Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » NYÁK-lap készítés kérdések
A témában nincs helye a nem szakmai indíttatású vitáknak, ezért a szabályszegést elkövetők azonnali figyelmeztetés nélküli kitiltásban, vagy némításban részesülnek. Ugyan így járunk el azokkal szemben, akik "blog"-nak nézik a fórumot. Ezt mindenki tartsa szem előtt!
Lapozás: OK   976 / 1385
(#) papus51 válasza szili83 hozzászólására (») Dec 25, 2013 /
 
A tiedben egy kicsit tényleg soknak tűnik a H.peroxid, persze nem tudom, mert nem írtad, hogy milyen töménységűt használsz. Árulnak ugyanis 3 és 6%-os töménységűt is.
Amit én használok összetételt annál nincs intenzív gázképződés. A konyhai mosogatóba szoktam tenni egy műanyag tálat, abban maratok, de eddig még az elszívót sem kellett bekapcsolni.
A túl sok H2O2 miatt lehet intenzívebb a gázfejlődés. 35%-osból biztosan nem kell annyi, mint amennyit írtál.
A hozzászólás módosítva: Dec 25, 2013
(#) rockersrac hozzászólása Dec 25, 2013 /
 
Ismerősömnél szoktunk nyákot csinálni, és ott pontosan nem tudom az arányokat, mert sokszor csak sacc/kb jelleggel csinálja, de általában kellően gyors, ha épp úgy sikerült, akkor 4-5mp alatt is lemar egy normál nyákot...
(#) Alkotó válasza rockersrac hozzászólására (») Dec 25, 2013 /
 
A gyors reakciónak vannak hátrányos mellékhatásai. Ilyen az intenzív gázképződés, ami részben kellemetlen belélegezve, részben a buborékokból maradhat alul, ahol a reakció nem éri el a panelt, tehát a "leárnyékolt" foltban nem lesz a réz eltávolítva, ami ellen mozgatással lehet védekezni. Másik hátrány az erős marás miatti felmaródás esélye, mert ha csak egy kicsit is nem tökéletes a takarás, akkor ott már kockázatos a dolog, illetve a széleken is erősen betámad a reakció, tehát a sávok szélessége is változni (csökkenni) fog.
Ahogy Papus51 írja, lehet találomra csinálni, és a tapasztalt intenzitás alapján korrigálni az arányokat.
Papus51 a vegyész (ha jók az értesüléseim), de megpróbálom Én elmondani miről is van itt szó. A sósav nem marja a rezet, ezt tényként elfogadhatjuk. Viszont egészen más a helyzet a rézoxiddal, amit már nagyon is jól képes eltávolítani. Éppen ezért kell a hidrogénperoxid, mert az vizes közegben erősen oxidálja a rezet. Így elérjük a folyamatos oxidációt, amit azonnal meg is mar a sósav. A nedves közeget pedig a sósavban lévő víz adja. Ez alapján adódik, hogy a folyamat sebességét vagy az oxidációs készséggel, vagy a marási készséggel lehet kordában tartani. Mivel a sósav és a hidrogénperoxid ára közel azonos (azért az utóbbi mégis kb. duplája de nem drága így sem), ezért célszerű egyik oldalon sem átesni az ésszerű határ túloldalára. 20%-os sósav, és 35% hidrogénperoxid esetén, a 10:1 térfogatarány körülbelül egyensúlyban van. nagyjából itt már létrejön a teljes felület maximális oxidációja. Tehetünk bele több oxidáló szert, de az csak a folyadékunk mennyiségét fogja növelni, a reakciót már nem fogja fokozni. A víz pedig azért kell, hogy ne legyen olyan erős a savunk, azaz lassabb legyen a marási sebesség.
Fontos tudni, hogyha viszonylag kevés oldatot használunk (magam is csak éppen annyit szoktam keverni, ami éppen kell, aztán kiöntöm, tehát a kis edénykémben elég lehet akár 20 cm3 térfogat), akkor a reakció nagyon eltérő lehet a folyamat elején és a végén, mert a leoldott rézmennyiség alapvetően megváltoztatja a marató oldat tulajdonságait. Ilyen esetben ne számítsunk egyenletes hatásra, sokkal életszerűbb az intenzív kezdet, majd a sokkal lágyabb befejezés.
Végül nagyon fontos szempont a tapasztalás. Ha már valaki megszokott egy adott arányú keveréket, azon csak akkor változtasson, ha ezt indokoltnak érzi. Illetve aki most kísérletezik a saját arányainak megtalálásával, az mondja el a tapasztalásait.
(#) rockersrac válasza Alkotó hozzászólására (») Dec 25, 2013 /
 
