Hello!
Ha ez a referencia poti feletti ellenállás,akkor azzal csínján kell bánni. Mert a referencia jelentősen nem térhet el a 100mV-os értéktő. Ugyan is a dual-slope integrátor, úgy működik, hogy 2000 óraütem alatt integrál fel a bemeneti jel, majd a referencia feszültség értékéig. A kettő aránya adja a mérést. Ha az integrálási idő egy adott értékű, akkor a feszültség növekedés sebessége dU/dt is egy meghatározott mV/lépés értékű. Ha tovább kell lépkednie, mert a feszültség nagyobb, akkor hibák lesznek. Vagy is az integrálási időállandónak "szinkronba" kell lenni az órajellel, és a referenciával. Adatlapon láthatod, hogy 2V referencia mellett, az integráló tag kondija is tized akkorára van cserélve. (Remélem érthető amit írok.)
De az egész végigszámolható. A hőelem kb. 40,6uV/fok feszültséget ad. Az erősítő fokozat erősítése számítható, mint ahogy a bemenő R5/R6 osztó is. Ehhez meg lehet határozni, mekkora referencia kell, hogy a kijelzés végül is a hőfokot mutassa.
De visszafelé is lehet számolni. DVM 100mV érzékenységét (ha a referencia 100mV) meg lehet szorozni az R5/R6 osztásával, így megtudható, hogy mekkora feszültségre mutat majd 100 fokot. ezt elosztva a hőelem 100 fokra eső feszültségével, megkapjuk az IC szükséges erősítés mértékét.
(Persze most a példában ezek után max 200fokig mérne. De ugyan így számolható más hőfokra-értékre. Csak az egyszerűbb áttekinthetőség miatt írtam ezeket az értékeket.)
üdv! proli007

Szó esett már nem egy esetben a nyáktervezés jelentőségéről, és a táp kialakításról.
A ledek tápfeszültsége lehet azonos az IC-jével, vagy külön tápról érdemes üzemeltetni?
Amennyiben másik tápról érdemes (rémlik mintha nem régiben lett volna szó ilyenről, mert a ledek elhúzzák a referenciát, és pontatlanságot okoz...) ez esetben külön trafó(ág), külön egyenirányítás, vagy elég csak a stabról külön ágról vinni a tápfeszt? A ledek számára célszerű stab, vagy elég egy nagyobb pufferelés?
ALKOTÓ nyáktereve gondolom jó.

Hello!
Nem kell külön táp a Led-eknek. Megfelelő nagyságú és szűrt nyers tápfeszültség kell a stabi előtt, hogy "ne lógjon be a brumm a kimenetére". Ha már stabilizálni szeretnél, akkor inkább a referenciát stabilizáld az adatlap 4b ábrája szerint.
A nyáktervezésnél lényeg, hogy a digitális GND (21-es láb) és a Comm (35-32-30-as láb) analóg GND külön útvonalon menjen a pufferkondi felé. (Mint alkotó nyákján is látható.)
Stabi azért szükséges, mert a szegmensáramok jelentősen változnak a kijelzés szerint. Ha nincs stabilizálva, nagyon változik a tápfesz.
üdv! proli007

Köszönöm a segítséget!

Hello,
Szeretnék egy kicsi segítséget kérni a icl 7107 volt mérőhöz, hogy a negatív be menet egyenlő a GND-vel vagy digitális GND jelentené ( mert amelyik tápba be kerülne nincs csak GND ) ? Segítséget előre is köszönöm.

Nagyon szépen köszönöm.

Ezen már
Tűnődtem, hogy hogyis fog ez. A készülék hőmérsékletet mérni?? Hisz feazültség mérés az IC funkciója, ami úgy működik, hogy a mért feszt osztjuk le de számszerűen a mért és megjelenített érték azonos. Remélem jól tudom. De mint írásodból is kivehető, a hőelem felerősített feszűltsége és a megjelenített érték nem ugyan az. Hiszen 100 fokra nem 100mV vagy 1V jut.
Kissé magas nekem ez az integrálási dolog, de talán nem is fontos. Én is valami olyasmit véltem, hogy a mért fesz leosztását kell valahogy hozzá illeszteni.
Az én általam beállított állomás 200 és 500 fok értékre van határolva kb. 1V 200° és 3V 500° értékkel. Nagyjából értem, hogy a bemenő feszt kell arányosítanom a ref feszhez, de azt hogy állítom be, hogy 1V esetén 200 és 3V esetén 500 legyen a megjelenített érték?

