Fórum témák
» Több friss téma |
Ez egy olyan áramkör, ami a kimeneten X Voltot szeretne előállítani. Nem tudja ezt a célját elérni, ha nincs a kimeneten kondi.
Ha igazából nem is ezt akarod (nem konstans kimenő feszültségre vágysz), akkor nem is ilyen áramkört kéne használni...
Sziasztok.
Egy kis segítségre lenne szükségem. Adott egy AMS1117 3.3 (SOT-223) stab ic, melynek a bemenete 14-10V-ot kap. Az áramkör, amit kiszolgál, max. áramfelvétele ~200mA. A gondom az, hogy nagyon melegszik az AMS1117, ami persze természetes ekkora bemenő fesznél. A kérdésem az lenne, hogy hogyan tudnám elérni, hogy ne melegedjen annyira. Tegyek elé egy-két diódát? A másik probléma az, hogy mindezt egy kész nyákon kellene megoldjam. A válaszokat előre is köszönöm.
A (10-14V - 3.3V) * 200mA (=~2 Watt)-nyi hőt el kell vezetned, akár diódákkal, akár máshogy csinálod.
Vagy raksz az egész elé egy 10-14V->5V DC-DC konvertert. Én mondjuk ezt választanám...
Köszi.
Az 5V konverter sajna nem megy, mert már így is túlzsúfolt a panel. Most megmértem, hogy hány fokos az AMS1117: 80-85C fok között állt meg. Mindegy, első körben rakok rá hűtőbordát, aztán lehet át kell tervezzem az egész nyákot. Még egyszer köszi.
Az neki nem olyan sok, az egyedüli gond, ha a közelében levő kondikat felfűti és tönkreteszi.
A kondik messzebb vannak, talán nem lesz bajuk. Találtam egy AS1117-et, ezzel jobb a helyzet, ez "csak" ~70C fokig melegszik fel.
Na végül is sikerült. Raktam rá egy kis vörösréz hűtőt ami eredetileg FET hűtő volt, és így 45C foknál nem megy feljebb a hőmérséklete, ami még bőven jó.
Mindenesetre köszi a segítséget!
Sziasztok,
DC-DC konverterbe (konkrétan egy step-down) nem lehet valahogy megoldani, hogy nem egy induktivitást (toroidosat) használni hanem két egyformát kötni sorba vagy párhuzamosan egy helyett? Gondolom a mágneses tér már nagyon interferálna, vagy mégis van megoldás? Sajnos nem kapok mindig megfelelő uH-set vagy olyat ami elég ampert bír.
Az induktívitás is csak ellenállás, köthető sorosan, párhuzamosan. A toroidok nem a szórásról híresek, nem nagyon befolyásolják egymást.
Idézet: „Sajnos nem kapok mindig megfelelő uH-set vagy olyat ami elég ampert bír.” Sorbakötésnél az induktivitásérték duplázódik, a terhelhetőség marad. Párhuzamosan kötésnél a terhelhetőség duplázódik, az induktivitásérték feleződik. Pont, mint az ellenállásnál. Amúgy a legtöbb áramkörben mind a két paraméterre (A ill. uH) csak minimum elvárás van, nagyobbat be szabad rakni.
Az jó ha lehet őket így kötni. Nekem olyanok vannak amik nem nagyobbak mint ami a minimum elvárás hanem inkább kisebbek, ezért kellene őket sorba vagy párhuzamosan kötni.
Van arra szabály, hogy toroidnál hogy kellene elrendezni soros és párhuzamos kötésnél, hogy a mágneses tér összeadódjon és ne kioltsa egymást? 8-as alakzatban vagy inkább mintha felfűzném őket egy rúdra a belső lyuknál fogva? Idézet: „Van arra szabály, hogy toroidnál hogy kellene elrendezni soros és párhuzamos kötésnél, hogy a mágneses tér összeadódjon és ne kioltsa egymást?” Itt valamit nagyon rosszul gondolsz. A toroidnál a mágneses tér 99.9%-ban a tekercsen belül marad. Szóval úgy rakod őket, ahogy jólesik.
Mivel azt olvastam, hogy a toroidnál végtelenített a mágneses tér ezért gondoltam, hogy a tekercs környezete is számít, de akkor nem...
A tekercsek amiket most szereztem eléggé összevissza vannak huzalozva, nem túl egyenletesen van feltekerve a drót, nem tudom ez mennyiben számít a hatásfoknál. Méretre is igen kicsik, kínai árú, 100uH-seknek adták el, de persze bemérni nem tudom őket, de ránézésre elég kicsik (külső átmérő kb 14mm csak).
A mágneses tér mindíg "zárt". Az erővonalak mindíg végtelenek, mert zártak. Csak az nem mindegy, hogy magában a vasban, vagy a levegőben is. Ha a tekercs meneteit zárt vasmagra tekerjük, akkor az erővonalak túlnyomó többsége a vasmagon belül záródik, és kicsi lesz a szórása. Két tekercs csatolása ezeken a szórt, levegőben záródó erővonalakon keresztül kerül csatolásba. Mivel ez az érték (kölcsönös induktivitás) nagyon kicsi, elhanyagolható, ezért lehet a toroidra készített induktivitásokat önálló induktivitásként kezelni. A tekercselés egyenletessége szintén csak kismértékben szól bele a szórt induktivitás nagyságába, így a hatásfokba is. A hatásfokot leginkább a tekercs jósági tényezője befolyásolja, ez pedig alacsony frekvenciákon a rézellenállás, ill nagyobb frekvenciákon a vasveszteség befolyásolja.
