Már hogy a fenébe ne lehetne megmérni a villard sokszorozó kimenetét, erre találták ki az előtétet.
Egy előtét ellenállás /hálózat/ és egy DD1800 diódát, sorba kapcsolni a műszerrel, ez nemcsak az 50Hz-et, de még a 20-30KHz is megméri.
Nekem elhiheted, évek óta használom.

Lehet, hogy a kapcsoló üzemmel kapcsolatosan is igazad van, az 50 Hz, akármilyen nagy kondenzátorokat rakok, csak hallatszik (Megmodulálja a sziszegést, valahogy úgy: frrrr...) Ráadásul a 650 Voltos példányok már néhány száz nanoFarad esetén is elég nagyok. Kipróbáltam úgy is, hogy kapcsolóüzemű táppal állítom elő a 300 Voltot. Mintha erősebb lenne az ionszél. Tettem egy 12 V-os dugasztápot elé, de a trafó primerre kötve nem működött, viszont működik úgy, hogy a szekunderre teszek egy másik ugyanolyan trafót, és visszatranszformálom 300 V körülire. Így a fogyasztás már mérhető: 12mA, azaz 2,6 Watt. Ez már hihetőbb érték. Ennyit fogyasztanak kb. a LED kijelzős óráim is. Itt megint a lustaságom jön elő: Nagyfesz. mérőfejet, előtétet nem hogy nem tudok csinálni, hanem egyetlen méréshez minek? Kérnék inkább kölcsön, ha most hirtelen volna kitől?

Tudsz csinálni odahaza is, ha majd meggondolnád magad.
Egy régi nagy 72cm.es színes tv.pl Sony Panasonic, képcső paneljából kimentett 100-110Mohmos fókuszpotiját rakod a műszer elé, és 1000V-os méréshatárra állítod a multit, így van egy tizes osztód, meg egy 10000V-ot mérni tudó műszered.
Nem 1% pontosságú, de azért 100-150V +- eltéréssel, megtudod mérni a cuccot, amivel kísérletezel.
Ha meg untad a 50Hz 230V-os zizegést, kicsi nf.t, akkor szintén egy régi min.20éves tv. Sorkimenőjét javaslom, azt a fajtát, amibe nem volt beleépitve a sokszorozó, nincs kiöntve műgyantába sem.pl.VT. Orion
Grundig, vaterán alkatrész böngészdében, tán itt is, bagóért lehet venni,

Fókusz potenciométer valóban jó nagyfesz. előtétnek. 4KV-ot mértem vele. Trafó nem kell nekem, prímán működik a Villard 100 kHz-ről is, ha jók a diódáim.
Továbbá: (Wikipédia)
Ezt azért raktam be ide, mert amiket olvasok a topik elején, plusz az én saját tapasztalataim, mind -mind azt mutatják, hogy: Egyedül a pozitív elektróda mérete, formája, és a tüskesortól való távolsága az, ami számít. Akinek nem működött a gépe, valószínűleg ennek a hiánya okozta. Tenálad is azt a hihetetlenül erős ionszelet a csövek okozzák, a legnagyobb felületet egy tű körül a félgömb adná, de az zárt, viszont a csőnek a legnagyobb az aktív felülete a lehető legnagyobb kiáramló nyílás mellett. Én a BION-éhoz hasonló rések kialakítása mellett a lemezből kialakított tűsor miatt döntöttem. Még kiegészítettem 2 sor tűvel. 50 tű esetén már nehéz, sőt szinte lehetetlen őket egyenként 1-1 cső közepébe tizedmilliméter pontosan egyforma távolságra pozicionálni. Mivel a rés 2 dimenziós elektróda kialakítási forma, ehhez a lemezekből vágott tűsor tökéletesen megfelel. Ózonszegény működéshez nemhogy a 4, de a 3 kilovoltnak is érdemes alá menni 5-8 mm-es tű-pozitív lemez távolságok esetén. A koronajelenséget éppen hogy csak a beindulási küszöb közelében kell tartani.

Az amit írtál,ionizálló elektróda +lemez, nálam porgyűjtőlemez,'közötti távolság, 6-8mm. gyakorlatilagg rendben van,az viszont nem igaz hogy 3-4KV is elegendő a porgyüjtéshez, a magasszámú anion előállitásához.
Ez gyakorlatilag nagyon kevés, igen rossz hatékonyságot eredményezne, mind 50Hz-en, mind 20KHz-en.
A 100KHz-et felejtsd el, szerintem tévedésből írtad.
Amit te alkottál az minden csak nem légtisztító ionizátor.