Hello!
Minden lineáris egyenes leírható, a y=ax+b függvénnyel. Vagy is az X értékét meg kell szorozni egy "a" konstans értékkel, amivel a görbe meredekségét állítjuk be. A "b" pedig egy eltolási érték, amivel az egyenest párhuzamosan tologatjuk függőlegesen fel le. Gyakorlatilag ezt kell összehangolni, hogy x változó értékre y kívánt értékét kapjuk.
A meredekség, mint a képletben is látható egy "a" szorzó érték. Az elektronikában, ha "a" egynél nagyobb akkor erősítésről beszélünk, ha kisebb akkor leosztásról. De mint az áramkörnél is látható, ez állhat erősítésből és osztásból is egyszerre. Ha mondjuk az erősítés 6 szoros, és az osztás 0,5-szörös, akkor ez végül is 3-as szorzót eredményez.
Ha "b" értéke nulla, akkor az egyenes át megy sz origón. Ha pozitív, akkor X=0 értéknél az egyenes az Y tengelyt felett metszi, ha negatív alatta. ez az eltolás, mint látható a függvényben összegzéssel képezhető. Vagy is a számított ax értékhez hozzá kell adni az eltolási értéket.
Egy "K" típusú hőelem hőegyütthatója kb. 40,6uV/fokC. A hőegyüttható tulajdonképpen dU/dT, vagy is egységnyi hőmérséklet változásra eső feszültségváltozást jelent. Ez egybe a "K" típusú hőelem által szolgáltatott feszültség egyenes meredekségét is jelenti. Vagy is 100 fokra 4,06mV-ot ad le. Erre kellene a hőmérőnek 100 fokot mutatni.
Egy 7107 DVM bementi végérzékenysége pld. +-200mV Ezt úgy tudja megjeleníteni, hogy végértéken 1999-et tud mutatni. Vagy is 199,9mV-ot. Avagy az utolsó digit tized mV értékeket mutat. Ha 100 fokra 100,0mV lenne, akkor tizedfokonként mutatna az alsó digit, de csak 199,9 fokig tudnánk mérni. Mivel it tovább mérnénk, a 100-at csak úgy tud mutatni, ha a 100 fok, 10,0mV értéknek felel meg. Vagy is a hőelem által 100fokon szolgáltatott 4,06mV feszültségre a műszerre 10mV feszültséget kell vezetni.
Ez gyakorlatban azt jelentené, hogy a kettő közötti erősítőnek 10mV/4,06mV=2,463 erősítésűnek kell lenni.
Ha az erősítőnek a hőelem után nem ilyen kis feszültséget kell szolgáltatnia, hogy más áramkör is fel tudja dolgozni a feszültséget ne csak DVM, akkor az erősítő után, a DVM részére egy feszültség osztót kell biztosítanunk. Az erősítő erősítésének és az osztó leosztásának szorzatának, viszont ismét 2,463-nak kell lenni, bármekkora is az erősítés értéke. Különben nem a helyes értéket mutatja a DVM.
Tehát ha azt a célt tűzzük ki, hogy 0..500 fokra az erősítő kimenetén 0..5V feszültség legyen mérhető, akkor nyilván 100 fok mellet 1V lesz az erősítő kimeneti feszültsége. Vagy is az erősítés nagysága ekkor 1000mV/4.06mV=246,3 lesz. De hogy az erősítő által felerősített feszültséget a DVM helyesen mutassa, ahhoz azt vissza kel osztani, nyilván 1000mV/10mV=100-al. Tehát az erősítő kimenete és a DVM bemenete között, alkalmazni kell egy 1:100-as feszültségosztót.
Természetesen nem biztos, hogy az erősítést pont 243,6-ra, az osztást pedig pont 1:100-ra tudjuk választani. De a kettő szorzatának mindenképpen 2,463-nak kell lenni, ha a pontos értéket szeretnénk hogy mutasson a DVM. De még itt is van egy kis lehetőség.

