Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Hehe... Dehogynem, jó volt az. A Hobbitot néztük a párocskámmal, a hozzászólást pedig még az elején, a reklámok alatt írtam.
Sziasztok!
Van két 7812-vel felépített tápom, ezeknek a kimenetét összeköthetem (egyik pozitív + másik negatív), hogy kapjak -12V - 0 - +12V -ot?
Attól függ, miképpen van kialakítva a bemenő oldal. Ha galvanikusan külön álló áramkörökről van szó, akkor összekötheted.
Egy trafóról kapja az áramot, de teljesen külön primerekről. Semmilyen galvanikus kapcsolat nincs köztük. Akkor menni fog
Egész délután méricskéltünk Sanyival és így is csak töredéke lett lemérve annak amit szerettem volna. A többit viszont már le tudom mérni egyedül valamelyik nap. Egyenlőre érdekességképp egyetlen adatot elárulok:
Feszültség túllövés feszültség-generátoros üzemmódban a terhelés változtatásának hatására: FOK-GYEM TR-9162/B gyári labortápegység: 5,84V (lecseng kb 4us alatt) MCP M10-TP3003L gyári labortápegység: 2,08V (lecseng kb 1,8us alatt) SMPS I.: 6,12V (lecseng kb 35us alatt) SMPS II.: 2,08V (lecseng kb 3,2us alatt) Conrad-os labortáp (LINK): 2,38V (lecseng kb 0,9us alatt) Alkotó 2.7.4a tápja: 27,4V (lecseng kb 4us alatt) Proli007 tápja: 3,78V (lecseng kb 15us alatt) A mérés menete: A labortáp kimenetén beállítottunk 10,0V feszültséget és maximális áramkorlátot. Ez után a tápegység kimenetére két sorba kötött 3,89Ohm-os indukciószegény műterhelést kötöttünk, melyből az egyiket egy powerfet rövidrezárogatta. Így a terhelő áram kb 1,28A és 2,57A közt változott míg a táp folyamatos áramgenerátoros üzemben igyekezett tartani a 10,0V-os kimeneti feszültséget. A szkópon a terhelés változásakor fellépő tranziens túllövéseket vizsgáltuk. Konklúziót nem vonok le a számokból, azt majd ha meg van a többi vizsgálati eredmény is. De azért tessék nézni; a beállított 10V felugrik 12,08V-ra a legjobb (gyári!) tápnál is, a legrosszabbnál pedig 37,4V-ra. Azért vannak különbségek, na de a végleges következtetéseket majd akkkor ha megvan a többi mérés is. Na jó, annyit hozzáteszek hogy a legkorrektebb jelalakja a kis Conrad-os tápocskának volt, ezt mindenképp kellemes meglepetés volt látni. Készítettem egy fotót melyen látszik az összes használt műszer és a mérésen részt vett labortápegységek. Illetve a részt venni kívánók, ugyanis az egyik sajnos (egy LM350-es kapcsolásra épülő táp) nem akart üzemelni normálisan, ő végül nem is lett lemérve. A hozzászólás módosítva: Dec 21, 2013
"...a táp folyamatos áramgenerátoros üzemben igyekezett tartani a 10,0V-os kimeneti feszültséget."
Gondolom feszültséggenerátoros üzemet akartál írni.
Igen azt. Csak bekeveredett, mert áramgenerátoros módban is vizsgálódtunk.
A saját "sasos" tápodat nem mérted le? Arra is kíváncsi lennék. Köszi!
Az látszik hogy a Conrad-os sebességben is messze veri a többit, nincs róla rajz valahol? Az Alkotóssal meg akár tönkre is lehet tenni dolgokat, az a közel háromszoros feszültségugrás a kimeneten elég durva, mondjuk 4us-ig azért a legtöbb dolog elviseli, de akkor is. És akkor ez még csak ohmos terhelés volt, nem induktív.
Valamit még megnézhetnétek ha az időtök engedi. Hogy reagálnak az elfogyó betápra (mondjuk egy áramszünetre), beállított feszültség illetve áram üzemmódokban. Gondolok itt olyasmire, hogy hogy fogy el a kimeneten a feszültség. Hirtelen megszűnik, esetleg lassan, vagy éppen felszalad? Ugyanígy áramgenerátoros módban. Mert mértem nemrég olyan LED drivert ami az elfogyó tápfesz hatására úgy áll le, hogy ötszörösére felmegy a beállított áram, és onnan kezd el fogyni. Az sem semmi. Főleg mert így szerették volna üzemszerűen használni, tehát a fényerő szabályozás vezérlése a tápfeszt vette volna el az áramgenerátortól.
Üdv !
Kérdés milyen a Conrád tip.száma? Az Elektrotanya adatbázisban van pár. TGN-35 van saját . Azzal tudok segíteni. De igen sok változata van. Van egy MS-9160 is , de nincs rajz egyenlőre.
A legtöbb bosszúságot ezeknél az épített tápegységeknél a kezelőszervek bizonytalansága - kontakthibája okozta. Erre hívnám fel elsőként az építők, utánépítők figyelmét. Célszerű jóminőségű potenciométereket, kapcsolókat használni. DC feszültséget sem kapcsolunk sem relével, sem kapcsolóval....
Az alkotós tápra jó lenne hogy ha ki lehetne találni valami megoldást, mert tényleg gáz az a feszültség túllövés! Habár egy más által megépítettet is meg kellene nézni, hátha csak a tesztelt példányban van valami gubanc. Ha nem, akkor lehet nem volt jó választás, hogy azt építem meg, mert még be nem fejeztem....
Ezt is mondtam Attilának: lehetséges (csak nagyon kicsi a valószínűsége), hogy nem a konstrukcióban, hanem az utánépítésben (is) lehet a hiba.