Csak halkan jegyzem meg, a Selva cm-103 ionizálló feszültsgége 10,5KV imp.előtétttel mérve, gyárilag.

De akkor miért van olyan erős szaga??? Azt mondja a nejem, olyan, mint az uszodai klórszag.
Már 1cm-nél tartok, nem tudom jobban távolabb venni, akkor újra kell kezdeni. Azt ne mondd, hogy a felhasznált anyagok miatt, mert régen, más anyagból készített tűkkel is ilyen volt (ózon). Csak csendben jegyzem meg én is, a tiédnek is alumínium az eleje.
A 100 kHz a laptop töltő/adapter ennyin megy. Legalábbis ezt írja ki a frekvenciamérőm. rátehetném a szkópot ellenőrizni, nem-e csal a jelalak/túlvezérlés miatt, de nem érdekel. Egyébként 555-tel kacs.üz. tápot 125 kHz-re készítettem máskor, mert ott mértem a legjobb hatásfokot. Itt a freki egyáltalán nem számít, úgyis egyenirányítva lesz. Nem értem, a 20 kHz-en miért lovagolsz?

Az elképzelhető, hogy minél több tűt rakok, annál rosszabb??? Az lehet a baja? Lehet, hogy csak rossz az előtétem, mert igen hangosan serceg, ahhoz képest, amilyen kevés, amit mérek.

Ez fél centiméterről már simán csattogna, ugyanúgy nem hiszem el, mint a 20 cm-ről való gyertya elfújást.

Kösz, már elolvastam. 1.Volt nekem a BION, ami ugyebár fából vaskarika, mert asztali készülék, irodistáknak, de viszont: Nem szabad őket egy méterről közelebbről belélegezni?(Ezet viszont nem a BION, hanem a Gaben által emlegetett készülékek leírásában olvasni.) 2. Egy volt munkatársamnak volt asztmás gyereke, megkért rá, én lekoppintottam neki a BION-t. Ez az egy betegség, amiben állítólag tényleg használ. Ekkor határoztam el, hogy építek egy erősebbet, de annak tényleg mindig volt ózon szaga. A BION-t is megfejeltem +2 diódával. Ezek után olvasok az ózonról,hogy milyen káros. Ettől kezdve az enyémet nem használtam, a BION-t visszaalakítottam az eredetire. Azt olvasni sok reklámban, hogy a mostani modernek nem termelnek már ózont.Ezt viszont még te írtad itt valamikor.

Mi ez az idézet, a 4-5KV.ról ?
Az nagyon kevés, én ilyent soha nem írtam, azt viszont igen hogy a csúcsok formázása, és azok távolsága a porgyűjtő csövek végeitől, valamint a porgyűjtőcsö átmérője,+a beállitások, nagyon meghatározóak, az O3- termelés min.értéken tartása, szempontjából.
Amit te szerkesztettél, az egy rácsos doboz, nem megfelelő minőségű anyagból, semmi köze nincs egy jól megszerkesztett, impulzustáplásról üzemelő bemért ionizátorhoz.
Nem hiszed el hogy a Selvának a 3db.tűhegyek 5-6mm.re vannak gyárilag, és/vagy a 10,5KV is sokallod, na az is a te bajod.
Én már belefáradtam a szakmaiságokat, nékülöző partalan vitákba, tényeken vitatkozni nem fogok veled.
Műszered sincs, és Selvád de Kínai cuccot sem javítottál, közöd nincs az egészhez.
A gyertyát pedig simán elfújja 15-20cm.ről, ez így igaz, az ionizátor tudja a fizikát.
Talán kérdezz meg egy indexes fórumozót aki vett már belőle.
Pl simontowert
Nem fárasztom magamat tovább, értetlen unalmas emberekkel.

A képeken jól látszik a csúcsok végeinek távolsága, a porgyűjtőcsövek mértani középpontjához képest.
A Signetta tol átmérője 7mm.ez alapján megfigyelhető a saját készítésű ionizátorom, illetve a kis Selva Cm-103 vékony tűinek a távolsága is.

