És meeegvannnn! Az EAP-ról leszedtem a PWM jelet, felraktam rá egy feszültségosztót:
REFOUT - 3,2k - EAP - 10k - GND
és megvan a kb. 90 fokos fázistolás. Ezt még pontosan be kell állítanom, de a megoldás ez lesz. Köszönöm a segítséget PIMI9, a Te ötleted nélkül nem működött volna!
A szkópképet mellékeltem:

Micsoda? PWM jel volt az EAP-en nem DC?



Örülök hogy sikerült amúgy, én megyek is, jóéjt!

Pimi9, rendben van minden, az azért volt, mert az EAP-on PWM jel volt és nem folyamatos feszültségszint. Amint rátettem a feszültségosztót a PWM helyett, abban a pillanatban megjött a fázistolás. Most egyébként az EAP-on 3,77 V a jelszint, amikor PWM jelben volt a DC kb. ilyen szintű, akkor a kimenet kb csak 25%-os kitöltésű volt. Nyilván a PWM komparátor megőrült attól, hogy a hibaerősítőn keresztül PWM jelet kapott sima DC helyett.
Edisont idézve: "ez is egy olyan módszer volt, amivel nem lehetett fázistolást csinálni. Nem kudarc, tanulság"...

Jó éjt és köszi még egyszer!

Mindkjét tekercs megfelelő iránbyan van bekötve, és a dióda is jól áll?
Tudod... a flybacknél a diódának mindkét tekekercsen zárnia kell, ha a primer oldali félvezető vezet. Szóval nem forward.
Az opto melyik felét figyeli? Mindaddig nem okoz problémát, ha csak az egyik tekercset figyeled, amíg a két szekunder tekercs egymással jó csatolásban van. Ezt úgy tudod megmérni, hogy megméred a primer oldalról a szórt induktivitását, úgy hogy előbb az egyik majd a másik szekundert zárod rövidre. Ugyanannyit kell mutatnia. Ha különböző, akkor a két szekunder szórt induktivitása különbözik, tehát nincsenek egymással jól csatolva.
Szóval a két szekunder menetarányos szórt induktivitásnak egy nagyságrenddel kisebbnek kell lennie, mint a primer menetarányos szórt induktivitásának.

Szevasztok,
"Viszont,ha úgy csinálom a rákötést,hogy szépen lassan közelítem a drótót a forrtüskéhez és picit ívet húz és így történik a rácsatlakozás akkor minden gond nélkül megy"
Ahogy megfigyelted - ívet húz - a szűrőkondi kiszáradt vagy szakadásban van...

Persze tudom,hogy nem forward.Minden jó volt, a tekercselés a diódák a kondik szóval minden kivétel egy dolgot.
Elkezdtem újból,de most már nem a gyári programot használtam a számításra.A jelenség szerintem azon egyszerű oknál fogva produkálta azt az íves dolgot mert a trafó nem tudott kemény indításnál akkora energiát tárolni,leadni,mint amekkorára leterheltem.Az ív pedig gondolom én "lágyindítóként" szolgált azért ment úgy tovább.
Már minden megszűnt.200W folyamatos terhelésen járattam fél órán keresztül és az alkatrészek nem melegedtek a hűtőt az kellett fújatnom ventivel mert az melegedett rendesen.
Azért arra büszke vagyok,hogy a szórt induktivitást 5uH-re sikerült csökkentenem.
Az igazi probléma az volt,hogy a kiszámított értékek után nem vettem figyelembe,hogy a légrés nem annyi mint amennyi,tehát utána kellett számolnom és tekernem mert ugye ez megváltoztatta a pr. és szek. menetszámokat.
Nagyon köszönöm a segítségeteket.
Külön köszönöm pimi9-nek,hogy megosztotta velem a tudományát mert most már saját magam is meg tudok tervezni egy ilyen tápot és ez jó nagyon.Kép1 Kép2

Helló!

Szeretnék egy kapcsolóüzemű tápot építeni amit egyenirányított 230V-al táplálnék a tápnak a következő paraméterekkel kellene rendelkeznie:
- kimeneti feszültségek és áramok: 15V/5A és 5V/0,5A
A hálózati feszültséggel való kapcsolat miatt kéne a galvanikus leválasztás és az 5A-es résznél szükséges lenne egy túláram védelem.
A táphoz jelenleg rendelkezésemre áll egy UC3842AM vagy TL494 IC és egy IRFP250 FET.
Valaki tudna egy ilyen kapcsolást küldeni?

A segítséget előre is köszönöm.

1. Milyen tapsztalatod van? Építettél már kapcsolóüzemű tápot?
2. Milyen műszerek állanak rendelkezésre? Van oszcilloszkópod?
3. Az adott kimeneteknek stabilnak kell lenniük?

