Légmagos a generátor, 9 tekercs 3 fázis, 440 mm a külső és 200 mm a belső átmérő.
A generátor olyan 160 körül forog amikor 24 Vdc mutat, rátettem egy áttételt és így sikerült kézzel megtekerni. Ezek szerint hiába mérek rajta üresen terhelés nélkül akárhány v-ot. Ha rákötöm aksira hogy töltse akkor az lefékezi, ezek szerint nagyon erős szél kell ahogy hogy mondjuk arról üzemeltessek akármit is, vagy hogy töltse az aksikat?

Lefékezi, ez természetes dolog, különben hogy is tudná kinyerni a szélből az energiát? 24V üresjárási feszültség elegendő lehet egy 12V-os akku töltéséhez, de tudni kellene a generátorod belső ellenállását. Milyen átmérőjű huzalból vannak a fázistekercsek? Gondolom sorosan van kötve a 3 fázistekercs.

Ezt a kérdést nem ártana pontosítani. Félreérthető.

Az általad leirtakbol kiderül hogy egy nagyon jol sikerült generátort készitettél.Pontosan az elvártaknak megfelelöen müködik.A befékezés a legtermészetesebb dolog,mivel Mechanikai energiát alakit át elektromos energiává.Minnél több elektromos energiát vonsz ki a generátorodbol,annál nagyobb lessz a mechanikai energia igénye,annál eröteljesebb lessz a befékezés.Egyébként ezt a tipusú generátort használom már évek ota,és egészen jol müködik.Erre a generátorra olyan 3-3,2 méter átméröjű,3 lapátos rotort tehetsz nyugodtan,ezzel már optimálisan üzemeltetheted.

Értem, amúgy a tekercsek 2x1,6 mm huzalból készült a menetszám tekercsenként 55. Soros csillag elrendezésben vannak összekötve.
Akkor ezek szerint egy ilyen generátorra közvetlenül nem lehet rákötni fogyasztót mert az akkorát szívna hogy szinte azonnal lefékezi az egészet.

Az előttem szólók már rávilágítottak, hogy valószínűleg semmi gond nincs a generátoroddal. Az úgy működik, ahogy elvárható (elfogadhatóan jól). Most szélkerékkel hajtandó generátorról beszélünk:
A kivett teljesítmény (a villamos) mindig kisebb, mint a bevitt (a meghajtó mechanikus, ami a szélből a szélkeréken és esetleges áttételművön keresztül a generátor tengelyén megjelenik). Ezt az arányt fejezi ki a hatásfok tényező, ami mindig kisebb 1-nél, vagy a hatásfok, ami a tényezőnek 100 szorosa és mindig kisebb 100%-nál. A Te generátorodnál ez 40-70 % körül lehet. Alapvetően függ a generátor belső ellenállása (nem az ohmmérővel mérhető rézellenállás!) és a terhelő ellenállás viszonyától.
"soros csillag"?
Ha véletlenül tényleg sorba kötötted a 3 fázisú generátor fázisonkénti tekercseit - villámgyorsan felejtsd el!
Vagy csillagba, vagy deltába lehet kötni! Csillagba célszerűbb, mert így nagyobb feszültséget kapsz a fázisok közt (gyök 3-szorost = 1,73 szorost). Erre kell egy 3 fázisú, 2 utas hídegyenirányítót kötni (a 6 diódást amit, vagy csinálsz, vagy szerzel egy gépkocsi töltőgenerátor diódahídját) és ezt terhelni.
És mehet rá a szélkerék, pl. a Lehar ajánlata szerinti. Majd akkor kiderül, hogy mekkora szélben milyen feszültséget, teljesítményt produkál és lehet agyalni, hogy ezt hogyan, milyen fogyasztóval (pl. akku töltésre) lehet legjobban kihasználni.
(Bocs a szájbarágós fogalmazásért, de szívesen elbeszélgetnék egykori fizika tanáraiddal.)

Lehet, hogy hiányzott az órákról, de most jó lenne tudni, amit nem tanult meg. Most lenne haszna belőle.

Az mindenképp dicséretes, hogy igyekszik pótolni. Ebben mi inkább partnerek legyünk! Fizikai alapok nélkül egy virágládát se nagyon lehet barkácsolni, nemhogy szélgenerátort.

Ha nincs közös pont, és minden tekercs mindkét vége ki van vezetve, tekercsenkénti egyenirányítás után kondi, és kötheti sorba. Vagy 3 egyforma trafó.

