Köszi.

Tegnap be akartam dobozolni az erősítőt és dobozolás után kis hibája lett. Előtte nem volt, próbáltam "levegőben".
A kondik jók, az ellenállások jók. Mindent megnéztem nincs kontakt hiba, 2x is szétszedtem már.

Egy idő után recseg, beremeg a hangfal. De csak az egyik csatorna. Majd abbahagyja, aztán újra recseg. Ezen a csatornán ingadozik is olykor a kimeneti fesz. A másikon fix 22V terhelés nélkül.
Videó a hiba jelenségről. Bővebben: Link

Szia! Kicsit hajlítgasd meg a hibás csatorna nyákját, és figyeld milyen hatással van a recsegésre. A hangszóró elé tégy 50-500ohm ellenállást előzőleg. Ha van változás, forrasztási hibát vagy a forrasztás segédanyagányban maradt szennyeződést gyanítok. Főleg a videó alatt hallható hang emlékeztet ilyen problémára.

Más is ezt a forrasztási dolgot említette. Átforrasztom a cuccokat, aztán meglátom, hogy mi lesz. Elképzelhető, hogy amikor beraktam a nyákot a dobozba akkor annyira hajlítgattam a nyákot, hogy az egyik forrasztás "meglazulhatott".

A nyák szigetelő részére folyt gyantát is távolítsd el, legjobb denaturált-szesszel lemosni.

Megpróbáltam mindent, szerintem az ic halt le. Vagy hasonló. Újrarendeltem az alkatrészeket. Majd kiderül mi lesz/mi volt a rossz.

IC csere megvolt. De most is hol jó, hol nem...nem tudom mi legyen már...


A hálózatom szűrése még mindig nem a legjobb. Ezen, hogy lehetne segíteni? Van rá valami mód? kb 20000uf van a greatz után, de így is van egy kis zavar az erőtérben.

Készítettél új nyákot, vagy maradt a régi?
Milyen jellegű a zavaró jel, brumm?

Maradt a régi nyák, de letisztítottam alkohollal. Lehet, hogy a nyák lenne a ludas? De mi lehet rossz a nyákban?

Igen, olyan brumm szerű bekapcsoláskor, illetve kikapcsoláskor. Vagy talán rúgás akar lenni, nem is tudom mi a pontos megfelelő rá. Van egy enyhe búgás/súgás alapjáraton, de nem hangos. Illetve hangerő növelésre nem erősödik. Zene közben nem hallani ki.
Nem hiszem, hogy földhurok lenne.

A másik panelnek is van ilyen hibája, vagy csak ennek?

A be-, kikapcsolásra gondolsz?
Mind a 2 csatornánál ez van.
Vagy erre a "rádió" effektre? Bővebben: Link
Itt csak az egyik.

Az egytelepes táplálás velejárója a ki/be kapcsolási membrán rángatás, vagy más néven koppanás. Erre az időre le lehet választani a hangszórót: Bővebben: Link
A linkben látható jelenség oka hibás illetve fordított polaritással beültetett elektrolit kondenzátor is lehet.

A kondik jól vannak bekötve (elvileg).
Ha a sima tápot megcsinálom szimmetrikusra, akkor is előfordulhat ez?

A szimmetrikus tápnál nincs vagy alig van tranziens jelenség.
Az elkókat cseréld le, vagy tedd át a másik nyákból, kiderül köztük van-e a ludas.

Megvolt már múlt héten. Illetve a bemeneten lévő 2.2-est is cseréltem a másik nyákon lévővel.

Közben meglett a hiba oka, a "rádió effektre". A bemeneten az egyik résznél valóban hideg forrasztás volt.

Annyi a baj vele, hogy már kezdek...
Na mindegy. Nemrég pattogott az egyik hangszóró. Kiderült, hogy a wifis router zavart be neki. De én már megnéztem mindent, még a dacot is.
Most meg az egyik csatorna jobban súg, mint a másik.
Illetve ha tekerem a hangerőt akkor hamarabb is kezd el szólni....
Természetesen ugyan az a csatorna, mint amelyikkel eddig is gond volt.

Nemrég találtam egy megfelelő dobozt és beleszerkesztettem ezt a régóta fiókban pihenő LM1875 panelt. Meglepődtem,hogy a (csak az általam épített) nagyobb tesóival ellentétben ez teljesen alapzaj mentes.Gondolom a négy szekunder és a 16 db SB530 jótékony hatása.

Ezt szépen LM-ezted

Üdv!

Nem a témában szereplő IC-vel, de mivel sajátja nincs, így itt próbánám meg feltenni kérdésemet a nagyobbik testvérével kapcsolatban, az LM3875-el.

