Fórum témák
» Több friss téma |
Mégegy kicsit letisztáztam hátha igy érthetöbb. Az IDO-t szertném a 0000, és a 0008-al párhuzamosan futattni. Gondolom a 0018-ba. A 0000 és a 0008 most ebben az állapotban tökéletesen megy párhuzamosan. Hibajelenség az hogy Mplab-ban tesztelve valamelyik részre (0000, 0008 , 0018) nem ugrik, bárhogy probálom.
A hozzászólás módosítva: Márc 24, 2013
Így mit szólsz hozzá ?!
Nagyon koszonom, igy remekul megy!
Elnezest a folyamatos ertetlenkedesert, de nekem ezek a szintaxisok igen nehezen mennek... Bar hogy mit keres egy ORG a relokalhato kodban, azt nem ertem. Ezek szerint eddig en is relokalhato kodot irtam, csak nem tudtam rola Mindenesetre hálám uldozzon sokaig!
Nincs mit !
Idézet: Írtam, hogy ettől függetlenül bizonyos dolgoknak meg akarjuk szabni a helyét ! Én is "erőből" szoktam kiosztani a dolgokat ( abszolút kód ), csak 1 v. 2 ilyen progit csináltam még, úgy, hogy ilyenkor nézem én is a help-et és a Kónya-féle könyvet is ! „Bar hogy mit keres egy ORG a relokalhato kodban, azt nem ertem.”
Párhuzamos futás ezeken az "egymagos" kontrollereken nem létezik. A kontroller programja egyszerre csak egy programágon fut.
A 0000h a reset címe, Tápfeszültség megjelenésekor, vagy a reset gomb/utasítás hatására innen indul a program. A 00008h a magas prioritású megszakítás vektora a kontrollereden. Ide ugrik magas priorítás esetén. A 00018h az alacsony megszaktás vektora. Ide ugrik a program alacsony megszakításkor. Ahhoz, hogy valamelyik megszakítás létrejöjjön, be kell állítani a megfelelő perifériát, hogy megszakításjelet generáljon. Ahhoz, hogy a tényleges megszakítás megtörténjen, engedélyezni kell a megfelelő megszakítást, illetve egyáltalán a megszakítást. A megszakítás kezelő programrész szükség esetén mentse el a fontosabb regisztereket, majd a megszakításkérő biteket megvizsgálva át kell adni a vezérlést a megfelelő lekezelő rutinnak.
Bocsi elkavarodtam a portok között nem RB hanm RC4-5 ami pont az USB porja is és ezt IO nak csak I -nek lehet deffiniálni (ha jól látom ) ,de ha nem igy van akkor bocsi.A proteusban nem nagyon akar jól futni a szimuláció a 18F tipusnál ,pedig ugyan ez a kapcsolás 16F887 el tökéletesen ment.de át kellett térnem a 18F-re mert nem fértem bele a ROMba illetve 2K nál nagyobb lett egy függvényem és ROM hibára elszált .Most HW-n jól müködik a kod csak a szimulátorban nem és ez nagyon bosszanto mer szimulálni is akarom.
Sziasztok!
PIC18F2550-el próbálok i2c kapcsolatot létrehozni egy ds1621 hőmérővel. A megírt kód PIC16f877A-val működik, de a 2550-el nem. Természetesen a portot átírtam a megfelelőre. Raktam felhúzó ellenállást az SDA és SCL lábakra. A 16F-re pic hi-tech fordítót használtam, a 18F-es családnál a Microchip C18-as-at, amit viszot nem ismerek annyira. Talán valamit nem jól írtam a kódban? Illetve az oszcillátor config jelen beállítása szerint a processzor frekvenciája így a (20MHz-es) kristály frekvenciájának a negyede? Próbáltam Pickit2 logic tool-al nézni a jelet, míg 16F-nél szépen látszik a jelsorozat, addig a 18f-nél nem jön ki semmi
Szia!
A jelen beállításban a 20MHz kristályt leosztja 4MHz-re és a pll felszorozza 96 MHz-re az USB használatához. Ebból a frekiből 2-vel oszva meg is van a 48MHz frekvencia, amiről megy a PIC. Tehát 1 utasítás ideje 1/12.000.000 sec A config biteket piszkálva letiltható az AD modul felső 4 bitje (8-9-10-12) a Bport alsó 4 bitjéről, mert AD portként inicializálódik és nem i/o portként. Ez lehet a hiba. Nézz körül az ADCON0 regiszter körül is. üdv. Foxi A hozzászólás módosítva: Márc 24, 2013
A program írásra PIC SIMOLATOR IDE programot használok ha netán ez befolyásolná a dolgokat . A válaszokat előre is köszönöm.
Sziasztok! Ubuntu 11.04-et használok és kéne rá egy progi amivel BASIC nyelven tudnék IC-t programozni. Utána néztem már és csak olyat találtam, ami a C-t tudja. Előre is köszi a válaszokat ha tudtok segíteni.
Szia!
De hát a PBADEN-nek nem OFF-on kell lennie ahoz, hogy tiltva legyen az A/D? ADCON1 regisztert tényleg át kellett írni, de még így sem jó.
