Fórum témák
» Több friss téma |
Szerintem rá van rajzolva. Illetve ha már nincs, akkor lehet próbálkozni a végleges bekötés előtt.
Bővebben: Link A hozzászólás módosítva: Szept 8, 2013
Pedig lehet rosszul látom, de az általam, és az általad linkelt 3~ FI relére mindre rá van rajzolva a bekötés. Csak arra kell ügyelni, hogy az egyszem fázis arra a kapocsra kerüljön, amelyikre a tesztgomb kapcsolódik. Ha a maradék fázis csatlakozókra nem kötsz semmit, attól még a FI relé működni fog.
De gondolom ezzel Te is tisztában vagy, úgyhogy nem értem a kérdésed
A kérdés arra vonatkozott miért csak egyféle bekötés megfelelő. Némi "elbeszélés" árán kiderült, hogy a teszt gomb miatt írtad ezt.
Ha mindhárom fázis be és az elmenőit párhuzamosan kötjük egy fázisra, akkor is jó.
Mi másért, Gabóval megbeszéltük.
Csak beleszóltál értetlenül, de nem olvastad végig.
Helló pucuka!
Elolvastam végig. Egyszerű kérdést tettem fel, nem pedig beszóltam. Mellesleg szerintem egyáltalán nem csak egyféle jó megoldás van, de mindegy. Kérlek a jövőben tartózkodj a személyes jellegű megnyilvánulásoktól ha lehet  A hozzászólás módosítva: Szept 8, 2013
No és itt ér végett a személyeskedés, mielőtt tovább durvulna a helyzet!
A többit privátban!
Szia Szirty!
Elnézést de nem értem a válaszodat. Arról van szó, hogy a családom lakásait szeretném megmérni. Én évekig dolgoztam ÉVÉ-UNIVERZÁL-al, de ez a műszer más rendszerű. Igaz, hogy még a jövőhéten hozzák, de jó lenne tudni valamit a műszerről. Annyit tudok, hogy a hurokellenállást 1 és 10A-rel méri. Nem tudom, hogy hány százalék hibával mér? Az a baj, hogy semmi leírást nem adnak vele. Minden jót!
Szia ötfelezős!
Sajnos nekem ezek a könyvek nincsenek meg. Hámory Albert könyve és a régi szabványkönyvek vannak, pl. MSZ172, MSZ1600, MSZ1585. Használni szeretném. Csupán a műszer használata és a hibaosztály érdekel. Mint már írtam ÉVÉ-UNIVERZÁL-al dolgoztam sokáig. Ezt nem ismerem, mennyire megbízható, hány %-hibával mér,stb. Minden jót!
Üdv oregharcos!
Szóval egy műszerhez kerestél leírást, rajzot stb, de nem írtad le elég konkrétan milyen műszerhez.
Kedves Szirty!
Bemásoltam az első bejegyzésemet. "Lehet, hogy nem jó helyre írok, de nem akartam új topikot nyitni. ÉVÉ-F műszerhez keresek gépkönyvet vagy rajzot, műszaki adatokat." Én eddig a régi műszerek közül az alábbi típusokkal találkoztam: EVE-F, EVE AUT-II, EVE UNIVERZAL. Ezek közül az utolsó ismerős. Az EVE-F, fadobozos, a 70-s években volt két napig nálam. Azért is érdekelnek az adatok, mert az egyik internetes oldalon azt írták, hogy 30% hibával mér. Szerintem ez lehetetlen. Még V-A-mérős megoldással sem tudnék ilyen nagy hibával mérni. Itt van a műszer: Bővebben: Link Minden jót! A hozzászólás módosítva: Szept 8, 2013
Kedves oregharcos!
Nekem úgy tűnt hogy többféle változata is van.
