Fórum témák
» Több friss téma |
A két óra szép. Gondolom ilyen esetekben nálad se a design a lényeg.
A 4-s TSR-re nem tudok felelősséggel semmit se mondani. Említettem, hogy se szélmérőm, se fordulat mérőm (bicikli km-óra) akkor még nem volt. Ráadásul csak két lapát készült el egy azóta szétbontott hevenyészett lapátkaron. A "daswindrad-s" oldal közepe táján (Link) van egy összehasonlító mérés ugyanakkora 3 lapátos Darrieus-H és Canstein esetére. Ha abból indulunk ki, hogy a Canstein opt. TSR-e ~06-08 (ezt több beszámoló is megerősíti), akkor az e-szerinti mérésből 4-5 m/s körül csak 2-2,5 opt. TSR adódik a Darrieus-H-ra. Félre érthetted - 3 m átmérőjű, 6 m magas a tervezettem, aminek 3 m átmérő x 3 m magas változatáig szeretnék eljutni a nyár elejére. A Canstein-él be kell vezetni egy új fogalmat, a kerületi lefedettséget (lapát középvonal hossz x lapát db / szélkerék kerület), ami 0,3-0,4 körül kívánkozik jónak. Ebből indulok ki a lapátméret meghatározásakor a durván lapát-középvonal/lapátfej-átmérő ~ 3:1 arány tartásával. Ezek pontosítása is a méréseim célja, amiket még el se kezdtem (még csak a C (nem a canstein c-je) rotor van kész). A fordulat számításhoz 0,6 TSR-t, 0,3 hatásfokot feltételezek teljesítmény - nyomaték - fordulat metódussal. Állandó TSR tartó terhelés szabályzás lesz!!! Ha a mérések jelentős szélsebesség függést igazolnak az opt. TSR-nél, akkor a szabályzásban ezt is figyelembe veszem majd. 3 m/s alatt engem nem érdekel, hogy mi történne, e felett pedig fel kell, hogy pörögjön áttételművel együtt. (legalább is ezt "remélem" a számolgatásaim szerint.) A "picike" Giromill tapasztalataidról mindenképp számolj be légyszíves! A hozzászólás módosítva: Nov 20, 2012
Elkészült a generátorom. Az is igaz, hogy a második nekifutásra, mert a másik dióda is kiment a terheletlen teszten. Kicseréltem azt is MR506-ra. Az eredmény a vártnál jobb lett. A fúrópisztolyom fordulatát megmértem egy kerékpár km órával és 1800 fordulatot tudott percenként. Ezt vettem felső határnak. Leterhelve a generátor egy 40 W, 12 V-os biluxal, felment volna a feszültség 14 volt fölé. Még megterheltem egy 12 V, 5 W-os izzóval, így már csak 13,8 voltig ment fel. Ezután megterheltem egy 220 V, 15 W-os égővel, felment a feszültség 66 voltig, a tizedeseket nem vesszük figyelembe. Lehar kérésére a terheletlen próbát hagytam utoljára. Kibírta és 67 voltot adott. Hát ennyi.
Vizsgáld meg a hatásfokokat:
Éta = 100 * Uki.terhelt / Uki.üres (%) , ha a fordulatszám ugyan annyi.
Sziasztok!
1. Tudna vki ajánlani vmi nagyon profi irodalmat ami a teljes összefüggés rendszert leírja a szárnyprofil aerodinamikáról (egyet kaptam sziriusztól, amiért hálás köszönet, de részletesebb és hosszabb feldolgozása érdekelne a témának) 2. Vki használta már innen Wasp nevű programot? (váltanák vele néhány szót) 3 . HIND (vagy vki aki beszélt vele erről) olvastam még régebben, hogy te terveztél építeni azt hiszem egy 5 kW-os gépet, végül az megvalósult? (nem mintha én ekkorát szeretnék, csupán kíváncsi vagyok ) 4. Milyen hatással van a lapátokra, ha a szárny szelvény hosszát (felületét, húr hosszt) növelem nem pedig magát a szárny hosszát az "r"-t. Úgy olvasom, hogy ezzel is nő a felhajtó erő, de ennek milyen egyéb hatása magára a komplett rotorra?
