Megmondom őszintén, sokszor elolvastam a válaszod, de nem sokat értettem belőle. Utaltál arra, hogy ki mit ért Pbe, Pki alatt- meg kellene adni minden közzétételnél, és akkor ugyanazt értenénk alatta. Ez volt nekem érthető. Lehet hogy rosszul fogalmaztam meg a kérdésem, ezért most megint megteszem:
1. Tételezzük fel, hogy adott egy generátor, amit a tulajdonosa úgy használ, hogy a belső ellenállásával megegyező terhelő ellenállást tesz rá. Ekkor a hatásfok az Rt/(Rt+Rb) képlettel 0,5 lesz. Kidobja a generátort, hogy ez rossz, egy másik meg hazaviszi, és tesz rá egy tízszer nagyobb terhelő ellenállást. A képlettel számolva most nála a hatásfok 0,91 lesz. Én úgy gondolom, hogy az első rossz hatásfok nem a generátor bűne, hanem az első emberkét jellemzi.
2. Van egy generátor, olcsó és nem adnak hozzá garanciát, az eladó meg nyomja a tuti szöveget. Mikor kipróbálja a boldog tulaj, rájön, hogy lead 300 wattot, a túlméretezett hűtőventilátor ellenére is bűzlik a melegtől a szerkezet, a mérés meg 450 wattos teljesítmény felvételt mutat a tengelyen. A barátja is vesz egy generátort, igaz hogy drágán, de az úgy adja le a 300 wattot, hogy nem melegszik, és a tengelyre 340 wattot kell adni. Mikor szétszedik a generátorokat, kiderül hogy az elsőnek a lemeze vastag és lágy, a betekert huzal meg vékony. A másodiknál a huzal vastag, a lemezek vékonyak, megreszelve érzik, hogy abból nem sajnálták a szilíciumot.
Mindkét generátor bemérhető, szerintem az adataikból pedig előre megmondható, mi lesz az eredmény, ráadásul több-kevesebb sikerrel számszerűsíthető is.
A kérdésem: az első, vagy a második pont eseményével jellemeznél Te egy generátor hatásfokot. Nem egy fél oldalas választ kérek, hanem egy rövid mondatot (és ne keverj ide szélkereket és egyéb dolgot).

Megjegyzés: ha már a számolgatásnál tartunk, a fenti képlet együtt írják le a :
Pt=U2 x Rt / (Rb+Rt)2 ami szerint a teljesítmény maximuma Rt=Rb esetén van. Ha már illesztésről beszélünk, illik ezt is leírni.

Tudom, te az osztályban is kikövetelted a proftól, márpedig tákoljon össze ott az asztalon egy 440 MW-os gőzturbinát, különben nem hiszed el, amit oktat.
Állítod ezeket a szövegeidet teljes magabiztossággal, közben fogalmad sincs arról, "ellenfeleid" milyen szakterületen dolgoznak(-tak) és milyen eredményeket tudnak felmutatni. Közben te sértődsz meg, ha valaki legjobb tudásának megfelelően próbál válaszolni.

A légmagos generátornál szerencsére, ha a mechanikai oldalt kihagyjuk, semmi mással nem kell számolni, csak a belső és a külső ellenállással. Más dolog, hogy bizonyos terhelés felett olyan mértékű lesz a szórás, hogy lerontja a kivehető teljesítményt, de az nem az elektromos hatásfokot rontja.

Az osztályt évfolyamnak hívták akkoriban, és nem volt szokás a proftól követelni, ez az Ő joga volt, amivel élt is.
Azt pedig, hogy az "ellenfeleim" milyen szakterületen mit tudnak felmutatni, azt jól le lehet mérni a hozzászólásaikban. Hidd el erbe, picit sem vagyok megsértődve.
De ezzel én a szakmán kívüli vitát, személyes jellegű hozzászólásokat befejeztem. Nem csak veled, valamennyi fórumtárssal.

Azért örülök neki,hogy 1-2 oldal után felmerült a bevezetett mechanikai teljesítmény is,amit én sem tudtam mérni,de hagyományos kialakításnál ennek kisebb a jelentősége.
A teljesség kedvéért még egy mérés sort közlök,ami kétszeres terhelő ellenállással készült, mint az előző,a fázisellenállás maradt 1,7 ohm.