Nos, a 30%-ot lehet, hogy én írtam. Ha belegondolsz, hogy mit kell mérni, azért az nem olyan rossz érték. V-A mérős megoldással például ráakasztasz egy fél ohmos hurokra 10 A-t, akkor az 5 V csökkenés lesz. Vajon egy 250 vagy 300 V-os műszernél mekkora hibával méred ezt? Nem a műszer méréshatárára nézve, hanem mondjuk 1 ohmos kívánt hurokellenállás méréshatárra nézve átszámolva. És a mérés közbeni feszültségingadozás, és a terhelések... Inkább 30% lesz az, mint 3.
Ha használni akarod, a héten kimásolom az általam említett könyvekből a félodalakat, de ha leszűkíted, hogy mire, annál kényelmesebb lesz a dolgom. Szerdán megyek be a dolgozóba, ott tartom ezeket a régi könyveket. Amúgy szerintem Univerzálos gyakorlattal ránézésre, sőt, vakon sem lehet probléma a használattal. Ugyanolyan dupla mérőzsinóros elv, a gombokon és a skálán csak van felirat, stb. 12 éve még megvolt a gépkönyve is, de azt már nem tudom, hol van, mert elkezdtem egy selejtet felújítani, és emiatt a garázsomban volt, de aztán ott sok minden történt. Nekem kedvenc műszerem volt, mert a 10A mellett nem volt mese, az kihozta a hibákat. A hozzászólás módosítva: Szept 9, 2013
Oké, elismerem, a 30% sok volt.
 A gépkönyv szerint 5%.Természetesen ott volt a gépkönyv, ahol a félkész ÉV-F.
Kedves ötfelezős!
Köszönöm a válaszod! Annak idején, ha jól emlékszem a gépkönyvben benne volt a rajz is, bár lehet, hogy tévedek, mert régen volt. Hetek óta keresem a gépkönyvet, de nem találtam meg. Legalább a rajzot és a műszaki adatokat fel tudnád-e tenni, nagy segítség lenne. A műszer jobb oldalán van négy dugalj, hova kell kötni hurokellenállás mérésnél? Annyira emlékszek, hogy a felső két aljzatba a nulla, tehát a mérővezetékek mennek. A fázist melyik két aljzatba tegyem majd a fázis vezetőket? Nagyon köszönöm a segítségedet előre is! Minden jót!
Elnézést! Igaz, hogy ezt Te jobban tudod. Én a bal oldalon levő öt dugaljra gondoltam.
A hozzászólás módosítva: Szept 10, 2013
Hát, éppen most, terveimmel ellentétben nem tudok szkennelni, de majd. Hurokellenállás mérés felülről 1. és 2. nullavezető, 3. és 5. fázisvezető. K kapcsoló Rh állásban. Nullázni jobb alsó potméterrel. 1A-es gomb lenyomása, Rh skálán mért érték 10-el szorzandó. Kis kitérésnél 10A-es gomb.
Előtte védővezető folytonosság mérés: ugyanezen beállításokkal kis piros gombot nyomni, skálán piros jelen túl nem mehet. Korrekciós tényezőhöz nulla 1. kapocsra, fázis 3. kapocsra, K kapcsoló n állásba, leolvasás n skálán.
Sziasztok,
hol találhatok rajzokat arról hogy egy átlagos lakás villanyhálózata elvi szinten hogyan van kiépítve? A ház előtti transzformátortól a konnektorokig illetve a villanykapcsolókig érdekelne hogy "mi mivel van összekötve".
Szerintem ne vedd el a villanyszerelőktől a kenyeret... Az is egy önálló szakma. Ha segítség kell, a Schrack, Finder, Möller anyag és installációs katalógusokban van valamennyi segítség, de mindenre nem fogsz választ kapni. Én 1989 óta csinálom, és messze nem tudok mindent, pedig sokféle méretű épületet, lakóházat, villát és irodaépületet csináltam már. Amit te keresel, azt igazán tervnek hívják. Jellemzően egyvonalas áramúttervet fogsz látni, de az nem olyan mint az áramköri rajzok. Ott nagyon le van egyszerűsítve a villanyszerelőknek megfelelően egy-egy áramkör. Valahogy így néz ki például....