Ismerősnél úgy van csinálva, hogy a rézlemez bele van téve teljesen az edény aljára, két végen szigetelő szalag, hogy később meg lehessen fogni. Nem szokott alámarni, talán egy-két alkalommal fordult elő, de az még legelején volt. Én még nem rendelkezem itthon a nyákmaratásos dolgokhoz szükséges eszközökkel, de hamarosan lesz mindenem remélem, és akkor majd megkérdezem ismerőst hogy ő kb milyen arányokkal dolgozik, én meg majd itthon tapasztalat alapján megmódifikálom.
(#) efraim válasza Alkotó hozzászólására (») Dec 25, 2013 /
 
Csak azon polemizálok, hogy tulajdonképpen miért kell összekeverni a H2O2-t és a HCl-t? A hperoxid oxidál, a sav meg oxidot mar. Mi lenne külön-külön?
A hozzászólás módosítva: Dec 25, 2013
(#) pjg válasza efraim hozzászólására (») Dec 25, 2013 /
 
Oxidáció nélkül a réz fényesre maródik, majd a marás megáll.
(#) Alkotó válasza efraim hozzászólására (») Dec 25, 2013 /
 
A felvetésed ésszerű, és azt hiszem tudom a választ. A két folyamat külön-külön "véges".
Ezt úgy értem, hogy az oxidálószer oxidálja a tiszta rézfelületet, de csak a tisztát. Ugyanis miután kialakult az egyenletes oxidréteg, akkor az egy olyan zárt burkot hoz létre, ami már nem engedi a felületet tovább oxidálódni (éppen ezért működnek jól a rézből készült esőcsatornák, és egyéb tetőlemezelések, amik hamar "bezöldülnek" és utána már csak a mechanikai sérülés -madárláb-, vagy a savas eső tud kárt tenni benne).
A marás ugyanígy véges, mert a felületen lévő oxidréteget lemarja a sav, de utána már nincs reakció. Csak érdekességképpen mondom, ha az idő bőven rendelkezésre állna, akkor az is működhetne, hogy a nyáklemezt minden tisztára marás után kiveszed, és hagyod a levegőn oxidálódni, aztán visszateszed, majd újra ki, és így tovább. De ez bizony nagyon hosszú procedúra, mert a levegő csak óvatosan oxidálja a rezet.
Ha a két folyadék össze van keverve, akkor látszólag egyszerre történik az oxidáció, és az oxidréteg leoldása. Valójában ez egy nagyon ideális párosítás, nagy örömére a panelkészítőknek.
(#) papus51 hozzászólása Dec 25, 2013 /
 
Alkotó nagyon jól fogta meg a folyamat lényegét.
Az Erdey-Grúz "Vegyszerismeret" könyvben a réznél az áll, hogy híg savak nem oldják, ezért réz edényben nyugodtan lehet ételt főzni, mert ilyenkor az oldott oxigén eltávozik és a savanyú ételek sem támadják meg, viszont nem tanácsos a kész ételt benne hagyni, mert a folyadékban oldódó oxigén oxidálja a rezet és oldatba mehet.
A hidrogénperoxid pontosan ebben segít maratáskor, ahogyan azt Alkotó fórumtársunk nagyon szakszerűen leírta.
(#) gulasoft hozzászólása Dec 26, 2013 /
 