Asszinkron/áll.mágneses generátor:
60f/p 27V 40W, 250f/p 100V 550W, 400f/p 150V 1250W, 550f/p 185V 1900W

A változó hatásfokokat ki lehet számolni,mivel a fázisellenálláson nem tudok változtani,nem is érdekelt.

Hogy tényleg rövid legyen a válasz:
A 2-al, mert abban benne van az összes meghajtó mechanikus teljesítmény, nemcsak az elektormágneses indukciót, elektromágneses veszteségeket létrehozó maradéka. (a kieső a csapágy, ventilátor, stb. - ez az én 0,8-0,9-s zűrfaktorom)
Persze kiegészítve egy adott, lehetőleg a névleges fordulattal és az ehhez tartozó adatokkal (minimum U, I, R, P -k közül valamelyik kettő).

Pedig a bevitt mechanikai teljesitményt is lehet mérni,egészen egyszerüen.Ehez kell egy rugóacélbol kialakitott tengely aminek a két végére egy,egy pozitió érzékelöt kell rögziteni,ez a legegyszerübben egy egy darabka mágnesböl,és az azokat érzékelő reed relékböl,vagy mégjobb,hall érzékelökböl állhat.E két jeli dejét legegyszerübben egy kétsugarú oszcilloszkopon lehet összehasonlitani,de akár komputeres oszcilloszkop programot is lehet e célra felhasználni.az elsö szpot a tengely meghajtása felöli végén levő jelet hasonlitja össze a tengely,másik,terhelt végén fellépő elcsavaraodásábol keletkező idökéséssel.A lényeg,minnél nagyobb a terhelés,annál nagyobb a tengely hosszanti torziója.A kalibrálás se tul komplikált,meg kell mérni hány kgf,.nél mennyit csavarodik a tengely.igy egészen jó megközelitéssel lehet következtetni a bevitt mechanikai energia nagyságára.

A teljesítmény akkor a legnagyobb, ha az Rt=Rb-vel. De minek? Izzani fog a generátor. Ha nagyon be lesz terhelve, lassul a lapát-> még jobban romlik a hatásfok. Arról nem beszélve, hogy a szél nem állandóan, és azonos sebességgel fúj. Sok itt a változó.
MPPT talán segíthet, mint a napelemeknél.
Minden rendszert külön tesztelni kell a felállítási helyén.
Szélgyenge helyen sajnos felesleges várni a csodát.

Nem is túl vad ötlet. Vagy egy csőhüvelyre lazán spirál rugót, hogy a nagyobb nyomaték összecsavarja. Így megszakadni se tudna a mérő váratlanul nagy nyomatéknál.
Végül is két impulzus közti időt kellene mérni. Inkább hall-szenzort tennék, pontosabb.
Talán >ezen< is érdemes elgondolkodni. (A felemlített kötélhurkos, bár ezzel csak generátor nélkül lehet mérni. A terhelés maga a kötélhurok súrlódása.)

Elég elvetemült ember lehet, aki Rt=Rb-vel terheli a generátort - a hatásfok ~40-50%!
Szerintem az Rb 5-10 szeresével célszerű (70-80% hf.), de ez sok egyéb rendszer jellemző, igény, a használt szabályzás, Pd,max (Imax^2*Rb a füstölési határ) függvénye is. A terhelést pedig szaggatással (PWM, PPM) szabályozni, mert legutóbb arra jutottunk, hogy ez nem befolyásolja a hatásfokot.
MPPT helyett talán egy egyszerű optimális TSR-re szabályzás is megteszi házi méreteknél.

Ha a hely nem alkalmas, akkor udvardísz, szomszéd pukkasztás célra teljesen szabad a gazda. Igen, ekkor csodavárás, sírás, panaszkodás, hogy nincs értelme szélenergia hasznosítással foglalkozni. (Ott!!!)

Akár egy rugalmas tengelykapcsoló is megfelelne a célnak,a két tárcsája között elég nagy elmozdulás lehetséges.Én a CNC marógépemmel csináltam a generátor tesztelést,annak közvetlen DC szervo meghajtása van,csak a teljesítmény felvételét kellene mérni,persze azt is hitelesítés után,de nem tartottam fontosnak.Talán egy légmagosnál nem ártana egyszer megmérni a tisztán látás miatt.