Nem értem a 20KHz-en miért lovagolsz" ?
Ezen is csak te lovagolsz,mert nem értesz hozzá, egyáltalán nem sima szűrt egyenáramról van szó, hanem impulzusokról, és az impulzusok frekvenciája, továbbá a kitöltési tényező is igen fontos meghatározó, a mikroporgyűjtés leválasztás szempontjából.
Igazán belemerülhetnél már,a Google a net sokat segíthet, /a gyáriak is így működnek/ ha ennyire izgat ez a téma.
Egyébként a leválasztás szempontjából, 15-18KHz a legkedvezőbb érték, de nem szeretném hallani a ciripelést éjszaka, még véletlenül se legyen zavaró idegesítő egy kicsi szobában sem.
A HV trafó vasmagját epoxival kenem be vékonyan,majd a 2db. kengyellel szorítom össze az E magokat.
Nagyon sok minden apróság van a mi számít, de nem fogok disszertációt írni róla, ahhoz egy fórum kevés volna.
Az ózongenerátorok /ózon tube/ kisülő csövei 14-15KHz-es impulzusokkal dolgoznak,=drágább típusok, az olcsóbb Kínai cuccok pedig a 230V~transzformálják fel 4-5KV~ra
Itt amit érdemes megjegyezni nincsenek gyors diódák, sem sokszorozó vagy HV-dióda,a trafó nf.kimenetére kapcsolva.

-Ezt nem neked, hanem Köbzolinak válaszoltam.
Az ózon pedig méreg.:
Soha nem akartam ózongenerátort építeni, arról csak te írogatsz.

Egyébként nincs az ózonnal semmi baj. Olyan mint egy orvosság, vagy fertőtlenítő szer. Nagyon nem mindegy a koncentráció. A levegőben is van normális esetben, csak a földfelszínen elég alacsony a koncentrációja. Meglehetősen agresszív oxidáló szer, ezért használható fertőtlenítő szernek is, csak pont az instabilitás miatt nehéz tárolni.
Pl. Tőlünk nyugatabbra az ivóvizet ózonnal fertőtlenítik, nálunk klórral. Nem tudom melyik a "mérgezőbb".

Nem akarok belemenni szakmai vitákba.. DE.. Aki dolgozott telefonos cégnél az tudja mi az ionizált levegő. Ez alapban a készülék tisztiíására használatos eszköz. A feszültség amit ráengednek ott sem több 3,5KV-nál. Felette valóban Ózon képződik ami nemhogy egészséges hanem MÉRGEZŐ!!!! Az Ózondús levegő csak a kémiához nem értő emberek agyalmánya..Az Ózon ugyanis erőteljes oxidálószer. Jellegzetes szaga van amit nem lehet félreismerni.Én is vacakoltam annak idején letört csövű higanygőzlámpákkal ami ontotta ezt a gázt. Magyarul kvarcolni akartunk vele, több kevesebb sikerrel. Fertőtlenítésre viszont kiváló.

A Klór sajnos. Kint Svájcban ahol dolgoztam volt egy kvarcüveg henger amit UV világított meg. ez végezte el a fertőtlenítést. A bejövő vízvezetékbe volt beépítve. A kijövő víz gyakorlatilag teljesen csiramentes..A mechanizmust nem kell leírni hiszen ez közismert..

Dolgoztam Vízműnél......

Az "ózondús levegőt" általában a tiszta levegőre értik. Többnyire dús növényi vegetációben termelődik, némi ózon is van benne, de nem sok. Amúgy is rögtön felszáll a magasabb régiókba. Persze a levegő "tisztítása" is megoldható ózonnal. De a mennyiség, a koncentráció nagyon nem mindegy, és erre ha ilyet használnak, figyelnek is.

Igazad van Feri bácsi!

A levegő ionizátor és az ózongenerátor teljesen különböző 2eszköz, nem szabad összekeverni öket.
Én is a tájékoztatás miatt írtam le, mi mire való.
Egyébként Mo-n mégcsak pár éve ismerik használják, az ózonos viztísztitást, az Usa-ban Francia orsz.ban, már vagy 40éve ismerik, és használják ezt a páratlanul jó vegyszer nélküli emberre nézve ártalmatlan technológiát.
Az ezzel foglakozó ilyen berendezéseket forgalmazó cég vezetője, elmondta, hogy az O3 generátoros sterilizálás, 600-szor hatékonyabb mint ha az egyébként bőrre légzőszervre jóval ártalmasabb klórt használnánk.
Ráadásul az ózon 1000x jobban oldódik a vízben.
Manapság már a Kínaiak is beépitik a jakuzzikba, kisebb medencékbe, buborékoló friss tiszta pezsgő lesz, a viz felszine töle.