Remek, Hurrá!
A mért adataid szerinti viselkedése olyan elhanyagolásokkal, hogy feltételezzük a minden mérésnél 1800-s fordulatot, a generátor fesz./ford. linearitását és eltekintünk az ízzószál hőmérséklet (teljesítmény) függő ellenállás változásától a csatolt képeken: (Ha a kedvenc újítások (pl. kép butítás) miatt nem olvashatók az értékek és érdekelnek, akkor akár felteszem az excelt "játszadozni".) 1- a 45 W-s mérésed 2- a legnagyobb kivehető teljesítmény 3- a talán legoptimálisabb a faragott lapátodhoz 3-4 szeres áttétellel 4- a 220V/15W-s mérésed 5- az Rt/Rb arány hatása a teljesítményekre, hatásfokokra A kivehető teljesítmények (Rt) mellett nagyon nézd meg a hatásfokokat is, mint Gulyi is célzott rá! A hozzászólás módosítva: Nov 21, 2012
Köszönöm. Kár, hogy közbe jött valami és elvette az estémet, különben elvégeztem volna azokat a méréseket, amit gulyi88 tanácsolt. Holnap este hátha azt is megirtatom, csak jó lenne, ha ajánlanátok egy fordulatot, amin végezzem a méréseket. Legjobb lenne (szerintem) az a fordulat, amin fog majd dolgozni, de hát olyan mérést még nem végeztem. Rövidesen olyan is lesz.
Enyhe túlzással kimondhatjuk, hogy mindent tudunk a generátorodról, akár ráfesthető az adattábla:
Rb = 14,2 Ohm, Uo/1ford = 0,037 V, Imax ~ 4 A, nmax ~ 2000 1/min Pmax = 100 W, ha Rt=14 Ohm, Hatásfok~40 %, Ford=2000 1/min (Pmeghajtó=250W !) Pmax= 55 W, ha Rt=70 Ohm, Hat.fok~70 %, Ford=2000 1/min (Pmeghajtó=80W) Biztonságból, önellenőrzés miatt esetleg célszerű lenne még 600, 200 1/min fordulatokon üresben és 20-30 Ohmnyi terheléssel megmérni. (Egy mérés nem mérés, két mérés az fél mérés, három mérés a mérés.) Nem tudjuk, hogy mekkora fordulaton (pontosabban fordulat tartományban!) fog majd működni, mert nem ismerjük a rotor terheletlen TSR értékét sem, nemhogy az optimálist; nem tudjuk, hogy lesz-e áttétel? Én a terheletlen TSR-t ~8-ra, az optimálist ~6-ra saccolom az 5 m/s alatti szeleknél, így mindenképp ~3 szoros áttételt javasolnék a faragott kétlapátos rotorhoz. Én a generátorod üzemi fordulatszám tartományát 200-2000 közé tenném olyan áttétellel, hogy 3 m/s körül érje el az üresjárati feszültsége a 10-11 V-t (~300 1/min). Így ez alatt nem terhelné a rotort, az könnyebben felpöröghetne, mert pl. 12 V-s akkut rákötve csak itt kezdene áram folyni. Terhelés szabályzás nélkül, fix Rt-vel, vagy akkuval nincs legjobb beállítás, csak a legszimpatikusabbnak tűnő: Hatásfok = (Rt/(Rt+Rb))^2 *(~0,8) A terhelésen kivehető teljesítmény = Uo/(Rt+Rb)*Rt^2 *(~0,8) Kompromisszumot kell kötni, mert bármelyik kész és így adott generátornál a hatásfokot és a terhelésen kivehető teljesítményt egyszerre és egymással szemben az Rt/Rb viszony határozza meg (Ld.: előző 5. kép). Ízzónál, fűtőszálnál az Rt állandó, akkunál néhány Ohm és a végtelen közt spontán változással bármi lehet. Így a -generátor kész- fellélegzés helyett jöhetnek az újabb töprengések!