A klór mérgező!!!! Mindezt csak szabadban szabad végezni! Nem tartható el az oldat, mert a gázképződés egy lezárt edényt szétfeszít, nem lezárva pedig pár nap alatt lebomlik, a folyamat hőt termel.
Nátrumperszulfáttal szoktam panelt marni, pedig Alkotó a megmondhatója, hogy nem egy két panel elkészítése landol nálam. Múltkor valakinek 20db panel kellett. 5 nagy lapra lett rárakva, darabja 15-20 perc volt. Cirka 2 óra alatt megvolt a 20 panel, nagyon biztonságosan, nagyon finoman marva, zéró veszéllyel. A bekevert Nátriumperszulfát hónapokig eltartható, 1000Ft körül van 1 kiló, 200gr kell 1 liter vízbe. Az 1000Ft-ból 4 liter marató jön ki, melyik amatőrnek nem elég 4 liter marató? Nem marja a kezet, ha rácsöppen, percek múlva is ráérsz lemosni.
Egy hátránya van, az oldat 45-50 fok körül dolgozik ideálisan, és valahol 70 fok környékén lebomlik. Nekem egy akváriummelegítő van berakva a maratóedényben, és az egész lent van a pincében.
Zéró veszély, kezdőknek ez az ideális. Most az hogy a havi egy két panelje 5-10 perc alatt lesz kész vagy 20 perc alatt, szerintem a biztonság felé dönti a mérleg nyelvét.
(#) efraim válasza Alkotó hozzászólására (») Dec 26, 2013 /
 
Persze a tantusz nekem is leesett, amikor már elküldtem a psotot. Ha nagyon vékony lenne a fólia, akkor lehetne külön külön, vagy úgy működne, hogy hidrogénperoxidos áztatás, vizes lemosás, sósavas áztatás, vizes lemosás és kezdeni előlről amíg el nem készült a panel.
(#) papus51 válasza gulasoft hozzászólására (») Dec 26, 2013 /
 
A nátriumperszulfátról:
Idézet:
„Nem marja a kezet, ha rácsöppen, percek múlva is ráérsz lemosni.”

Erdey-Grúz Vegyszerismeret: Óvakodjunk attól, hogy a bőrre jusson, mert excémát okozhat
Szerintem mindenki maradjon annál a módszernél, ami nála bevált.
A hozzászólás módosítva: Dec 26, 2013
(#) papus51 hozzászólása Dec 26, 2013 /
 
Itt a Nátrium-perszulfát biztonsági adatlapja. Döntse el mindenki saját felelősségére, hogy melyik anyag a barátságosabb.
(#) kilvadi válasza papus51 hozzászólására (») Dec 26, 2013 /
 
ahhoz hogy eldöntsük melyik a barátságosabb legalább egy másiknak is ide kellett volna raknod az adatlapjat.
(#) papus51 válasza kilvadi hozzászólására (») Dec 26, 2013 /
 
Csatoltam a többit:
(#) anuka hozzászólása Dec 26, 2013 /
 
Gyárilag fényérzékeny NYÁK (kék) levilágításához ez a lámpa jó lehet?
(#) efraim válasza efraim hozzászólására (») Dec 26, 2013 /
 
És ami a legfontosabb, a H2O2 és a HCl nem alkot vegyületet, hanem keverék. Ezért tudnak más és más feladatot ellátni a maratás során.

De ha belemerültünk a vegyészetbe, akkor most az érdekelne, hogy a lúgos Na2S2O8 (natriumperszulfát) miárt tudja ezt egy lépésben ellátni és ugyanez vonatkozik a vaskloridra is.
(#) kaqkk válasza anuka hozzászólására (») Dec 26, 2013 /
 
A fényérzékeny nyák az uv tartományra érzékeny , a halogén lámpa szerintem nemtúl sokat sugároz ebből a hullámhosszból (360-380nm) nem véletlen hogy uv fénycsövet-uv ledet használunk.
(#) anuka válasza kaqkk hozzászólására (») Dec 26, 2013 /
 
Értem. Pedig több helyen is olvastam, hogy más is hasonlóval próbálkozott és működött neki. Pl.: "The best is to use UV tubes designed for the purpose. But I have also had good results with a standard 500W halogene light, like the ones you use on construction sites etc."