A DVM-nek persze fogalma sincs mit mér. Ő csak összehasonlítja a referencia feszültséget a bementi jellel mint arányt, és a kapott számot megszorozza 1000-el. Ezt megjeleníti a kijelzőn. Vagy is ha a referencia feszültség 100mV és a bementi feszültség is 100mV, akkor annak hányadosa 1 és ezt ezerrel szorozva 1000-ret kapunk. Ezt megjelenítve amennyiben az utolsó digiten tized mV-ok vannak 100,0mV eredményt ad.
Ha a bemeneti feszültség az erősítő szorzására és az osztó osztására nempont 100mV-ot kapunk, hanem mondjuk 105mV értéket, akkor pontatlan lenne a kijelzett érték. De ha ekkor a referencia feszültséget is 105mV-ra állítjuk, visszaáll a pontosság. Hiszen a 105-öt 105-el osztva, megint 1-et kapunk, vagy is ezt ezerrel szorozva, megint 100,0 lenne az eredmény. Tehát az erősítés és az osztás kismértékű pontatlanságát, a referencia feszültség változtatásával is korrigálható.

Amit eddig taglaltunk, az mind szorzati érték volt, vagy is a meredekség. Amennyiben ha a "b" nem nulla, akkor eltolási érték is van. Ezt csak úgy tudjuk megvalósítani, hogy a bemeneti feszültség értékéhez hozzáadunk vagy levonunk valamit. A DVM tulajdonképpen az InHi és InLo közötti feszültséget méri. (Ugyan így a referencia feszültségnek is a RefHi és RefLo közötti feszültséget tekinti.) Ha az InLo a GND-n (vagy COMM-on) van, akkor ahhoz képest mutatja az értéket. De ha pld. Az InLo bementet a referenciából leosztott (hogy pontos állandó érték legyen) feszültségből +10mV-ra kapcsoljuk, akkor eltoltuk a mért értéket -10mV-al. Vagy is nullát akkor mutat a DVM, mikor az InHi bemeneten +10mV lesz. Ha az InHi bement nulla, akkor a kijelzés +10mV lesz. Így vagyunk képesek pld. eltolási értéket képezni.
De képezhetnénk az erősítő offset elállításával, vagy valamilyen feszültség állandó bevitelével az erősítőnél, vagy az osztónál is. Csak arra kel ügyelni, (mármint áramkört úgy kialakítani) hogy az eltolási érték mindig állandó legyen. Tehát 1V kimeneti jelnél is 10mV legyen, meg 5V kimeneti feszültségnél is. Különben nem tisztán a "b" értéket változtattuk, hanem az "a" meredekségi szorzót is.
A Te példádban van eltolási érték is, ha jól írtad le. Hiszen 500fokra 3V esik, ez fokonként 3V/500fokC=6mV/fokC. Viszont ha ezt megszorozzuk 200 fokkal, akkor 1,2V-ot kapunk, nem 1V-ot. Így a meredekség dU/dT=2V/300fok=6,66mV/fokC. Ha így számolunk 500 fokra, akkor 500fok*6,666mV=3,333 így láthatóan -333mV eltolási érték kell, hogy 3V-ot kapjunk. 200foknál ez 200fok*6,66mV=1,333V tehát itt is látható, hogy az 1V eredményhez -333mV eltolási értékkel kel számolni. Vagy is a megvalósítandó függvény y=x*6,66mV-333mV függvénnyel kapnánk meg.
üdv! proli007

Köszönöm a nagyszerű leírást! Ezt még jópárszor átolvasom!
Egy sematikus diagramm, koordináta nagy kérés lenne?
Az az igazság, hogy a feszültség értékek közelített értékek, mert valójában 151x erősítéssel 200°C-nál 1,22V és 500°C-nál 3,1V.
Ami a pontosságot illeti, nem feltétel, hogy kerek 500, vagy 200 fok legyen a kijelzés. Pár fok csalás belefér, mert az.ónnak és a panelnak néhány fok eltérés nem árt. Mondjuk 10 fokos difi még nem halálos. Termlszetesen ez egy dúrva megközelítés! Hisz pár mV-ot csaltam le, V-os nagyságból. Ez elvileg tized fokot jelentene...