Nem lesz kirajzolva úgy minden, mint egy elektronikus áramköri rajzon. A létesítésről szabványok rendelkeznek. Nem árt ha körülnézel, például itt.... Akkor talán megérted, miért nem fogsz ilyen rajzot találni. A kérésed kicsit emlékeztet egy régebbi viccre: "Annyian dícsérik ezt az internetet, nem tudnád kiírni nekem egy floppyra?".
Szia cscsaba!
Nagyon igaza van kameleon2-nek! Én 1958-óta csinálom, igaz, hogy lakás szereléssel nagyon keveset foglalkoztam. Inkább ipari telepeket szereltünk Pesten. Pl. Állatkert, Vidámpark, Ipari vásárcsarnokok a ligetben, buszgarázsok, Csepel vasművekben minden, híddaruk, stb. Nem dicsekedni akarok, de jó ezekre a munkákra emlékezni! Mindenütt rajzról dolgoztunk, igaz nem egyvonalasról. Több oka van, hogy miért nem lehet konkrét választ adni, néhányat kiemelnék. 1. Szabvány előírások, nem mindegy, hogy a transzformátor állomástól légvezetéken, vagy földkábelen csatlakozik az adott épülethez. 2. Milyen tűzveszélyességi osztályba sorolandó az épület. 3. A megrendelő igényeit is figyelembe kell venni. És még sok mindenre ügyelni kell,pl. érintésvédelemre. Annyi biztos, hogy a transzformátortól a lakásig valamilyen módon eljuttatják a vezetéket. A lakásnál egy kismegszakító, majd a mérő, utána jön egy vagy több áramkörös elosztó. Mivel ha jól tudom, az egész országban nullázott hálózat van, ezért a nulla vezetőt az elosztónál földelni kell (nálunk, vidéken így kell csinálni). Ahol össze van kötve, onnan két vezeték, a nulla és a védővezető, és még egy vagy három fázis megy a fogyasztókhoz, kábelen, vagy csőbe húzva. A VÉDŐVEZETŐRE TILOS FOGYASZTÓT KAPCSOLNI! UGYANCSAK TILOS A VÉDŐVEZETŐT ÉS A NULLÁT FELCSERÉLNI! Az az igazság, hogy én sem értem a kérdést, hogy mire mennél egy ilyen rajzzal? Villanyszerelő vagy, esetleg most tanulod, vagy csak kíváncsiságból kérdezted? Sok sikert, és vigyázz az áramütésre!
Szia oregharcos!
Akkor inkább kérdezek konkrétat. Ezek igazából nagyon alapszintű kérdések. - a helyiségekben lévő kötődobozokban melyik vezeték mely másikokkal van összekötve? - villanykapcsoló esetén ugye kilóg a fázis és a nulla a plafonon és kapcsolónál is. Ilyenkor hogyan mennek a vezetékek és mi történik középen, a kötődoboznál? Melyik honnan jön, hová megy? Gondolom váltakozó áramnál "is" a fázis(ok) és a nulla van valahol összekötve, és így lesz belőle valahogy egy áramkör.
A kapcsolónál nincsen fázis meg nulla. Csak fázis van, és a másik vezeték meg a lámpához megy (kapcsolószál), és a lámpánál meg megkapja a nullát. És így fog kialakulni az áramkör. Direktbe nincs összekötve a fázis se nullával se másik fázissal, mert zárlat lenne.