Én ismét elolvastam a légmagos generátorról a véleményeket. Azzal egyetértek, hogy mágnes pocsékló, van jobb kialakult formája a generátornak, stb. Én mégis úgy gondolom, hogy ez a szélkerék számára egy jó generátor. Indoklom azzal, hogy az induló nyomatéka nulla. A hatásfoka alatt ha azt értem, hogy a tengelyén bemenő teljesítmény és a vezetéken kijövő teljesítménynek mi az aránya, akkor én jó hatásfokra tippelek. Lehet hogy csak a korlátolt tudásom miatt van, de nem tudom megérteni, hogy a hőhatáson kívül mi adhat itt még számottevő veszteséget. Ezért indultam el egyszer abba az irányba, hogy miként lehetne a mágnessel spórolni. Konkrét, nem "úgy gondolom" szintű tippem is van erre. Na meg ezt a generátort is lehet áttételezni, lazán foroghat ez 6-8 ezret megfelelő elkészítéssel.
Mindez persze egy ki nem próbált lehetőség. Az én lehetőségeim generátora egy állandó mágnessel ellátott autó generátor, áttétellel igen kellemetlen nagyságú indító nyomatékkal

A weblap ábráján súrlódás adja a fékező erőt. A nyomaték legegyszerűbb mérése, ha a fékező lapon van egy kar, amihez egy spárga csatlakozik ami átmegy egy görgőn, a spárga végén meg súlyok vannak, vagy egy rugós erőmérő. Nem mondom tovább (ja igen, én mértem ilyennel).

Én inkább réztemetőnek hívnám. Ha megnézel egy tekercset, a keresztmetszetének kb csak a 40%-ában indukálódik feszültség, a többi réz csak a belső ellenállást növeli (tekercsfej).
Másrészt, ha nem kör, hanem a legjobb helykihasználtságú tekercset tennénk bele, akkor is a tekercsek közepe kieső terület lenne, amiben sosem indukálódik feszültség. Ez ellen van az a megoldás, ha a 3 fázis tekercseit egymásba lapolnánk, de az meg elég nehezen kivitelezhető megoldás, erről teszek is fel egy képet.
Harmadrészt, az indukcióról nem is beszélve, mennyire nehéz elérni a 0,2-0,3 Teslát a légrésben, 0,5 már álomhatár lenne (mágnestemető).
Negyedrészt a nagy légrés miatt, nagyobb teljesítményeknél már inkább önmagába fog záródni az állandó mágnesek tere, mintsem feszültséget indukálna a tekercsben.

Előnyként szóljon, hogy "konyhaasztalon" elkészíthető.

Lehetne még nagyobb áttételt alkalmazni a hatásfok javítása érdekében, de nem tudom ilyen módon hatna a szélkerékre. Olyan lenne az egész, mint egy nagy lendkerék, ami nem lenne elég dinamikus ahhoz, hogy hasznosítsa a széllökéseket.

Én régebben, amire hivatkoztam is, ezt írtam:
Kíváncsiságból megnéztem, mit ad le 8 db átmérő 40-5 mm-es mágnes. Egy 2 méter átmérőjű szélkeréknél 6-7 szeres áttétellel 300 wattra képes 165 mm-es átmérőjű vastárcsákkal.
Mivel én mindent Excel táblázattal számolok, nem volt gond megnézni ezt a lehetőséget (még az is lehet, hogy jól számoltam).
Talán ezért is kapcsolódtam bele ebbe a hatásfok témába. Ennek ismerete is kellene a fenti pár mondat kiértékeléséhez. Mivel ez egy kósza gondolatom volt, lehet hogy nem is érdemes vele foglalkozni.