Az én állomásom úgy működne, hogy két mérés van, mint a gyári állomáson. Egy mért, és egy beállított. Előbbiaz erősítő kimenetét méri, a pillanatnyi erősxtett hőelem fesz. Utóbbi, a tápfeszből előállított reffeszt, mit a komparátor kap a neminvertáló bemenetre. De ezek pontos értékét is csak saccra mondtam 1 és 3 voltnak.
Igazándiból még csak papíron létezik, és egy félig kész próba panel az állomás. A kijelző mér nagyobb falat lesz. Meg akarom érteni ennek is a teljes működését.

Valahol olvastam, hogy ne nagyon fogdossuk az IC-t, mert érzékeny rá. Ez mennyire igaz?

Hello!
"Egy sematikus diagramm, koordináta nagy kérés lenne?" Ez alatt mire gondolsz? Rajzoljak egy egyenest egy koordináta rendszerbe? Azt csak el tudod képzelni?
- Ha 200 foknál 1,22V van, és 500-nál 3,1, akkor gyakorlatilag nincs eltolási érték.
- De egyébként egy hőelem nem teljesen lineáris, vagy is azért "van karakterisztikája". Valamint a mérés pontossága a legnagyobb jóindulattal sem lehet +-1 foknál pontosabb. Ebbe még nem is számít bele a hőmérés tényleges pontja, a hőelemnél itt tuti nem a legpontosabbat kapod (ötvözés, hegesztés, összekötési pont stb.)
- Nem is beszélve a hidegpont kompenzációról, ami ha nincs, akár 25 fok csalás is lehet.
- Aztán a ha gagyi az erősítő, annak offset-jéről és driftjéről. Szóval itt maximum hitről lehet szó, pontosságról aligha. De a gyakorlatban a mérés időbeli állandósága sokkal jobban esik a latba mint abszolút pontossága. Nem alapfizikai kísérleteket végzünk, csak forrasztunk. Ott meg annyit állítasz, ami szükséges, aztán lényeg, hogy tartsa ezt a hőfokot, különböző hőelvonás alatt is.
- A mér értéknél, ugyan azzal a műszerrel mérsz, mint a beállított értéknél. Ha az eléri ezt, kapcsol. Így gond nem igazán lehet.
- Ha az erősítő erősítése tényleg 151-szeres, akkor 200fokra 40,6mV*200*151=1,22V lesz a kimeneti feszültség. Erre kell a műszernek 200fokot mutatni, vagy is 20,0mV-ot kapni a bemenetén. Az osztónak így 1:61,3 osztásúnak kell lenni. Vagy is a két osztóellenállás arányának 1:60,3 arányban kell lenni. Pld ha a felső tag 91kohm, akkor az alsó tag 1,5K lehetne. Az osztás így 91/1,5=60.66 arányú, a 60,3 helyett. Ez 0,587% hibát jelent. Vagy is a referenciát nem 100mV-ra, hanem 99,41mV-ra kell állítani, vagy 200foknál ez 1,1fok differenciát adna. Az meg semmi.
- Általában MOS ICket nem illik fogdosni. A Digitális CMOS-ok nem kényesek, mert abban van védelem. De analógokat nem tapizzuk, és védjük a feltöltődés ellen. Vagy is asztalon forrasztgatni lehet, ha nincs a szék-ruha feltöltődve. De azért belepusztulni ritkán szokott az ilyesmi. Azért olvasni ESD hatásokról, elektronmikroszkópos felvételeket látni. Az IC tok antisztatikus, de azért nem kell sajtbúra alatt forrasztani.
üdv! Gábor

Ezer köszönet! Óriási ködöt oszlattál el most előttem, de szerintem sokak előtt!

Csak reménykedtem, hogy nem hiába ütlegelem a billentyűket..

Azt nam mondanám, hogy 100%-ig megértettem, de ha még párszor elolvasom, és levezetem magamnak, drámaian tisztább lesz a kép, és a legfőbb lényeget elmagyaráztad, az illesztésről!