Szeretném felhivni a figyelmeteket hogy nem mindig a tulkomplikált,fantázia generátorok a legjobbak,pl.M.on a II világháboru elött nagyon sok szélgenerátor volt föleg vidéken,és ha meggondoljuk hogy az ország tulnyomo részén,szinte csak a szélgenerátorok jelentették az egyetlen,számitásba vehető áramforrást,föleg rádiozás céljára.És érdemes velük foglalkozni,tanulmányozni,mivel ugy lettek kidolgozva,hogy a lehetö legszerényebb eszközökkel,a szegény,hozzá nemértö ember is elkészithesse.És még csak annyit szeretnék hozzáfüzni,hogy ezeket a szélgenerátorokat.leközlés elött nagyon komolyan letesztelték.Igaz a mai szemmel nézve viszonylag eléggé kisteljesitményüek,de az alapelvek betartásával könnyen fel lehet ,,,ugrasztani,,, jóval nagyobbra.
Itt a folytatás.Pillanatnyilag csak ennyi,de szinte minden tipus fellelhető a régi II.-ik világháboru elötti rádiótechnikában.Egyébként elsöre azért erre a cikkre esett a választásom,mivel itt van néhány nagyon egyszerü számitás,amikkel elég jó megközelitéssel lehet becsülni a várhato teljesitményeket,hatásfokokat.
A hozzászólás módosítva: Nov 22, 2012
Idézet: „Hatásfok = (Rt/(Rt+Rb))^2 *(~0,8) A terhelésen kivehető teljesítmény = Uo/(Rt+Rb)*Rt^2 *(~0,8)” Hogy is van ez a két képlet? P.0 = Uki.üres*Iki = Pki+Pveszteség = Iki*(Iki*(Rt+Rbelső)) Pki = Iki^2 * Rt = (Uki.ü*Rt/(Rt+Rb))^2 / Rt Pv = Iki^2 * Rb hatásfok = Pki/P.0 = Rt/(Rt+Rb) Ezt a valóságban valamelyest modosítja a belső induktivitás. A hozzászólás módosítva: Nov 22, 2012
Kösz a javítást! Mindig örülök a segítőkész hozzászólásoknak.
Számolni én is így számolok, csak a példa szerint nem ezt írtam. Annyira az Rt/Rb arány fontosságára koncentráltam, hogy - Bocsássa meg a világ!- elgépeltem. (Csak az aggódó világ megnyugtatására: A feltett képek excelében a helyes módon számolok, igyekszem máshol is.) Tehát a helyes az általad is felírt: Hatásfok = Pt/Pmeghajtó mechanikai = Rt/(Rt+Rb) * (0,8) (A *~0,8 a csak villamos áram szempontból meghatározott Rb veszteségein túli egyéb veszteségek körülbelüli számbavételére íródott ide, mivel a valós generátorok valós anyagokból készülnek.)
A Darrieus kísérlet eredménye:
A méretek megint: átmérő 40x27 cm. a lapát NASA1012-höz hasonló, a szélessége 5 cm, és 4 db van feltéve. Az indulása kb. 1,5-2 m/sec szélnél van. Innen gyorsul a szélnek megfelelően, de nem pörög fel egy nagyobb gyorsjárásra, kézzel meglökve szépen visszalassul a pillepalack szélforgó sebességére. A működése csak egy széllel mozgatott szélforgót mintáz, semmi köze egy szélkerék rotorhoz. Majd lefényképezem. Egyenlőre fogalmam sincs róla, miért nem jó. Érdekes volt látni mellette egy hagyományos vízszintes tengelyű rotort. 70 cm átmérőjű, 6 db hajlított lemez lapáttal, keményfa csapággyal (tölgyfa léc 4,5 mm-es fúrattal). Ez picit hamarabb indult, de igen gyorsan felpörgött egy elég magas üresjárati fordulatra.