Ezért is ismételtük meg ennek a tápegységnek a mérését az összes táp lemérése után, hogy biztosan állítsuk, nem követtünk el mérési hibát. Sajnos ugyanazt mértük. Én ezért nem adok ki rajzot, mert az utánépítők sosem teszik bele azokat az alkatrészeket -spórolás, vagy éppen ez volt a fiókban, jó lesz ez ide- okok miatt, így a készülék minősége jelentősen romlik. És amiről egyszer vélemény születik...... A hozzászólás módosítva: Dec 22, 2013
Sok minden lehet az oka sajnos.
De azért jó lenne rájönni, hogy ezt mi okozza. a 4mS még ok, de a 27,4V az sok. Még ha csak 10V-al lőne túl, akkor azt mondom, OK, de ez így sok. Ha kész lenne ez enyim elvinném Attilához annyit megérne nekem, de most a hidegben nincs kedvem dobozolni, s mellesleg vizsgaidőszak közepe van... Szóval szerintem valaki Bp-i aki megépítette ajánlja fel Attilának, mert ez így nagyon rossz eredmény. És rá kellene jönni, hogy mi okozza. Meghallgatnám Proli007 véleményét róla, mert ő nagyon vágja.
Idézet: „Én ezért nem adok ki rajzot, mert az utánépítők sosem teszik bele azokat az alkatrészeket -spórolás, vagy éppen ez volt a fiókban, jó lesz ez ide- okok miatt, így a készülék minősége jelentősen romlik.” Ebben igazad van! Az apróbb átgondolatlan módosításokról ne is beszéljünk. Egy forrasztóállomást építettek után az én terveim alapján, de be került egy plusz ellenállás hogy nem legyen nagy fénye a lednek. Következménye az lett hogy nem működött a kapcsolás. Volt pár levélváltás mire kiderült a turpisság, mert az utánépítő meg is feledkezett a plusz alkatrészről. Alkotós táp: Kíváncsi lennék hogy a C2 1 nF kondi értékváltoztatásaira hogy alakulna ez a túllövés dolog! Lehet hogy itt van nagyon lelassítva a szabályzás?? A hozzászólás módosítva: Dec 22, 2013
Elvételkor keletkezett. És az összes tápot ugyanazzal mértük. Ha érdekel, lemérhetem a mérővezeték induktivitását is. Ne zavarjon meg a kép, a sok vezeték sok műszerhez kapcsolódott. Mértük a feszültség és áram jelalakot, az áram és feszültség értékét külön multiméteren, és a generátorral kapcsolgattuk a terhelést. Attila pedig a saját szkópjával nézte (és mentette pendrive-ra) ugyanazt, amit a fenti szkópokon láttunk. - így ellenőriztük magunkat is.
2012. július 2.... De elintézték azzal, hogy a kimenetre kell tenni egy nagyobb kapacitású kondezátort.
Én is a 2.7.4-es tápot építettem meg.
Magam is gyorsan átnéztem a kapcsolást és szintén az 1 nF-os kondinál akadtam meg. Gyors számolás után úgy tűnik, hogy ennél a sebességnél ez az integráló tag úgy nagyjából 8-10mA körüli visszacsatoló áramnál ki is adja azt a 4 usec körüli értéket. Ezen túlmenően egyébként az LM 324 egységnyi erősítéshez tartozó határfrekvenciája 1MHz. Ebből következik, hogy az 1nF nélkül sem várható nagyságrendekkel nagyobb sebesség növekedés.
Ez mit jelent, és hogyan, mekkorát? Mert nem biztos, hogy előnyös.
Gondolj bele, ha mondjuk 40V-on használsz valamit, és 2s múlva 5V-ra állítod, és a kondi 40V-ra van feltöltve... Vagy egy kisütő ellenállás vele párhuzamosan? De annak meg van egy ideje amíg kisül....
Ha jól számolok, akkor a kimeneten egy 10µF körüli kondi már 1V környékére korlátozhatná a túllövést.
Kérdés, hogy mi egyebet rontana. A hozzászólás módosítva: Dec 22, 2013
Az megfelelően kicsi. És valami kisütés vele párhuzamosan gondolom nem ártana.
Jó lenne lepróbálni....
Lemértem a terhelésst és a mérővezetéket:
Műterhelés: (Ohmite) RDC 7.78 Ohm L: 21.2 uH C: 5.2 pF Mérővezeték csatlakozókkal, krokodilcsipeszekkel együtt: (2db 90 cm hosszú mérővezeték) RDC: 0.1 Ohm L 2.1 uH C: -- Látható, hogy számottevő változást nem hoz a mérővezeték. A hozzászólás módosítva: Dec 22, 2013
Szerintem gondolt át újra, milyen következményei lennének egy párhuzamos tagnak (terhelésnek) a kimeneten található pufferen?
Szerintem az nem labortáp..... A hozzászólás módosítva: Dec 22, 2013
Szia!
Na, azt köszönjük! Bár ezt mondtam Sanyinak is hogy ilyen szintű hiba véleményem szerint nem adódhat az utánépítés milyenségéből. És valóban többször lemértük, ellenőriztük hogy tényleg jót látunk-e (szkópkábel osztása, szkóp beállítás rendben van-e stb...) és miután végeztünk az összes táppal visszatettük ezt az Alkotósat és újra összedugtuk és ismét megmértük, ugyan azt kaptuk. De azért tényleg megmérnék egy másik példányt is, mert ez óriási túllövés. A tápot mikor tudnád elhozni és meddig tudod nélkülözni? Feltöltöttem ide a jelalakot ha érdekel esetleg valakit: A hozzászólás módosítva: Dec 22, 2013
|
Bejelentkezés
Hirdetés |