Megépítettem a képen szereplő kapcsolást, de olyan gondok adódtak vele, hogy ha nincs semmi a bemeneten nagyon búg, ha van akkor mérséklődik az alapzaj, de még így is van.
Tudna valaki segíteni?

A táp 24volt AC, de kipróbáltam rendes szimmetrikus táppal is (persze megfelelően kötve), a jelenség ugyanaz volt. (TDA-k nál nem volt gondom az ilyen táppal)

Előre is köszönöm!

Szia!
A nyomtatott áramkör kialakításában van a hiba. A bal oldali pufferhez menő test vezetősávon nagy töltőáram impulzusok folynak, ebbe van belekötve a visszacsatolás kondenzátora, a jelföld és a kimeneti föld. A Tápellátás című fejezetben Király Tibor remekül elmagyarázza miként alakul ki a búgás.
Szerk.: a lényege - minden vezető sávra úgy kell tekinteni, mint egy darabka ellenállás

Én azt javaslom építsd meg mégegyszer, ha a képen látható módon van megépítve akkor nem csoda hogy búg. Ez az IC megérdemelne egy normális tápot, minimum 4 diódával, de a 8 lenne a nyerő. Használd az adatlapon levő kapcsolást, vagy akár építsd meg az invertálót annak még jobb a hangja, az elé kell egy nagyobb bemenő kondi /10µF/ természetesen jobb fajta. Bővebben: Link

*Link javítva.

Csatlakozok az előttem szólókhoz. Az egyutas egyenirányítás miatt megemelném azért a pufferek kapacitását is, de maradhat is ennyi, a 3875 zseniális tápfeszültség elnyomással rendelkezik. Amire azonban figyelj, amit Reloop mondott, tehát: a diódák először a pufferre menjenek, aztán a puffer +/- -ról menjenek tovább az IC-re, ahogy gyakorlatilag a + tápot kialakítottad, a negatív nagyon nem jó. Gondold el, hogy az "alsó" diódától az IC -UT lábig is van egy ellenállás (legyen ez pl R1) meg az IC -UT lábtól a kondenzátorig. (legyen ez R2). A kondenzátor töltő árama tehát átfolyik R1-en és R2-n. Mint tudjuk amelyik ellenálláson áram folyik ,azon feszültség is esni fog. A fókuszban itt most R1 van, mert ezt az ellenállást (track darabot) rángatja a töltőáram. Az egyutas egyenirányítás miatt a töltőáram is elég durván változik, ezért kel lrelatíve nagy simító kondenzátor. A helyes megfejtés a "töltő" és "kisütő" vezetékek elválasztása. Ahogy a plussz tápnál is tetted. Itt az R1 és R2 (dióda-kondi , kondi-terhelés) el van választva, a terhelésre menő vezetéken már nincs töltő áram okozta feszültség esés.
Ugyanez érvényes a földre is, hiszen az az érem másik oldala. Valahogy azt meg úgy kéne elképzelni, hogy a tápegységben a pufferek lába egy lebetonozott potenciál, A földpont. Azokat egymáshoz közel kéne vinni, ide fusson be a betáplálás is. Ezt többféleképpen is elérheted, fizikailag egymás mellé, vagy olyan vastag track-el ,amilyennel csak lehet, magyarán az ellenállást a kettő között minimalizálni. Én azt preferálom, ha fizikailag vannak egymás mellett. Ebbe a pontba kellene belefutni egyszer a visszacsatolás földjének és a bemenet földjének (én csak jelföldnek, signal gnd-nek hívom). Másodszor a hangszóró földje is lehet ilyen esetben a nyákon a pufferekhez minél közelebb, ez nagy áramú föld. A jelföld és a nagy áramú megint csak ne keveredjen; az is jó, ha elképzeled, hogy az áram "elég lusta", a track-en mindig a legrövidebb utat választja, és szépen lekövetve ezeket az utakat, a földek úgy fussanak be a pufferbe, hogy ne keresztezzék egymás útját, hanem külön folyosókon érjenek el oda, mert "nem szeretik egymás társaságát". Itt is az történik, mint a tápnál, a hangszórón több A is folyhat a kivezérlés hatására, gondold el, hogy mondjuk 5A és a track legyen 10mOhm, az 50mV feszültségesés és egy rossz helyzetben a hangszóró földje rángatná a visszacsatolás és a bemenet földjét...Ezért van az, hogy ha nekem a tápegységem nem a nyákon van (és én ilyenek szoktam), akkor a hangszóró földjét soha nem a nyákon képzem ki, hanem egy vezetékkel megyek a hangszóró csatlakozótól a pufferek földjéhez. Ha ezeket a dolgokat megérted, akkor kb mindent meg lehet érteni a földhurkokról is, meg a helyes huzalozásokról! Csak bele kell gondolni, nem vészes. Javaslom én is, hogy tervezd újra, esetleg gondold át a tápegységet, ha maradsz ennél a megoldásnál ,akkor elgondolkoznék egy kis puffer bővítésen. Azok a 100nF-ek is dícséretes dolgok a pufferen, de gyakorlatilag nem sokat érnek, ha ilyen messze vannak a puffertől, szép- nem szép, én a nyák aljára szoktam közvetlenül a puffer lábaira. Ennek meg az a magyarázata, hogy itt nagy frekvencián hidegíted a tápot, annak a track-nek ami a 100nF -re megy, annak nem csak ellenállása, hanem induktivitása is van, ami azon a frekvenciákon már jelentős is lehet. Jobb a békesség alapon én a pufferre teszem egyből, ha teszek...Gyári ajánlás az IC táp lábak közé tenni kapacot, megmondom őszintén sok 3886, 38876-ot építettem, nem nagyon kellett még,de az sem baj, ha oda tervezed, esetleg azt is a nyák forrasztási oldalán felforrasztja az ember.
Accaboj javasolt egy jó bemeneti kondit, ugyanilyen mehetne a visszacsatolás dc blokkolójába is, kísérleteztem ilyennel, jelenleg 10µF MKS4-es Wimát használok, vagy kettőt párhuzamban (nem kell olyan nagy mély átvitel, hangszerhez használom). Meghálálja. Meg a bemenetedre, az 1k ellenállás elé azért kéne valami ellenállás, ami lehúzza a földre (az IC nek föld referenciát ad az invertáló lábra), ha itt van a hangerő poti, akkor nem szóltam, de akkor sem árt! Elnézést, hogy ilyen hosszúra szabtam a mondandómat, remélem tudtam kicsit segíteni! Ez egy elég jó IC, régóta fáj rá a fogam, eddig csak 3876-ot tudtam szerezni, de látom a HEstore kínálatában van már 3875 is, ki kell próbáljam, ebben nincs benne a mute áramkör, így a differenciál erősítője nincs babrálva, úgyhogy biztosan jó hangú dolgot lehet vele összehozni! Szép napot! Zs.