A természetben is előfordul igen, sajnos nagyobb városokban Pécs Szeged, nyáron a déli órákban, valamint a kora du.i órákban, a magas UV.sugárzás mellett 200-300mg/m3 ózont is mértek már.
Ezt Ezt az neten olvastam, az időképen tavaly Augusztusban és 2011ben is volt róla szó.

Sajnos, az én hálószobámban előállított ózon ezt nem tudja, hogy milyen hasznos is tud ő lenni.
Az impulzusok meg ez esetben nem csinálnak semmit, kipróbáltam. Ezért nem mesélem el, kiki higgyen, amit akar.

Sziasztok! Attól, ha valaki aznap rossz lábbal kelt, nem volna muszáj a másik szakmai hozzáértését in total megkérdőjelezni, annyit elismerek, hogy ionizátor témakörben még nem voltam annyira otthon, mikor elkezdtem ide írogatni.Azért az én ionizátoromnak is van ionszele: lásd a képen. A doboz nem érdekes, amíg csak kísérletezgetek, csak azért van benne, mert az a doboz semmi másra nem jó, ha eladásra tervezném, akkor elektronikát se ezt raknám bele. A diódás sokszorozó, meg attól függetlenül ugyanaz marad, hogy hány dióda van benne. A kimeneten levő kondenzátor miatt a kimenete igenis szűrve van. (Lehet, hogy kissé hullámos, de nem impulzus sorozat.) Kipróbáltam 1000V transzformátorról egyenirányítatlan 20-50 kHz közt változtattam, sorba a 4 kV egyenfeszültséggel, mindaddig semmit nem csinált vele, amíg azt is nem egyenirányítottam. Ekkor felerősödött az ionszele. Jelenlegi felállás: 4-6 kilovolt között folyamatosan állítható feszültség (2 db trafóról sorban). Így már az ionszél 1 méternél messzebbről is érezhető. A lángot elhajlítja negyed méterről. Lehet, hogy az "elfújja", tenálad is ezt jelenti? A 10,5 kilovoltról meg annyit, hogy eddig mindig 7,5 kilovoltot írtál. Hogy lett ebből 10,5 hirtelen? Csak kicsit sokallom. Lehet, hogy ott sem túl sok az ózon, ha jól állnak az elektródok. Egyébként a 20 khz-en kívül mindenben igazat adok neked, de ez csak valami tévedés lehet, talán trafó rezonancia.

való igaz, hogy ez a 3db.HV diódás sokszorozó mindössze 7,5KV.ot adott le, a 12csúcsos porgyűjtőlemezes ionizátorral,ez egy régi kapcsolás, már kb.3éve nem használom.
Azok az első példányok voltak, sorkimenő trafó magra tekert trafóval, a képek önmagukért beszélnek, a vak is látja tán.
A mostaniak 5db. DD1800-as sokszorozóval, működnek, /ezt is illő lenne megnézned,/az indexen de itt is belinkeltem már.
A két db.nf.15KV/220Pf, ill. v470pf/15KV, a fesz.g impulzus 1,4xre emeli a sokszorozó által leadott, U-ki=20KHz impulzusokat.
Mi abban a hihetetlen, hogy egy rendesen méretezett Etd trafó 5cm-es magokkal lead 5kV-os impulzusokat is, és az említett 5diódás kaszkád kimenetén megjelenik a 15-16KV,impulzusok.
Ez nem Selva, ne keverd össze, attól sokkal erősebb.
Az hogy te és a hasonló hozzá nem értők mit olvastak, a régi Rt-ben, neten, miszerint sok a 10KV . nem bizonyít semmit, kivéve azt hogy fogalmatok sincs róla mi a sok mi mi az amire szükség van, megmérni sem tudjátok, mert nincs mivel.
Az ionszél erőssége /hihetetlen egyeseknek,/de négyzetesen megnő, a kimeneti HV-out 2xsére növelése után.
Mivel nincsenek porgyűjtőcsöveid, nem várhatsz sokat az egész kísérleti cucctól, nem tudod a csúcsokat középpontosítani, rendesen, a hegyek távolsága a fesz.g növelésével párhuzamosan növelendő.
Én találgatásokba nem megyek bele, azt nem tudom mit építettél nem látok bele a kütyüdbe, de inkább vegyél egy normális ionizátort, azzal jobban jársz.
Ha már nem tudsz trafót tekerni, /közelben sincs olyan, nincs miből/ meg nincs aki hegyeket esztergáljon formázzon neked, pedig biztosan ráérsz.