Nekem sajnos nem jött össze többszöri próbálkozás után sem. Ez esetleg függhet attól is, hogy gyári a NYÁK vagy házilag lefújt?
Mi a helyzet a higanygőz vagy kvarclámpával?
(#) kaqkk válasza anuka hozzászólására (») Dec 26, 2013 /
 
Ez a legegyszerűbb megoldás. A higanygőz-és a kvarclámpa az már közelebb áll a valósághoz , sokan használják mindkettőt.
A hozzászólás módosítva: Dec 26, 2013
(#) Szpisti válasza anuka hozzászólására (») Dec 26, 2013 /
 
Én legalább 20 évig egy ilyen 1000W-os halogén izzóal fotóztam a p20-as nyákjaimat .

Egy kézilámpát fabrikáltam neki, amit állványta is lehet rögzíteni.
Egy gond van az ilyennel : rengeteg hőt is termel, ezért a 6 perces exponálást 2 részletben kellett megoldanom kis szünettel, különben ráolvadhat a masz a lakkrétegre.
De mióta lecseréltem egy 4 csöves arcbarnítóra, már ilyen gondom sincs.
Keress arcszoláriumot használtan a neten (vagy zsibvásárokon) és happy lesz minden!
A hozzászólás módosítva: Dec 26, 2013

halogen.jpg
    
(#) anuka válasza Szpisti hozzászólására (») Dec 26, 2013 /
 
Igen a rengeteg hőt tapasztaltam már én is, nekem sikerült a NYÁKról a rezet is púposra melegítenem, de sajnos továbbra sem lehetett látni semmi változást a NYÁKon. Rengeteg exponálás idővel üveg és bura nélkül is, sehogy sem történt semmi változás.
Igen valóban a legjobb/legolcsóbb megoldás egy arcszolárium, már nézelődök is a vaterán.
(#) nagym6 válasza kaqkk hozzászólására (») Dec 26, 2013 /
 
Én még mindig a 30 éves kvarclámpát használom. A hősugárzókat kiszereltem dróttal hosszabbítva, így nem a nyákot melegíti.
De az arcszolárium biztosan jobb.
A hozzászólás módosítva: Dec 26, 2013
(#) papus51 válasza efraim hozzászólására (») Dec 26, 2013 /
 
Idézet:
Na2S2O8 (natriumperszulfát) miárt tudja ezt egy lépésben ellátni”

Azért, mert a nátrium-perszulfát melegítéskor elbomlik nátriumszulfátra , kénsavra és naszcensz (atomos állapotú) oxigénre. Innen máris két lépéses a történet: az oxigén rézoxidot képez a réz felületén a kénsav pedig oldja azt rézszulfát formájában.
(#) papus51 válasza Szpisti hozzászólására (») Dec 26, 2013 /
 
Tíz évig üzemeltettem egy nyomdát. A levilágító egy megörökölt, házilagos szerkezet volt, 3db 1000W-os vonal halogénnel. Egy méter magasból történt a levilágítás és a 70cm x 100cm lemezeket is tökéletesen levilágította néhány perc alatt.
A gyári nyomdai levilágítók általában ún. fém-halogén lámpákat használnak.
A hozzászólás módosítva: Dec 26, 2013
(#) papus51 válasza efraim hozzászólására (») Dec 26, 2013 /
 