Én is csak szlengekben. Igen, ez egy súrlódásos módszer. Alkalmi, gyors méréshez, akár egy villanymotor hitelesítéséhez, amivel majd a generátor mérhető barkács viszonyokban járható út (lehet, ha valaki tényleg akar ilyet mérni).
A tárcsagenerátor legjobb hatásfokát én is hasonlóan látom, 80% köré tenném a maximumot (Rb/Rt függés), hangsúlyozva, hogy a hatásfok önmagában kevés a megítéléshez. (Esküszöm, hogy rengeteg web és egyéb irodalmat láttam már szeles, generátor témában is, de megmért tárcsagenerátor hatásfokot sehol.) Persze a Te és Lacza89 (szép összefoglaló, csak bólogatni tudok) által is higgadtan írt tények figyelembe és tudomásul vételével.
A tárcsa is, a töltőgenerátor is a higgadtan tudomásul vett korlátaival igenis használható, különösen "konyhaasztali" esetekben ahová magamat is sorolom ezen a területen. ÉN főleg ezért megyek be inkább az "első e-bike boltba", vagy inkább a használt piacra és a nyers anyagárért veszek egy kész agymotort (a használt piacon 4-5 db-t). Nincs itthon mágnes, ilyen tekercshuzal - azt is venni kéne. Kinek a pék, kinek a pékné! Ez-irányú alkotás öröme meg engem nem hoz lázba, egyszerűen kell egy használható generátor, ami így is, úgy is pénzbe kerül.
(Csak hosszú lett, bocs! Talán nem is válaszként kellett volna írnom.)

A hatásfok megint. A generátor hatásfoka a tengelyen bemenő és a vezetéken lejövő teljesítmény aránya, gondolom én. Ez a generátor különböző módon kapcsolható a hálózatra, ennek a hatásfokára vonatkozik az Rb/Rt viszony, ahogy hallottam. Ha még ehhez hozzá kutyulod a kedvenc dolgodat, azt a TSR függő hatásfokot, akkor aztán végkép összezavarod azt, aki megérteni akarja a dolgokat, például engem. Ráadásul nem tudom mi rossz, a generátor, a szélgép? Így joggal kérdezem meg: tisztán a generátor hatásfokát nézve max. teljesítménynél Te mit tippelsz?

Mert bennünk a beszélgetési és tanulási hajlam.
Megint hatásfok, megint generátor - meg még sokszor, mert az egyik legsarkalatosabb problémánk.
(Magamnak ismétlésként: Áram, teljesítmény, hatásfok csak és kizárólag zárt áramkörben értelmezhető. Nem zárt áramkörben ezek nem nullák, hanem NEM ÉRTELMEZHETŐK. A zárt áramkör feltétele valamilyen Rt is, amit gyakran álcázva, - R=U/I, P=U*I - adunk meg. Ha nem adjuk meg, akkor egyszerűen NEM ÉRTELMEZHETŐ semmilyen hatásfok, mert NINCS, és nem nulla az áram, a teljesítmény. A matematika bármilyen szintjén a nulla, vagy közelít a nullához nem azonos a nem értelmezhetővel! Alaptétel: Áram csak zárt áramkörben folyhat! Így az áramköri törvényekkel, képletekkel számolni is csak zárt áramkörben lehet!)
Ennek megfelelően az Rb/Rt viszony áramkörre kapcsoltan (zárt áramkör) értelmezendő a generátor tengelyére adott Pbe=mechanikai teljesítmény és a generátor kapcsain kivett Pki=elektromos teljesítmény viszonyára. Nincs semmi köztes egyenirányítás, vezeték, bármi elektronika veszteség és közömbös, hogy a generátor tengelye előtt milyen rendszer (áttétel, csapágy, szélkerék, bármi) van. Így tippelem, hangsúlyozva a tippelést, mert nincs miből számolni, a max. 80%-nyit névleges (folyamatos max.) teljesítménynél ~10-20 szoros Rt/Rb-vel (az Rt/Rb-t nem elírtam - 10-20*Rb=Rt).
A hatásfokot és kivett teljesítményt, mint nemrég Te is utaltál rá, csak együtt lehet nézni. (Zárt áramkör, ha van hatásfok kell lenni teljesítménynek is és fordítva. Mindkettő egyidőben függ az Uo, Rb, Rt-ktől más függvény (egyenlet) szerint!)
Nem egy mondat, hogy próbáljuk ugyanazt érteni, amit írunk. Nem könnyű nekem se még ugyanazt írni sem, amit gondolok, mert nagyon összetett, egymásra egyidőben ható változókat kell vizsgálni még durva bár itt elégségesnek tűnő elhanyagolásokkal is, mint fesz/ford egyenes arányosság, csak ohmos viszonyok, stb... .

Ez egy nagyon jó ötlet,a tiszta hatásfok mérésére!
Semmi nem szól bele, mérni kell mi ment be,mi jött ki,és ennyi.

