Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Kapcsolóüzemű labortáp építése
Szia!
Ez van benne: Bővebben: Link
Jó jó , de egy valamit nem értek bár biztos neked ez volt kézenfekvő.
Az smd oldali részen a nagy áramú vezetővonalakra miért sodrott rézvezetéket tettél , és futtattad be, hanem inkább egyszálas mondjuk 2 - 3 mm átmérőjű huzalt téve, és befuttatva azt ónnal. A másik ha már ezzel a szép piros fóliával megvédted a rajzolatot ami egyébként jól is néz ki , csak akkor ugyancsak a nagy áramú vonalakat , ha úgy is tudtad , hogy meg fogod erősíteni , akkor miért nem hagytad ki? Mert ha jól látom , akkor csak a végeknél vannak forrasztva ezek az erősítések a vonalakon , és a teljes hosszukban pedig nem.
Amiket most tettél fel azok igen , de amit legelőször tettél fel már ne haragudj , de azon nem úgy van nézd csak . Befuttatáskor nem lehetne látni a fólia alatt a vezető sávot csak a fóliát.
De mivel fólia van rajta , így ott nem tudja az ón befutni nem de ?
Miért nem hiszel nekem?
 Mint látod 12db nyákot rendeltem, mint a 12db pontosan ugyan olyan. Amelyiket beültettem, az közülük az egyik. Azon is szabadon vannak a nagy áramú vezetősávok. A képrészletet amit kiemeltél nem értem. Mi rajta a gond? Próbáltam neked lefényképezni külön azt a részt amit mutattál, de borzasztó rossz fényviszonyok vannak itt így hogy már lement a nap.
Ha te mondod biztos úgy van , csak én látom másképp ezek szerint.
De miért hazudnék?
 Az összes nagyáramú vezetősáv szabadon van hagyva, nincs felettük forrasztásgátló (piros) lakk.
Á egy szóval nem mondtam , hogy hazudsz , csak lehet az én monitorom ezek szerint másképp adja vissza a beültetett nyákodat , mint amelyik nincs beültetve.
Egyébként , ha jól látom , akkor ha szimmetrikus táp kellene , akkor eböl kettőt kell készíteni. A hozzászólás módosítva: Júl 14, 2013
Így van. (Mármint hogy kettőt kellene készíteni.)
Feltudok háborodni az ilyen kötözködő hozzászólásokon. Vedd a fáradságot másold ki a képet nagyítsd fel és rá jössz, hogy tévedtél. A másik miért sodrott vezeték? Mert ha jártas lennél az elektronikában akkor tudnád, hogy a skin hatás miatt a vezető huzalköteg hatásos keresztmetszete épp hogy nő, ugyanis az áram a felületen halad és nem a szál belsejében. Ezért a sodrott vezetéknek a felülete jóval nagyobb mint a tömör vezetéké ezért nagyobb áramot visel el. Az a minimum, hogy elnézést kész Attilától.
Ennek a tápnak a születését sokan rég óta figyelemmel kísérjük mert szeretnénk megépíteni. Ebben Attilának sok száz óra munkája fekszik és akkor jössz Te tudatlanul bele kötsz, ezt nem tűrhettem!
Igen. De azért tedd hozzá, hogy a skinhatás azért érvényesül itt, mert Attila egy kapcsolóüzemű tápot csinál és nagyfrekvencián megy! És ugye a skinhatás a frekvencia növekedésével jut érvényre.
Ez az összesodrott vezeték jó, de ez így alig növel valamit a felületen. Ahhoz, hogy ez igazán hatásos legyen, az elemi szálaknak el kellene egymástól szigetelve lennie. Ez azért készült ilyen anyagból, mert ezt találta a fiókban. Ő mondta... meg azért, mert ezt talán könnyebb meghajlítani fazonra, mint a tömör drótot. Igen, régi fejlesztgetés ez... még a Terminálon kezdődött. De mindenkinek van valami mániája, vagy hát kedvenc témája. Azért szépen látszik a fejlődés... 
Nem értem mit kell hozzá tennem Attila tápjáról van szó nem? OFF vége részemről!
Semmi különöset, csak azt nem írtad le, hogy ez a táp nagyfrekvencián megy, ezért jobb bele a sodrott huzal. ( Ha 50 Hz-en megy, akkor ennek semmi jelentősége nincs. )
Ha már itt tartunk 50Hz mellett az sem árt, ha picit csippenti a magasfrekvenciájú zavarokat.
Ezt nem értem. Mire gondolsz?
Nem akartam ebbe belefolyni, de a felület nem lesz nagyobb attól hogy sodrott rézhuzalt használtam hiszen a szálak összeérnek és így nem lesz nagyobb a felület, főleg hogy még ónnal jó vastagon át is van forrasztva. Ez akkor lenne igaz ha litze huzalt használtam volna. Azonban a skin hatás egyébként is csak magasabb frekvencián jelentkezik, ez pedig egy DC labortápegység. Van benne persze kapcsolóüzemű rész, de a nyák úgy lett megtervezve hogy az erre kényes vezetékszakaszok a panelon a lehető legrövidebbek. Ráadásul a kapcsolójel szándékosan le van lassítva egy kicsit, a nagyfrekis zavarsugárzás és a zaj csökkentése érdekében. Így olyan túl nagy frekvenciáról sem beszélhetünk. De ha van is ilyen magas frekvenciás összetevő, azt jobb is hogy nem vezeti jobban a huzalozás. Szerintem Buvarruha is erre gondolt.
Ha C25-ön 5,17V van, akkor annál csak kevesebb lehetne a kimeneten. Több semmiképpen sem. C17-en nem lehet 19V, ott cserélni kell a 7805-öt! Ami ide csatlakozott, azok valószínűleg megsínylették ezt a magas feszültséget. Ha jól láttam, a LED kijelzők, és az őket vezérlő tranzisztorok kapták. A LED kijelzőket vedd ki, és amíg nincs meg a rendes 5V, ne rakd vissza. A 78L05-ösön eléggé kicsi a feszültség. Ennyi hibatűrés nem fér bele. Ott is valami gond van. Túlterhelés, stb. Nem forró szegény? A többi feszültség stimmel, ha számításba veszem, hogy esetleg egy nem túl pontos multiméterrel mértél.
Akkor nézd meg, hogy a 78L05 után mi az, ami túlságosan beterheli, 7805 csere egyértelmű, de inkább megnézném, hogy miért is ment tönkre, vagy csak nincs bekötve a GND??? Aztán majd lépkedhetsz tovább.
Üdv!
Megépítésre került az Attila86 által közölt labortáp. Azonban van egy kicsit baj most vele. Eljutottam egész addig hogy feszültséget belőttem. De mikor terhelést tettem rá akkor lekorlátozta magát. Egy biztosíték és egy ujjabb bekapcsolás után azt tapasztaltam hogy 50 v van végig a kimeneten az R50 ellenálás pedig izzik. Arra lennék kíváncsi hogy Hol keressem a hibát és hogy esetlegesen mit rontottam el. Van egy gondolaton hogy eselteg a Q6 vagy a Q12 fet adta meg magát. Egy észrevétel még, hogy a leírtak alapján a kimeneten lévő rövid zárakat elvágtam de úgy nem csinálja a dolgát. Így vissza lettek rakva. Lehet hogy a kimenetnél nem értek valamit. Valaki segítsen nékem. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
