd teszek fel róla néhány képet hátha ugy jobban látszik mi micsoda.
Na itt van néhány kép. Tudom nem a legjobb, de lehet látni hogy mi van a nyákon. Megtaláltam a tipusát is ami Delta SMP-145. Ha lenne egy kapcsolási rajz valakinek az jó lenne, mert még mostse tudom hogy működik.
Az adatlapból nekem úgy tűnik, ez mindössze a 110/220V automatikus átkapcsolására való. Lesz még ott más is, ami a kapcsolóüzemet vezérli.
Helló
Én is valami ilyesmire gondoltam. A primer oldalon csak egy teljesítménytranyó, egy kis tranyó, egy kis trafó meg ellenállás és kondi van. Ebből hogy lesz kapcsolóüzem azt nem tudom. 
Lehet, hogy az a "teljesítménytranyó" nem is tranzisztor, csak olyan tokozású IC. Vannak ilyenek, vezérlés és egy nagyfeszültségű MOSFET lakik általában bennük. Arról nem tudsz képet berakni?
íKépet sajna nem tudok mert elég eldugott helyen van, de a tipusa BUV48A. Megnéztem az adatlapját és ez egy kapcsolótranzisztor. Amugy amit irtál hogy nem tranyó hanem IC olyat már láttam, mert multkor cseréltem egy tv-ben. Az is STR-es volt.
Ja, látom, BUV48A van benne. Más sehol semmi? talán végig kellene követni, hogy a BUV-t mi vezérli. Esetleg önrezgő áramkör lenne?
Lehet hogy önrezgő, mert a tranyót egy kisebb vezérel egy trafón keresztül. Engem annyira nem is érdekelne a működése csak hiányzik belőle két ellenállás és azt kellene pótolni, meg átalakítani 2X 30V-os kimeneti feszre.
helló
Valaki csinált már kapcsitápot TDA 4600-as IC-vel? Én ezzel akarok most csak kellene nekem a trafóhoz adatok, mert nem tudom hogyan kell méretezni. Már minden alkatrész megvan hozzá csak a trafót kellene megcsinálni. Valaki segitsen hogy kell trafót méretezni ehhez. Adatlapot mellékelem benne van a rajz.
Hello sziasztok!
Meg tudná nekem valaki mondani, hogy honnan lehet kiszámolni a szükséges pufferkondenzátor méretét? gr89: Én is gondban vagyok a trafóméretezéssel, de leírom neked azt, amit eddig felleltem: Np = Up_eff / ( 1/x* 2 * Pi * f *Bmax * A) Np : primer menetszám Up_eff : primer feszültség effektív értéke [V] x : a jel alaktényezője (sin = gyök(2); négyszög = 1) f : frekvencia [Hz] Bmax : maximális megengedett indukció [T] A : vaskeresztmetszet [m2] Nsz = (Np * Usz_eff)/Up_eff Nsz : szekunder menetszám Usz_eff : szekunder feszültség effektív értéke [V] Kérem a HOZZÁÉRTŐKET, hogy javítsák ki ha nem igaz amit leírtam, sajnos magam se vagyok benne teljesen biztos. Üdv: Zsolt
Működik! Tökéletes! Köszönöm a segítséget annak aki segített!
A végleges verziót szándékozom majd közzétenni az oldalon, csak idő kérdése.. Üdv, Tom
Sziasztok!
Szeretnék építeni 1 kapcs.tápot, PowerPityu félét. problémám annyi hogy nem tudom milyen vastag vezetékből tekerjem a 40me és 2x15me-es trafót. primert ugy próbáltam h 2x0.5 mm, sec 1,5 mm, de sehogy sem fért rá. Vagy elég lenne ide vékonyabb drót is?
Hali!
Szert tettem pár db, nyomtatóból kitermelt tápra. Találtam is róla infót: a legelső az, ill a kép róla. Lemértem a feszültségeket, és én 2x41.6V-ot és 1x5V-ot tapasztaltam. Gondolom a terhelés hiánya miatt volt magasabb, mint ami a linkelt oldalon látható adat. A kérdésem az volna, hogy mekkora teljesítményű lehet ez a kis táp? Mekkora árammal terhelhetem? L4962E típusú vezérlő IC van benne (nem a DIP tokos, hanem a másik). Úgy látom, hogy ez csak 1.5A-es. Akkor gondolom meg is válaszoltam magamnak a kérdést?! Viszont a következőben már azt hiszem Nektek kell segíteni. Szabályozhatóvá tudom-e tenni? Adatlapban úgy látom van egy "Feedback" láb (2-es), ami ellenállásosztóval kapcsolódik a kimenetre. Na most ebben a tápban a 2-es láb közvetlen az 5V-os kimenetre kapcsolódik. Tehát nem tudok semmilyen ellenállásosztón változtatni. Akkor nem is lehetséges megvátoztatni a kimeneti feszt?
Hello, ha pontosítani szeretnél a terhelhetőséggel kapcsolatban, akkor próbáld ki ezzel a műterheléssel, és közben figyeld a feszültség változását is. Én 2 3055-terl csináltam meg, igy is kibír vagy 6A-t. A kimeneti fesszel kapcsolatban nekem innen úgy tűnik, hogy csak növelni lehet a kimenetet...
digimann!