Köszönöm a kimerítő választ, igyekszem megérteni, majd írok a fejleményekről.

A 3875-öst amugy a Texas Instrumentstől rendeltem, 3db-ot küldenek teljesen ingyen.

Próbáltam szerkeszteni, de már nem sikerült.

Szóval, mint írtam normális dupla dióda hidas táppal is kipróbáltam, azzal is ugyanúgy búgott sajna. A kapcsolás az adatlapon volt, azt csináltam meg.

Nem tudom miért, de a TDA-kal sose volt ennyi baj, az LM-ből sem a 1875, sem a 4780, sem ez nem megy probléma mentesen.

A panellel van pedig a baj, az LM-ek fényévekkel különb kapcsolások szerintem, mint bármilyen TDA...A tápos kísérlet is mutatja, hogy nem magával a táp kialakításával van a probléma, hanem valami mással; és az amit Reloop, Accaboj és én mondtunk együttesen kb. Amit még nem kérdeztem meg eddig, a bemeneten a soros 1k nem a levegőben lóg a kísérletek alatt ,ugye? Szóval valami ellenállás van a föld felé a BE pontról?? Zs.

Így alakítsd ki a tápot! A kondenzátorok legyenek egymáshoz minél közelebb.

Üdv!

Szinte minden búgásom elmúlt. Már csak egy kicsi van, de az is csak akkor ha valami gagyi jelforrás van rajta, pl telefon. CD lejátszóról zajmentesem megy.

A bemeneti 1k-t kicseréltem 22k-ra, valamint az in+ láb és test közé is tettem 22k-t.

Bárcsak minden egyéb ilyen gondom így oldódna meg.

Én biztosan nem cserélném le a bemeneti 1k-t. Nekem is annyi van az összes LM-en.

Konkrétan mi szerepe van annak az ellenállásnak pont ott?
A google képeit nézegetve van ahol csak 220ohm van, van ahol semmi.
Én csak próba képpen tettem rá, így lett jó.

Esetleg ha van egy tuti nyákterv ami megosztható akkor azt szívesen fogadnám, hagy tanuljak belőle, van itthon 3875 és 1875 is, mindkettőből szeretnék erősítőt építeni. Viszont a nagyhoz csak 24v 160wattos trafóm van, a 1875 höz meg egy 2x13,6 100watt áll rendelkezésre.