Lehár, én letöltöttem az összes mellékletet, és el is olvastam.
- Az első mondatod volt a figyelem felkeltő: ".....nem mindig a tulkomplikált,fantázia generátorok a legjobbak,...". A mellékletekben szó sincs generátorról, de pár dolgot figyelembe véve valószínűleg a kerékpár dinamónak ismert generátorról van szó. - A 146.djvu mellékletből megtanultam, hogy hogyan kell a lapát végeit rézlemezzel védeni. Ezt az eljárást még soha nem hallottam, ha nem olvasom, viccnek veszem (lehet hogy így is). - Írod a második sorozat fájlhoz: "...néhány nagyon egyszerű számítás,amikkel elég jó megközelítéssel lehet becsülni a várható teljesítményeket, hatásfokokat.". A 145.djvu mellékletbe ezt el is olvastam, igaz, hogy az "a" tényező értéke nem lett megadva, majd kiderül a 149.djvu mellékletben, hogy 4 m/sec szélnél 0,1 az értéke. Talán ezt a szintet már sikerült az itteni fórumozóknak átlépni. Ha mindezt érdekességnek szánod, akkor rendbe van a dolog. (a visszafele nézésre meg van egy aranyköpésem, de a békesség kedvéért nem idézem). A lapátok méreteiről pedig talán jobb lenne megkérdezni Hindet. Biztos vagyok benne, hogy a méretezése jobb lapátot ad, mint a régi leírás alapján elkészített.
Nem jó hír! (Tudod, hogy mi várt az Ókorban a rossz hírt hozókra?)
A végén a "téli estéken" mégis csinálok egy 6 lapátost a még egyben levő 50x50 cm-s mérő modellhez, bár igen halvány a tengelye (4 mm-s), de felügyelettel talán kibírná. Azzal meg tudnám nézni 3 és 6 lapáttal. (Tetszik ez a "keményfa csapágy" diplomatikus elnevezés a szöggel odaütve helyett.) Én se értem, hogy miért nem jó. Minden esetre elgondolkodtató, hogy a régebben igen sok átnézett matematikai elemzés, mérés közt egyetlen egyre sem emlékszem, ahol 4-5 m/s alatt vizsgálták volna, vagy annyira érzékeny lenne a megmunkálásra, lapátszögre, hogy ezek a "null-szériás" kísérleteink nem felelnek meg ennek az elvárásnak? Egyik se lenne valami vigasztaló. A szélmérőéhez közeli (~0,3) TERHELETLEN TSR nagyon rossz, ennyit a natur C-lapát (félbehasított cső) is tud nagyságrenddel nagyobb nyomatékkal! A Lehár .djvu file-it mivel lehet megnyitni, lassan kezdem feladni.
A Darrieus indításhoz lehet hogy nagyobb szélsebesség kell, mint ahogy írod. Ekkor a relatív légsebesség szöge kezd bemenni a használható tartományba. Ha ez a szélsebesség tényleg 5-6 m/sec, az nálam biztos nem jó a szélcsendes hely miatt. Ha lesz nagyobb szél, megnézem mit csinál.
Elméletben elmondható, hogy mi a megoldás, csak hogy azt miként lehet megvalósítani, azt nem tudom. A fa csapágy egy beolajozott fúrat a keményfában, ebben forog a 4 mm-es tengely. Régen használták alacsony fordulatú, nagy terhelésű helyen, de a metamid kiszorította. A djvu fájlok olvasásához van program, pl. DjVuBrowserPlugin50. Én arra emlékszem, hogy a szélgépekről a fórumra feltett írásokat egy weblapon konvertáltam át Adobe Acrobat dokumentumnak.
Ha rákeresel a Lizardtech oldalra,onnan könnyen letöltheted a djvu,megnyitó programot,de ha van egy Email cimed,szivesen megküldöm.Egyébként folytatom a többi kompilláciok elküldését.
Légyszíves elküldeni. Email címem az adatlapomon nyilvános. Szívesen nézegetek régi műszaki leírásokat is, néhány elszórt példány nekem is van.
Akár megnyitni, akár letöltve elmentésből megnyitni akarom csak 2-3 mini elemet (H, HESTOR, stb) tartalmaz! Lehet, hogy vmi. szűrőm nem engedi át, de nem boldogulok vele, pedig bőven van mindenféle konvertálóm is. Lehet, hogy csak én vagyok ilyen "béna", de ha másnak is van hasonló gondja - feltehetnéd pl. PDF-ben. Ez a Lizard-s djvu konverter nem volt egy jó ötlet. Kb. 1 órába telt mire nyomtalanul letakarítottam az összes szétszórt, beágyazott parancsikonjait is, a NOD32 füstölve dobálta ki a letiltott url-eket!
Sajnos nincs feltéve az E mail cimed,légyszi küld el nekem és szivesen küldöm a djvu fájlt.Az én cimem : lotyka@yahoo.com
Egyébként feltettem még néhány kompiláciot.
Várom ám a file-kat, kitanulva és megoldva a .djvu.
Egyenlőre egy automatikus levél jött, hogy regisztráljak a yahoo messenger-re. Bocs, de eszem ágában sincs semmilyen messenger-re, különösen nem egy amerikaira. Az ittenieket már meg tudtam nézni (nem PC fórum lévén nem részletezném a balfácánságomat). Kifejezetten ipartörténeti kincsnek tartom. Csak egy kiragadott érdekesség: Az egyik akkori rádiós konferencia témája a hatékonyság (hatásfok) volt - írják az egyik mellék cikkben, hogy elszomorító, hogy a hálózatból felvett 30 W teljesítményből a hangszórón alig 1 W hasznosodik. Nos hasonlót írhatnánk ezekről a szélgépekről is már az itteni "amatőr" ismereteinkkel is. Ez persze számomra múltidéző értékéből semmit nem veszít, sőt. Példamutatónak tartom, hogy elvégzett kísérletekre, és nem (sok esetben téves) elmélkedésre alapozták a leírtakat.
Hát az utobbi gondolatod,volt az egyik hátsó szándékom,bemutatni,hogy MÁR akkor is CSAK jól kikisérletezett,a gyakorlatban bevált szerkezeteket mutattak be,irtak le,.amit az akkori egyszerü ember is viszonylag,az akkor rendelkezésére állo anyagokkal után épithette,és jó eredménnyel használhatta.Modern szemmel valoban lehet kritizálni,stb,de mint megjegyezted: ipartörténeti értéket képvisel,és én hozzátenném,hogy nemcsak,hanem,ha, jobban megnézed akkor vannak ezekben néhány nagyon értékes elképzelések,amik ma is jól megálják a helyüket.egyébként most tényleg csak néhány kimondottan szélmotoroknak szánt amatör generátor leirást is kompiláltam.
A hozzászólás módosítva: Nov 24, 2012
itt folytatom a többi kompillációk elküldését.és még csak annyit füznék hozzá,hogy azok a forumozó tagok,akki amugy eleve ,,,irtoznak,,, a drága nemodim mágnesek használatátol,azoknak nagyon jó utmutatásul szolgálhatnak ezek a leirások.
Részemről köszönet a fáradozásért! Valamennyit mentettem, átolvastam, ha még van hasonló témában én szívesen veszem azokat is. Érdekes, hasznos ötlet-, akár gondolkodási irányt adó anyag azzal a fenntartással, hogy az 1930-40-s években használt anyagok gyakorlati anyagállandóira alapozott számítási módszereit nem árt modernizálni használat előtt.
(Szinte éreztem a megindító poros, dohos régikönyv szagot.)