Az UC3842-ben van adatlapi kapcsolás árammódú flyback tápra, ami túláramvédett. Ehhez persze nem 200, hanem legalább 700V-os FETre lesz szükséged!

Kapcsolóüzemű tápot még nem építettem, de más áramköröket már igen úgyhogy ha
leírjátok mire figyeljek oda vagy, hogy hol nézzek utána dolgoknak akkor tudni fogom miről van szó. Van néhány darab MAXWEL multiméterem és oszcilloszkóphoz is hozzá tudok jutni.
A tápegység 15V/5A-es kimenetén +-1V-os hullámosság megengedhető, az 5V-os kimenet
TTL szintű digitális áramkörök táplálására használnám még annyi, hogy a két kimenetnek egymástól független földponttal kell rendelkeznie.

Csatolom az UC3842AM adatlapját nekem ez a típus ettől a gyártótól van meg.

Gondolom a 8. oldalon található kapcsolást említetted. Ezt az áramkört hogy módosítsam hogy megfeleljen a kívánalmaknak?

Labortápra és induktivitásmérőre is szükség lesz építés közben.

Az optimális működés elérése érdekében nem véletlen 115Vac * 160Vdc-ről fog üzemelni? Ugyanis NEM 230V-ról van hajtva a táp rajz szerint...

Az adatlapi kapcsolások amerikai, japán, stb. 100-110-120v-os hálózatokra vannak megadva, át kell számolni európaira (230V). 'lorilaci' útmutatása alapján átszámolod (erősebb FET, stb.), minden megtalálható itt a témában (méretezés). A téma képeit nézd meg, találsz megfelelő tájékoztatást.

Ha nem lényeges a minél kisebb méret akkor csináld meg egy roncs PC tápból, nem kell trafót tekergetned stb. A 15V/5A alapból menni fog akár áramgenerátoros jelleggel is, az 5V/0,5A-nek pedig beteszel egy nyáktrafót, vagy kibontasz egyet a szekunder tekercsek közül, és akkor független lesz a többitől. Lehet hogy bírná a (flyback) monitor táptrafó is, de még mindig nem volt időm összerakni és tesztelni.

Ismét felvetődött bennem a kérdés, úgy vélem még nincs elég infóm rá. Jó ötlet vagy butaság lenne az alacsonyabb kivitel elérése érdekében 2/4db trafót alkalmazni? Hogyan kéne megtekerni a primert ill a szekundereket, milyen irányba? Közép megcsapolásos primer, vagy ugyan annyi menetszámmal egyszerűen simán párhuzamba kötve az 1-1 trafó, a szekunderek meg sorba kötve? Nagyon nagy teljesítményt, jó hatásfokot és alacsony, tényleg alacsony! kivitelt szeretnék már végre. Nem szeretnék 55 mm meg afölötti magas böszmeteg tápokat építeni, mert az majdnem olyan mint egy toroid. Ha nem lehet kivitelezni, nem baj az se, csak nagyon érdekel, kinek milyen megoldása lenne erre az elképzelésre?

Voodoo, majd tuána tedd fel ezt a kérdsét, miután RENDESEN működik a mostani tápod.

Amúgy meg keméynkapcsolónál nem érdemes több trafót használni, de vannak direkt speckó alacsony magok, mint az ami a LOMEX kiskerben van.
A másik meg, hogy magasabba frekvencián kisebb maggal is átviszel.

Ha jól emlékszem gyűrű a főtrafód. Annál a 25-30mm-nél akarsz még alacsonyabbat?

Miért baj, ha egy táp mondjuk 70 mm magas bedobozolva? Te szeretsz kínlódni?

Sziasztok!

A napokban került a kezembe egy régi Astech ATX táp. a Fő trafóját szeretném hasznosítani, de nem tudom eldönteni hogy milyen elven ment az eredeti áramkörben. Flayback biztosan nem, és Forward sem igen, mert nincs második primer. De akkor mi lehet? A Főtrafó áramköre lényegében megegyezik ezzel az AT-s táppal, kivétel a vezérlő IC itt nem UC3842, hanem egy AS2214. A primer oldalon nincs segédtáp tekercs, csak az egy szál primer. A szekunder kör is ilyen felépítésű mint a rajzon, csak van még 3.3V-os ág is.

Hány FET van a primer oldalon? Ha egy, akkor ez egy forward konverter, csak nem a második primer resetel, hanem a szekunder.
Ha meg két FET van, akkor valószínűleg egy félhidas PWM.

Pedig az forward. A legtöbben nincs lemágnesező tekercs, hanem RCD plusz szupresszor (nekem is van egy ilyen csak abban UC van). De ha megnézed a szekunder diódák elrendezését, abból is egyértelműen következik.

Mitől függ igazából egy táp teljesítménye? Az utolsó mondatodat nem igazán értem. Gondolom egy alacsonyabb frekvenciát kényelmesebben elvisz egy nagyobb mag, vagy ugyan azt két (akár négy) kissebb.