Légyszíves rajzold már ezt le és tedd fel, hogy lássam mire gondolsz!

Tessék.

A hall szenzor jó ötlet, de komparátor és egyéb (számomra) magas szintű elektronika kizárva. Lehetőleg egyszerűen. Az érzékelő arra kellene, hogy egy led segítségével megmutassa, hogyan süssek rá egy feltöltött elektrolitikus kondenzátort, milyen irányban. Most egy olyan 100-150 volt és 400-600 mikrofaradra gondolok és ha tényleg kibillenti a holtpontból, jöhet az elektronikus megoldás. A soklapátos nem tetszik, csökken a fordulat. Ezt nem csak olvastam valahol, hanem tapasztaltam. Az előbb bemutatott lapátpárból kettőt tettem egymásra keresztbe. Világítottak a ledek, ahogy világítottak és a propeller hangja is csak olyan messzire hallatszott amennyire. Levettem az egyik lapátpárt, és minden megváltozott. A ledek jobban világítottak, mint azelőtt és a hangja is messzebb elhallatszott. Ez azt jelenti, hogy megnőtt a fordulat. Természetesen, az örömbe jó nagy adag üröm is keveredett. Az elébb az anemométerem 6,7 m/s-os széllökést is mutatott, de nem indult el a kétlapátos szélkerekem.

Ilyen módszerrel Veclenit úr három kocsi generátorból kicsiholt 110 voltot. A mellékelt kép egyik szélkereke forgatja. A másik szélkerék szintén ugyanannyit termel.

Ez aztán jó nagy monstrum!


Amúgy Pudding is kísérletezett lapátszám növeléssel,neki terhelés alatt a gyári 3 lapátos jobban teljesített 6 lapáttal!

A led az nem terhelés.

Van egy hatlapátosom is, csak még nincs befejezve. Az áttételekkel lesz, de a kicsi, amiről mostanában írogatok, egyenesen a generátor tengelyére van téve a propeller. Nem is tudja olyan gyorsan forgatni a mágnes forgórészt, hogy ne villogjon a led. Na jó, egyenirányítottam az áramát, egy elkóval simítottam és egy 12 voltos iv-vel stabilizáltam, mert a legnagyobb ledemet kiperzselte stabilizálás nélkül. A két lapát gyengén teljesít. Mindjárt visszateszem a másik lapátpárt, amit tegnap előtt levettem, míg kifejlesztem az olcsó, egyszerű, de hatékony indítást. Visszatérve a hatlapátosra, kicsi szíjfogaskerekem van, 20 foga van, de nagy fogaskerekem nincs. Sima korongot használtam helyette. Azért, hogy ne csússzon meg, tettem rá drótból négy fogat, de egy nagyobb széllökésnél simán átcsúszott a szíj a fogakon. Ez a gond is megoldásra vár.

Kösz!
Bár én úgy olvasom, hogy Zsolt 1 db 3 fázisú, és nem 3 db 1 fázisú generátort épített.