A tekercs fizikai méretét leginkább a felhasznált vasanyag (ferrit) u rel értéke befolyásolja, így ha ez az érték magas kevés menetszámmal lehet nagy értékű induktivitásokat készíteni. Azonban az ilyen ferrit anyagoknak a felső határfrekvenciája nem túl magas szokott lenni, általában 1 MHz alattiak, de ez egy DC/DC átalakítónál nem gond. A hozzászólás módosítva: Jan 17, 2013
Köszönöm a választ!
Van még egy kérdésem amire a step-up-os témánál sem kaptam választ, mégpedig ha magas hangú sípolás hallatszódik kapcsolóüzemű konverterből nagyobb terheléseken, az jelenthet-e meghibásodást, ha igen akkor melyik alkatrészét? Én eddig ilyenhangot eddig csak akkor hallottam ha pl. laptop tápegységet kihúztam és lassan kiment a pufferkondijából a töltés de most felfigyeltem rá a dc-dc áramköreim tesztelése közben.
Azt jelenti, hogy leesett a hallható tartományba a frekvencia, mert nem bírja a terhelést; ennek több oka is lehet.
Jelentheti. Meg az ellenkezőjét is. Ha a kapcsolóüzemű készülékben van tekercs, trafó (márpedig szokott lenni), akkor az a kapcsolási frekvencián tud mozogni, hangot kiadni. Lehet ugyan műgyantával kiönteni, melegragasztóval rögzíteni, de ez sem mindig használ.
Tervezett módon készített DC-DC konverternél az ember józanul próbálja elkerülni a hallható frekvencián üzemelést, tehát logikusan ilyen tápegységeknél ha hallható hang van, az valami elváltozást jelent. Ha műkedvelők építenek valamit, ott nem mindig sikerül a tervezés, szóval ott akár még természetes jelenség is lehet. Illetve van az a kategória (pl. villanymozdony), ahol nem igazán oldható meg olyan magas frekvencia, hogy azt ne lehessen hallani, ilyenkor szintén velejárója a működésnek a hang.
Azért a csatolással kapcsolatosak nem ennyire egyszerűek. A tekercselrendezéstől nagymértékben függenek a csatolások, szórt induktivitások. Alapjában véve két tekercs között a csatolást a vasmag hozza létre, hiszen túlnyomó részben egy mágneses mezőn keresztül vannak egymással kapcsolatban. Nézz be a 230 V-os tápegység topicba. Ott azért elég részletesen van ez tárgyalva.
" A hatásfokot leginkább a tekercs jósági tényezője befolyásolja, ez pedig alacsony frekvenciákon a rézellenállás, ill nagyobb frekvenciákon a vasveszteség befolyásolja." Azért nagyfrekvenciákon van egy skin hatás is... mindjárt nem lesz olyan a jósági tényező. Ezért használunk litzét. De, éppen elég gond a nagy vasveszteség, mondjuk már 50 kHz felett is. Ezért kell csökkenteni az indukciót a vasban. Nem jó, ha eléri Curie pontot...
A sípolás hiba ugyan, de nem nagy. Azt jelenti, hogy valami el tud mozdulni. Ti ahol áram folyik, ott mágneses tér is van. A mágneses terek egymásra hatásánál fizikai erők keletkeznek. Ha hagyjuk az elmozdulást, akkor villamos motor lesz, ha csak kevéssé hagyjuk, akkor csak rezeg, sípol a rezgés frekvenciájának függvényében. Az átalakító frekvenciáját úgy kell megválasztani, hogy ezt a recegést ne halljuk, vagy impregnálással, ragasztással rögzítsük.
Eleve két különálló toroid vasmagra tekert induktivitásról volt szó, ahol a csatolási tényező a toroid kis szórása miatt nem számottevő, nem egy magon két tekercs, ahol pont a nagy csatolási tényező szükséges. A skin hatás a rézveszteség része, és természetesen figyelembe is kell venni. Ha a terhelés miatt a vas hőmérséklete akár a Curie pont közelébe kerül, ott már nagy tervezési hiba van.
Köszönöm,
akkor szerintem rezgés lehet és nem hiba, mivel pont azóta hallom, hogy betettem egy kis műanyag dobozkába, de nem rögzítettem még semmit, hogy majd még tudjak rajta módosítgatni csak a vezeték lóg ki belőle. A műanyag dobozka szinte biztosan felerősíti a rezgést és az érzékeny fülem pedig még hallja közelről. Ezek szerint majd ha rögzítem a tekercset meg kell szűnjön a sípolás a nagyobb terheléseknél. Most még csak úgy fért el az új tekercs, hogy a kis nyák mellett van és könnyen tud nagy frekvencián rezegni.