Igen gyűrű a főtrafóm és a gate trafóm is az de valamennyivel kissebb, és valóban a 25-30mm-nél alacsonyabb az elképzelésem kiváltaná azt ugyan olyan tömegű -gondolom- csak alacsonyabb 2db is. Egy igazán ultra slim kivitel lábakkal együtt ne legyen nagyobb, mint 35mm. Mert az már kényelmesen elfér egy 38mm belmagas dobozba. Így a fedőlemez és a legmagasabb alkatrész között 3mm biztonságos légrés marad. A jelenegi úgy fog bemenni, ha egyszer elkészül, hogy a kondik, vezérlőtrafó, és a főtrafó (szigszalaggal szigetelve) verdesi a lemez belsejét. Alul az 5mm-es kis lábikókon áll, szerintem nem túl jó.

70mm?? : D
Ez tetszett!

Én most 1U-ba beférés esetén 10W/cm2-t érek el, LLC konverterrel 100-250kHz frekvencián.

A méret a frekvenciával fordítottan arányos. Szóval nagyobb frekvencián nagyobb telejsítméynt tudsz átvnni, vagy kisebb maggal tudsz azonos teljesítményt átvinni. Ehhez perzse nagy frekvenicákon megfelelő minőségű mag kell.
A másik dolog, ami gátat szab a frekvencia növelésének, azok a kapcsolási veszteségek. Keménykapcsoló esetén baromi drága FETekre lesz szüskéged, hogy a kapcsolási veszteségeket leszorítsd.

Amúgy meg, vegyél vékony műanyag lapot, és ragaszd rá a dobozra, így nem baj ha hozzáér a dolog, meglesz a szigetelés.

Egy FET van csak, pont úgy mint a rajzon. A szekunder diódák elrendezése miatt gyanítottam én is hogy forward, de nem voltam biztos benne. Egy KA5H0380R-T alkalmas lehet forward-ra? Vagy ez csak flayback elven működik? Pédát csak flayback-ra láttam.

10W/cm2 egyáltalán nem rossz eredmény. A műanyag lapos megoldás jól lenne csak picit natúrba is kipuposítja a fedőlemezt. Az a helyzet, hogy a trafó az trafó marad, Én elnézem a sima 50Hz toroidnak hogy nagy és böszmeteg. Úgyvagyok vele, ha már nekiállok normális k.tápot építeni akkor Én speciel az alacsonyabb kivitel véget tettem semmi másér. Az hogy tömegre könnyebb, egy bizonyos teljesítmény felett olcsóbb, az nem nagyon érdekelt. Tehát a fő szempont amiért lázba hoz a téma az az alacsony kivetelezhetősége. Persze van egy véges korlát a méretben, de azt szeretném, hogy 1-1.3kW körül bele menyjen egy kb:40mm (35-37mmbelméretű) 1U magas dobozba. Netán rátámaszkodik valaki, akkor ne rögtön a tápot törje el vagy abból valamit mert a doboz alja és a fedő lap között a táp maga a távtartó. Szerintem sokkal csinosabb, ha szép lapos és olyan jó modern megjelnése van annak az eszköznek és kíváncsivá teszi az embert hogy abba tényleg nagy energia van-e?
Legalábbis ez az Én személyes kis nézetem.

Nézd meg a Labgruppen termékeit. Nem ragaszkodnak az 1U-hoz... De ahogy a Laci is mondja, először akármilyen méretben építsd meg, csak működjön...

Mondhatom, szép dolog... Elküldtem neked, egy ilyen táp szimulációját... A szóbanforgó táp is 1T forward, csak egy kicsi veszteségű snubberrel ( visszatöltős ) van megépítve... rá kellett volna ismerned...

Én a PKN Controls termékeit néztem meg. Nem vagyok kibékülve a tudattal, hogy piszok nagy teljesítményeket (egy 2kW-os kiscsoportos óvodás közöttük) átvittek valami sacc harminc valahány miliméter magasságon belül.
De amúgy igyekszem építgetni a sajátomét is, jó igaz sok helyen nagyon v1.0-ás hibái vannak, de ha menni fog át lesz építve egy másik, végleges nyákba. Ez csak egy próba, tanuló táp.

Íme amúgy meg közbe hazajöttem és elkészítettem a kis áramkorlátos tápot ami 43Vdc-t szolgáltat. Az a helyzet, hogy minden smakkol rajta, de ha ráteszem a tápra hogy próbálgassam akkor nem tölti fel a primer kondikat egyáltalán és ez végett nincs is semmi áram a fő körben. Mivel a 2ohmos sönt le is szívja azonnal. Így például a szekunder oldali szkópjel is csak kriksz-krakszos négyszög lesz. Vagy milyen jelet kell lássak ha áramkorlátos tápról hajtom a tápot?