A 20KHz- es 4szögjel előállításával nincs semmi gond, a trafó is szépen dolgozik, nem melegszik nem sípol,
Trafórezonancia létezik, való igaz, ezek a kiválló minőségű ETD49-es magból készolt trafók, nagyon hatékonyak, ám a tekercselésük szakértemet is kiván, pl. a primer 32T, 0,45Cuz, ből parazita tekercselési mód, a vasmagok Emagok közt 1mm.légrést kell csinálni, /kemény papírból/.
Így megnő a jól tartható a trafó hatásfoka, 16KHz-en, de 24-26KHz-en is üzemel, széles tartományban, igaz a nagyobb frekin már kevesebb feszültséget ad le.
A sokszorozó kimenetén levő kondik nem kimondottan szűrőtagok, hanem a fesz.g növelését, az impulzusok formáját határozzák meg.
10KV-HV out ig, 2db.kell belőle, 10KV-15-16KV-ig már 3db.impulzustűrő nf.kondi, és min 10KV.tűréssel.
A kondenzátorok mivel sorba vannak kapcsolva, ezért a HV-out megoszlik rajtuk, egy kondira a kimeneti érték 3-ad része jut.
Átütés kizárva, ebben a felállásban.
Ha sokallod a 20KHz-t, tekerhetsz, 50Hz-100Hz,-es trafót akár, csak akkor 10000menet nem lesz elég, na meg hallgathatod a zizegést, a szobában.
Ezért a Medikor bion ionizátor is elalvult, és elég gagyi, nem igazán haszálható, max. aniongyártásra rövid ideig.

Üdvözletem!

Készítettem én is egyet, ide kattintva egy leírás olvasható róla.

Készítettem egy videót, elnézést, hogy kicsit homályos és sötét, de ugye nem sok értelme lett volna napsütésben rögzíteni. A lényeg talán felfedezhető, ha HD-re és teljes képernyőre tesszük.
Íme.

A tüskénkénti ellenállás relatíve nagy értékű (10 – 20 MOhm) a terheléshez viszonyítva, így áramgenerátort alkot. Amit látni kellene, hogy a terhelés drasztikus növekedésével – eredeti távolság 30 %-a (!!!) – is lényegében változatlan a koronakisülés minden tüskén.
Ennél is közelebb téve csökken csak, mikor már a földelt csavarhúzó is "világít".
(Mikor teljesen megszűnik, az most nem érdekes, olyankor kikapcsol a készülék, hallani is a relét. Illetve ilyet azért ne csináljunk, kiütheti az ellenállást!)

Ezen kívül fényképeztem egyet a rácsról néhány nap folyamatos üzem után. (Később aztán átvittem egy porosabb helyre, ennek eredménye is jól látható.)
Érdekes, hogy a lerakódás szögletes, pedig semmilyen kitakarás nem volt függőlegesen. Főleg jobb oldalon fedezhető fel, ahova a durva por már nem jut el.

Egy lehetséges alkalmazási példa , bár egy kicsit spanyol viasz szagú a dolog .
Érdemes elolvasni és megnézni a videót , bár már 2 éves a dolog ... ( SUPAIR-LUX )
Legalább a Nagy feszültség hatása látható a levegőben lebegő , nem odavaló részecskékre .
Amit mindenki ismer , aki még emlékszik pl. az erősen porosodó régi tv képcsövére .
cég
cik
video

A honlap szerint :
"Megszabadítva az áthaladó levegőt a kellemetlen illatoktól, dohány füsttől és koromtól, allergiát okozó anyagoktól (por, penész, pollen, atka), gomba spóráktól, bakteriális kórokozóktól, a "lebegő" finom portól (0,001 µm alatt is!), rostszálaktól, egyes vegyi anyagok gőzeitől (pl. kén-hidrogén, sztirol), továbbá a radioaktív Radon gáz molekuláitól. A SupAir-Lux Kft. minőségi tanúsítványai: ORKI, ÁNTSZ-OKI."

Azért kíváncsi vagyok a radon gázzal mit tud csinálni , mert az nemesgáz , nagyon illékony , szóval
elvileg sem megkötni , sem kiválasztani nem nagyon lehet .