Építek egy 14,5V DC feszültségből 12A-t szolgáltató áramgenerátort, akkumulátorok töltéséhez. 200kHz-en fogom járatni, UC384x IC-vel meghajtva valami erősebb FET-et, az induktivitással mennyire mehetek le ekkore frekvenciánál és áramnál? 22uH? esetleg több kell?
Minimális, de tényleg csak minimális fizikatudás kell ahhoz hogy megértsd, miért kevés a 22uH.
Hogy megértsd, ismerjük meg a tekercs által tárolt energiát! Ez azonnal kiszámolható: E= I*I*L/2. Namost, én beszorzom ezt a frekivel, megkapom azt a "teljesítményt" amit akkor kapok, ha a a tekercset minden ciklusban feltöltöm 12A-re majd teljesen kisütöm. Tudjuk hogy ezt jó hatásfokkal fizikai képtelenség kivitelezni, meg áramgenerátor, de azért kapunk 316.8W-ot. A cuccos pedig mekkorát fog leadni? Tegyük fel hogy 12V-ot, azaz 144W-ot. Jó tudni hogy ezen valós teljesítmény sokszorosára(én pl. minimum 100x) érdemes tervezni a tekercset. Szóval ez nekem pont 1mH-re jött ki. A tekercs méretezésénél a vasmag maximális indukciójára is ügyelj! A hozzászólás módosítva: Jan 19, 2013
A másik dolog, honnan vetted hogy 200 kHz -en akarod működtetni? Az már a felhasznált alkatrészekre is a nagy áram mellett többlet terhet ró. A frekvencia növekedésével növekednek a ferrit vasveszteségei, ráadásul a teljesítmény elektronikában használt ferritek határfrekvenciája jó ha eléri az 1 MHz -et. A FET vezérlése is már kezd kritikussá válni, mert gyorsan kell mozgatni viszonylag nagy töltéseket, ami nagy áramot jelent. Bőven elegendő, ha a szerkezetedet 50 kHz körül járatod.
1mH ? az nagyon sok, szerintem az néhány kHz-en lenne jó. 50kHz környékén már csak 60-100uH-t használnak. De még mindig nem tudom hogyan tudnám kiszámolni, hogy mondjuk x kHz-re mekkora induktivitású tekercset használhatok.
pucuka: 200kHz környékére pedig azért szeretnék felmenni, mert ott már jóval kisebb tekercs kellene és ekkora frekvenciát egy jó minőségű mag simán tud. Lehet , hogy 80kHz lenne nekem a legnyerőbb a PC tápos sárga toroidot azon a frekin még lehet használni abból meg van dögivel, csak kérdés hogy mekkora induktivitásúra kellene megtekerjem. max 0,5Tig érdemes használni azt a magot ahogy olvastam.
Elkészültem a második LM2576-ADJ stepdown-nal.
Az előzővel csak 60% körüli hatásfokot tudtam elérni, ez pedig 77,7%-ot adott 4,9Volt 1Amper kimenetre, ami ezen a feszültségen szerintem igen jó, hisz azt írják 5Volt kimenőre 80-82% a maximum amit kihozna. Sajnos 1n5820 nem volt beszerezhető csak 1N5822 pedig az adott volna még akár 2-3%-ot is és picit hosszúra kellett vennem a tekercsig a vezetéket, mivel most 4db tekercset használtam fel, 1-1 sorban és ezekből 2 párhuzamosan. A kondenzátorokat is duplán párhuzamosan tettem, hogy alacsonyabb legyen az ESR. Csatolom az alap kapcsolást ráírva a módosításaimat illetve a beszerelt áramkört. Ez a dobozka már nem sípol ha terhelem, jobban rögzítettem a tekercseket.
Ez nagyon jó, köszönöm! Igazából egyenlőre 100uH-t tettem be, úgy néz ki teljesen jó lesz. A betáp az 14.5V stabil lesz, az akku manager 10,5V alatt lekapcsol az akkuról minden terhelést, hogy megvédje. De lesz egy olyan védelem is benne ami 9V akkufesz alatt egyáltalán nem is enged töltést megindítani, ha így nézem hogy 9 és 14,5V között kell működnie elvileg még 33uH-ig is lemehetnék, ki fogom próbálni mi lesz a legoptimálisabb(ez 80kHzre számolva).
Szia!
Csináltam egy 12 -> 24V -os step up convertert 34063-as IC -vel külső FET-tel és két sorbakötött lomexes 33uH induktivitással (66uH eredő lomex: 93-03-34) és az a bajom vele, hogy terhelés nélkül kb 1-2Hzes halk kattogást hallat, terheléssel pedig visít mint a disznó. (f=50kHz) Ennek az elődje ugyanez volt csak más nyákkal és ehelyett az induktivitás helyett PC táp sárga magja volt megtekerve 55uH-re az pedig nem sípolt. Ötlet valaki? vagy hagyhatom így is? A feszültséget tartja üresen és terhelés alatt is (2A csúcsban, de max 0,5A átlagban) |
Bejelentkezés
Hirdetés |