Most látom, hogy a vasklorid mechanizmusát is kérdezed.
A maratáshoz FeCl3-at használnak, ez a rézzel úgy reagál, hogy lead egy atom klórt és átalakul FeCl2-vé, a klór atom pedig a rézzel CuCl-t képez.
A reakció ennél egy icike-picikét bonyolultabb, de a lényege ez.
(#) micimacko válasza papus51 hozzászólására (») Dec 26, 2013 /
 
2Fe(III)Cl3+Cu->Fe(II)Cl2+CuCl2

Próbáltátok már a CuCl2 (réz-klorid)-ot használni maratónak?
30-40C°-on tökéletesen működik, ha sósav is van az oldatban, levegő hatására még regenerálódik is (jobban fogalmazva újratermelődik, több lesz a marató anyag) Egy tenyérnyi lemezzel 15 perc alatt végez, keverés helyett levegőt buborékoltatok át rajta...
Cu(II)Cl2+Cu->2Cu(I)Cl2
2Cu(I)Cl+2HCl+O2->2Cu(II)Cl2+H2O
A hozzászólás módosítva: Dec 26, 2013
(#) papus51 válasza micimacko hozzászólására (») Dec 26, 2013 /
 
Idézet:
„2Fe(III)Cl3+Cu->Fe(II)Cl2+CuCl2”

Egy kicsit ennél is bonyolultabb, mert közben lejátszódnak azok a kémiai folyamatok is, amiket a hozzászólásod végén írtál, de végül is ez itt nem kémia óra, hanem hobbielektronika
Amúgy az ötleted a CuCl2-vel, mint marató anyaggal kitűnő
A hozzászólás módosítva: Dec 26, 2013
(#) micimacko válasza papus51 hozzászólására (») Dec 26, 2013 /
 
Igen, ez csak az "összegzés", ezek az egyszerű, redox folyamatok sem olyan egyszerűek
Már 2 éve ezt használom, azóta nem "kínlódom" a Hidrogén-peroxiddal, Vas(III)-Kloriddal. Igaz, ez is kicsit "büdös" a plusz sósav miatt (mert ugye levegőztetem maratás közben), de kint az udvaron elmegy...
Most azon agyalkodom, hogy a marató oldatot egy kis tisztán műanyag szivattyúval (kis perisztaltikus szivattyúval) "locsolnám" a maratandó lemezt, kevesebb sósavat vinne ki a buborékoló levegő...
(#) papus51 hozzászólása Dec 26, 2013 /
 
Ha már vegyészkedünk, akkor egy kis kémiai ónozó összetétel:

1.) 10gr SnCl2
2.) 40gr tiokarbamid
3.) 50ml akku sav (kb. 40% kénsav)
4.) Felönteni 1 literre

Tiokarbamidot a Szkarabeusz KFT-nél vettem.
Akku sav benzinkutaknál, háztartási vegyianyag boltokban kapható.
Ón(II) kloridot én csak arany árban találtam a gugliban, ezért szereztem fém ónt és tömény sósavban feloldottam. Ide a háztartási sósav nem elég. Fém ónt egy ónnal foglalkozó KFT-nél vettem egy ezresért annyit, amennyi életem végéig elég.

A recept szerinti keverék kiválóan működik.
(#) Szpisti hozzászólása Dec 26, 2013 /
 
Hű, most elgondolkodtam hogy nálunk itthon mekkora béke lenne végre, ha száműzném azt a csúnya vaskloridot! Összefogja a kezemet, körmeimet, mosogatót, konyhapultot (télen legalábbis), a ruhából nem jön ki.. stb...
Az már nagy előrelépés volt, hogy az itt tanultak alapján a p20-as munkáimat redukáltam: nincs büdös lakk, sütő nincs szárításra használva, nem pancsolok a lúggal, csak előveszem a laminátort és már maratok is!
Nade most hogy annyit emlegettétek ezt a Nátrium-perszulfát nevű csodát : hadd ne kelljen visszaolvasnom és áruljátok már el, melyik kereskedésben érdeklődjek utána?!
Köszönöm előre is!
Következő: »»   976 / 1385
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem