Köszönöm. Ehh, idióta vagyok, tl-ként kerestem. köszönöm mégegyszer a segítséget!

Két rajzot közöltél. Az első hasonlít jobba a gyári ajánlásra, arra válaszoltam. Ott a 220 ohm az ic-ben lévő tranyó bázisára csatlakozik. Na azt kellene kisebbre cserélni, hogy megfelelő bázisáram ki tudjon alakulni 3,7V-nál. ( Persze ez csak elmélet. )

Ez már megtörtént az elején. Most 100Ohm van, változatlan eredménnyel.
Illetve egy olyan megoldást még kieszközöltem mint a sima STEP-DOWN kapcsolás,
tehát DRC, SWC és IPK összekötve majd az SWE-re ment az NPN bázisa, a 100Ohm ellenállással.
Eredmény: pontosan ugyanúgy viselkedik mint előtte, ugyanazok a (nagy) bemenő áramok vannak.
Egyébként a tranyó 350MHz-es, tehát nem hiszem hogy túl lassan kapcsolna le.
A tekercs mérete, telítése mennyire befolyásolhatja a terhelhetőséget?
Majd ha valamelyik nap hozzáférek az oszcilloszkóphoz megnézem mi van,
bár én arra gyanakszom hogy a T(be)-T(ki) nem úgy van ahogy a nagykönyvben meg van írva...

Sziasztok!

Átfutottam a topicot és egy egyszerű kérdésre keresnék választ. Egy RF generátor építéséhez lenne szükségem 20V és -11V-os feszültségre, max 0,2-0,3A terheléssel mindkettőn (egy régi HP-s generátor utánépítésén ügyködöm). Azon gondolkozok, hogy mindkét feszültséget mc34063-as IC-vel állítanám elő egy 12V-os akku, vagy egy 7812-vel kialakított tápról. A generátornak igen stabil feszültség kellene, minél kevesebb zavarral, mennyire jó ötlet, hogy a kapcsolóüzemű fok után egy 7820-szal, illetve egy 7910-zel stabilizálom a feszültséget, amik természetesen 2-3V-tal nagyobb feszültségű bemenetről járnának?

Egy jól megtervezett kapcsolóüzemű tápon sincsen túl sok zavar. Ha lineáris szabályozóval stabilizálsz a végén - lelked rajta - de egy rossz táp csúcsai egy ilyenen is simán "áthatolnak".
A 2-300mA terhelés miatt nem lesz problémád plusz kiegészítő külső elemekkel és a stabilitással sem,
feltéve hogy jó minőségű alkatrészeket(elkók, tekercs) használsz fel.
Még javasolnék a végére egy szűrőfokozatot kis induktivitású tekerccsel, és elkóval.
Az elkó lehet ugyanakkora mint a táp kimenő puffere. A bemenő puffer pedig legyen nagy.

"7812-vel kialakított tápról":
Miért akarsz előstabilizálni, mikor a táp ezt amúgy is megoldja?
A +20V kimenethez step-up konvertert érdemes betenni, így az egyetlen kritérium hogy
a bemenet 20V-nál kisebb legyen. A -11V fesznél meg mindegy mert feszültséginvertered lesz.

Én is gyakran használom ezt a fajta kombinált tápegységet. Szerintem érdemes ha stabil tápfeszültséget akarsz elérni. Az áramkörnek is egy plusz védelem. Igazán akkor a legindokoltabb ha egy jóval nagyobb bemenő feszültségből kell több stabil tápfeszt előállítani viszonylag kis veszteséggel.

Megtaláltam amit szeretnék. A legalsó az. De mégis lenne pár kérdésem. Milyen FET-et/diódát kellene használnom? Kettőt építenék belőle egyet 3,3V 6A-re és egyet 12V 6A-re(ha egyáltalán lehetséges 12V-os akkurol 12V-ot csinálni vele). Esetleg a 12V-ra lehetne mást kitalálni hogy bírja azt is ha 11,5V-ra merül az akku. Remélem értehető. Alkatrészek vannak bontott pc-tápbol, remélem azok jók lesznek hozzá.

Szia!
A szövegben van ajánlás a FET-re és a diódáról is esik szó.

12V-os akkuról nem fogsz tudni 12V-ot csinálni, de nem is tudom elképzelni, hogy miért lenne jó. Ha stabilizálni akarod, akkor előbb növeld meg az akksi feszültségét, és erre készíts egy kapcs. üzemű tápot.

De ugye a 12V-os akkuk általában 1-1,5V-al többet adnak le, szóval nemértem miért ne lehetne? Az se baj ha a feszültség 11.9V körül van csak stabil legyen.

Itt nézz körül.

Ugylátom ezeknek már sok a 12V. 3.3-5V körül vannak a max kimenetek, egyik oldalon még keresőt is találtam ami megmondja milyen IC kell és nem dobott ki a kellő adatokra semmit. Ja és ezekben nemnagyon láttam 1,2A-esnél nagyobbat, márpedig nekem 6A kéne. Azért köszi a segítséget. Nézegetek tovább.

A belinkelt Skori-féle táp kimenetének negatív sarka nincs összekötve a bemenet negatív sarkával (mivel a negatív oldalt kapcsolgatja az áramkör).

Ez mondjuk pl. egy autóban azt jelenti, hogy a fogyasztók negatív bemenete nem lehet a házukkal összeköttetésben (mivel az hozzáér az autó kasztnijához, ami meg az akku negatív sarkával fixen össze van kötve). Ez így okés? Mert ha nem, akkor másmilyen tápokat kell nézni.

Jó hogy szoltál, most hirtelen elkezdtem gondolkozni, akkor ez azt jelenti hogy ha több ilyet csinálok, a negatívakat közösítem és mindet különböző feszre állítom, persze ezt közös táprol akkor nem lesz jó? Most hirtelen ettöl megijedtem, de lehet hogy, ok nélkül.

Ha több ilyet csinálsz és összekötöd a bemenetüket egymással (ugyanarról a tápról táplálod őket), akkor a kimeneteiket nem kötheted össze egymással sehogyse (de a bemeneti táp egyik ágával sem!). Ezek a tápok ún. "nem földfüggetlen" tápok (ahhoz belülre kéne egy trafó, ami galvanikusan teljesen elválasztja a kimenetet a bemenettől).

A bemeneti táphoz nem is akartam nyúlni, csak a kimenetek negatívját akartam összekötni, de úgylátszik ezek szerinte nemfog menni Pedig reménykedtem hogy végre megvan a megfelelő kapcsolás.

A kapcsolat a bemenetekkel akkor lenne lényeges, ha pl. a bemenet negatív sarka a test, és ahhoz minden fém alkatrész hozzáér (ez ugye autóban tipikus).
Rajzold le (az egyes tápokat egy-egy dobozzal helyettesítve), hogy hogyan gondoltad őket összekötni, hova milyen fogyasztók mennének.

Remélem erre gondoltál, a fogyasztó egy pc alaplapja, amin ugye a gnd az közös mindenhol. És remélem a képből is kivehető -a nagy paint tudásomon kívül- hogy mire gondolok. Ja és baloldalt van a kimenet a fogyasztókhoz

Ehhez vagy teljesen földfüggetlen (azaz trafós) táp kell, vagy olyan, ahol a bemenet és kimenet földje össze van kötve (azaz tisztán a pozitív ágban szabályoz az áramkör).

Ha PC alaplapot táplálsz akkuról, akkor pár gondolat tőlem:
- a +12V-os ág tűrése 11-13V, nekem spec. egy Chieftec táppal 12.5V.
- a "negatív" kimenetek terhelése minimális(max. 100-200mA)
- egy 12V-os akksi töltőfeszültsége 13.5-14.4V

Szóval a stabilizálásra a +12V-os ágban ne fordíts sokat, egy LM337 bőven megteszi.
A +5V-ot kapcsolóüzemben, külső tranyóval az akkuról közvetlenül kell megoldani.
A -12V egy buck-boost lehet külső tranyó nélkül(34063), a -5V meg 7905-el.

Köszönöm, ez eléggé hasznos válasz Azérd egy darab LM337 kevésnek tűnik hozzá, leméregettem és maximálisan 5,5A-t vesz fel, ezért számoltam 6A-t neki. És még valami, -12V nélkül is elmegy az alaplap(próbák alapján), -5V-ot meg nem is találtam. Köszönöm a hasznos infókat. +5V és a +3,3V amire keresek még egy-egy kapcsolást.

Sziasztok!

Van egy áramköröm, amiben szerepel egy Max1760-as IC. A gond az vele, hogy bekapcsolás után fogta magát és felforrt. (Min 100C°-ra nagyon rövid idő alatt.)
A gyári sematikus ábra alapján készült el a nyák, minden bemenete a megadott határok között mozgott.

A nyákból kiszedtem és multiméterrel megmértem. A PGND és az LX láb között rövidzárat mértem, gondolom meghalt.

Ötletem sincs, hogy mi okozta. Valaki tapasztalt már ilyent?
Arra tudok csak gondolni, hogy két láb a forrasztás közben összeforrasztódott és ez okozta a halálát.
A probléma az, hogy alig találok róla valamit, jól jönne egy beszámoló első kézből.

*Ami nem a fórumra tartozik, törölve!

Sziasztok!

LM2576-al csinálnék kb. 12V-ból 3V-ot. A fogyasztóm 0,3A-t vesz fel.
Kell hozzá hűtőborda?
Nem éjjel nappal menne, csak kb. 1-1 percig.

99%, hogy nem fog kelleni hozzá hűtőborda.

Több oka is lehetett neki.
Ha tippelnem kéne, a sor elején a panelterv és/vagy az alkatrészválasztás lenne - ezek egyike sem látszik ugye a kapcsolási rajzon, és kezdők gyakran követik el azt a hibát, hogy ami nincs ráírva a kapcsolási rajzra (milyen fajtájú kondi, milyen fajtájú tekercs, merre kanyarodjanak a vezetékek, hány mm távolság az alkatrészek között), az akkor ugye mindegy is, tehát majd megrajzoljuk valahogy, berakjuk, amink van itthon, és legyen az úgy jó neki. Ez a probléma mondjuk nem IC-specifikus, hanem minden kapcsolóüzemű cuccot érint. És egy 1MHz-cel működő kapcsolásnál sokkal kritikusabb a dolog, mint egy 50kHz-esnél.

Oké. Köszi a választ!

Még egy kérdés.
Ha akkuról megy, és egy kislámpát üzemeltetek róla (aminek nem baj, ha "villog"), akkor elhagyható a kondenzátor?

Szerintem alapvetően nem. Anélkül nem működik a feszültségvisszacsatolás, azaz nem tudja, hogy mekkora kitöltési tényezővel kéne kapcsolgatnia, hogy akkora feszültség legyen a kimeneten, mint amekkorát szeretnél.

Csatlakozom a kollégához: a nem-specifukus részek rossz megválasztása is hibát okoz bőven.
Főként a tekercs miatt aggódnék, mivel a ferrit magok többsége max. 100-200kHz-et tud.
Ez fölött jelentős veszteségei lehetnek. Ha nincs speckó tekercsed akkor légmagossal próbáld!
A másik a dióda: ezek sem nyitnak azonnal, egy schottky-nak is van bőven késleltetése.
50-200kHz mellett ez elhanyagolható, de 1MHz-en megváltoznak az arányok.

Jótanács: inkább építs kisebb frekis tápot, pl. mc34063 vagy LT1172

Én úgy tudom, hogy a kimenetre azért kell kondi, hogy simítsa a jelet. Azt a 30 (vagy 52) kHz-et.
Lámpánál akkor nem kell kondi?

Szia!

Nézd át az adatlapot, azon megtalálható a kimeneti kondenzátor méretezése (is).
A bemeneti kondenzátor sem hagyható el.

üdv: hp