"Az ADCON1 regiszter Power on RESET-kor a PBADEN konfigurációs bit beállításától függő értékre inicializálódik: PBADEN=0 esetén 7-re, PBADEN=1 esetén pedig 0-ra. "
Szerintem 628 on is működik,mi a bajod vele,esetleg némi probléma ,hogy az "A" változód használata előtt a bankváltás hiányzik. Vagy ezt kell beletenni ,utána nem elfelejteni visszaállítani a portB re,vagy a változót a közös részbe deklarálni (70).
Esetleg az első goto utasításon elgondolkodnék. Goto led ---- return ( hova is )
Próbáltam szimulatorba nem működött nem tudná valaki nekem kijavítani mert csak most kezdtem a pihenést és nem igazán vagom.
Sziasztok!
Találtam egy egyszerű kis kapcsolást PIC16C54-el. Meg is van hozzá a hex, csak fel kellene tölteni. Azzal tisztában vagyok hogy ezt a chipet csak egyszer lehet írni. Olvastam hogy azonos aPIC16F54-el, tehát elvileg abba is betölthető. A helyi üzletben viszont porosodik a polcon jópár 16C54. Az nem lenne gond ha nem tudom újra írni, besütöm oszt' kész. De ott akadtam el, hogy megnéztem egy itthon elfekvő C54-el a PicKit2 nem is vállalja az égetését de még a kiolvasást sem. Mst vegyek egy PicKit3-at is ? Van egy JDM égetőm is. Néztem MplabIde, WinPic800, PicPGM programokkal , egykkel sem hajlandó a C típust égetni? Valami megoldás? A hozzászólás módosítva: Márc 25, 2013
Nem tudom a szimulátor milyen körítést kér hozzá (processzornév ,portnevek ,szabványos programkezdet ,programvég...) de szerintem ennek működnie kellene.
Azaz jól van beállítva. Akkor mi lehet a probléma?
Igen, belátom a C verzióhoz egy magasagg égetőfeszű áramkör kell, de inkább nem építek mégegy programozót emiatt az őskövület miatt.
Akkor marad a másik verzió, és a kérdés : Kompatibilis-e a PIC16F54 , mert azt a pickit2 programban a Baseline alatt látom lehetne pörkölni.
Van egy Parallax -os égetőm. Az tudja. Igaz bő 20 éve nem használtam. A programok is DOS-alatt futnak.
C52-őm is van pár darab meg C84 is 2. Egy PICKIT2 ért elcserélem az egész bazárt. A hozzászólás módosítva: Márc 25, 2013
Idézet: „Akkor mi lehet a probléma?” Azt én nem tudom. De ezen az oldalon közzétett i2c függvényeim működtek PIC18F4550-en, s emezen az oldalon pedig leírtam a DS1621 sajátosságait. Nézd, meg, hátha ad valami ötletet!
Szia!
Idézet: „Igen, belátom a C verzióhoz egy magasagg égetőfeszű áramkör kell” Ugyan az az égető feszültség (12..13V) kell, az áramigényük lényegesen nagyobb, mint az F típusoké. Idézet: „.. Most vegyek egy PicKit3-at is?” Ne vegyél, az sem képes annyi áramot kiadni a Vpp kivezetésen, amennyi a C típusokhoz kell. Kivétel a 16C84 és a 16C84, amik léneyegében többször újraprogramozható flash -es típusok, csak a nevük még nem tükrözi. Őskőkori típusok... Idézet: „Kompatibilis-e a PIC16F54 -vel” Igen.
Igen láttam egy kapcsolást, 15V 200mA táplálás szükséges az égetőhöz.
Köszönöm a választ. Még annyit - megvan a beégetendő hex-hez tartozó asm is, amiben a fejlécen ez szerepel : Idézet: „device pic16c54,xt_osc,wdt_on,protect_off” Ettől még feltölthető az F verzióba? Bocs a dilettáns kérdésekért
Add meg a linket a forrásra vagy töltsd fel az asm -et.
Megpróbálom bocsi ebben kezdő vagyok az analóg technikában vagyok járatos ezért elnézést ha rosszat mondok válaszodat köszönöm.
Ha már így belendültetek, nekem épp az a gondom, hogy a willem programozó legkissebb beállítható feszültsége 12.75V és azzal nem tudja írni a PIF16F877-et, pedig elvileg kellene tudnia olyat is programozni? Ilyenkor mivan?
Tisztelt Sporttársak,
2-3 napja szívok egy érthetetlen hibával, van-e valakinek ötlete?: -PIC18f14K22 RX-TX lábak mennek 75176 bemeneteire, plusz alkatrész nélkül -csak adásra van kapcsolva 9600 baud -75176-nak 130Ohm A-B között A 820Ohmmal +5V-n, B 820Ohmmal GND -10cm 3eres vezeték A-B-GND - fogadó 75176 130Ohmos ellenállás lezárással, annélkül,fel lehúzóval több variációban kipróbálva -fogadó oldani TTL szinten hibás és hiányos bájtok érkeznek az adó oldalhoz képest Miért vesznek el a bájtok és sérülnek? Az adó TTL-jét vizsgálva minden OK, egyszer sem hibázik. Előre is köszönöm!! |
Bejelentkezés
Hirdetés |