A modernizálással én is egyet értek,és természetesnek is tartom,de viszont mint kiindulási alapnak nagyon jó,föleg azoknak,akik szeretnének vakami nagyon olcsó,kissebb generátort ,,,tetö alá,,, hozni,pontosabban tetö fölé.
Ha a szélkerék kivan egyensúlyozva, de mégis jelentkezik egy olyan probléma, hogy a generátor jobbra-balra mozog egy fordulat alatt, ami elég kellemetlen rezonanciába megy át nagyobb fordulaton, azt mi okozhatja?
Nem egy élkörön való futás okozhat ilyenféle jobbra balra való mozgást?1,5cm eltérés lehet a lapátok vége között.(természetesen nem átmérőben nagyobbak a lapátok , a forgásponttól pontosan ugyanannyira van minden lapát), hanem az egyik beljebb a másik kijjebb fut. Valamint , ha a rotoragynál nem sikerült minden lapátot ugyanolyan beállítási szögre állítani, esetleg 1-2fok eltérés van a lapátok között az szintén jelentkezhet egyenletlen futással? Esetleg a kettő probléma együttesen okozza? A hozzászólás módosítva: Nov 26, 2012
A szárnyprofil aerodinamikájáról tankönyv jellegű írást a neten lehet hogy nem találsz. A mi szintünkön nem biztos hogy érdemes ezzel túlzottan foglalkozni. Ezzel a hatásfokon lehetne javítani. Ez ha 10%, a nagy gépeknél lényeges. Nálunk ez egy 4 méter átmérőjű rotor helyett 4,2 métert jelent.
Úgy gondolom, érdemesebb lenne a centrifugális erő miatti lapát törést megoldani (volt rá pár tipp), meg a viharvédelmet jól átgondolni. A szárnyakról írnak a neten pár érdekes dolgot "A modellrepülés elmélete" címszó alatt, én erről tudok.
A lapátokat statikus kiegyensúlyozása nem feltétlenül jelenti azt, hogy azok rázás nélkül fognak járni.
A két ok, amiket említettél, egyértelműen okozhat kiegyensúlyozatlan járást, a lapátvégek egy kúpon futása menet közben terhelve lényegesebb, de ha már terheletlenül mérve sem futnak egy kúpon, akkor azt célszerű beállítani. A nem azonos beállítási szög nagyobb probléma. Egy két fok eltérés látszólag nem nagy érték, de sajnos egy légcsavarnál nagyon is számít. Ha megnézel egy polár görbét, amit a profilodhoz készítettek, (Cl-alfa, vagy magyarul Cy-alfa) akkor az alfa egy – két fokos változásakor akár 10 % felhajtóerő tényező változást is láthatsz rajta. Ha egy kéttollú légcsavaron vizsgáljuk az esetet, könnyű belátni, hogy ha az egyik tollon 10%-al nagyobb tolóerő ébred, mint a szemben lévőn, akkor a rendszer az általad leírt jelenséget fogja produkálni (ezen felül a nagyobb felhajtóerejű lapát a kúpból is ki fog csapni, a lapát rugalmassága és hossza függvényében, még ha terhelés nélkül egy kúpon futottak is a lapátok).
Hind magyarázatával már az én tudásszintemen is egyetértek. A lapátok rugalmassága bizony okozhat ilyet. Primitív hasonlat: a keménygumi, vagy pvc lapátú szoba ventilátorral, konyhai elszívóval is bármit csinálsz, az szinte idegesítően rázkódik.
A másik inkább csak kérdés: Az elektromos oldali okokat kizártad? Generátor, egyenirányító, fogyasztó terhelés lengés miatti hullámosság? Esetleg még a farok lapát hatása is rátehet egy "lapáttal".
Összefüggő magyar irodalomról nem tudok, de ezekből talán csemegézhetsz:
Bővebben: Link Bővebben: Link Bővebben: Link Bővebben: Link Bővebben: Link |
Bejelentkezés
Hirdetés |