Sziasztok!

Építettem egy forrasztóállomást. Az a gondom vele, hogy nem akarja kijelezni a mért és a beállított hőt. Amikor bekapcsol akkor kidobál valamilyen véletlenszerű számsort, aztán sötétség. Ha tekergetem a potit és ha lenyomom a gombot akkor világít a pont. A pákát is fűti, csak épp a kijelző nem működik. Már vagy két napja szenvedek vele, valaki tudna segíteni? Mi okozhatja azt, hogy egyáltalán semmilyen szám sem jelenik meg a kijelzőn?
Véletlenül zárlatot csináltam a 38-39 láb között, akkor kijelzőn 666 jelent meg.

Hello!
Most látom, itt csak három digit van megjelenítve. Vagy is nagy a valószínűsége, hogy túlcsordulásban van a kijelző. De mivel az első 1-es számjegy nem látható, ezért sötét a kijelző. Zárd rövidre az R29-ellenálást, akkor nullát kell hogy mutasson. A hiba várhatóan az, hogy R29 érté sok (esetleg szakadt), vagy az R3 sokkal kisebb mint 1Mohm. De egy feszültség méréssel a dolog eldönthető, Ha az a 30-31-es IC lábra rámérsz. Ott nagyobb a feszültség mint 200mV.
üdv!

az ellenállásokból a kapcsolásban szereplő értékeket használtam. 30-31 láb között 0V feszültség van. R29 rövidre zárásával nem jelenik meg semmi sem a kijelzőn.
Szerintem valahogy tönkretettem az ic-t már rengetegszer kiszedegettem a tokból és elég sok zárlatot is csináltam, szerintem tönkrement.

Ma sikerült megvennem az új IC-t amit rossznak gondoltam, de nem az volt a hibás. Itt valami más lesz a hiba. Valakinek valami tipp ez ügyben?

Hello!
Szinte a 99%-ban nem az IC hibás soha! Meg kell nézni van-e órajele, az annyi-e amennyinek lenni kell. Ha bevillan, miért villan be, tápfesz megmarad-e. Referencia van-e és 100mV-e. Integráló és autozéró kondik jók-e, értékük minőségük megfelelő-e, ect..
üdv!

Kérlek leírnád pontosabban, hogy mit, hol és mivel kell mérni?
Tápfeszt azt gondolom, hogy az 1-26 láb között kell mérni. A referenciát pedig a 35-36 lábon?
Az órajelet viszont, hogyan? Ahhoz gondolom Oscilloskóp kell, az sajnos nem áll rendelkezésemre.
Nem hiszem, hogy az alkatrészek miatt lenne a gond, mert mindent rendben találtam, szóval az értékek rendben vannak.

Hello!
Sajnos igazából szkóp kellene hozzá, de legalább egy frekimérős multi. De számtalan ember készített anélkül digitet. Úgy hogy valami triviális bajt kellene keresni, nem fel-le integrálni ahogy a Dualslope integrátor is teszi.
Átvezetés kapcsolási rajz, de gondolom az adott volt tehát hiba sem lehet benne. Tisztaság, alkatrészek értéke..
üvd!

A tisztaság alatt mit kell érteni? A NYÁK tisztaságát? mert azt megsikáltam fogkefével és higítóval, szóval az tiszta, vagy tisztának kellene lennie.
Az is érdekes, hogy amíg nem gyártottam újra a nyákot addig bizony nem is nézett ki ennyire jól, de legalább valamilyen szinten működött a kijelző. Annyit kijelzett, hogy mekkora a páka hőfoka.
Ha nagyon fogok unatkozni akkor szerintem majd még egyszer utoljára újragyártom a kijelzős panelt, mert csak abban lehet a hiba (szerintem). A hőmérséklet állítása remekül működik, tényleg csak a kijelzés a problémás.

Hello!
Egyáltalán jó oldalról gyártottad le a nyákot? Bár ha a táp jó helyen van.. Apropó, negatív táp is meg van? Mert az is vicces, hogy azt írod össze-vissza mutogatott mikor jelzett. Vagy a kijelzőt nem cserélted másra. Valami egyszerű dolog lesz, váltig állítom.
A bementi osztón, is megmérheted hogy eljut-e a pákától a feszültség. természetesen ettől még mutatnia kellene valamit.
üdv!