A megvehető hall-szenzor már egy integrált komparátor. Tartalmazza magát a hall-elemet és az egyéb áramköröket, Ez egy IC, pl.: a TLE4945. Az unipoláris csak azt érzi, hogy van-e elég mágneses tér. Ha ez a bekapcsolási szintet eléri, akkor a kimenetén a tápfesz. jelenik meg, ha a kikapcsolási szint (ami mindig kisebb a bekapcsolásinál - hiszterézis) alá csökken, akkor a kimenetén 0 V jelenik meg. Ezért nevezzük hiszterézises komparátornak, ahol a komparálási (be/ki) szintek nem Voltok, hanem mágneses térerősség (B [mT]). Az bipoláris meg tudja különböztetni, hogy milyen irányú a mágneses tér (É, D). Pl.: akkor van a kimenetén táofesz, ha a mágn. tér erőssége elérte a bekapcs-i értéket és É-i, mindaddig a tápfesz. van a kimenetén, amíg a mágn-s tér erőssége eléri az ellenkező irányú (D-i) kikapcsolási értéket és visszafele ugyanez. Nulla térerősségnél lehet akár tápfesz., akár nulla a kimenetén - attól függően, hogy melyik irányból lett nulla a térerő. Ennyit a hétköznapi hall-szenzorról, amit lehet, hogy ismersz, akkor bocs.
Ki kellene próbálni, mert nagyon nem tudjuk, hogy a Te generátorodban mekkora térerősség változások vannak két tekercsmag középvonálában a beragasztható helyen és van-e akkora lengése a tengelynek, hogy biztonsággal bekapcsoljon, ha jó irányba lendül a propeller. Kiszámolni nemigen lehet, mert ember nincs, aki megmondja, hogy a Te generátorodban két tekercsmag középvonalában, a vasmagon kívül mekkora a térerősség, illetve ennek a változása. A propeller lengést talán megfigyeléssel is meg lehetne saccolni.
Ha idáig működne, pl. egy 6-800 V-s FET-el rá lehetne küldeni egy impulzust akár kondenzátorból. Az impulzus küldés ideje az érzékeléssel együtt max. msec nagyságrendű, a lengés pedig tized-secundomos, vagy még nagyobb periódusú lehet, így nem lenne ideje rossz irányba visszalendülni. Épp a milisecundomos idők miatt ezt szerintem csak elektronikával lehet megoldani. Az lehet, hogy inkább 10000 µF-kban kellene gondolkodni. (Nem számoltam, csak megérzés.)
Ami leginkább aggaszt, már amennyire közöm van hozzá, hogy mit tudhat terheléssel az egész szélgenerátorod? Érdemes-e bajlódni vele, vagy drasztikus átszerelésre (propeller, akár generátor is) lesz szükséged?
Már biztosan unod, de változatlanul azt állítom, hogy terhelten más a különbség a 2 és 6 lapátos viselkedésében különösen kis szeleknél, mint LED-el gyakorlatilag terheletlenül.
Vad ötlet a keresztbordás szíjtárcsához - a csupasz tárcsára kifordítva ráragasztani keresztbordás szíjat. A fog-osztás szerinti pontos kerületet alápakolással (műanyag, bőr, parafa szalagokkal) belőni.

Kondenzátor rásütés egyátalán nem jó megoldás, akár le is mágnezeződhet tőle a forgórész.
Inkább egy akku vagy más forrás meg egy soros izzó és utána lehet kapcsolgatni a tekercsre.
Talán van nem elektronikai megoldás is, méghozzá a ragadás csökkentése:
az állórész vasai közé be kell tenni vaslemezt, olyan vastagot ami befér, 1mm légréssel (mindenképp nagyobbal mint, ami a forgórész és az állórész között van).
Ez szerintem csökkenti a ragadást, de a generátor még generátor marad, a jelalakja megválzothat (talán keskenyebb nagyobb amplitúdójúra).

Értem mire alapozod az újabb ötleted, de elég macerás dolog ez is, és az impulzusos is. Agytornának remek, de megtalálni az optimális lemez méretet, hogy ne csináljon nagy hibát, ugyanakkor már kellően "becsapja" a mágnest. Az impulzusnál pedig pontos imp. tartamot, csúcsot, energiát és időpillanatot. (Ezt még korlátozni is, hogy csak akkor, ha lökni kell a rotoron, mert egyébként fékez, akár le is mágnesezhet. Bár rövid, de igen tisztességes energiájú impulzust kellene odaküldeni, szinte ~Nm nagyságú nyomatékot kellene adnia msec-k alatt.) A kondenzátor egyébként bennem fel se vetődött volna, hiszen úgyis igen valószínű, hogy akkut töltene majd. Kondiként egyébként is komoly ipari teljesítmény kondi kellene, nem barkács puffer-kondik. Lehet, hogy a kondenzátor árából megfelelő generátort lehetne venni.
Tartok tőle, hogy nagy hűhó semmiért, agyfrissítésnek persze én is agyalgatok rajta. Még azt se tudjuk, hogy István szélgenerátora használható lesz-e? Terheléses próbáról nem tudok.

Kondenzátor rásütés felejtve. Arra gondoltam, hogy a hall szenzor megmutatja, milyen polaritással süssem rá a kondit a generátorra és a szél már úgyis igyekszik elforgatni a generátort, így jó irányba kapná a lökést. A generátorom már van 50-60 éves, nem szeretném kockáztatni a mágnesességét kondenzátor rásütéssel. Természetesen, elébb-utóbb akkut akarok tölteni, mert nem elégit ki az, hogy tíz öngyújtó led világit, ha van szél. Jó generátorért nem adok pénzt, mert nincs tervemben lemondani a háromfázisú hálózati áramomról és áttérni a szélgenerátor áramára. Könnyed szórakozásnak és agytornának tökéletes, csak már kezdek túl sok időt tölteni ezzel a témával.

