Én ezt a tápot a 2SC2922-vel építettem meg. Pontosan azért választottam ezt a típust, mert szélesebb és jobb a hőátadása a nagyobb felület által. A 2SC5200-ról nem is találtam hőmérsékleti adatokat csak a 25 fokra vonatkoztatott teljesítményt.
Ha valaki ezt a 2SC2922-t választja tudok adni hozzá szigetelő csillámot korlátozott mennyiségben.

Semmilyen ellenérzésem sincs az említett típussal szemben. Ha nálad jól bevált, akkor másnál is jó eséllyel meg fog felelni.

Szerinted miért kell a kimenetre a két párhuzamos dióda?
Kimeneti szűrő kondit használtál (ha igen, milyet)?
A tranzisztort (2SC2922) honnan szerezted be?

A diódák a tápot védik, külső fordított polaritású feszültségek ellen, pl. fordított polaritással feltöltött kapacitás vagy indukciós feszültségek. Az egyik dióda nagy áramú, a másik meg gyorsabb.
Kimenetre nem kell szűrőkondi. Hagyományos, disszipatív tápnál nem nagyon van mit szűrni. Ráadásul egy kimenetre kapcsolt nagyobb kondi lerontja a táp áramkorlátjának hatékonyságát.
A 2SC2922-t az e-bay-en vettem.
Nálam öt darab van párhuzamosan kötve csatornánként. Erre terveztem egy NYÁK-ot, amin rajta van az 5 tranyó + emitter ellenállások + egy LM35DT hőfok szenzor és egy relé áramkör, ami lekapcsolja a DC-t 70 fok körül. Az egész úgy lett tervezve, hogy a NYÁK-ról oldalt kilógó félvezetők felfogathatóak egy közös hűtőfelületre (nálam közvetlenül a hűtőbordára).

5 tranzisztor? Akkor a kimeneti áramod gondolom nem 3A...
Ha már itt tartunk, hogyan (mely elemértékek megváltoztatásával) lehet a kimeneti áramot 4A-re, a feszültséget 40V-ra kiterjeszteni?

Egy kis segitseg.

Szuper!! Köszi szépen!

Lekéstem. Ghoost már megválaszolta.
Az 5 tranyóból 10A jön ki.

A táp valóban nem termel (het) -általában- saját zavarokat, (bár a könyökpont azért elég kritikus) de kívülről (akár a hálózat felől, akár a vezetékeken, akár az éteren...stb.) bejuthat, mely esetleg azután megjelenhet a kimeneti kapcsokon is, de ez csak az én véleményem.

Ezért is kérdeztem általánosságban:

Az után építők népes táborának véleménye (is) érdekelne, mik a tapasztalatok e-téren?

Mindössze csak arra lettem volna kíváncsi, hogy miért került az R5-C4 páros a negatív segédtápot kialakító áramköri részhez, holott anélkül is működne (szerintem). Tehát aki beletervezte azt nyilván ésszerű okból tette.

Az R5 az 75 ohm, (miért pont annyi?) tehát valamit korlátoz, mit? A D3-D4 áramát? (nem hinném, hiszen 1A-es típusok, az OPA-k meg közel sem vesznek föl annyit a negatív oldalból )
És miért kell még egy soros kondenzátor is?

Valaki homályosítson föl kérem szépen !

Több helyen láttam már ezt a megoldást, de nem tudom mi a szerepe, ha -elméletileg- elég lenne egy dióda és egy elko a negatív táphoz, amit azután stabilizálunk és szűrünk.

Ja...diódák a kimeneten:

papus51:

Esetleg nem lehetne egy darab nagy áramú Shottky-t alkalmazni?

...csak elmélkedem...

A C4 nélkül nem működne a negatív oldali táp. Amikor AC1 > AC2, akkor a D3 nyit, a D4 zár, és a C4 feltöltődik. Amikor AC1 < AC2, akkor a D3 zár, a D4 nyit, és a C4 tartalma áttöltődik a C3-ba. Az R5 miatt a C4 nem fog akkora feszültségre feltöltődni, így a Z2-nek nem kell annyit disszipálnia. Az R5 méretezéséhez a C4 és a C3 kapacitása, a betáp/Z2 viszonya, és a negatív oldali tápfogyasztásból kell kiindulni. Ha az R5 túl kicsi, akkor nagyon sokat fog fűteni a Z2, ha az R5 túl nagy, akkor meg nem lesz meg a Zeneren a kívánt feszültség.

Kezdem "kapiskálni". Köszi!

Üdv!
Jövőhétre sikerült rendelnem helyi boltban alkatrészeket a penelmérőre, kicserélek párat és megnézem helyrejön-e.

De közben gondolkodtam, hogy lehetne csökkenteni a kimeneti zajt.
Pc tápból bontott toroid magra tekertem 7szál 0,45mm-es huzalból pár menetet, 22uH lett.
Mondjuk szerintem tekerek újat mert 10mOhm lett az ellenállása így 10A-en 100mV esik rajta, de próbának jó volt.
0,1Ohm-os söntön néztem a zajt 1A-en, a tekercset csak sorba beraktam a kimeneti pozitív ágba.
Első kép tekercsel a második nélküle. Elég szépen csökkenti a zajt.
Te próbáltad ezt a megoldást?
Nem tudom merjem-e belerakni, begerjedhet tőle a táp?