Lassacskán kezd elfogyni a türelmem! Gondoltam átforrasztgatom egy kicsit a kapcsoló ic-nek a lábait meg amit látok, hogy nem nagyon megfelelő azt is átforrasztom, erre mi történik? még jobban elrontom!
Most már azt csinálja, hogy bekapcsolom villan, de még változtat számokat... A pont világít, majd kialszik... node most a led dióda ha tekergetem a potit akkor úgy változtatja a fényerejét. -.- Már kezd elmenni a kedvem az egésztől túl sok kudarc ért ennek kapcsán.

Először a nyákterv nem volt méretarányos, rengeteget szenvedtem vele, mire egyáltalán el tudtam indítani. Elindul erre nem stimmel a kijelzés, na mondom azt az egy panelt újracsinálom... Erre még jobban tönkreteszem, mert ugye egyáltalán nem működik a kijelzés. Amikor azt gondolom, hogy már csak jobb lehet még jobban elrontom, persze csak javítani szerettem volna.

Azt hiszem alszok rá egyet, holnap megmutatom a tanáromnak, hogy ő mit gondom, esetleg meg is szervizelheti.

Ha viszont neki se fog sikerülni akkor már tényleg nem tudom, hogy mihez fogok kezdeni. Elküldöm neked postán! Talán a legjobb ötlet az újrakezdés persze új MÉRETARÁNYOS NÁKkal.

Proli007 adja itt a jó ötleteket mit kellene megmérni, de mintha nem hallanád amit mond.
Szinte biztos, hogy az újra gyártás helyett sokkal hasznosabb és eredményesebb lenne megjavítani a kijelzőt.
Ez egy jól szeparálható eszköz, könnyen elkülöníthető a környezetétől, tehát kimondottan jól tesztelhető/javítható önmagában is.
Illetve kellenének jó képek az eszközödről, mert a sok néző kiszúrhat egy-két banális hibát.

Zárd össze a 30-31 lábat .erre mit csinál?

Ha ezeket rövidre zárom akkor 007 jelenik meg a kijelző, ha viszont hozzáérek akkor 001 lesz a kijelzőn. (egy ellenállás levágott lábával zártam rövidre)

Ez mit jelent?

Ja és kérlek így írjátok, hogy pl mérj feszt a 36-35 láb között, így számomra sokkal érthetőbb.

Ja és a trimer tekergetésével (ami a kijelzőn van) megjelentek számok a kijelzőn. Csak az a gond, hogy így össze vissza ugrál, majd megáll úgy 250 körül, majd ha tekergetem akkor valtozik az érték, lejjebb vagy feljebb minimum az kb 024 a max meg olyan 600-800 között.

Nem tudom milyen rajzról van szó, de a trimmer biztosan nem azért van, hogy próbálgasd mit mutat a kijelző, ha csavargatod.
A referenciát kellene vele beállítani 100mV-ra. Lehetőleg pontosan, és utána már nem nyúlunk hozzá, vagy ha mégis, akkor is csak egy egészen pici mozdítás erejéig.
Közben a bemenet rövidre zárva van (talán 30-31 láb ha jól emlékszem). Elvileg ekkor három nullát kellene mutatnia.
Ezután lehet elkezdeni hitelesítgetni.

a 100mV referenciát hol kell mérni? Én úgy tudtam, hogy a 35-36 lábakra kell fesz mérőt rakni, és 900mV-t beállítani, vagyis a leírásban ez van.
Egyébként errő a forrasztóállomásról van szó: Link

A 35-36 láb között beállítottam a 100mV-t mást nem is nagyon tudtam, mert 60-190 mV között lehet állítani kb. .

Akkor némi gond van ,a 35-36 láb között a potival 0V-ot is be kell tudnod állítani,mivel a 35 testen van a poti egyik vége szintén testen van.Vagy rosszul mérsz ,vagy szakadt a poti test lába és a 35 láb között valahol a fólia (esetleg a poti).