Amúgy meg a gyári napelemek elvannak a 16%-os hatásfokkal.Viszik mint a cukrot...
1 a lényeg,az ingyen termelt energia visszatérítse a rá fordított költséget nekünk megfelelő idő alatt.
Akinek nincs árama,annak még ez sem szempont

A magyarázatod rendkívül jó és érthető. Pár gondolatom még van hozzá.
Én úgy tudom, ki lehet mérni egy villanymotor vagy generátor minden veszteségét, visszamaradó mágnesességet, örvényáramokat és hasonló huncutságokat. Itt most hagy idézzem Gulyi88-at: "Szőrszálhasogatósan a generátor hatásfoka eszméletlenül bonyolult, de kit érdekel hogy tizedre ki tudja számolni? Szerintem senkit.". Ahogy én sejtem, ez vezetett oda (na meg a kényelem szeretete), hogy az összes veszteséget az általad is említett Rt/Rb viszonnyal megmérik (hogy miért így, az okát leírtad), és elfogadják pontos adatnak.
( Nem hisztiznek olyan dolgon, mint pl.: Na és milyen hőfokon mértél? Téged az nem érdekel hogy a változó huzal hőmérséklet befolyásolja a hatásfokot? ).
Itt már csak az lehet kérdés, hogy a jelen esetünkben mennyire kell, és milyen adatot hozzátenni pl. a hatásfokhoz. Csak azt, hogy ez bizony Rt/Rb függő, vagy az én kedvemért megjegyezni a hőfok függőséget is (hogy lássák személy szerint én mennyire okos vagyok). Esetleg egyiket sem, mert aki ért hozzá, az tudja a részleteket és tudja értelmezni a mérést, aki meg kevésbé jártas benne, annak minden világos a szám láttán. (és itt van nem teljesen hozzáértő is, mint én, akit nem szabad összezavarni felesleges részletekkel, még akkor sem, ha Te ezeket tudod).
Tartom valószínűnek azt, hogy a szakmádban a mérések egy része nem ötlet szerűen és úgy gondoltam alapon történik, hanem szabványok és előírások rögzítik a módját, ezért nem kell az eredményekhez külön kommentárt fűzni, csak ha valaki külön rákérdez.
Gondolj bele az előzményekbe, előkerült egy képlet valamilyen szöveg környezetben, melynek különböző módon történő értelmezése itt kinyilatkoztatáshoz, vitához, és nem megbeszéléshez vezetett.

Az tényleg érdekes, hogy a légmagos generátornak nincs a neten bemérése. Főleg a fluxus szóródása miatt. A lehetőségeink pedig meghatározzák a generátor választást, és csak másodlagos a többi dolog, ez mindkettőnk esetében jól látszik.

Egy "átértelmezett" villanymotor.:
Kifordított generátor
Talán ez is felkelti néhányak érdeklődését. Nagyon egyszerűen kivitelezhető, nem igényel több kiló műgyantát és a forgórészre (-be) ragasztott mágnesek elrepülésétől sem kell tartani. Ráadásul ügyeltek a sokat emlegetett helykihasználásra. Emellett viszonylag kis motor vasmagjából is "merhetünk nagyot alkotni".

Üdv.
Olvasom a fórumot, rájöttem, hogy én nem akarok magamnak generátort építeni.
Kérdésem az lenne, hogy hol lehetne itthon normális állandó mágneses generátort beszerezni???

Nézegettem a techmobile.hu -n lévő erőgépeket de 400 W hoz is 550 rpm meg 8 Nm kell neki.

Ezzel szemben láttam az USA-ban lévő "ging long" nevű gyártó motorjainak műszaki paramétereit amik kisebb értékek mint a techmobil-os mézpörgető, meg rolleros motoroknál lévőek.

Nem akarok építeni, vennék, akár 80 ezer forintos magasságok is szóba jöhetnek.

előre is kösz a választ ha valakinek van ötlete a beszerzésre.

A másik, a szárnylapát nyomatékát tulajdonképpen ugy célszerű számítani hogy a adott szélsebességre minden egyes szárnymetszett milimiéterre kiszámítom az adott szármetszet felhajtó erejét és ezt az adott szárnymetszet erőkarjával szorzom?Ez adná

Kár, hogy nem akarod megtapasztalni a generátor építés szépségét, pedig az az egyik legszebb része a szélgenerátor építésének. Joggal mondhatjuk, hogy alkotás. Akinek biztos áramforrásra van szüksége, napelemet vásárol. Lásd a mellékletet.