Az egyik ismerősöm úgy fordította le Magyarról Magyarra: elindul a fázis, ami ráz is. beérkezik a kapcsolóba, ha egysarkú a kapcsoló, akkor a kapcsoló után kapcsolt fázissá változik és ez megy a lámpa irányába. Azaz a fázis is lehet kötve és a kapcsolt fázis is, de le is lehet direktbe húzva, attól függ van e ezen a fázison más (például dugalj) áramkör is. A nullák és a védőföldek a színre-színt elvet követik, azaz kéket csak kékhez, zöldsárgát csak zöldsárgához. Sajnos ennek ellenére sokszor előfordul, hogy valaki zöldsárgát használ fázisvezetőnek, mert "az volt kéznél" . Ez abszolút helytelen gyakorlat és egy szabványossági felülvizsgálatnál meg is bukna. Én jobb szeretem a békét és mindig olyan helyzetet hagyok magam után, hogy más is ha hozzányúl - bizalommal tehesse. Tehát gyakorlatilag egy soros köröd van. Elindul a fázis, megjárja a kapcsolót, majd a fogyasztót, aztán visszatér a nulla vezetőn. Ha már a védőföldön is folyik áram - az mindig hiba miatt fordul elő, tehát fi relé esetén hibaáramot generál és le kell oldjon a védelem. De ugyanúgy hiba, ha túláram van, ebben az esetben a túláramvédelemnek (kismegszakítónak) kell leoldania. védelemről mindig kell gondoskodni. Ezen felül használhatsz túlfeszültség védelmet is. Ez az érzékenyebb fogyasztókat hivatott védeni. De nem elfelejtendő az egyes fémtárgyak EPH bekötése sem. Célszerű egy fázist is több áramkörre szétszelektálni a kismegszakítók segítségével. Így például ha csak a világítási áramkörön dolgozol, lenyomod a túláramvédelmét, de ettől még mehet a mosógép, dugalj stb.... Minél többfelé osztod el az áramköröket, annál szelektívebb és használhatóbb lesz. Régen csak a mérőóránál lehetett áramtalanítani - ez a legrosszabb megoldás, mert bármit kell csinálni, mindent le kell kapcsolni. A nulla nem valahol, hanem a villanyóra alatt van megkötve a védőfölddel - azaz a méretlen, plombált területen. Máshol tilos keverni a kettőt egymással.
A bejövő hálózatot egy elemmel lehet helyettesíteni,elméletben. Ettől kezdve minden úgy működik mint a gyengeáramnál. (egy extra van benne, a védőföld, ez a működést nem befolyásolja, csak mindenhova oda kell vezetni.)
Talán a vezetékek iránya és színe ad némi támpontot, de minden helyzetre érvényes szabály csak egy van : mindegyik vezetékhez úgy kell hozzányúlni, hogy ráz . (a piros pl egészen régen fázis volt azután védőföld lett, de volt ahol az egész ház pirossal volt vezetékezve, mert az volt.) Amit elemmel égővel kapcsolóval el tudsz követni, az van a lakásban térben megépítve, ízlés szerinti vezetéknyomvonalakkal kötési helyekkel. (logikát kereshetsz, de ahhoz a régi alkotó észjárását, terepakadályait, anyagi lehetőségeit, esetleg mi volt éppen kéznél.... kellene ismerned.) A hozzászólás módosítva: Szept 12, 2013
Azért a színeknél van némi támpont... A legsötétebb színek fázisvezetők, a kék mindig nulla a zöldsárga pedig a védővezető. Valóban volt régen védőfold piros színnel jelölve - de ha ezt is tudod, akkor azért nagyjából tudható, mi micsoda.
Én tapasztalataim alapján általános elvnek ez jó, de az alapelv akkor is a minden ráz - főleg kezdőknek, méginkább ísmeretlen helyen -
Mit teszel egy mozgásérzékelő bekötésénél? Három vezetéket igényel, kulturáltan csak egy kábelt tudsz belekötni....Gyanítom abban a dobozban ahonnét a kábel indul már borul a színek funkciója.(esetleg rakhatsz bele 5 erest, de azt gondolom ilyen megoldást nagyítóval kell keresni)
Szia Kameleon2!
Szépen leírtad az áramköröket. Én annyit rontottam, hogy a védővezető és a nulla nem az elosztó alatt van összekötve. Én az ipari megoldással kevertem, ahol külön sín volt a nullának és a védővezetőnek. Én féltem ezt a cscsabát az áramütéstől, mert ha egy hidegpadlós helyiségben, alumínium létrán felmegy a lámpát bekötni, a kapcsoló meg a nullát szakítja meg, bizony baj lehet. Nem véletlen, hogy három évig kellett tanulni és még egy életen át. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