Én is úgy gondolom, hogy ennyit jó és hasznos volt erről a lökdösésről beszélni, de vannak nekünk bőven félbehagyott, folyamatban levő ténylegesen megvalósítandó problémáink. Gondolom Te se nemakarásból nem csináltál még terheléses próbákat. Mindjárt itt vannak a böjti-szelek, a tavasz és sehogy nem állok a kerékagy generátorommal. Mégiscsak szét kell szednem, mert feltétlenül kell egy hall-szenzor a fordulatméréshez, és az élet nem habos torta - mind a három halott. Szenzorom lenne, de tengely kinyomót kell készítenem alura vágott 33,5 mm-s egyedi aprómenethez (ötlet szinten hipp-hopp, de meg kell csinálni a huzatos "satupadosban" no meg mellesleg kell vennem hozzá egy racsnis fogaskereket és feláldozni "anyának"). Az egyenirányító hídhoz a 10 A-s diódák és a közben mégis elkezdett termisztoros szélmérő próbaáramkörhöz 1 db termisztor (más megvolt) talán a héten megérkezik. Így nem tartok a téli unatkozó legémberedéstől.

Ma egy gyanúm újra bizonyítást nyert. A szélgenerátoromnak nem volt elég a szél, hogy szélirányba álljon a dombtetőn. A fórumon az egyik fórumtárs is küszködhetett hasonló gonddal. Ezt onnan tudom, hogy a kép, amit feltett a szélgenerátoráról, látszott rajta, hogy a kormánylapátjáról lelóg egy madzag. Az én szélgépemnek is van téve egy madzag. A szélsebesség olyan 2-3 m/s körül volt, felmentem a cél lécemmel, hogy meglökjem a propellert. Amikor felnéztem, láttam, hogy a madzag más irányba áll, mint a kormánylapát. Szélirányba állítottam a felszerelést, meglöktem a propellert, azóta eltelt két óra, de még pörög. Azért nem tettem csapágyon forgóra, mert akkor nagyon libeg jobbra balra. Nagyobb szélerő már irányba állítja, de a kicsi nem. Akkor mi az arany középút? Libegjen jobbra-balra csapágyon, vagy ne libegjen, de kicsi szélben nem tud irányba állani és megindulni segítség nélkül?

Félbehagyott terveim nekem is van bően és lehet, hogy jó lenne folytatni. Rögtön itt a mellékelt képen felvázolt generátor. Ez egy mágneses sztátorú motor átalakítása, oly módon, hogy ne kelljen kefe és kollektorhenger, mert a tekercselt rotor áll. A tekercsvégek a diódák egyik elektródjára vannak forrasztva, míg a másik a + és a - sarok. Elég sok esztergályos munkára van szükség, de hátha megoldom valahogy. Két motor lenne, amit át kellene alakítsak, míg a nagy 4 méter átmérőjű szélkerék előtt. Az a 220 voltos dinamómat fogja forgatni.
Neked is van e téren alkotni valód bően, így hát kellemes barkácsolást neked is és a többi fórumtagoknak is.

Miért kell ennyire túlbonyolítani?
Én megfognám a motort,és a tengelyét rögzíteném.Már is foroghat a külső ház! Lehet rátenni a rotort. A rögzített tengelyt átfúrnám,és ott hoznám ki a vezetéket,amin jön az áram.
A diódák meg mehetnek be a szénkefék helyére,bőven lesz nekik hely! És ennyi.

Az én gépemen is van madzag,de mindig irányba tud állni,mert csapágyazott.
A legkisebb szellő is egyből irányba állítja! Tehát ha van elegendő szél,már rég irányba állt

Sajnos, hogy a tengely nagyon vékony, 8 mm átmérőjű. Ebbe ha még bele is marunk helyet egy vezetéknek, nagyon gyenge lesz. Lehetne kifúrni a forgórészt és vastagabb tengelyt tenni bele, de helyes-e a forgórészt furkálni?

8 mm az elég gyenge...Arra még a rotort se nagyon lehet rábízni.

A rotort vastag tengelyre érdemes építeni, másképp elszabadul. Vékony tengely áttétel után jöhet szóba, ekkor a tengelyt a rotor nem terheli.

Kösz! Megvan, meglesz az egyéb napi teendők mellett.
Biztos, hogy jobb lesz így, mint az eredeti kefés megoldással, áttétellel? A szélkerék meg ment volna akármilyen masszív külön tengelyre. Oka biztos van, csak mi lehet?

Annyival job, hogy a szénkefe veszteségei nem szólnak bele az áramtermelésbe.

És a diódák veszteségei? (0,5...1,0 V * Dióda-áram * Dióda-db)