Csak a nyomaték számoláshoz tudok hozzászólni.
A teljesítmény számolható a nyomaték és a szögsebesség szorzatából. Egy régi stílusú számítás szerint: P=M*ω=M*n/9,55 (ahol P[watt], M[Nm], n[ford/perc]). Hogy miért adják meg a teljesítményből és a fordulatszámból számítható nyomatékot a Tech-mobile lapján, azt nem tudom.
Egy szélgép rotorjának a teljesítménye és fordulata egy szélsebességnél a típusától függően kisebb-nagyobb pontossággal megmondható. Ebből lehet szintén nyomatékot számolni.
Ha már a nyomatéknál tartunk, a régi mániám az indulás. Úgy emlékszem, jó régen a Tech-mobile lapján az áttétel nélküli motorok ragadására utaltak egy kisebb mint 0,5 Nm megjegyzéssel. Ez megnövelve az áttétellel már elég nagy ahhoz, hogy az indulását kis szélsebességnél nem minden rotor tudja biztosítani.

Pedig ott mindig fúj a pusztai szél. Gondolom azért jöttünk mi is el onnan. Igaz, árnyék se sok van.

Valoban , szél is van böven de mivel az ottani állattenyésztök szinte mind nomád életet élnek,ezért számukra messze kényelmesebb egy egyszerű , nagyobb napelemet ide,oda telepitgetni,mint egy nagyobb teljesitményű szélgenerátort.Egy egy helyváltoztatás,azért elég nagy hercehurcával jár nekik is.És egy,egy legeltetési szezonban azért sok száz,ha nem ezer kilometert is vándorolnak.

Tovább ragozni már én se nagyon akarom ezt a témát, bár biztosan sokszor visszatér még a kinek milyen generátor adódik kapcsán.
(Jó, tegyük hozzá a hőfok függést is.) Viccet félretéve sajnos ezek a járulékos (nem a kimenetről mért Rb-n kívüli) veszteségek nem 1-2, hanem minimum 10% körüliek. Így én nem mondanám, hogy hagyjuk a francba házi szélgenerátoroknál, mint bármilyen átalakítás (egyenirányítás, fesz. szint áttevés, stb.) veszteségeit sem. Sokkal inkább azt vallom, hogy mindig az adott konkrét rendszert kell alaposan górcső alá venni, hogy a "látszólagos" javítgatásokkal nem veszítünk-e többet, mint ami eredetileg megmaradt volna. (Egyenirányító, inverter, trafó, összekötő vezetékek, bármilyen szabályzás, stb..., egyenként 10%-nyi, némelyik még több veszteséget is jelent.)

Az el nem mélyedők megnyugtatására le merem írni, hogy az Rt/(Rb+Rt)-vel számolt hatásfok tényezőt bátran szorozzák meg a 0,8-0,9 zűrfaktorral, és akkor a valóságot jól közelítő saccolt hatásfokot kapnak. Egyszerűen arra gondoljanak, hogy egy terheletlen (üresen forgatott) generátor is igényel meghajtó mechanikus energiát. Ugyanakkor az Rt-n kivehető teljesítményt se felejtsék el kiszámolni. A kettőt együtt, sohasem egymástól elválasztva értelmezzék!

A vita kipattanása: ki, mire, hogy reagál? - Ne menjünk bele!

Sziasztok!