Félkövérrel kiemelve a javítások, kiegészítések: Np = Up_eff / ( 1/x* 4 * f *Bmax * A) Np : primer menetszám Up_eff : primer feszültség effektív értéke [V] x : a jel alaktényezője (sin = 2*gyök(2)/pi; négyszög = 1) Egyszerűbb lenne behelyettesítve használni: szinuszos jelre U=n*4,4*f*A*Bmax négyszögjelre U=n*4*f*A*Bmax PWM jelnél nem az effektív értéket és a formatényezőt, hanem az amplitúdót és a kitöltési tényezőt célszerű figyelembe venni! f : frekvencia [Hz] Bmax : maximális megengedett indukció [T] Ennek értéke elvileg ferritnél 0,35 T is lehetne, de gyakorlati okokból (melegedés) korlátozni kell, frekvenciától, anyagtól, mérettől, hűtési módtól függően 0,1...0,25 T-ra A : vaskeresztmetszet [m2] Nsz = (Np*Usz)/Up/(1-epszilon), ahol epszilon a feszültségesés relatív értéke a trafón, kiviteltől függően 0,02...0,3 U.i.: Sajnos ez úgy működik, hogy aki nem tudja levezetni a képleteket, az nagyon gyakran alkalmazni sem tudja helyesen, úgyhogy egy képlet szerintem nem sokat ér magában. Idézet: „Sajnos ez úgy működik, hogy aki nem tudja levezetni a képleteket, az nagyon gyakran alkalmazni sem tudja helyesen, úgyhogy egy képlet szerintem nem sokat ér magában.” Osztom a véleményed! Ezért próbálom a levezetéshez szükséges információkat összeszedni. Sajnos olyan iskolába járok, ahol az elektronikát "erősáramú" végzettségű oktató tanítja, próbálja tanítani. Ezért tőle nem sok újat hallok. Nem egészen értem amit a PWM-ről írtál... Az effektív érték helyett a csúcsérték, és a kitöltési tényező által meghatározott érték kell? A szekunder menetszámának meghatározására írt képlet elég fura alakot vett fel a 2db törtvonal miatt, így nem tudom h az első tört nevezőjét, avagy a számlálóját kell vele osztani. Illetve az sem egészen tiszta, hogy az Epszilon mit jelent. Mivel (1-Epszilon)-nal osztasz, és veszteség miatt, feltételezem ez a képlet volna megfelelő: Nsz = (Np*Usz)/[Up*(1-Epszilon)] Így nagyobb menetszámra lesz szükség. U.I.: Bocs a faggatózás miatt, de sajnos nem találtam még más forrást, ahonnan az általam keresett információkat meg tudnám szerezni. Üdv: Zsolt
Szinuszos feszültségre itt a levezetés:
http://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_hsz_131566.html?highligh...131566 Négyszögre vagy PWM-re is hasonló, csak nem szinuszos az indukció, hanem háromszög, illetve trapéz. (Amíg 0 a feszültség a bipoláris PWM jelben, addig nem változik az indukció, tehát itt van a trapéz vízszintes szakasza.) Igazából nem ártana ábrákkal illusztrálni, de... Idézet: „ahol az elektronikát "erősáramú" végzettségű oktató tanítja, próbálja tanítani.” Pedig a trafó feszültsége vastagon erősáramú téma! Idézet: „fura alakot vett fel a 2db törtvonal miatt, így nem tudom h az első tört nevezőjét, avagy a számlálóját kell vele osztani.” A számlálót. Pontosabban egyszerűen balról jobbra haladva kell elvégezni az azonos szintű műveleteket, hacsak zárójel nem módosítja a műveleti sorrendet. Szóval jól értelmezted. Epszilon a menetszámból kiszámított névleges, és a valóságos szekunder feszültség különbsége, a névleges értékhez viszonyítva. epszilon=(Usz_névl-Usz_tényl)/Usz_névl. Azért van egyáltalán epszilon, mert a tekercsnek van ellenállása, és a primer-szekunder csatolás nem tökéletes (terhelés alatt a primer fluxus kicsit nagyobb a szekunder fluxusnál). Idézet: „A szekunder menetszámának meghatározására írt képlet elég fura alakot vett fel a 2db törtvonal miatt, így nem tudom h az első tört nevezőjét, avagy a számlálóját kell vele osztani.” A képlet egyérelmű a matematika szabályai szerint...
A végzettsége "erősáramú", de eddig nem a szakmájában dolgozott, és most pedig tanít... valószínűleg elfelejtett sok mindent, és a magabiztosság hiányára hivatkozva nekem nem nagyon mondott semmit a trafóméretezéssel kapcsolatban, sokkal inkább fordítva. Viszont van egy másik "tanárom" aki hivatalosan nem tanít már, ő szintén erősáramú végzettségű, de ő nagyon tudja mi, hol, merre, meddig. Viszont nála az elektronika tabu, de amiben tud, segít a maga módján...
Köszönöm az eddig nyújtott segítségeteket! Kutatok tovább a szakirodalomban... Üdv!
Hali!
Köszi a rajzot! Leteszteltem vele a tápot. 1.3A terhelésnél kezdett esni a feszültség, és 1.48A-nél állt be a névleges 36V-ra (legalábbis a linken lévő pár sor alapján). Ennél a mérésnél az 5V-os ágon volt egy 6V/4W-os izzó. Az izzó nélkül 100-200mA-rel volt nagyobb az áram a névleges feszültségen. Az 5V-os kimenet (érdekes, ez nálam 5.1V, még terhelve is, és nem 5.5V, mint a linken, bár ez a 0.4V különbség nem lehet gond talán), ezalatt egész stabil volt, csak 4.9V-ig csökkent. Akkor úgy számolom, hogy ez a táp kb 50-55W teljesítmény leadására képes. Végülis nem is olyan rossz. Kár, hogy nem lehet csökkenteni a feszültségét, mert így nem sok mindenre lehet használni. Persze külső, feszültség-stabilizátoros módszerrel lehetne, de az csak melegszik... Köszi mégegyszer a segítséget! |
Bejelentkezés
Hirdetés |