A labortáp elődjében volt kimeneti fojtó és az SMPSII-nél is volt az utolsó két prototípusát kivéve. Sőt ott nem is mint egyszerű fojtó szerepelt hanem közösmódosú szűrő volt. Végül a végleges verzióból kivettem mert alig csökkentette csak a zajt, cserébe viszont induktív terhelés esetén begerjedt a tápegység. Ráadásul plusz egy alkatrész volt amit ráadásul saját kezűleg kellett elkészíteni, ami jobban elriasztotta volna a kevésbé gyakorlott hobbistákat. Így hát nem véletlen nem raktam a kimenetre fojtót. Persze tehetsz ha gondolod, de hogy hogyan fog tőle viselkedni a labortáp nem rezisztív terhelés esetén, azt nem tudom neked borítékolni.

Ha jól emlékszem, akkor a fő kimenetre raktad azt a szűrőt. Szerintem nem oda kellett volna, hanem a kapcsolóüzemű előfokozat és az áteresztő fokozat közé (hiszen az áteresztő fokozattól már nem várjuk, hogy plusz nagyfrekvenciás zajt termeljen). Természetesen a szűrőnek LC-szűrőnek kell lennie, azaz kondi - tekercs - kondi. A kondik és a tekercs méretezése egy érdekes kérdéskör, hiszen befolyásolja a kapcsolóüzemű előfokozat visszacsatolásának frekvenciamenetét, ezáltal a stabilitását is.

Értem, akkor méregetek még, hogy gondot okoz-e és meglátom végül beépítem-e.

Igen, a kimeneten volt. A két szabályozó között is lehetne, de pz87 azt kérdezte hogy rakhatja-e a fő kimenetre, ezért erre válaszoltam.

Nekem is megfordult a fejemben hogy az elő és a főszabályozó közé teszek egy szűrőt, de egész egyszerűen nem fért rá a nyákra. Ráadásul Tóth Gábor barátom aki szintén hasonló tápon dolgozgat, ő tett oda szűrőt, ráadásul mindkét ágba! Egy gyűrűre tekerte fel a két fojtót, bifiláris tekercsként. Aztán rájött hogy az sem csökkenti radikálisan a zajt, cserébe viszont egy marék problémát okozott neki a táp működésében. Legutóbb mikor erről beszéltem vele azt mondta hogy már ki is vette és soha többé nem csinál ilyet.

Az a baj, hogy a vezetett zaj csak egy része a dolognak. A kapcsolóüzemű rész azonban emellett elektromágneses zajt is termel ami a fojtót ide-vagy oda mindenképp tovább jut az áramkörben, az éteren keresztül. A legjobb zajszűrés ezért az elő és a főszabályozó egymásról való elektromágneses különválasztása, árnyékolása lenne. Az SMPSII megálmodásakor ez is volt az első terv, még vaslemez-profilokat is rajzolgattam de úgy nem lett volna ennyire kompakt és egyszerű a készülék. Bár mondjuk az vita tárgya lehet hogy ez így most mennyire egyszerű vagy nem egyszerű, de az árnyékolós verzió garantáltan ennél is bonyolultabb lett volna szerelés szempontjából.

Sziasztok
Folyamatosan olvasgatom ezt a topikot de még mindig nem derült ki számomra melyik a megfelelő táp. Esetleg tudnátok ajánlani valami olyat ami mindennapos hobbicélra megfelelő illetve tudjak akár 10A-t is kadni belölle? Jelen esetben egy 24V-os 240VA-es trafom van és ez köré szeretnék építeni valamit.

Én meg folyamatosan nézem az autós újságokat ,de még nem tudtam eldönteni melyik a megfelelő autó ..... Azt kell tudni mik az igények és ehhez választani a "szerszámot"

Igen igazad van. Az elképzelés az "atom" stabil szabályozható feszültség illetve áramerösség, esetleg egy áramkorlát szabályzással, a feszültség 0-24V-ig mig az áramerösség 0-10A-ig és minkettö minél nagyobb felbontásban.
Ennyi elég hogy ajánlani tudj valamit?
ÉS bocs elfelejtettem, az ár is fontos mint álltalában.

Nem . Az alkotó féle tápok közt is van ilyen , és attila 86 tápjai is tudják ezeket az adatokat ...

24V AC-ól olyan (28) 30V DC-t majd ki tudsz venni.

Az már nekem böven jó. Köszi.

A 24V-os trafód feszültségéből elvész valamennyi a graetzen és a teljesítmény fokozaton is. 10A mellett a puffer elkón is számíthatsz olyan 6-8V körüli hullámosságra még 10.000µF mellett is.
Szerintem 20V DC-nél többet nem fogsz kivenni belőle ilyen terhelés mellett.
Üdv.

Igazábol nekem még az is jó mert idáig maximum 14.5V-ot használtam a szabályzott tápon (317). Nekem föként a 10A-er ami kell mert sokszor jol jönne.

Még fontolgatom a dolgokat de az attila 86 féle kapcsolóüzemü elöszabályzott tápot nézegetem de fennakadtam, nekem csak egy kimenetel van a trafon. Ha a segédtrafo egy különállo trafo lenne az nagygondot jelentene?

Nem, nyugodtan használhatsz arra egy másik, kisebb teljesítményű trafót.

Köszönöm.

Szia!

Nekem az lenne a kérdésem, hogy okozhat-e bármi problémát szerinted, hogy az egyenirányító részt kihagyom a panelról és közvetlen a pufferelt DC-t adom a panelre? Az egyenirányítást egy 35A-es egyenirányító kocka végezné, amit a bordára csavarozok. A megoldásnak értelme csak annyi lenne, hogy az előlapra kivezetném a teljes nyers DC-t is a trafóról, amit az SMPS II-től függetlenül is tudnék használni.

Szia!
Kivezetheted ha akarod, de azt semmiképp össze ne kösd a labortáp rendes kimenetével! Egyébként miért kell ez? Hogy még nagyobb feszültséged is lehessen ami viszont nem stabil és nem szabályozott?