Van egy 500W-os 24V-os szélgenerátorom, amihez adtak valami töltésvezérlőnek csúfolt dobozt. Utóbbi nem más, mint egy 3 fázisú dióda és egy TIP121-es áramkör, ami valahol 32V-nál egy relével rákapcsol a kimenetre egy 8db 9,6Ohm 100W-os párhuzamosan kapcsolt ellenállás hálózatot. Én ezt inkább védelemnek nevezném, de semmiképp sem töltésvezérlőnek...
A relé két áramkörös 30A-es, de csak az egyik kontaktus volt bekötve. Feltöltött akkukra lett téve a rendszer, kb 5 perc után a relé szétégett... Ugyanis ez a kis "védő áramkör" szépen prelleztette a relét, ami úgy világított, mintha inverteres hegesztőt láttam volna
No mindegy, a lényeg az, hogy ezt szeretném kiváltani és jól megcsinálni!
Építettem pár próba megoldást, de nem vagyok elégedett velük. Az elképzelésem az volt, hogy különböző feszültségeknél rákapcsolok plusz terheléseket (2x 60W/24V-os izzókat) Ezt az egyszerűség kedvéért relékkel csináltam, de szinte azonnal rájöttem, hogy a relék nem bírják majd hosszú távon a sok kapcsolgatást. Kézenfekvő FETekkel megoldani. Van is itthon pár db IRL540N, ezeket szeretném felhasználni. A tervem az, hogy egy kis PIC12F683-al mérem a szélgenerátor feszültségét és PWM kimenetét felhasználva egy cekaszból tekert 1Ohm-os ellenállást kapcsolgatnék rá. 27.8V-nál szeretném meghúzni a határt, tehát ez lenne a kívánt érték. Ha ennél többet mérek akkor folyamatosan növelem a PWM kitöltési tényezőjét, alatta értelem szerűen csökkentem 0-ig. Minél egyszerűbben de üzembiztosan szeretném megoldani. Szándékosan külön vettem a szabályzó és a "töltő" áramkört! Ezt azért gondolom így, mert ha bármi történik valamelyik részen a szélgenerátort nem szabad szabadon hagyni! Ha elszáll az egyik graetz vagy lehal a pic valamennyi terhelés marad rajta és nem fog az üresjárat miatt túlpörögni és elszállni. Természetesen még majd kiegészítem egy plusz védelemmel is, de először a szabályzót szeretném elkészíteni. Mellékelem az elgondolt megoldást, kérlek benneteket véleményezzétek. Megjegyezném nem vagyok szakember, csak hobbiból foglalkozgatok nagyon minimális szinten elektronikával, szóval elő fordulhat nagyon alapvető hiba is a gondolatmenetemben
A kérdéseim a következőek lennének:
1, jó-e ez az elgondolás?
2, elegendő-e egyetlen IRL540N (a rajzon irf van, de irl-em van hozzá!)
A generátor 500W/24V-os, ez kb 20-21A-t jelent (elméletben)
2/b ha nem elég vezérelhetek-e több fetet a pic-ről "párhuzamosan"? A fet G-re külön-külön 15Ohm-os ellenállatokkal. A terhelést is megosztanám, tehát minden fet-re saját külön 1-2Ohmos műterheléssel!

Annyit még hozzátennék, hogy nagyon szeles helyen van a generátor!

Mivel elsöre a szélgenerátor állandó jelleggel van rákötve az akkupakra,ezért inkább egy feszfigyelöröl beszélhetsz,ami egy bizonyos feszültség tullépésekor,egy jó nagy terhelést kapcsol az egész rendszerre,hogy az áramfelesleget elfütse valamerre.Az én rendszeremben,hogy a tul nagy plussz áram ne okozzon gondot,a töltésvezérlöre kapcsolt relével egy bojler vizét fütöm.Igy 220 volton jóval nagyobb plussz teljesitményt füthetek el (hasznosan), a relé épségének veszélyeztetése nélkül.és hogy a tul sürű ki be kapcsolgatást elkerüljem,egy idözitöt is tettem a relére,ami bekapcsolás után,még tiz tizenot percig bekapcsolva tartja a relét.Igy ritkábban kapcsol be,ill. ki.és a bekapcsolási feszt pedig 29,4 voltra állitottam.

Valóban a feszfigyelő a pontosabb megnevezés!
Nálam 220V nincs, ez egy sziget üzemű napelemes megoldás kiegészítése lenne. (Vagy süt a nap vagy fúj a szél ) Az akkuk szándékosan direktbe vannak kötve, ez tulajdonképp valamennyire védelem is, legalábbis egy ideig.
Mindenképp külön szeretném választani az akkutól a műterhelést, mert a legfontosabb az üzemidő! (Átjátszó állomás táp 7/24-ben kell mennie)
Az elgondolásom az, hogy 500W-ot tud a szélgenerátor akkor 500W-al akkuk nélkül is le lehet terhelni annyira, hogy ne pörögjön túl. Természetesen az akkuk is rá vannak kötve így oda is tud menni teljesítmény, tehát az 500W-os terhelés biztosan elég lesz. Az akkuk amúgy 230Ah-ra vannak feliratozva.
Plusz azért is választanám az "online" szabályozást, hogy a nem állandó jellegű szél esetében a széllökéseket is tudjam hasznosítani amennyire lehet